Új Dunántúli Napló, 2001. január (12. évfolyam, 1-30. szám)

2001-01-09 / 8. szám

6. oldal - Új Dunántúli Napló G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2001. Január 9., kedd llHfllfli Az ECE-üzletház visszhangjai Nem csillapodnak a kedélyek a belvá­rosi bevásárlóközpont körül. A konku­rencia a piaci szerepét félti, a kiskeres­kedők sincsenek megnyugodva, de akad olyan vélemény is, hogy a telek- vásárlás sem lefutott ügy. Pécs- Harmadával csökkent az élelmiszer, a zöld­ség és gyümölcs, a vegyi áru kiskereskedések száma az elmúlt két esztendőben Pécsett. Mi már a TESCO-, a Plaza-beruházások megkez­dése előtt is azt mondtuk, hogy elég - ad szá­Konkurens panaszok mot a kiskereskedők gondjairól dr. Székelyhídi Gyula, a KISOSZ - Kiskereskedők Országos Szövetsége - baranyai szervezeté­nek titkára (képünkön). Ezek a boltosok a bevásárlóközpontok megje­lenésével sorra profilt váltottak, aztán vagy sike­rült megvetni a lábukat, vagy nem. Azzal, hogy az ECE a belvárosban építhet 20 ezer négyzet- méteres üzletházat, most újabb centrumbeli kis üzletek kerülnek végső döntés elé, mert a fenti termékeket kínáló boltokon túl más portékákat árusító kiskereskedők is tönkremennek. A Kereskedőház vállalkozóinak a tiltakozá­sára mindenesetre a német tulajdonosok fel­vázolták, hogy az ő üzletpolitikájuk az: ne le­gyen cserélődés a bérlőik között, ha betelepül a ház, akár bérleti díjat is csökkentének, hogy megtartsák állandó partnereiket. Előtte azon­ban ügynökök járják majd a várost, és a tet­szetős boltok üzemeltetőinek felajánlják, ná­luk is nyissanak egy helyiséget. Más kérdés, hogy ennyi üzlet biztos nem tud megélni a vá­rosban, aki versenyben akar maradni, az vár­hatóan szép lassan betele­pül a belvárosi bevásárló- központba, a többiek így el­veszítik meglévő üzleteiket, a nagyobb bevásárlóköz­pontok pedig bérlőiket.- A Kereskedőház tiltako­zóit most tavasszal kiviszik Németországba, hogy sze­mélyesen győződjenek meg, odaídnt miként működnek az ECE-központok - 60 üyen üzemel az anyaországban, a pécsi pedig a második ma­gyar, és egyben második külföldi beruházásuk lesz - mondja Kerényi János, Pécs alpolgármestere. Hozzáteszi, hogy azok a multinacionális cégek, amelyek a periférián húzták fel áruhá­zukat, a vásárlóközönségnek mindenképpen hasznosak, mert árversenyt teremtettek, de a város szerkezete szempontjából hátrányos, hogy kiviszik az embereket a központból. A történelmi belváros igazi látványához élet, tö­meg kell, ezért fogadta kedvezően az önkor­mányzat az ECE jelentkezését. Egyben a kis­kereskedőknek is esélyt teremtenek a megje­lenésre. A multikról csak annyit jegyzett meg: mindent a piac dönt el, őket nem félti, s he­lyettük nem gondolkodik. A Pécs Plaza regionális igazgatóját, Solti Dezsőt hiába kérdeztük, elzárkózott a véle­ménynyilvánítástól. Egy szakember (szintén külvárosi bevásárlóközpont üzemeltetésében érdekelt) viszont nevének eltitkolásá­val közölte, hogy félelmetes konkurenciát lát az ECE meg­valósulásában, egyben nem érti a pillanatnyi helyzetet. Mint mondja, az legalábbis elgondolkodtató, hogy az ön- kormányzat részéről mindenki kész tényként tálalja az ECE megépülését, miközben a részle­tes rendezési tervet (rrt.) 27 szakhatósággal kell egyeztetni, aztán két hónapra kifüggeszteni, és a lakossági észrevételeket is be kell építeni. A konkurencia képviselője megjegyezte azt is, hogy az ECE a telkekre mint tulajdonos még se­hol sincs bejegyezve, csak elővételi jogokat szerzett, opciós szerződéseket kötött. Arról nem is beszélve, hogy a peremvidéki bevásárlóközpontok közül is volt olyan, ame­lyik erre a Czinderi úti területre ácsingózott, de akkor a város mereven elzárkózott a kéréstől. Az volt az érv, hogy ide 2400 négyzetméteres zöld parkot szánnak, valamint hatalmas autó­parkolót. Utóbbi lehet, hogy a tetőn megvalósít­ható, de a parknak nem valószínű, hogy marad ekkora terület. Arra pedig sehol a világon nin­csen példa, hogy a városi rrt.-t igazítják egy be­ruházás terveihez. MÉSZÁROS B. ENDRE A külvárosi bevásárlóközpontok üzemeltetői szerint a pé­csi centrumban felépítendő ECE-üzletház német befekte­tői szórják a pénzt, 20 milliárd forintot szánnak egy olyan beruházásra, amelyet 12-13 milliárdból is ki lehetne hoz­ni, s csak a telekre 2 milliárdot szánnak - összevetésül egy adat: a Tesco, a Metro és a Plaza együttesen került kb. 12 milliárdba. Ha mindenki átmenne az ECE-hez, ak­kor is 10 év kell a befektetés megtérüléséhez - ugyanak­kor a már meglévő bevásárlóközpontok közül egyiket sem tudják 100 százalékosan működtetni, s minden újabb építménnyel tovább romlik a kihasználtság mutatója. Röviden NINCS BARANYAI. A 2000. évi ipari park pályázatra 33 pá­lyázat érkezett, és ebből 21-en nyerték el a cím viselésének jo­gát - tette közzé a Gazdasági Minisztérium. A minősítést újonnan elnyerő létesítmények között nincs baranyai. Ezzel a döntéssel 133-ra növekedett az ipari park címet viselő szerve­zetek, parkok száma Magyaror­szágon, (k) VÁSÁROK SÁSDON. Idén ja­nuártól minden hónap második vasárnapján országos állat- és kirakodóvásárt tartanak Sásdon a vásártéren. A hegyháti város önkormányzata arról is tájékoztatott, hogy a korábbi hagyományok szerint kialakult pénteki piaci napok a jövőben is változatlanok maradnak, no Infláció emeli a bírságot Többe kerülnek a munkaügyi, munkavédelmi szabálytalanságok Háromról tízmillió forintra emelkedik - várhatóan a máso­dik félévtől - a munkaügyi-munkavédelmi bírságok felső határa. Az emelés oka a hét éve halmozódó infláció. Bara­nyában nem jellemzőek a magas összegű büntetések. Budapest-Pécs Békés András, az Országos Mun­kabiztonsági és Munkaügyi Főfel­ügyelőség elnöke szerint a még 1993-ban meghatározott legfel­jebb hárommilliós bírságot ma már néhány nagyvállalat gond nélkül kifizeti. A szigorítás tehát indokolt. A szükségszerű válto­zásnak nincs más oka, mint egy­szerűen az, hogy az elmúlt 7 év alatt jelentős infláció volt. Példa­ként említette, hogy hárommillió forintból 7 évvel ezelőtt két jó au­tót lehetett venni, ma már egyet sem nagyon. Magyarországon az elmúlt évek­ben egyre több helyen tapasztalha­tó, hogy a munkaadók színlelt szerződésekkel, túlmunkával, ki nem fizetett bérekkel próbálják ki­játszani a törvényt. Szakemberek szerint a 40 ezer forintos minimál­bér tovább erősítheti ezt a tenden­ciát. A Főfelügyelőség egyébként 1999-ben 663 mülió forint munka­ügyi és 98 millió forint munkavé­delmi bírságot szabott ki. Tavaly csak az első félévben az előbbiből 504, az utóbbiból 54 mülió forintot szedtek be a hatóság emberei. A helyi tapasztalatokról szólva Kápolnai Árpád, a Baranya Megyei Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség vezetője elmondta, hogy térségünkben az elmúlt években nem volt jeüemző a meg­határozott felső határt megközelítő bírságok kiszabása. Nagyobb ösz- szegű, 1,5-2 millió forintos fizetési kötelezettségeket abban az eset­ben róttak ki a szabálytalankodók­ra, ha a vétség magasabb számú - esetenként 20-30 főnyi - alkalma­zottat is érintett. A szakemberek véleménye sze­rint a jelenlegi büntetőtételek több­szöröse a nagyobb cégeknél is visszatartó hatású lehet. k. e. Maradt a 30 százalék Budapest Miután sem az országgyűlé­si képviselők, sem irányadó pénzintézeti körök nem tá­mogatták a szűkítést, a kor­mányzat egyelőre nem csökkenti a lakástakarék­pénztárak 30 százalékos ál­lami támogatását. Az ügyfelek körében, illetve szakmai berkekben is komoly vi­hart kavart a tavaly októberben kelt kormányzati kezdeménye­zés, amely 30-ról 15 százalékra csökkentette volna a hazai lakás­takarék-pénztárak állami támo­gatásának mértékét. Miután az üggyel foglalkozó képviselők és banki szakemberek is úgy látták, hogy a drasztikus csökkenés ha­tására oly mértékben megrendül­het az ügyfelek bizalma a lakás­kasszákban, hogy az veszélyez­tetheti az ígért hitelek kifizetését, levették a napirendről a szűkítést előkészítő törvényjavaslatot. Mivel az ügyben felmerülő köztes - 20 százalékos állami tá­mogatást előirányzó javaslat sem talált támogatókra, az országban működő három kassza ilyen mó­don januárban is az elmúlt évi kondíciók szerint kötheti meg szerződéseit új ügyfeleivel. Ilyen módon az állami támogatás mér­téke továbbra is 30 százalékos marad, ennek felső határa évi 36 ezer forint. A módosító javaslat ugyanak­kor nem került le végleg az or­szággyűlés napirendjéről, a ter­vezett változtatás mértékéről és idejéről az első negyedévben to­vábbi egyeztetések várhatók szakmai és politikai körökben is. K. E. Kamatot csökkent az MNB A Magyar Nemzeti Bank hétfőn 0,25 százalékponttal csökkentet­te az irányadó kamatlábakat. A jegybank kéthetes futamidejű be­téti kamata a jelenlegi évi 11,75 százalékról 11,50 százalékra csökken. A kamatok 25 bázis­pontos csökkentését az tette le­hetővé, hogy a pénz- és tőkepiaci VALUTAÁRFOLYAMOK (JAN. 08.) H Vételi Eladási Budapest Bank USA-dollár 269,49 283,87 Német márka 131,84 138,88 Euró* 256,80 272,68 Svájci frank 167,85 178,23 Postabank USA-dollár 269,74 283,58 Német márka 131,97 138,74 Euró* 258,12 271,36 Svájci frank 168,52 177,52 ABN-Amro USA-dollár 269,97 283,57 Német márka 132,70 137,42 Euró* 259,06 270,56 Svájci frank 169,61 175,70 Horvát kuna** 33,00 34,99 * Devizaárfolyam " Az MM Exclusive Change pénzváltóhelyein Az adatok tájékoztató jellegűek! folyamatok alakulása, a kőolaj árának csökkenése, valamint az euró erősödése elősegítik az inf­láció és az inflációs várakozások mérséklődését. A korábbi kamat- csökkenések a kereskedelmi ban­ki kamatok mérséklődését ered­ményezték. RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001. január 8.) Borsodchem 6 300Ft 8 Fotex 264 Ft ti Matáv 1179 Ft O Mól 5190 Ft ti OTP 16 395 Ft ti Rába 2 515 Ft ti Richter ' 16 225 Ft ti Zalakerámia 2 350 Ft ti BUX: 7937,88 +0,94% eltérés az előző záróértékhez képest A TŐZSDE VILÁGA Újévi ajándék Az újév első, de nem teljes kereskedési he­tén meglehetősen nehezen indultak az üz­letkötések. A forgalom azonban napról napra emelkedett, csütörtökön tetőzve. A részvényárak egy ritmusra mozdultak a nemzetközi piacok árfolyamaival, a hét kö­zepén bekövetkezett emelkedés összhang­ban volt a világszerte fellendülést okozó amerikai kamat- csökkentési in­tézkedésekkel. A nemzetközi pénzügyi világ számára rendkí­vül jókor érkezet az amerikai jegy­bank szerepét betöltő FED 0,5%-os kamat- csökkentésről szóló teljesen váratlan és szokatlan időpontban meghozott döntése. A piacok magasba szökő részvényárakkal reagáltak az intézkedésre, a technológiai és pénzügyi papírok vezették az emelke­dést. Az amerikai gazdaság lassulásától és az ebből adódó csökkenő vállalati jövedel­mektől tartó befektetők, már egy ideje sza­badulni igyekeztek az Új Gazdaság papírja­itól, ezzel rekordméretű csökkenést idézve elő a Nasdaq-on. A kamatcsökkenés a vál­lalati növekedéshez szükséges források árát csökkentik és ez megállíthatja a gaz­daság lassulását. Az amerikai tőzsdéken bekövetkezett emel­kedés hatására világszerte felpezsdültek a piacok, az áremelkedéseket mindenhol a technológiai, telekommunikációs és banki részvények vezették. A hazai piacon csütör­tökön volt érez­hető mindezek hatása. A gyen­gülő dollár (erő­södő forint) kedvezően hat a magyar makro­gazdasági mu­tatók alakulásá­ra, ugyanis az energiahordozó­kért és a nyersanyagokért általában dollár­ral fizetünk, míg a kész termékeket több­nyire Európában értékesítik a hazai cégek euróért. A nagy tőzsdei vállalatok külföldi adósságainak többségét szintén dollárban jegyzik, az olcsóbb dollár könnyebb adós­ságszolgálatot eredményez. Mindezek eredményeképpen az emelkedés éllovasai a Matáv és a M0L részvényei voltak, ezen papírokat vásárlásra ajánljuk, akárcsak az OTP részvényeit. (Szepesi Látszó CA IB) Bank Austria Creditanstalt Rt. 7400 Pécs, Mária u. 3- Tel.: 72/502-600 Adózik a reprezentáció Az idén érvénybe lépő adószabályok egyik leg- furcsábbika az a rendel­kezés, hogy a vállalkozá­soknak a reprezentációs kiadásaik után 44 száza­lékos személyi jövedelem- adót kell fizetni; Eddig ez adómentes volt. Ezen felül a reprezentációban részt vevő személyek után 11 százalé­kos egészségügyi hozzájárulás és háromszázalékos munkaadói járulékfizetés is társulhat attól függően, hogy a személyek munkavállalók vagy külföldiek. A más országok állampolgá­raival elfogyasztott üzleti ebéd után csak az adót kell megfizet­ni, a másik két járulékot nem. Tehát, amíg az egyik ebédet 44 százalékos szja terheli, addig a másikat 58 százalékos fizetési kötelezettség. Vajon mi van akkor, ha a kül­földiek és a magyarok közösen ülnek egy üzleti ebéd vagy va­csora asztalánál, hogyan törté­nik ebben az esetben az elszá­molás, tette már fel a kérdést né­hány adótanácsadó. Erre az esetre egyelőre nincsen taná­csuk. A jelenlegi álláspont sze­rint a vállalatok minden egyes személy után egyformán fognak fizetni a kincstárnak, de az is le­het, hogy a feketegazdaság felé megy el az elszámolás. k. e. A többől kevesebb fizethető Az idei agrártámogatási keret az előző évihez képest emel­kedett ugyan, de a gazdák nem számíthatnak a 2000. évinél nagyobb segítségre. Ennek az oka, hogy az ez évi keret ter­hére több milliárd forintos, előző évről áthúzódó ígérvé­nyekkel rendelkezik a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. Hiába bővül az idén az agrártárca termelési támogatási kerete, a ki­osztható pénz nem lesz több mint 2000-ben. Már év közben ki­derült, a minisztérium néhány szubvenciós keretet idő előtt „el­fogyasztott”. A pályázatokon részt vett és kedvező elbírálásban részesült, ám pénzhiány miatt csak hitegetést kapott gazdákat azzal biztatták, a következő évi támogatási keretből hozzájuthat­nak majd jogos követelésükhöz. Az agrártámogatás az elmúlt évihez képest ugyan 18 százalék­kal bővül, ám ez reálértékben, a pénzromlás miatt csak 8 százalé­kos növekedést jelent. A minisz­térium februárra ígéri a 309 milli­árd forintos keret részletes felosz­tását, a támogatási elvet viszont már többször hangoztatta a tárca közigazgatási államtitkára, Ta­más Károly. Eszerint a normatív segítséget helyezik előtérbe, így többek között a földalapú hozzá­járulást, amely a hírek szerint nagyjából hasonló elosztású lesz, mint az elmúlt évben. A tavalyi összeghez képest 50 milliárd forintos többletet a tárca nem tudja majd új célok megva­lósítására fordítani. Ennek az oka, hogy a keret már az év vége előtt kimerült, így források hiá­nyában az idén az APEH-től 15-20 milliárd forint kifizetése válik ese­dékessé. További 20 milliárd fo­rintot pedig a tárca különféle fize­tési ígérvények formá­jában kötött le. Ilyen például a decemberi exportszállításokhoz kötődő szubvenció, amelyre az igényt csak 30 nappal később, azaz az év első hónapjában nyújthatják be az érde­keltek. Mindezek kö­vetkeztében a minisz­tériumnak januárban 30-35 milliárd forintot kell kifizetnie egyrészt a piacra jutási, más­részt a beruházási, har­madrészt az agrárter­melés költségeit csök­kentő támogatási keretből. Ugyancsak a fizetendő kötele­zettségek közé tartoznak azok a garanciás milliárdok, amelyet az FVM a gazdahitelek felvételekor vállalt. Ezek az összegek 2000- ben 65 milliárd forintos garancia­keretből induló reorganizációs vagy más néven kibontakozási program révén teremtettek köte­lezettséget. A kölcsönök egy ré­sze biztosan nem kerül visszafi­zetésre, így az adósok helyett az FVM állja majd a számlát. A ban­ki szakemberek az ilyen garanciá­lis kötelezettségek nagyságát 23,8 milliárd forintra becsülik. Felmér­hetetlen még, hogy az elfogadott szövetkezeti üzletrésztörvény végrehajtása miatt tönkrement szövetkezetek milyen garanciával megspékelt hitelállományt hagy­nak majd maguk után. Mindebből következően már most látszik, hogy a megemelt tá­mogatási keretből az idén a tava­lyihoz képest is kevesebbet oszt­hatnak el. b. o. FÖLDALAPÚ TÁMOGATÁSOK 2000-BEN (FT/HA) 8000 8000 8000 1 1 L

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom