Új Dunántúli Napló, 2001. január (12. évfolyam, 1-30. szám)

2001-01-07 / 6. szám

Teljed a kultúrivászat Egyre többen Isznak egyre jobb italokat. Magyarországon az utóbbi években előnyére változott a szeszfogyasztás kultúrája. A minőségi alkoholok iránti kereslet vala­mennyi terméktípuson belül - sör, bor, Illetve égetett szeszek - nőtt. Nemsokára például a gyümölcsöt nem látott italon nem használhatják a „pálinka” nevet. Helyet­te a gyártóknak be kell érniük a „kommersz” vagy „tö­mény” megjelöléssel. Lökd ide a sört! Az egészségügyi, közlekedési és bűnügyi szakemberek, valamint a pedagógusok már régen kongat­ják a vészharangot Németország­ban, mert egyre többen nyúlnak a pohárhoz. Igaz, az értékesített al­koholtartalmú italok felét a lakos­ság 10 százaléka fogyasztja el. A jóléti, 82 milliós NSZK-ban a közvélemény-kutatások szerint a polgárok zöme az alapvető élel­miszerek közé sorolja a sört A nemzeti italból évente közel más­fél hektót kortyolnak fejenként. A fehér- és vörösbor népszerűsége jelentősen növekedett a XX. szá­zad végén, s immáron - vincellé­rek, kereskedők, vendéglősök nagy örömére - a 20 literes álom­határt is átlépte az egy főre jutó át­lagfogyasztás, míg pezsgőfélékből csupán negyedennyit isznak. Ége­tett szeszes italokból a '90-es évek elején még 7,5 litert ivott egy-egy germán, napjainkra alig 6 literre apadt az átlagos snapsz- fogyasztás. Friss (berlini) felméré­sekből kiderül, hogy minden hato­dik iskolaköteles német fiatal na­ponta fogyaszt szeszes italt! Ha összeadjuk a Magyarorszá­gai évente elfogyasztott sör, bor és égetetett szeszes italok alkoholtartalmát, a statisztika szerint egy esztendő alatt egy ember átlagosan 10,2 liter tisz­ta alkoholt iszik meg. Ezzel a világranglistán a 7-8. helyen állunk, a tömény italok verse­nyében pedig ötödikek va­gyunk. Am amíg tíz éve az égetett szeszek között mind­össze 10 százaléknyi minőségi termék fogyott, mára ez az arány 30 százalékra nőtt - ál­lapítja meg dr. Győry László, a Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács igazgatója.- A szakma is rengeteget tesz a kommersz és a minősé­gi termékek szétválasztásáért - mondja az igazgató. - Nem­rég például az Európai Unió négy magyar minőségi márkát földrajzi eredetvédelmi megál­lapodás keretében elismert. Ezek a kecskeméti barackpá­linka, a szatmári szilvapálin­ka, az egri cseresznyepálinka és a szabolcsi almapálinka. Ilyen névvel tehát csak arról a tájról kerülhet forgalomba ter­mék. Tervezzük még a gyü­mölcs nélkül, aromával ké­szült szeszes italok nevének megváltoztatását is. Ezek a jö­vőben nem használhatnák a pálinka megjelölést, helyette tömény vagy kommersz felira­tot kell a címkéjükre írni. Győry László szerint mind többen vannak azok, akik már nem az alkohol hatása miatt isznak tömény szeszt, hanem az élvezeti és az esztétikai él­mény kedvéért.- Magyarországon a szesz­szakma véleménye szerint minden eladott harmadik pa­lack égetett szesz csempészett alapanyagból vagy illegálisan, adóraktár nélküli termelésből származik - jelenti ki a ter­méktanács igazgatója. - Az EU-ban ez az arány mindösz- sze 6-7 százalék. Ez a jelenség több szempontból is veszé­lyes. Egyrészt a vevők sokszor nem is tudják, hogy amit vesz­nek, súlyosan károsíthatja az egészségüket. Az állam is el­esik 20 milliárd forint adóbe­vételtől, arról már nem is szól­va, hogy a feketepiac a legáli­san dolgozó vállalatoknak is bevételkiesést okoz, s ezzel munkahelyeket veszélyeztet. A borkiválasztásnál a ve­vők 10 százaléka már nem csupán a fajtát és az évjáratot, hanem olykor még a szárma­zási dűlőt is számon tartja - jellemzi a helyzetet Sümegi József, a Magyar Borgazdaság Szövetség elnöke, aki szerint ez a vásárlói kör bővül.- A magyar borok megbe­csülését jelzi a jelenleg ha­zánkban működő 24 bor­lovagrend is. Ezek elsősorban a borkultúra ápolását, a hazai borok presztízsének növelését tűzték ki célul. Idehaza az egy főre eső át­lagos évi borfogyasztás min­dig 26-36 liter között mozgott - jelenleg 31 litert jelez a kép­zeletbeli mutató. Egy év szőlő­terméséből 3,8-4,4 millió hek­toliter bor készül, ez elméleti­leg épp fedezi a hazai fogyasz­tást és az egymillió hektolite­res exportigényt. Éppen ezért Sümegi József nem is találgat, hogy mennyi pancsolt bor ke­rül forgalomba, mivel ez az ér­ték sehol, semmüyen nyüván- tartásban nem jelenik meg. Más forrásokból úgy tudjuk: ez a mennyiség elérheti az egymillió hektolitert is évente. Sört azonban csak ritkán hamisítanak, mivel az elég ne­héz és technológiaigényes. Nincs is gyenge sör a magyar piacon, legfeljebb a recep- túrák terén mutatkozhat elté­rés - állítja Tömör László, a Magyar Sörgyártók Szövetsé­gének elnöke. Mégis az utóbbi években visszaesett a sörfo­gyasztás: tíz éve még 104 liter volt az egy főre számított mennyiség, ma pedig csupán fejenként átlag 69 litert gurí­tunk le egy esztendő alatt. En­nek oka elsősorban a növekvő üdítőital-fogyasztásban kere­sendő, de egyre komolyabb konkurenciát jelentenek az al­koholmentes sörök is. Ennek ellenére - vagy tán éppen ezért? - a kisebb mértékű fo­gyasztás minőségi igényekkel párosul. Mind többen keresik a drágább söröket, igazolva azt a tételt, hogy ha valamiért pénzt ad a vásárló, akkor el­várja a színvonalat. D. T. íj m Pécs-Kaposvár tengely Pécsett regionális konferenciaközpontot, Kaposváron pedig regionális vásárközpon­tot alakítanak ki az elkövetkezendő három évben a Dél-dunántúli Regionális Fejleszté­si Tanács döntése alapján. A tanács ez idő alatt 5,6 milliárd forintból gazdálkodhat, melyből 2 milliárdot a közlekedési infra­struktúra fejlesztésére szán. Egymilliárd fo­rintot irányoz elő a pécs-pogányi, félmil- liárdot pedig a kettős hasznosítású taszári repülőtér korszerűsítésére. Bővítik a sármelléki repteret A zalavári és sármelléki önkormányzat tulaj­donába került a sármelléki repülőtér, mely­nek fejlesztését szorgalmazza az üzemeltető Zalavár-Sármellék Airport Kft. Az első lép­csőben 600 millió forintra lenne szükség, a tanulmányterv szerint a teljes beruházás tíz- milliárdot igényelne. Tavaly 8500 utas for­dult meg az egykori szovjet légibázison - többségük a Balatonhoz és a környék gyógyfürdőibe érkezett charterjáratokkal -, idén tízezer vendégre számítanak. Palotás itthon is befektet? Másfél év alatt kell elkészítenie a buda­pesti székhelyű France-Europe Kft.-nek azt a tenderdokumentációt, amely alap­ján megépíthető a Kijev és a kárpátaljai Kockaszállás között húzódó, 800 kilomé­teres autópálya. A magyar társaság 25 millió dollárért nemcsak a tervezést vál­lalta, hanem a megvalósításra is koncep­ciót dolgozott ki. Palotás János, a hazai cégben résztulajdonos European Para- medicine képviselője most újabb magyar- országi befektetésekről tárgyal. Okin gyár Hajdúdorogon Félmillió márkás beruházással bútoripari hajtóműveket gyártó üzemet létesít Haj­dúdorogon a Okin Gesellschaft für AntriebstechnikmbH and Co. KG. A német társaság 150 főt szándékozik foglalkoztatni a Dunapacktól vásárolt üzemcsarnokban, s évi 20 millió márkás forgalomra számít. Gödöllő befektetőt keres A gödöllői Grassalkovich kastélyban 13 lu­xusapartmant, valamint a hozzájuk tartozó területen 250 szobás, ötcsillagos szállodát építenének. A Gödöllői Királyi Kastély Köz­hasznú Társaság most befektetőt keres a 13 milliárd forintos beruházáshoz. A hírek sze­rint már van magyar, izraeli, német, spanyol és osztrák érdeklődő. _______2001. Január 7. ★ GAZDASÁG ★ 5 Ka pós menedzserkellékek Az üzletemberek világszerte megfontol­ják, milyen táskával, tollal vagy kalkulá­torral jelennek meg a tárgyalásokon. A tartozékok sokat elárulnak gazdájukról. Ma már az elegáns mappa vagy a divatos menedzser-naptár hozzátarto­zik az üzletember arculatához. Az elmúlt néhány évben a menedzserboltok is je­lentős forgalmat bonyolítottak le, és lé­nyegesen bővítették kínálatukat. Az el­múlt egy-két évben a hazai üzletembe­rek is menedzsemaptárakat használ­nak, amelybe a mindennapi tevékeny­ségeiket elkönyvelhetik, bejegyezhetik az aktuális telefonszámokat, s a betelt lapokat kicserélhetik. Ám legalább ennyire népszerűek a számítástechnikai termékek, például a CD-meghajtók, a nyomtatók és a hozzá­juk tartozó kellékek, vagy az egérpadok. A számológépeket és a menedzser­kalkulátorokat évek óta kedvelik az üz­letemberek. Karácsony tájékán ez iránt is óriási volt a kereslet Az év utolsó hó­napjaiban jelent meg egy olyan Palm Top nevű kalkulátor, ami itthon kurió­zumnak számít, ám a külföldi üzletem­berek körében teljesen hétköznapi tar­tozék. Egy jobb minőségű toll már 1500 forinttól kapható, ám egy komolyabb darabért 20-50 ezer forintot is elkér­nek. Menedzsemaptár 3000 és 10 ezer forint közötti áron szerezhető be. > •• HIÁNYZÓ ÖNISMERET Számos, tréningre szakosodott cég működik, amelynek segítségével a menedzserek jobban, hatékonyab­ban, a nyugati trendeknek megfele­lően láthatják el a feladatukat Jólle­het egy-egy ilyen tréning nem éppen olcsó mulatság, ám mindenképpen megéri pénzt fordítani rá. Gerebenics Tamás, a G.T. Personal Marketing Vezetői Tanácsadó és Szervezésfejlesztő cég ügyvezető igazgatója elmondása szerint a veze­tőknek szóló tréningek a legnépsze­rűbbek. Ezen belül is a vezetői kom­munikációs tréning és a vezetői eredményességtréning legfontosab­bak. Az utóbbi lényege, hogy a veze­tő megtanulja miként, milyen mód­szerekkel lehet helyesen irányítani, valamint választ kap arra, hogy mily módon reagáljon a folyamatos belső változásokra. A szakember szerint manapság a retorikatréningek és a prezentáció- technika is felfutóban van, hiszen ott megtanulhatják a vezetők, miként kell emberek előtt hatásosan beszél­ni. A konfliktusmenedzsment gye­rekcipőben jár, kevesen ismerik fel, hogy egy munkahelyen belül milyen konfliktusok vannak, és mi a kiváltó ok - mondja az ügyvezető igazgató. A stresszmenedzsment ugyancsak kevésbé elterjedt, pedig a nyugati országokhoz képest nálunk igen ma­gas a stressz-szint. A szakemberek szerint a magyar menedzsereknek általában gyenge a kommunikációjuk, ugyanis általá­nos minták alapján kommunikálnak, nem személyre szabottan. Sokuknál gondot jelent az is, hogy állandó idő­zavarban vannak, ezért nagyon erős stresszben élnek, s gyakrabban konfrontálódnak a munkatársakkal. SAndor Lea Judit Kis(s) magyar lemezkiadó Korábban más lemezkiadók jelentették meg a népzenész Kiss Ferenc játékát, ma viszont már hangstúdió- és kiadótulajdonosként ő teszi ugyanezt más muzsikusokkal. Kiss Ferenc zeneóvodá­ba járt, 12 éven át tanult hegedülni. A gimná­ziumban persze neki is voltak rockbanda-kez- deményezései saját gyártmányú lapgitárral, ám apja unszolására a hegedűt sem hagyta ab­ba, s negyedikes korá­ban már a népzenét is gyakorolta. Hamar meghívták a Vízöntő együttesbe. Egy év után megvált tőle, s létrehozta a Kolindát. Itt is rövid ide­ig maradt, mert a zene­kar rekordgyorsasággal beindult külföldön, ő vi­szont idehaza szeretett volna dolgozni. Vissza­tért a megváltozott összetételű Vízöntőbe, s a sors iróniája, hogy ez az együttes is jóval sike­resebbé vált határain­kon túl, mint itthon. Tetszett neki, hogy több nyugati zenészba­rátjának kiadója is volt, s amikor megnyíltak a lehetőségek, Zakariás István hangmérnökkel megalapította az Etno- fon Népzenei Kiadót. Hangstúdiót is létrehoz­tak, mely később ZA-KI Hangstúdió Kft. néven önállósult, de közös tu­lajdon maradt. Azóta kollégája életre hívta a Sony CD gyárát Magyar- országon képviselő Szonya CD Bt.-t. Az Etnofon gondozásában évi 4-5 lemez jelenik Kiss Ferenc Született Debrecen, 1954 Érettségi: Rákóczi Gimnázium, 1972 Zenészi pályafutása: Vízöntő együttes (1973-74), Kolinda (1974-76), Vízöntő (1976-tól) Vállalkozásai: az Etnofon Népzenei Kiadó Kft. tulajdono­sa és a ZA-KI Hangstúdió Kft társtulajdonosa Családi állapota: nős, egy gyermek édesapja meg, ám a másik két tár­sasággal együtt bér­munkában külső meg­rendelőknek is készít hanghordozókat. A művész-vállalkozó fontosnak tartja, hogy egységes arculatot ala­kítsanak ki a kiadvá­nyaiknak, s azok felis­merhetők legyenek. Ugyanakkor a stúdió- technikát is fejlesztik.- Nem akarunk meg­alkudni, s a kommersz felé elmenni, hanem markánsabb, különle­ges termékeket szeret­nénk kiadni - szögezi le Kiss. - Nagyon sok jó zenekar van hazánk­ban, mégis hiányoznak az újszerű felvételek. Külföldön is igyekszünk piacot szerezni, de eh­hez egyedi megközelí­tés kell. A nemrég meg­jelent zsidólemezünkön erre törekedtünk, s na­gyon jó visszajelzéseket kaptunk. A kortárs ko­molyzenében is van még keresnivalónk. Ha egy új szerző feltűnik, mi leszünk az elsők, akik ajánlatot teszünk neki. KTL

Next

/
Oldalképek
Tartalom