Új Dunántúli Napló, 2001. január (12. évfolyam, 1-30. szám)
2001-01-05 / 4. szám
SÜ 2001. Január 5., péntek KULTÚRA -RIPORT Új Dunántúu Napló - 7. oldal FESTMÉNYEK A GYÖNGYSZEMBEN. Riba Márta alkotásaiból látható kiállítás Pécsett, a Tímár utcai galériában. A természetképekből összeválogatott tárlat január végéig látogatható. ____________ __________ ' FOTÓ: LÄUFER LÁSZLÓ Té glaadogató a tudomány építkezésénél Korszerű katalógus a Klimó-gyűjteményhez Klimó György püspök a 18. században a majdani pécsi egyetemre hagyta híres könyvtárát. A gyűjteményről új katalógus készül: az első két kötet ez év elején kerül ki a nyomdából. A Pécsi Egyetemi Könyvtár Klimó-gyűjte- ményének kezelője, korszerű katalógusának készítője, Móró Mária Anna (képünkön) bölcsészdiplomával azért tért át a könyvtárosi pályára, mert tanárként nem kapott szülővárosa, a baranyai megyeszékhely közelében elfogadható állást. Volt ebben családi hagyomány is: apja nyomdász volt, otthonukban a könyvet mint tárgyat is meg kellett becsülni. Szakmai ars poeticaként viszont egy hajdani könyvtárigazgató mondását idézi:- A tudomány olyan, mint az építkezés, ahol ott vannak a tudós kőművesek, akik rakják a falat, és a könyvtáros a segédmunkás, aki kézre adja nekik a téglát meg a maltert. Munkájuk nélkülözhetetlen a „házépítéshez”. Az Egyetemi Könyvtárban kezdte a pályáját, majd bő másfél évtizedes kitérő után, 1989-ben tért oda vissza. Közben a legfontosabb pályaállomása a Baranya Megyei Levéltár volt, ahonnan csak azért jött el 12 év után, mert az intézmény épületének felújításával járó cipekedést már nem bírta. Egyébként nagy élvezettel végezte a pécsi várostörténet 1692-től az 1867-es kiegyezésig terjedő időszakára összpontosuló tudományos munkát. Minden akkori polgármester, tanácsnok, bíró, nevezetes polgár személyes ismerőse az iratokból. Pécs Önkormányzatának 2000. évi tudományos díját viszont a Klimó-gyűjtemény katalógusának elkészítéséért kapta. A korábbit - mint a klerikális reakció termékeiről szóló ismertetőt - ugyanis 1954-ben megsemmisítették.- Majdnem mindent elölről kellett kezdeni - meséli. - 1989-től minden könyvet kézbe véve 1995 végére készültem el a munka kellemes részével, aztán 1998 nyaráig tartott a cédulák tartalmát számítógépbe vinni. 1999-ben a kulturális tárca, illetve az egyetem belső pályázata révén, valamint a pécsi és a megyei önkormányzat segítségével eljutott a kézirat a nyomdába. ígéret szerint ez év elején az 1700 oldalnyi első két kötet, a betűrendes rész megjelenik.- Mekkára a gyűjtemény?- 35 ezer műről szoktunk beszélni, de már 1923 előtt - amikor Zichy Gyula püspök az Erzsébet Tudományegyetemnek adományozta - a Klimó-gyűjteményt együtt kezelték a székeskáptalan 17 ezer kötetes könyvtárával, és azt is ugyanolyan feltétellel adták át, mint a püspöki könyvtárat.- Hol tart most a katalógus készítése?- A harmadik köteten dolgozunk, és ez a leginkább munkaigényes rész. Ebben lesznek a mutatók, amelyekkel a könyv adatainak minden elemére lehet keresni, a kiadás évétől és helyétől a szerzői név- és a címváltozatokig, a könyv egykori tulajdonosaiig. Az utóbbi érdekes művelődéstörténeti metszetet ad a 17-diktől a 19. század közepéig. DUNAI I. Megjelent a Jelenkor A Jelenkor januári száma születésnapi összeállítással köszönti a nyolcvanéves Mészöly Miklóst. Esterházy Péter, Kakorelly Endre, Sándor Iván, Vörös István, Thomka Beáta és Lovász Andrea a kortárs magyar irodalom élő klasszikusának ajánlják írásaikat, illetve elemzik a mindig megújulni képes szerző munkásságát. A Jelenkor szépirodalmi rovatában Rácz Péter és Bódis Kriszta versei után Szűts Zoltán prózája, Vajga Virág és Déri Balázs verse olvasható. Dudás Attila Az elveszett kulcsok és a hazugság országa címmel közöl részleteket készülő kötetéből, amit Kántor Zsolt és Háy János versei követnek. A januári szám tanulmányai között Keresztesi József, Szilágyi Zsófia és Farkas Zsolt a 2000 októberében immár nyolcadik alkalommal megrendezett pécsi JAK Tanulmányi Napokon A hiba poétikája témakörben elhangzott előadásai olvashatók. A Kritika rovatban Háy János Valami nehezék és Istenek című líraköteteiről Kulcsár-Szabó Zoltán, Xanadu című regényéről Rácz I. Péter írt bírálátot. Forgách András első regényét Medve A. Zoltán méltatja, Bedecs László pedig Király Levente A legkisebb című verseskönyvét recenzálja. Az „ingyennet”-é a jövő? A közelmúltban két ingyenes internetszolgáltató jelent meg a hazai webpiacon. Bár a szolgáltatás mindkét cég esetében elsősorban a fővárosiakra épít, a szolgáltatások már Baranyából is elérhetőek, mindössze egy helyi hívás áráért. Az ingyeninternet egészen eddig váratott magára, azonban a közelmúltban két cég - a Kiwwi és a Freestart - is ingyenes internetelérést tett lehetővé. A szolgáltatók felhasználási feltételeikben nem zárják ki azt, hogy a szörfölés valamikor a jövőben díjköteles lesz, addig azonban az érdeklődőknek mindössze egy modemre és működő telefonos kapcsolatra van szükségük a világhálóra való csatlakozáshoz. Az országos terítésben a Kiwwi jár az élen, ők az ország hét nagyvárosi körzetében - így többek között pécsi hívószámmal is - elérhetővé teszik az ingyenes kapcsolódást. A reményteljes szörfölőknek ehhez fel kell keresniük a cég honlapját - www.kiwwi.hu -, majd egy nem túlságosan bonyolult regisztrációs ívet kitöltve megkaphatják azonosítójukat, mely használatával minden további nélkül kapcsolódhatnak a hálóra. Lapunk tesztje során a regisztrációt követően lényegében azonnal sikerült modemes kapcsolatot teremteni, mely az ISDN-kapcsola- ton elfogadható sebességgel működött. Analóg vonalon természetesen a rendszer működése lényegesen lassúbb volt, többen úgy érezték, a nagyobb állományok és képállományok letöltése az előfizetéses kapcsolatokhoz képest is némileg nehezebben megy. A szerződés során amúgy a cég kitér arra, hogy az internethasználatot „fizetőssé ” teheti, ám erről egy hónappal korábban értesíti a regisztrált felhasználókat. Automatikusan törlődünk a felhasználók közül, ha három hónapon keresztül nem jelentkezünk be a Kiwwin keresztül. Hasonló szolgáltatással indult el a Freestart is - www.freestart.hu - ők azonban egyelőre csak a fővárosban működő behívószámot adtak meg. Ennek ellenére az interneten keringő hírek szerint állítólag létezik olyan behívószám is, mellyel a rendszer - igaz, távhívás áráért - vidékről is elérhető. A Freestart sem zárja ki azt, hogy szolgáltatásáért a jövőben pénzt kér majd, ráadásul pontosan meg nem határozott feltételekhez köti a csatlakozást - ilyenek például a felhasználó felelősségét taglaló pontok, melyek szerint a belépők felelősek a Freestart rendszerében bekövetkező, kívülről okozott kárért. A fentiek ismeretében nem lehet meglepő, hogy sokan az ingyenes webcégek komoly felfütá- sát várják a hazai internetpiacon is, annak ellenére, hogy az itthoni vállalkozások - bár erre vonatkozó kitételek a jelenleg működő két cég szerződéseiben egyaránt szerepelnek - egyelőre nem kötik szigorúan reklámjaik fogadásához szolgáltatásaikat. Ezzel együttesen a közelmúlt legalacsonyabb szolgáltatói ajánlatainak - eddig a legolcsóbb korlátlan internetelérés nettó kétezer forintba plusz telefonköltségbe került - jelentősen „aláígértek”. A hazai piacon a következő komoly áresést a Matáv távközlési monopóliumának jövő évi megszűnte jelentheti, mely után a szolgáltatók között a szolgáltatás színvonalának emelésével és az árak jelentős csökkentésével indulhat be újra az előfizetők kegyeiért vívott harc. Mintha el sem ment volna Gy. Vass Ágnes hegedűművész, a Pécsi Szimfonikus Zenekar koncertmestere, harmadik éve tanít Dél-Ko- reában, az ország második legnagyobb egyetemén. Most rövid időre, a szemeszterközi szünetben hazalátogatott, s játszik is a pécsi zenekarban. Visszacseppent abba a világba, amelyből három éve szakadt ki: próbák napi rendszerességgel a Pécsi Szimfonikus Zenekarral.- Terveimmel ellentétben még egy szemeszterre visszamegyek - mondja Gy. Vass Ágnes (képünkön) -, ugyanis korábban úgy gondoltam, végleg visszajövök a pécsi zenekarhoz. De nagyon megtisztelő számomra az, hogy kinti tanítványaim ragaszkodnak hozzám, s még egy kis ideig kint maradok. Gy. Vass Ágnes a Dél-Koreában „kisvárosnak” számító, 3,5 müli- ós lakosú Taegu város 21 ezer hallgatót számláló egyetemén oktat. A tanításon kívül van lehetősége fellépésekre is akár nagyzenekar szólistájaként, akár az ottani kamarazenekar tiszteletbeli tagjaként. Most részt vesz a Pécsi Szimfonikus Zenekar német, majd amerikai turnéján, később pedig a január 18-i pécsi koncerten, amelyet Hamar Zsolt vezényel, s még a februárin is, amelyet Lukács Ervin, Hamar Zsolt egykori tanára dirigál, akivel régóta nem dolgozhatott együtt.- Mintha el sem mentem volna, olyan könnyen illeszkedtem visz- sza a zenekarba - állapítja meg -, s ahogy „idősödöm”, egyre inkább rádöbbenek arra, hogy milyen erős bennem a kötődés a muzsikustársaimhoz, mert mindenkiben van valami szeretnivaló. Egyik legnagyobb koreai élménye az volt, meséli, amikor egy trióest résztvevőjeként megpillantotta a koncert plakátját. A sok furcsa koreai írásjel mögött ugyanis felsejlett a Pécsi Nemzeti Színház teljes homlokzatának fotója, amely rendkívül kedves gesztus volt vendéglátói részéről. Előtérben a háttér: honnan hová? Arcok, sorsok a Leővoey új tehetséggondozó osztályából Honnan hová? Ezt a kérdést lehetne feltenni azoknak a tizenéveseknek, akik falusi kisiskolákból kerültek Pécsre, és ősztől az új Arany János Tehetséggondozó Program keretében tanulhatnak a pécsi Leőwey Klára Gimnáziumban. Az országban mindössze tizenhárom gimnáziumban indult ilyen osztály. A szőke, alkatra törékeny, nehezen nyíló Makai Judit másodmagával Dunafalváról érkezett, a barna hajú Takács Tímea harmadmagával Hosszúhetény- ből, a nyugodt, barna tekintetű Bogdán Béla Drávakeresztúrról. Elsőként arról számolnak be, hogy az utolsó pillanatban kaptak információt erről a lehetőségről, s amikor sikeres lett az önkormányzat által a szaktárcához benyújtott pályázat, mindjárt támadtak irigyeik is. Ugyanis nemcsak a középiskolának jár a fejkvóta kétszerese az egyosztálynyi diák - 33 gyerek - után, de a kistelepülési önkormányzatoknak is havi ötezer forinttal kell segíteni-' ük kiemelkedő képességű, a nyolcadikat általában színjelesen végző diákjaikat, hogy ebbe az osztályba járhassanak, kollégiumban lakhassanak.- Iskolatársaink közt voltak, akik azt hitték, „agyilag” vagyunk hátrányosak - mosolyodik el Béla.- ...aztán kicsinosítottuk az osztálytermünket, amit megnézhettek - szúrja közbe Tímea. És megvertük őket fociban - folytatja a fiú. Helyükre kerültek a dolgok. Judit arcán halványabb a mosoly. Természete szerint ilyen, bár ötvenegynéhány évesen elhunyt, szívbeteg édesapjának emléke sem teheti derűssé. Kőműves volt. A téeszben korábban állatgondozóként dolgozó, rokkantnyugdíjas édesanyja büszke a lányára, de tagadhatatlanul könnyebbséget is jelent a családnak aPécsre kerülésérhiszen nemrégiben Judit elvált nővére is hazaköltözött két kamaszodó gyermekével. Judit dunafalvi zeneoktatóját, Miklósáé Gombár Annát is említi, akinél négy évig tanult furulyázni. Újabb hangszert választva folytatná a tanulást, de a szoros napirend miatt eddig még nem mert belevágni. Megjegyezi, a színjátszás is érdekli. Tanáraitól később megtudom, most beszélt erről először. Béla viszont gitárleckéket vesz, de már hetedikes srácként zenekarral járta a podravnicai térség falva- it, tamburán, bőgőn is játszva.- Édesanyám gyesen van a negyedik tesómmal. Apunak két hónapja nincs munkája, az önkormányzatnál állt alkalmazásban. Negyvenhárom éves. Bányász volt, szilikózissal kezelték. Nem könnyű megélni, de azért alkalmi munka is akad. Béla jogász lenne legszívesebben. A kérdésre, hogy diplomával a kezében visszatérne-e az övéi közé, az édesapját idézi.- Édesapám azt mondta, az iskola lesz a második hazám. De azt is tudom, az Ormánság az ország egyik legszegényebb része, de szívesen megyek haza mindig. Sok barátom vár. Igaz, vannak irigyek is, mondják, „minek menőzik ez itt”... Ez van. Egyébként a falunkból ketten járnak egyetemre, négyen középiskolába. Két tanáromnak külön is köszönet: Geosics Éva mindig jól összeveszett velem, ha csak négyest kaptam és nem ötöst, Nevedel Jánosáé, az osztályfőnököm pedig mindig biztatott. Az energikus lánynak, Tímeának két testvére van. A legkisebbel az édesapa van gyesen, aki, miután kilencvenöt táján elvesztette az állását, festő- mázolói tudását próbálta kamatoztatni egy kft.-nél, majd őstermelői engedéllyel tojástermelésre és csibenevelésre rendezkedett be. Édesanyja a hosszúhetényi Általános Művelődési Központ könyvtárosa. Tímea a kézilabda serdülőválogatott tagjaként a PEAC serdülőcsapatában játszik, de e nélkül is repülnek a röpke órák, melyek az iskolaidőből megmaradnak. Hétfőn rajz szakkör Grosch Szilárd tanár úrnál, (már volt kiállítása odahaza), kedden, szerdán és csütörtökön edzés. Eleinte gyakran megesett, hogy csak nyolc órára ért a koleszba, - mondja, tízkor pedig már villanyoltás... De mindenképp nagyon jó itt, ebben az osztályban tanulni. Tulajdonképpen Tímeát már a felvételi vizsga alapján is felvették a Leőweybe, de az utolsó pillanatban sikerült megpályázni, hogy ebbe az osztályba kerüljön. A hetényi tanárai közül felsorolhatná szinte mindet - hangsúlyozza - aki segített. Bölcskei Andrásáé, aki angolt tanít a program keretében, az Alföldön, Berekfürdőn járt hasonló kisiskolába, mint ahonnan tanítványai jöttek, míg a matematikát tanító Bereczkiné Székely Erzsébet kisvárosból, Kapuvárról származott el Pécsre. Azért is tanítanak szívesen az osztályban, mert ismerik azt a helyzeti hátrányt, amit a mozi, a színház, a kulturálódási lehetőségek hiánya jelent. Ugyanis a program Makai Judit (balról), Bogdán Béla és Takács Tímea a Leőwey Gimnázium idén indult osztályában. fotó: laufer l. nem elsődlegesen a szegénységből, faji előítéletből, fakadó hátrányt szeretné megszüntetni, mondják a gyerekek személyes gondjait is jól ismerő tanárnők. Van egy diákjuk, aki bizony otthon soha nem tudja kipihenni magát, mert ahogy hazaér, mindig munkára fogják; és azért akad olyan is, aki otthon is le tud emelni egy-egy kedvére való könyvet a polcról. A középiskola az esélyegyenlőség jegyében ötéves. Az első - nulladik - év az ismeretek szintre hozását jelenti, s a döntő többség egyelőre nagy kedvvel tanul. B. R.
