Új Dunántúli Napló, 2001. január (12. évfolyam, 1-30. szám)
2001-01-02 / 1. szám
6. oldal - Új Dunántúli Napló TÜKÖR 2001. Január 2., kedd GAZDA S Á G I Az állampapír sem vonzó befektetés A tőzsdéken minden évben megfigyelhető szezonalitási jegyek figyelembevételével még a mostani alacsony BUX- index sem jelenti, hogy a magyar értéktőzsde 2000-ben csalódást okozott a befektetőknek. A részvényindex mozgását az idén is a magyar részvények háromnegyed részét birtokló külföldi befektetők döntései határozták meg. Az 1999 novemberében indult - nemzetközi indíttatású - fellendülés a 7000 pont körüli BUX-index értékét 2000. március 10-ére 10472 pontra növelte, amely 50 százalékos emelkedést jelent. 1999 novemberétől 2000 február végéig 362 millió euró értékű friss külföldi, főként spekulatív tőke érkezett a magyar részvénypiacra, de az idén márciustól már a folyamatos tőkekivonás a jellemző. Augusztus végéig - fél év alatt 488 millió euró hagyta el az országot, amely 35 százalékkal több, mint a négy hónap alatt beérkezett 362 millió eurós összeg. Az azonnali forgalom csökkenése egyértelműen a tőzsdei állampapír-forgalom drasztikus visszaesésének következménye. Az államkötvények tőzsdei adásvétele ötödére zsugorodott, a diszkont kincstárjegyeknél pedig ennél is nagyobb mértékű volt a visszaesés. A részvénypiac forgalma 2000 első háromnegyed évében összességében nem változott az előző év azonos időszakához viszonyítva, az egy kötésre jutó forgalom azonban felére csökkent, vagyis gyakori kisebb kötések születnek a tőzsdén. Ez összefügghet azzal, hogy a hazai befektetők kisebb tételekben tudták felvenni a külföldiek által eladott részvény- csomagokat, illetve a csökkenő árfolyamtrend mellett elsősorban napon belüli üzletekkel lehetett nyereséget elérni a részvényeken. A forgalom az első negyedévben még nőtt, a harmadik negyedévben esett vissza jelentősen. A nyári hónapokban a tőzsdei kereskedelem - részben szezonális okok miatt - csak egyharmada volt az első negyedévinek, majd szeptemberben élénkült meg. A szeptemberi forgalomnövekedést valamelyest visszafogták a vegyipari részvényekre létrejött különös, utólag felvásárlási célúnak bizonyult üzletek, amelyek miatt többször fel kellett függeszteni a kereskedést. (Októberben aztán a tőzsde történetének legnagyobb kötései születtek ezekre a papírokra.) A csökkenő árfolyamok a kapitalizációban éreztették hatásukat, a BÉT egészére vonatkozóan 2000-ben bekövetkezett 18 százalékos összár- folyamérték-csökkenés 80 százaléka a részvénykapitalizáció visszaeséséből fakad. A határidős forgalom nem változott lényegesen, összetétele azonban módosult az 1999 első háromnegyed évivel összevetve. A tavaly még szinte egyeduralkodó BUX határidős üzletek aránya 2000-ben 87 százalékról 72 százalékra mérséklődött, a részvény határidős ügyleteké pedig 10 százalékról 25 százalékra nőtt. A hazai részvénypiac ároldali összehúzódásának egyik okaként a jelentés azt jelöli meg, hogy a piac kicsi, és erősen globalizált, vagyis közgazdasági értelemben nem független, emiatt jelentős mértékben ki van téve a nemzetközi piaci folyamatoknak. A befektetői kör jellemzői szintén kedvezőtlenül befolyásolják a részvénypiacot. A magyarországi befektetői kör szűk, és az intézményi befektetők nem elég aktívak. A Budapesti Értéktőzsdén 2000. szeptember végén 74 százalékos részesedéssel rendelkező külföldi befektetők részben működőtőke-, részben portfolióbefektetésékkel vannak jelen. A működőtőke-befektetés természetéből fakadóan hosszú lejáratú, nem forog a tőzsdén, aránya viszont magas a magyar részvények között. A portfolióbefektetések sajátossága pedig, hogy spekulatív jellegűek, vagyis az ezek célpontjául szolgáló részvények nem stabil elemei a nagy portfolióknak. A hazai A BUX-KOSAR RÉSZVÉNYÉINEK ERTEKELESE BUX kosár 1999. dec. 29-i árfolyam 2000. dec. 8-i árfolyam változás 1999. de. 29-i P/E* 2000. okt. 314 P/E Antenna 5000 5765 1,15 38,0 62,1 FOTEX 90 282 3,13 5,0 12,8 Matáv 1170 1153 0,65 26,7 15,3 Mezőgép 1850 1805 0,98 98,0 48,2 M0L 5250 4600 0,88 8,7 13,5 OTP 14790 14100 0,95 17,3 13,1 Rába 2345 2350 1,00 9,2 14,0 Richter 16600 16000 0,96 17,6 16,9 Zalakerámia 1920 2290 1,19 8,8 veszteséges Borsodchem 10200 7050 0,69 10,8 10,7 Danubius 4600 4300 0,93 17,2 11,1 DÉMÁSZ 19300 13400 0,69 17,4 10,7 Egis 10010 9400 0,94 15,5 14,2 Graboplast 2300 2160 0,94 veszteséges veszteséges NABI 5300 5065 0,96 56,5 78,1 Pick 11850 6775 0,57 10,6 5,9 TVK 4820 4640 0,96 10.2 20.2 blue chip (vezető) részvények köre emellett olyan papírokból áll (gyógyszerrészvények, Matáv, Mól), amelyek érzékenyek a mindenkori gazdaságpolitikai és szociálpolitikai célkitűzésekre. A budapesti részvényforgalom jelentős növekedésének korlátot szab, hogy a legjobb magyar papírok elérhetők a nagy nemzetközi tőzsdeközpontokban is. A jelenlegi nemzetközi gazdasági helyzetben negatívan hat a tőzsdei folyamatokra az olajárak alakulása, az euró gyengesége, illetve az ehhez kötődő kamatemelési várakozások. ■ A csatlakozástól félnek a kiskereskedők Jó ütemben halad Magyarország európai uniós felkészülése, ám az integrációval együtt járó változásokat illetően a vállalkozók nem jutnak információkhoz - derül ki a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetségének (Kisosz) felméréséből. Teljes részvénycsere A közgyűlésen elfogadott határozat alapján a kibocsátandó új részvények mindegyikét 10-10 darab osztalékszelvénnyel és egy darab szelvényutalvánnyal kell kinyomtatni. A részvényesek elfogadták, hogy a társaság igazgatósága jogosult annak meghatározására, hogy az egy részvénysorozatba tartozó részvényeket müyen összevont címletben bocsátják ki. A javaslat alapján azonban nem keletkezhet így közös tulajdon. Az összevont címletű részvény a részvényes kérésére utóbb kisebb címletű, összevont részvényekre, illetve a részvénysorozatra meghatározott névértékű részvényekre is bontható. A részvénycsere időpontja 2001. május 2. Akik a részvény benyújtására vonatkozó határidőt elmulasztják, a törvényi előírásoknak megfelelően a társaság érvénytelennek nyilvánítja. Az ilyen papírok helyébe lépő új részvényeket a társaság - a részvényesek érdekeinek megfelelő, lehető legrövidebb idő, legfeljebb azonban 6 hónap alatt - értékesíti. ______■ A Gazdasági Minisztérium támogatásával készített országos felmérésben a vállalkozók Európai Unióval kapcsolatos ismeret- anyagát és a kormányzattal szemben támasztott elvárásait mérték fel. A válaszadók többsége várakozással tekint a csatlakozás elé, ugyanakkor erősen tart attól, hogy a belső piacvédelmi jogszabályok hiánya miatt nem tudja felvenni a versenyt a tőkeerős nyugat-európai vállalkozásokkal. A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a vállalkozók túlnyomó hányada nem tud élni a pályázatok kínálta lehetőségekkel, mivel a támogatások nagysága nincs arányban a pályázatok hozzáféréséhez szükséges adminisztrációs munkával. A Kisosz ezért normatív, alanyi jogon kérhető támogatási rendszer kialakítását javasolja a kormánynak. A Kisosz a minimálbérrel kapcsolatos kérdésekben is kikérte a csaknem 45 ezer fős tagság véleményét. A tapasztalatok szerint a 40 ezer forintban megállapított minimálbér közterhei az alacsonyabb jövedelmezőségű vállalkozásoknál már-már a megmaradást veszélyeztetik. A csatlakozással a magyar vállalkozóknak is meg kell felelniük az EU-s jogszabályoknak, eleget kell tenniük a 2002-től hatályos minőségbiztosítási követelményeknek. A kis- és középvállalkozások által üzemeltetett vendéglátóhelyek, panziók infrastrukturális színvonala évtizedekkel van elmaradva az európai uniós tagállamokétól. Ezek fejlesztéséhez - a Kisosz becslései alapján - egyenként átlagosan 20-30 millió forint kellene. A Kisosz üdvözli, hogy a Széchenyi-tervben a kormányzat 25 milliárd forintot szán a kisvállalkozások támogatására. Javaslatuk szerint ezt az összeget nem pályázatok útján kellene odaítélni, hanem hiteltámogatások formájában, így elérhető volna például, hogy a szükséges fejlesztéseket a vállalkozók 20-25 százalékos önrésszel meg tudják valósítani. Az érdek- egyeztetésben jelentkező problémákért nem csupán a kormány tehető felelőssé, hanem a legkülönbözőbb lobbiérdekek térnyerése. Az érdemi továbblépésre csak koncentráltabb érdekképviselettel van mód. Ezt a célt szolgálja majd a közeljövőben létrehozandó, a Kisosz keretében működő Polgári Keres- kedelmi Egylet. ______________■ HO GYAN ADÓZUNK 8001-BEN? |T5 Illetékek- Mentesül az illetékfizetési kötelezettség alól a 30 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű új lakás első vásárlója.- Az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény alapján azok az orvosok, akik alanyi jogon kapták meg a működtetési jogot, illetékmentességet élveznek. A praxisjog öröklés, ajándékozás útján vagy vásárlással történő megszerzése után azonban már illetéket kell fizetni az eredeti (első) jogosulttól történő vásárlás kivételével. kében adótanácsadó és adószakértő ellenjegyezheti az adóbevallást. Ha ez megtörténik, akkor az adóhatóság a hibás bevallás miatti mulasztási bírságot az ellenjegyző terhére állapítja meg. 4. A túlfizetés-kezelésre vonatkozó szabályok úgy módosultak, hogy felszámolási eljárás esetén a felszámolás alatt álló cég valamely adónemen fennálló túlfizetését az adóhatóság hivatalból számítja be az általa nyilvántartott más adónemben fennálló adótartozásába. Az adózás rendjéről szóló törvény módosításai A módosítás nem jelentős, csupán az adóztatás hatékonyságát, az adózókat terhelő kötelezettségek egyszerűsítését és a változó jogszabályokkal (pl. új számviteli törvény) való összhang megteremtését szolgálja. 1. Az új számviteli törvény alapján a gazdasági társaságok egy részének lehetősége van 2001-től a naptári évtől eltérő üzleti évre való áttérésre. Az áttérést az üzleti év fordulónapjának megjelölésével az adóhatóságnak előzetesen be kell jelenteni. 2. Módosul a munkáltatói adókorrekcióra vonatkozó szabály. A levonni elmulasztott adót a dolgozó nettó jövedelméből, annak legfeljebb 15 százalékos mértékéig és legfeljebb 6 hónapon át vonhatja le a munkáltató. 3. Az adóbevallások szabály- szerűségének biztosítása érde5. A pontos tájékoztatás érdekében az adózók adószámlájáról, illetve annak egyenlegéről a jövőben a túlfizetés esetén is értesíti az adóhatóság az adózót. 6. A külföldi vállalkozók fióktelepnek nem minősülő telephelyei nem tartoznak az új számviteli törvény hatálya alá, de bizonylatolási nyilvántartási és könyvvezetési kötelezettségeiket rendezni kell. 7. Az önellenőrzés szabályai úgy módosulnak, hogy a munkáltató által megállapított jövedelemadót a magánszemélynek kell önellenőrzéssel helyesbítenie, ha adókedvezményét a munkáltató a munkavállaló hibájából nem vette figyelembe, illetve ha a munkáltató a munkavállaló téves vagy jogosulatlan nyilatkozata alapján állapította meg a munkavállaló adóját. Az egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadóhoz hasonlóan csak akkor lehet önellenőrizni, ha a 100 forintot meghaladja annak összege. Konszenzus a kormánnyal A kereskedelmi és iparkamara csak akkor törhet ki a jelenlegi pénzügyi és morális válságból, ha rendezi a viszonyát a politikával - hangsúlyozta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. A szervezet megújításáról szólva fontos feladatként említette modern szolgáltatások, korszerű oktatás, valamint pályázatfigyelő rendszer működtetését. Szólt arról is: a kötelező adószerű tagdíj ugyan biztosította a működés forrásait, de szembe fordította a kamarával a vállalkozók nagy részét. Ennek következtében politikai csatározások színterévé váltak a kamarák, ezért most konszenzust kell teremteni a pártokkal és a kormánnyal - hangsúlyozta. Ennek keretében az elnök - a külügyi, az oktatási, a közlekedési, a gazdasági tárcával, valamint a PHARE-pénzeket felügyelő tárca nélküli miniszterrel készítenek elő együttműködési megállapodást. Továbbá bővíteni kívánják a kapcsolatokat a külföldi társkamarákkal. A jövőben külön ipari, kereskedelmi, szolgáltatási és kézműves kollégiumokat szándékoznak létrehozni, illetve, erősíteni szeretnék a regionális ösz- szefogást, ugyanis megyei szinten nem lehet brüsszeli pénzeket szerezni - fogalmazott Parragh László. Az elnök véleménye szerint mindezzel lerakják az alapjait egy modern kamara kiépítésének, ami nélkül nem működhet modem gazdaság. _______ ■ G MA GYAR ÁLLAMKINCSTÁR DISZKONTKINCSTÁRJEGYEK ÁRFOLYAMA Hátralévő Vételi Vételi „ Eladási Eladási Lejárat napok árfolyam hozam (%) árfolyam hozam (%) 2001.01.10. 13 99,64 11,03 0,00 0,00 2001.01.17. 20 99,42 11,21 99,68 6,21 2001.01.24. 27 99,19 11,40 99,55 6,40 2001.01.31. 34 98,96 11,30 99,40 6,69 2001.02.07. 41 98,72 11,82 99,22 7,15 2001.02.14. 18 98,47 12,04 99,03 7,60 2001.02.21. 55 98,22 12,27 98,82 8,05 2001.02.28. 62 97,96 12,49 98,60 8,51 2001.03.07. 69 97,69 12,71 98,36 8,51 2001.03.14. 76 97,41 12,94 98,10 8,96 2001.03.21. 83 97,13 13,16 97,83 9,41 2001.03.28. 90 96,84 13,39 97,55 9,87 2001.04.18. 111 96,10 13,47 96,94 10,32 2001.05.16. 139 95,14 13,50 96,18 10,47 2001.06.13. 167 94,20 13,53 95,43 10,50 2001.07.11. 195 93,30 13,52 94,69 10,53 2001.08.08. 223 92,44 13,44 93,97 10,55 2001.10.03. 279 90,81 13,29 92,56 10,55 2001.11.28. 335 89,27 13,13 91,20 10,55 Kihasználatlan termelékenységi lehetőségek Még mindig nagy a munkafegyelem miatti veszteség A magyar üzemekben a munkaidő közel fele vész el - állapította meg egy osztrák termelékenységi tanácsadó cég felmérése. A tanácsadó cég 971 egyedi tanulmányból ösz- szeállított vizsgálata olyan osztrák, német és magyar vállalatokra terjedt ki, amelyek nagysága és forgalma hasonló. A felmérés rámutat: míg Magyarországon a munkaidő 47 százalékát használják impro- duktívan, addig az osztrák vállalatoknál ez az arány 42 százalék, Németországban pedig 36 százalék. Bár reálisan tekintve a munkaidőnek csupán 85 százaléka használható ki, ám így is nagy lehetőségek mutatkoznak a termelékenység fokozására. Magyarországon a 106 elveszett munkanapból 72, AusztrL ában 95-ből 61, Németországban 78-ból 46 nap lenne kihasználható - írja a tanulmány. Ez a jelentős kihasználatlan termelési kapacitás annak ellenére fennáll, hogy az osztrák, német és magyar vállalatok túlnyomó többségének, 63-70 százalékának javult a hatékonysága az elmúlt években. A kutatók azt is megállapították, hogy mindhárom vizsgált országban alapvetően ugyanazon tényezők okozzák a vállalatok termelékenységi veszteségeit. Első helyen a nem megfelelő tervezés és irányítás áll, ami a vállalati termelékenységi veszteség 40 százalékát teszi ki. A károk 20 százalékát a nem megfelelő vezetés és felügyelet okozza. Munkanapokban kifejezve az osztrák vállalatoknál 60, a németeknél 46 és a magyaroknál 66 munkanapot pazarolnak el eredménytelenül a vezetők passzív viselkedése miatt. A dolgozók nem megfelelő munkamorálja az osztrák és a magyar vállalatoknál a termelékenységi veszteség 14 százalékával a harmadik helyen áll, míg Németországban a veszteségek csupán 9 százaléka származik abból, hogy a munkafegyelem kívánnivalót hagy maga után. Az okok között többek között itt is a vezetésben találhatók: a szervezeti gyengeségek vagy a nem megfelelő vezetés a dolgozókra demo- tiválóan hatnak. A nem megfelelő kommunikáció a Magyarországon az elveszett idő egy tizedéért okolható, míg az elektronikus adatfeldolgozásból eredő problémák 12 százaléknál jelentősebben csökkentik a termelékenységet. A termelési veszteségek viszonylag legcsekélyebb részét a dolgozók nem megfelelő képesítése okozza, ez 3-6 százalékkal mérsékli a hatékonyságot. A felmérés szerint a három ország közül Magyarország rendelkezik a legnagyobb kihasználatlan termelékenységi lehetőségekkel. Ezek feltérképezése és kiaknázása elengedhetetlen ahhoz, hogy a magyar cégek versenyképesek legyenek az Európai Unióban - állapítja meg a tanulmány. I i 1
