Új Dunántúli Napló, 2001. január (12. évfolyam, 1-30. szám)

2001-01-25 / 24. szám

2001. Január 25., csütörtök RIPORT Új Dunántúli Napló - 7. oldal KULTÚRA­Királyaink a Magyarok Házában Szent Istvántól IV. Károlyig hazánk vala­mennyi, legalább három évig uralkodott ko­ronás királyának arcmása lánycsóki és mohácsi alkotók készítette reliefeken és grafikákon látható Budapesten azon a kiál­lításon, amelyet a Magyar Kultúra Napja al­kalmából nyitottak pénteken. ^Á lánycsóki Jakubecz György szobrász és a mo­hácsi Görgőy Zsófia grafikus impozáns alkotásait, hazánk negyvenhárom megkoronázott királyá­nak a portréját elsőnek a mohácsi közönség lát­hatta tavaly a város millenniumi rendezvényso­rozata legrangosabbnak számító kiállításán. Az augusztusban nyílt tárlatot több mint háromezer ember nézte meg akkor a Kossuth Filmszínház galériáján. A kiállí­tás anyaga egyéb­ként felér egy rend­hagyó történelem- órával is, hiszen Magyarország kirá­lyait egymás mel­lett, uralkodásuk sorrendjében má­sutt szinte sehol sem láthatjuk. A királyportrék faragásának ötlete a most 70 éves Jakubecz György­ben még gyermek­korában fogalma­zódott meg, egy akkor kiadott, ki­rályfejeket ábrázo­ló bélyegsorozat hatására. A felvidé­ki Felsőszeliben született mester bognár édesapja mellett ismerte meg a különböző fajta fákat, s már a műhely­ben szívesen rajzolgatott, faragott. Magyaror­szágra telepítésük után hentesnek tanult, az­tán matróz, majd hajóshadnagy lett, miközben a képzőművészetét is mind magasabb szintre emelte. 1996-ban a Mohácsi Képző és Iparmű­vészeti Szalon különdíjasa, 1998-ban e nívós tárlat közönségdíjasa lett egy-egy alkotásával. Betegsége viszont nem tette lehetővé, hogy eredeti szándéka szerint valamennyi király re­liefjét fába faragja, így a sorozatot a felkérésé­re Görgőy Zsófia grafikái teszik teljessé. Jelenleg az ELTE latin szakos hallgatója szin­tén kedvtelésből hódol a képzőművészetnek. Mohácson Balázs Balázs szobrász szabadiskolá­saként 1997-ben, egy év múlva a szalonon, az­tán 1999-ben önálló kiállításon mutatkozott be. Tavaly 31 uralkodó portréját készítette el ceruzá­val, tussal, szénnel és különböző színű pácok­kal, melyek méltón egészítik ki a nemesfa reliefeket. Jakubecz György Mária királynőről készült fafaragásával FOTÓ: TÓTH LÁSZLÓ A főváros után március elejétől Sátoraljaújhe­lyen, áprilisban Keszthelyen a Festetics-kastély- ban, majd várhatóan májusban Székesfehérvá­ron is tárlatot rendeznek a magyar királyokat ábrázoló munkákból. BERTA MARIA Külsősök a katedrákon A tanári ranghoz tudományos fokozat is kell A Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Főisko­lai Kara a közelmúltban tiszteletbeli főiskolai tanári címet adományozott Szappanos Ferenc vízügyi igazgatónak. Pécs Tiszteletbeli docens, tanár, magán­tanár. Mondhatni, az egyetemek­kel közalkalmazotti jogviszonyban nem álló számára fenntartott cí­mek. Mégpedig azok elismerésére, akik egy-egy felsőoktatási intéz­ményben valamilyen rendszeres oktatói tevékenységet végeznek, vagy más komoly feladatot látnak el. Szappanos Ferenc például évek óta vezet kurzusokat a hallgatók­nak a vízgazdálkodás-politika kér­déseiről. Természetesen ezzel a munká­val nem jár automatikusan a cím adományozása. A Pécsi Tudo­mányegyetem szervezed és műkö­dési szabályzata egyik melléklete rendelkezik a feltételekről, az eljá­rásról. Ebben azt is meghatározták, ki kaphat docensi, ki tanári címet. A döntő, hogy a javasoltnak milyen végzettsége van, a tanári ranghoz ugyanis már korábban elért tudo­mányos fokozat is kell. A kari kez­deményezést követőn a kari tanács továbbítja az egyetem szenátusá­nak a javaslatot, s ez a testület dönt. A címre felterjesztettnek egyébként előzetesen el kell vál­lalnia a jelölést. A megtiszteltetés ugyanis egyúttal kötelezettsége­ket is hordoz. Például további öt éven át részt kell vennie az egye­tem munkájában. A címmel ön­magában nem jár díjazás. Az öt év után a cím elvileg megszűnik, de lehet hosszabbítani is, ugyan-.. az ilyenkor az eljárás, mint az adományozás előtt. Más a helyzet az egyetemi ma­gántanárokkal. Azok kaphatják meg ezt az elismerést, akik koráb­ban már habilitáltak, bebizonyí­tották, hogy képesek a magyar nyelven túl egy másikon is előadá­sokat tartani. A magántanároknak sem az egyetem a főállása - rend­szerint valamilyen másik tudomá­nyos intézet - ők viszont a felsőok­tatási intézményben végzett mun­kájukért már kaphatnak díjazást. A Pécsi Tudományegyetemnek jelenleg tizenhat tiszteletbeli do­cense, tíz tiszteletbeli tanára és négy magántanára van. _____«ca. A Millennium mérlege Harmincöt köztéri alkotás, huszonnyolc könyv A múlt évben Baranya Megye Millenniumi Titkársága 301 településre küldött kérdőívet. Egyebek mellett azt tudakol­va, hogy a 2001. augusztus 20-ra megjelenő emlékkönyvbe településükkel kapcsolatban mit szeretnének megjelentetni. Az első felvonás végén vagyunk. Az ünnepségsorozat részeként a múlt évben Baranyában - összegzi a ütkárság január elején - közel 1000 különböző rendezvény volt. A millenniumi emlékzászlót azon­ban még nem vette át az összes te­lepülés. Jelenleg 221-nél tartunk, a visszamaradók esetében most fo­lyik az egyeztetés. Adószegi Zoltán megyei koordi­nátor szerint ez korántsem egysze­rű feladat, mert a kormánybiztosi hivatal előírása értelmében a zász­lót államütkár-helyettesnél alacso­nyabb rangú kormánytisztviselő nem adhatja át. Szobrok, kopjafák, emlékpar­kok, helyi monográfiák, képes­könyvek - sorban avatták, adták Csészealj Nem kell ezután tartanunk az ufóktól. Pécsett az Apáczai Csere Nevelési Központban hétfőn megkezdi évi foglalkozásait a Möebius Sá-Fi Egyesület „Ufó Klub és Ezoterikus Szekciója”. A meghívó szerint az ufók híveinek első találkozásán „20001 Január 29-én Zogora Balázs ,Elemetá- rok’ Szellemek létező Világunk­ba tart előadást”. Helyesen írni tudó zöld ször- nyecskék kíméljenek. B. R. KAPOSVÁRI díszpolgár pécsi professzor. A somogyi megye- székhely idei városnapi ünnep­ségén Kaposvár díszpolgára lett a településhez kora gyermekko­rától kötődő dr. Bellyei Árpád, a Pécsi Tudományegyetem Or­vos- és Egészségtudományi Centrumának elnöke. Ezt az el­ismerést az kaphatja Kaposvár­tól, aki a gazdasági, társadalmi, tudományos vagy művészeti életben maradandót alkotott, s . egyúttal hozzájárult a város te- ‘ kinfélyének, jó hírnevének nö­veléséhez. (b) PÉCSI ÍRÓK GRAZBAN. A grazi Minorita Kultúrközpont- ban ma este a pécsi irodalom lesz a főszereplő. A tavalyi „Lichtungen”-béli (= Tisztá­sok, Graz egyik irodalmi folyó­irata) szereplés után ezúttal élőszóban mutatkozhat be a testvérváros közönségének Becker Róbert költő, Csordás Gábor kiadóigazgató és műfor­dító, valamint Méhes Károly író. ________________________(SZ) An yaszívű apák és apaszívű anyák A gyermekelhelyezés külön élő szülők esetében minden esetben fájdalmas döntést követel akár a szülők, akár a bí­róság részéről. Hiszen valamelyik fél mindenképpen vesztes lesz, s a gyerekek akár egy életre is sérülhetnek. Esetünk­ben többek között az a különös, hogy az apa munkaidőben láthatja csak gyermekeit. A kívülálló számára furcsa ítéletet hozott első fokon a Pécs Városi Bí­róság egy gyermek-elhelyezési perben. Aprólékosan szabályozta az apa kapcsolattartását gyerme­keivel: 2002. június 30-ig minden hét péntekén 16 és 17.30 közötti időben jogosult a férfi találkozni fiával és lányával az Esztergár La­jos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat belvárosi egységének irodahelyiségében, a szolgálat al­kalmazottja jelenlétében. Aztán 2002. július 1-jétől minden páros hét vasárnapján reggel 9-től este 6-ig saját lakásán fogadhatja a gyerekeket, majd 2003. január 1- jétől június 30-ig minden páros Részlet a bírósági ítéletből A bíróság a felek fiú-, illetve leánygyermeke tekintetében el­térő szabályozásra azért nem látott lehetőséget, mert az al­peres és leánygyermeke szélesebb körű kapcsolattartása a másik gyermekre teherként nehezedne. Nem volt teljesíthe­tő az az alperesi kérelem sem, hogy a kapcsolattartásra az első évben vasárnapi napokon kerüljön sor. A kapcsolattar­tás időpontját a gyermekvédelmi szakszolgálat működési rendje eleve meghatározza, a Csjt. 92. § (1) bekezdéséből fakadó kötelezettsége folytán utóbbihoz az alperesnek kell igazodnia. hét szombat este 6-tól vasárnap este 6-ig ugyanott, 2003. július 1- jétől pedig a páros hét péntek dél­utántól vasárnap estig, de ekkor már a korábbiakkal ellentétben nem az anya hozza-viszi őket, ha­nem ő mehet el értük. Az anyával való kapcsolat, magyarázza az apa, soha sem volt még élettársi viszony sem, de a mély barátságnak eredmé­nye lett a két gyermek. Többször szóba került, hogy együtt élnek, de aztán nem lett az egészből semmi, mert az anya a független­ségét mindennél fontosabbnak tartotta. A férfi szerint a nő utca­lány volt, több öngyilkossági kí­sérlettel a háta mögött, s így, véle­ménye szerint, nem alkalmas a gyerekek nevelésére, a bíró azon­ban többszöri kérése ellenére sem rendelt ki pszichológust, hogy minderre fény derülhessen. Panaszolja, hogy őt teljes egészé­ben kizárták a gyereknevelésből, volt olyan nyolc hónapos idő­szak, amikor egyáltalán nem is láthatta őket. Fia, akit véleménye szerint lányként nevel az anya és a nagymama, fél tőle, de nem biztosítottak lehetőséget arra, hogy megszok­ja az apját. Gye­rektartást pedig azóta nem fi­zet, amióta szá­mára a láthatás lehetőségét le­hetetlenné tet­ték, így jöhetett össze az a 110 ezres tartozása, amelyet a bíróság most havi rész­letekben levonat a béréből. Ne­hezményezi, hogy csak pénte­kenként láthatja gyermekeit, hi­szen akkor ő dolgozik, munkál­tatója pedig nem fogja rendszere­sen elengedni őt, ezt biztosan tudja. Áz apa soha sem élt együtt gyer­mekeivel, tájékoztatott Kálmándy Papp Ágnes, az Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat igazgatója, így az apa­gyermek kapcsolat természetesen nem tudott kialakulni. A bíró a ki a múlt évben. A teljes összesí­tés a még vissza nem érkezett kérdőívek miatt egyelőre hiány­zik. Ami első pillanatban feltűnő: kevés az önzetlen felajánlás. A mozsgói kopjafa, az orfűi millen­niumi szoborpark került egyelőre ebbe a rubrikába. Vannak viszont egészen komoly összeget igénylő alkotások is, ezek között a sziget­vári országalma-szökőkút, illetve emlékpark és emlékszobor viszi el. a pálmát 80 miihó forinttal. A költségesebb alkotások közé tar­tozik a harkányi Szent István-szo- bor is (6,5 millió forint), a siklósi (3,8 millió forint), a mohácsi (4,1 millió forint) monográfiák, illetve a szentlászlói sportcentrum (3 millió forint). Érdekes, hogy van olyan kopjafa, amely mindössze 30 ezer (Bükkösd), s olyan is, amely ennek ötszörösébe (Egerág) került. Az eddigi összegzés szerint egyébként Baranyában 35 szob­rot, kopjafát, emlékművet és egyéb alkotást adtak át. A helyi monográfiák, képeskönyvek, fa­lukrónikák száma 28. Olyan kis települések is gondoltak az utób­bi kategóriában a múltjukra, mint Tarrós, Ivándárda, Patapoklosi, vagy Bezedek. Ami a közel 1000 rendezvényt illeti, volt ezek között konferen­cia, ifjúsági találkozó, koncert is. A következő, immár ez évi fel­adat, hogy a zászlókat eddig át nem vett települések rendezvé­nyeit megszervezzék. Márciusra várhatóak a legközelebbi ilyen ünnepségek. MÉSZÁROS A. ... Magyarul - magyarán É*! A mi nyelvünk Az anyanyelvűnk iránti ér­deklődésnek, tiszteletnek sokféle megnyilvánulási módja van. Ennek legfris­sebb bizonyítéka A mi nyel­vünk című, Grétsy László szerkesztette gyűjtemény, amelynek alcíme: íróink és költőink a magyar nyelvről. Ez a félezer oldalas kötet nem az első ilyen gyűjtemény. A Nyelv­édesanyánk, a Vallomás és a Ko­szorú jelentik az^ előzményeket. Á-tól Z-ig, azaz Ábrányi Emiltől Zilahy Lajosig terjed a szerzők so­ra. 465 vers, versrészlet vagy pró­zai műből vett szemelvény szól anyanyelvűnkről, annak kifejező­erejéről, gazdagságáról, a csak reá jellemző sajátságairól. A cím és az alcím, valamint a .közi^nert „szerkeszti neve alap- jámazt hihetnénk, hegy az Anya­nyelvápolók Szövetsége adta ke­zünkbe a nyelvi öntudatunkat erősítő eszközként. Meglepeté­sünkre az Országos Erdészeti Egyesület Elnöksége ezzel kíván­ta megünnepelni államiságunk ezredik évfordulóját emlékpar­kok és emlékfák telepítésével együtt. A magyar nyelv iránti tisztelet ilyen módon való meg­nyilvánulása nem véletlen. A ma­gyar erdészek a szaknyelvük ki­alakulása óta mindig is sokat tö­rődtek anyanyelvűnkkel. A kötet ékes bizonysága an­nak, hogy a szó művészeit min­dig foglalkoztatta a nyelv, a „lélek szakember véleménye szerint na­gyon körültekintően járt el, amikor a gyerekek életkorának megfelelő­en nagyon aprólékosan, előre sza­bályozta a kapcsolattartás rendjét, mert nem a szülők, hanem a gye­rekek érdekét tartotta mindenek­előtt szem előtt. Kálmándy Papp Ágnes egy jó ideig annak ellenére járt be vasárnaponként munkahe­lyére, holott erre munkarendje egy­általán nem kötelezi, hogy az apa találkozhassék gyerekeivel, hiszen a kapcsolattartás egyelőre kizáró­lag szakember jelenlétében történ­het meg. Azt tudni kell, magyaráz­za, hogy a kisfiú különböző okok miatt pszichésen beteg, így külö­nösen óvatosan és hozzáértéssel kell vele foglalkozni, az apa pedig soha sem élt a gyermekkel együtt. Pécsett ugyan még nem, de egyéb­ként létezik az országban már olyan gyermekjóléti szolgálat, amely vasárnap is vállal munkát, de egy ilyen találkozó alkalman­ként háromezer forintba kerül a szülőnek. Véleménye szerint az anyának fiatal korában valóban volt nehéz életszakasza, de ma normális életmódot folytat, értelmes, gyer­mekeit tisztességesen gondozza, üzenete”, ahogy Mátyás Ferenc nevezte. Mint a nemzeti össze­tartozás, mint a társadalmi közlőkapcsolat, mint a létfenn­tartó munka eszköze, de legfő­képpen a legbensőbb embersé­günk kifejezésének, közlésének eszköze. Összegezésként állja­nak itt Babits Mihály sorai: „Hogy szolgálhatom az emberi­séget, ha meg tem őrzök ma­gamban mi'1 n színt, minden kincse' az emberiséget gaz- d ... magyarság szíriét, a agyarság kincsét!” . Többek között ezek a szavak, ezek a sorok is elhangzottak a Ciszterci Rend Pécsi Nagy Lajos Gimnáziumának Babits Mihály- ról elnevezett Nyelvhasználati Versenyén tavaly novemberben, immár negyedszer, tehát hagyo­mánnyá. válva. A versenyzők, küldő iskoláik, legjobbjai leg­alább ilyen alkalommal egy kicsit helyrebillentik a tanulók átlagá­nak a nyelvi műveltség vagy mű- veletlenség tekintetében erősen megbillent egyensúlyát. Az elmondottakból követke­zik, hogy e gyűjteményes kötetet mindazoknak ajánljuk, akik el­kötelezettjei nyelvünk ügyének. A tanulóifjúságnak, amelynek tagjaiban felszítja a nyelv szerete- tének hamvadó tüzét. A tanárok­nak, magyartanároknak, akik versenyekre, ünnepségekre mél­tóképpen készíthetik fel tanítvá­nyaikat. Rónai Béla akik szeretetteljes környezetben élnek. Ha a bíró számára bármi­lyen gyanú felmerült volna, amely a gyermekek fejlődésére káros ha­tással lenne, nyilvánvalóan kért volna pszichiátriai szakvéle­ményt. Az öt és fél éves kisfiú egyetlen kötődési pontja az anyu­kája, apját bácsinak szólítja. Nincs olyan „szokásrend”, mi szerint a bírói gyakorlatban inkább az anyának ítélik a gyereket, mint­sem az apának, állítja dr. Banicz Erika (képünkön), a Pécs Városi Bí­róság elnöke. Az elsődleges szem­pont a gyermek érdeke. A hatályos családjogi törvény szerint a gyer­mek elhelyezéséről a szülők dönte­nek, megegyezésük hiányában ha­tároz a bíróság. A gyermeket pedig annál a szülőnél kell elhelyezni, akinél a kedvezőbb testi, értelmi és erkölcsi fejlődés biztosítva van. Sta­tisztikai adatok ugyan nincsenek arról, hogy milyen gyakorisággal kapja meg az anya vagy az apa a gyereket, de nem ritka az sem a bí­rói gyakorlatban, mondja Banitz Erika, hogy egészen kicsi, bölcső- dés korú gyermeket helyeznek el az apánál, mert azt tudni kell, hogy vannak anyaszívű apák és apaszí­vű anyák is. cseri László f l ♦ I i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom