Új Dunántúli Napló, 2001. február (12. évfolyam, 31-58. szám)

2001-02-08 / 38. szám

2001. Február 8., csütörtök Uj Dunántúli Napló - 7. oldal KULTURA-RIPORT Újabb oktatási centrum Pécsett Kollégiumi helyekkel is bővülhet a magyar-német nyelvű iskola Ha minden a tervek szerint megy, 2002 szep­temberében diáklétszámában megemelke­dett, és kollégiumi elhelyezést is biztosító né­met nemzetiségi oktatási centrum kezdheti el működését regionális hatáskörrel Pécsett. Elhárult az akadály a Baranya Megyei Önkormány­zat tulajdonában lévő pécsi, Mikes Kelemen utcai ingatlan értékesítése elől. A napokban megérkezett a vételi ajánlat a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatától: 183 millió forintot tudnak adni a 200 milliós ingatlanért.- Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a megyei ön- kormányzat egy újabb oktatási centrumhoz segít­sen megteremteni a működéséhez szükséges felté­teleket - ad magyarázatot Bokor Béla oktatási ügye­kért is felelős alelnök arra, miért tartja elfogadható­nak az önkormányzat a 183 milliót. A 17 millió fo­rintos különbözetet mintegy támogatásként adják a német nemzetiségi szövetségnek az intézmény ki­alakításához. Frank Gábor (képünkön), a magyar-német nyel­vű, Tiborc utcában működő iskolaközpont igazgató­ja - egyben a pécsi német nemzetiségi önkormány­zat elnöke - elmondta, közel egy évtizede érlelődik a gondolat. Az oktatási centrum létrehozását a Dél- TiroTTrentino autonóm tartomány is támogatja, 110 millió forintot adott az ingatlan megvásárlásához. Az oktatási minisztérium 40 millióval járult a vétel­árhoz. Ha a pécsi közgyűlés rábólint - mint ahogy az ingatlan értékesítéséhez a megyei közgyűlés jó­váhagyása is kell még a város 33 millió forinttal egészíti ki az előző forrásokból összejött pénzt. Maga a beruházás - az iskola és a kollégium bőví­tése - 150-200 millió forintba kerül. A fedezetet a né­met nemzetiségi szövetség költségvetéséből, az okta­tási minisztérium kollégiumfejlesztési programjából megpályázható pénzből, illetve a német belügyminisztériumtól re- g v mélt támogatásból fedezik. Ha el­■ II' készülnek, az óvodák, az általános 1 iskola és a gimnázium mellett to­\ , vábbképzést is indíthatnak, s jelen­tősen bővül a kollégiumi férőhely.- A Mikes Kelemen utcai ingat­lant azonban ki kell ürítenie - legkésőbb júliusban - a megyei önkormányzatnak - tájékoztat Pörös Béla, a közgyűlés kisebbségi ügyekért is fele­lős alelnöke. - Jelenleg itt működik a gyermekvé­delmi intézet. Otthonát február végéig felszámol­ják, családi házas elhelyezést kapnak lakói. A gyer­mekvédelmi intézet, szakszolgálat az Egyetem ut­cai volt általános iskolába, vagy a pécsbányai kór­ház épületébe költözhetne, ez egyben lehetőséget kínál a pedagógiai szakszolgálat elhelyezésére is.- A szolgáltatásokat igénybe vevők széles körére, il­letve a szakmai szempontokra tekintettel - fejti ki Bokor Béla - a jó megoldásnak az Egyetem utca mutatkozna. A megyei közgyűlés döntése februárban várható, valószínűleg zöld utat adva a szerződés teljesítésének. Vendégkönyv a toalettbe Stílusosan WC-lánccal átfűzött a lakás legkisebb helyiségében oda szánta. A közelmúltban került a könyves­boltokba a meghökkentő borító­jú, W.C. zések címet viselő „aján­dékkönyvecske”. Ez a feleim szinte szájbarágja: ha nem jut eszünkbe semmi meglepetés-ötlet sze­retteinknek vagy ke­vésbé szeretteink­nek, íme a kézenfek­vő megoldás. Nem feltétlenül karácso­nyi vagy húsvéti ajándéknak illő a ki­advány, inkább csak úgy... Szembeötlő az il­lusztráció, a tövisko­szorúval (?) vagy fé- * ............ szé kkel szegélyezett WC-csésze. Nem biztos, hogy kedvet kap az ember az igénybevételére, de a könyvet feltétlenül kinyitja. „Ez a hely egyeseknek kínzókamra, ám mások számára szentély, a meg­hitt átszellemülés fellegvára” - ír­ja az árnyékszékről Boncz Géza, mint budológus az előszóban. a könyvecske, jelezve, hogy felakasztható. A szerző is A vendégkönyv funkció az al­címen kívül kiderül a rendszere­sen ismétlődő „Ide firkálj, ne a endégícömjv "kakukkoknak” falra!” című táblázatoknak ábrá­zolt oldalakból is. A „kakukk”, azaz az idegen fészekbe tojó neve és a „fészkelés” dátuma után kö­vetkezhetnek a „to(l)jás” közben született filozofikus vagy hétköz­napi gondolatok. Mint például Emily Bronte 1938-as bejegyzése: „Üvöltő szelek”. A könyvet WC-papírt imitáló grafikákon végigkísérik a bioló­giai műveletre utaló falfirkák és rajzok. „Ez az az élvezet, amely nem okoz bajt sem magadnak, sem másoknak.” Vagy: „A vécé- papírra mindenki barnával fest.” S akinek nem sie­tős mihamarabb el­hagyni a budinak is titulált helyiséget, megválaszolhatja a húsz kérdésből álló tesztet a vécézési szokásairól. Az érté­kelésből megtud­hatja, hogy ezen dolgok mestere-e, avagy dolgavégez- tével aggódva for­dul-e hátra, netalán annyira gátlásos, hogy előbb-utóbb a “ bokrok közt végzi. El... S ha még mindig maradnia muszáj, megfejtheti a kereszt- rejtvényeket. A szép nyomdai kivitelezésű könyv szerzője Kormos Tibor egykor egyetemi klubvezető, majd a 90-es évek első felében szegedi színigazgató. KOHA ZSUZSA EUROPA A GYEREKEK SZEMÉBEN. Nemzetközi gyermekrajz-kiállítás várja az érdeklődőket a pécsvára- di Fülep Lajos Művelődési Központban. A tárlat február végéig látogatható. _______ FOTO: MULLER ANDREA Hírcsatorna ARANY KATEDRA-DIJAT ka pott Kutas Ágnes, a Pécsi Tudo­mányegyetem 11. sz. Gyakorló Általános Iskolájának matemati­ka szakvezető tanára. A kiváló pedagógus 25 éve tanít az isko­lában. (d) A JELENKOR FOLYÓIRAT mellékleteként jelenik március­ban a Móricz Zsigmond Ösz­töndíj 2000. évi szerzőinek munkáiból készült válogatás. A Nemzeti Kulturális Örökség Mi­nisztériumának támogatásával húszoldalas, különálló fűzött füzetben olvasható majd a tíz szerző alkotása, amelyeket a Pécsi József Ösztöndíjasok fotói illusztrálnak. (sz) VIKTOR KONONYENKO szűr realista grafikáiról ismert ukrán művész. Alkotásait a pécsi kö­zönség is megismerheti a Ma­gyar-Orosz Baráti Társaság által szervezett kiállításon, amely feb­ruár 9-én 17 órakor nyílik a Gyöngyszem Galériában. (d) STÉGES FALVAK. A Pécsi tó környéki térség tórendszerébe tartozó, horgászvizes, stéges falvak nagy idegenforgalmi ke­resettségnek örvendenek. Most néhány szegényebb falu is sze­retne bekapcsolódni valamikép­pen a turizmus valamelyik faj­tájába. Az évtizedek óta a tavá­ról is híres Abaliget és Kovács­szénája mellé a tóval nem ren­delkező Husztót is fölsorako­zott abban a színes, színvona­las, most napvilágot látott kiad­ványban, amely ezeket a falva­kat mutatja be kedvcsinálóként a kirándulóknak és a falusi tu­risztika kedvelőinek. ibki A fény háta mögött Ma ötven-hatvan ember dolgozik az előadásért. Gombosi Lászlónak valószínűleg legalább ennyi szeme és füle van. Mindent lát, mindent hall, a leghalkabb ruhasusogásra is hátrafordul. Rend és fegyelem. Ezért fogadja el a hasonlatot:- Igen, az ügyelő olyan, mint a kapitány a hídon. Tulajdonkép­pen összekötő vagyok az előadás, a színpad és a közönség között - avat be munkakörébe. Közel tíz éve ügyel, művészmúltjának eredményeként jobbára balettese­teket, de most már musicalt is le­vezényel. Pontosan 18 óra 55 perc. Kamé- liás hölgy, 13. előadás, szerda es­te, Pécsi Nemzeti Színház. A szín­padon fény, itt, az ügyelőpultnál sötét. Gombosi már bő fél órája vezényel. Minden a helyén, mű­vészek, öltöztetők, világítás, zsi­nórpadlás, kellék. A közönség zsongása csak most jön be a né­zőtérről, hogy felmenőben a vas­függöny.- Kaméliás hölgy, az első felvo­nás szereplőit kérem a színpadra! Húsz perc múlva lepattan a székről, frakkban fut vissza. Ba­lettcipő van a lábán. Hatalmas gyümölcsöstállal siet a színpadra, körbekínálja a kurvákat, striciket. Persze nem vesz senki, sok elő­adásra kell még. Valamivel ké­sőbb még egy jelenése van. Átlé­nyegül ez az ember. Amint kipat­tan az ügyelőpultból, tartása fes- sebb, lépte ruganyosabb, feje „fennhordottabb” lesz. Azután gyorsan vissza a pulthoz, ingujj, felszökken a székre, mindkét ke­ze valamelyik vezénylőgombra, hol a képernyő felé, hol a fülkéjét lezáró vékony függöny résén a színpad irányába kapva a tekinte­tét, a mikrofonhoz hajol:- Készülj a felezővel... Jöhetsz! Nyolcvanas! - Felizzik a kért szá­mú reflektor.- Nincsen tökéletes előadás - fordul hátra -, de egy előadást el­rontani bűn. Van egy napló. Az ügyelők eb­ben jelzik észrevételeiket. Han­goskodott... ittas volt.... elfelejtet­te... Gombosi még soha sem írt bele mást azon kívül, hogy min­den rendben. Valami remegés futott át a szín­házon. Láthatatlan módon végig­vibrált a folyosókon, a színfalak mögött, rejtett ajtók mögé jutva, talán még a zsinórpadlás magasá­ba is felkúszva: nincs meg Edina szürke ruhája! Pillanatokon belül megjelent a függöny mögött a balettegyüttes igazgatója, a Kamé­liás hölgyet nagyszerű koreográfi­ával színpadra állító Herczog Ist­ván is. Violetta Valery, vagyis Há­rom Edina művésznő még mindig Szokatlan színlap Ügyelő: Gombosi László Színpadmester: Illés Attila Zsinórmester: Sulek Ferenc Világítási táblás: Láng István Hangtáblás: Horváth Attila Kellékesek: Hámori József Horváth Attila Tmk-ügyelet: Vadenyák István Öltöztetők: Csermák Éva Gyarmati Andrea Reizinger Károlyné Kovács Jánosné Fodrászok: Gál Sándomé Kovács Mihályné Lencsésné Karpiesz Ágnes Panta Edina a szünet előtt használt sárga ruhá­jában morcoskodik. Meglett, per­sze hogy meglett. Hatalmasat só­hajt a direktor: Te jó isten, mit vett volna fel? Magyarul - magyarán-falui vagy -falusi? Szívet melengető levelet kaptam attól az igen kedves barátomtól, akinek nem mindegy, hogy a nyelvünk­ben gyakori egyenértékű vagy nagyon hasonló alak­párok közül melyiket hasz­nálja. A címben jelölt kérdésről kéri vá­laszomat, véleményemet. Ugyan­is olyan helység, település szülöt­te és hosszú távoliét után állandó lakója, amelynek a nevében az elég gyakori -falu, közelebbről - újfalu az utótag. A -falui változat az egyedül helyes, derült ki a községben felvetődő kérdést le­záró megfellebbezhetetlen pol­gármesteri döntésből. - Én falui­nak mondom, mert jobban tet­szik - közölte a település első embere. Nesze neked demokrácia meg véleményszabadság! Nem is be­szélve, vagy nagyon is beszélve a szaktudomány álláspontjáról, amely vázlatosan a következő. Az^i melléknévképző mellé el­vonással keletkezett a -si képző a diósi, halasi, ludasi, -almási, - fenyvesi, -kamarási, -szőlősi stb. alakokból. A -si nyelvünk 15. századi fejleménye. Először a fa­lusi szóban találkozunk vele. Oklevelekből bőven adatolható. Szóvegyüléssel (kontamináció­val) is magyarázható: falui x vá­rosi = falusi. Ezt követték a vala­hova valósi, ide-odavalósi, tanya­si alakok. A konkrét, szóban forgó hely­ségtől függetlenül az így képzett szavak stílusértékben különböz­nek egymástól. A falusi köznyel­vinek számít, a tanyasi, hová va­lósi, ide-odavalósi pedig a népies. Az utóbbiak a köznyelvben in­kább tanyai, hova való, ide-oda- való, tehát -s, ill. -si nélkül fordul­nak elő. De gyakori a városbeli, falubeli alak is. A faluhoz való tartozás megjelö­lésére négyféle lehetőségünk van: falui, falusi, falvi, falvai. Közülük a nyelvszokás alapján a falusi a leg­általánosabb. Újabban azonban a falui egyre inkább terjed. A falvak birtokos személyjeles alakja az -i képzővel a régi sza­bály szerint falvai. (L. családnév­ként!) De mintha ezt a teljesebb alakot felváltaná a rövidebb, sze­mélyjel (a, e) nélküli alak, a fal­vi. Ebbő’ . iszont nem lehet visz- s--.»v.étkeztetni az eredeti ne­vet, mivel falv szavunk nincs. Ámde nem mindegy, hogy a fal­vai, házai, telkei, hidai stb. kép­zett melléknévnek a falu, ház, telek, híd-e az alapalakja, vagy falva, háza, telke, hida. A „Messze van a nyíregyházi ka­szárnya” katonanótából csak az analfabéta következtet arra, hogy a város neve Nyíregyház. Minden efféle gondolatmenet csak elméleti fejtegetés. Igazából a helybeliek nyelvszokása, az „úzus” az irányadó. Tiszteletben kell tartam a helyi közösség nyelv- használatát. A szabály és a hagyo­mány nem mindig fedi egymást. Barátom tehát nyugodtan kép­viselheti a helyi hagyományt, és joggal nevezheti magát polgártár­saival együtt újfalusinak. Rónai Béla A kapitány azonban nem lát­szik idegesnek. Hídja, ahonnan az előadást vezényli, nincs talán egy négyzetméteres se. Gombosi azonban a gombokkal teli pulttal, valamivel a feje felett lévő képer­nyővel együtt is elfér. Az ügyelő vékony, széles vállú, nem felszáll a széké­be, hanem felpattan. Balett-táncos volt ő is.- Az előadásnak le kell mennie! - zárja le a ruhaügyet, majd nagy nyugalommal hajol mikrofonjához:- Figyelem, máso­dik felvonás, négy perc késés! A kezdés zavartalan volt. De ki tudja, hol a kezdet? Talán amikor a színpadmester átad­ja a színpadot az ügye­lőnek? Vagy amikor Gombosi tettetett mo­gorvasággal ráreccsen az egyik kellékesre: A lábad!! Most már az előadás kez­désére van feltakarítva, az ügyelő pultja mellett a lábtörlő. Saját célra készült forgató- könyvében jókora számok, sárga, lila aláhúzások, időpontok, kezé­ben stopper. Marguerite haldoklik. Megrázó Czebe Tünde. Szinte az ügyelő­pultig, de meglehet tovább, a szí­vünkig sugározza a szép fiatalsá­ga, fellobbant boldogsága ellen acsarkodó végzetet. Kegyetlennek tűnő, éles fénypászta kíséri kínja­it. Gombosi is némán, döbbenten néz.- A halál mindenkit megráz - kondul össze véleményünk. Pe­dig látta már párszor a jelenetet. Innen, a szinte fény nélküli ügyelőpulttól semmi sem jut ki a nézőkig. Halk a beszéd, óvatos a mozdulat, kiszámított az idő. Las­san a vége felé járunk az előadás­nak. Néhány vezényszó még a mikrofonba - „Zsinór! Készülj az első tüllre!”-, majd nem is sokára:- Tapshoz kérem a szereplő­ket! - Akkor már a tapsrend elő­írásait tartja a kezében. A zuhanó­ra rakott függöny végleg lent ma­rad. Valamivel negyed tíz után ma este utoljára hajol a mikrofonhoz:- A nagyszínpadon a munkát befejeztük. Jó éjszakát! Elsuhannak mellettünk az öltö­zők felé a balettművészek. A férfi főszerepet drámai erővel eltánco­ló Lencsés Károly odaszól Gombo­sinak:- Kösz szépen!- Én is! - bólint rá az ügyelő. MÉSZÁROS ATTILA í «

Next

/
Oldalképek
Tartalom