Új Dunántúli Napló, 2001. január (12. évfolyam, 1-30. szám)

2001-01-30 / 29. szám

2001. Január 30., kedd RIPORT Új Dunántúli Napló - 7. oldal K U L T Ú R A Lemondólevelét a dékán megírta A döntést az egyetem jövője iránti felelősség motiválta Nem az egyetemi karon felhalmozódott adósság volt a lemondás legfőbb oka, ám tény, hogy hétvégi levelében leköszönt tisz­téről a Pécsi Tudományegyetem Természet- tudományi Karának dékánja, akit tegnap követett két helyettese is. Dr. Kollár László kémikus, a tudományok dokto­ra, az ország első Oláh-díjas professzora (ké­pünkön) majdnem kitöltötte a dékánságát a Pé­csi Tudományegyetem Természettudományi Ka­rán (TTK). A hároméves megbízatásból már csak néhány hónap lenne hátra, ám a hét végén megírt levelében azonnali hatállyal lemondott dékáni posztjáról; a tisztét visszaadta dr. Tóth József rektornak. Vélelmeztük, hogy a döntés hátterében az ország szinte valamennyi egyete­mét érintő pénztelenség lelhető meg, ám ezt Távoznak mások is? Kollár László a Dunántúli Napló kérdésére nem erősítette meg, sőt a háttérben egyéb okokat sej­tetett. Mint mondotta, az egyetem és a TTK jö­vője iránt érzett felelősség és aggodalom kész­tette döntésére.- A jóval összetettebb okok feltárásához né­hány nap múlva - lehiggadva és a „nem ártani’’ elvhez ragaszkodva - az egyetem szenátusának nyílt levél formájában részletesebb tájékoztatást kívánok adni - fogalmazta meg. - A továbbiak­ban energiámat kizárólag oktató és kutató mun­kámra kívánom fordítani. A dolgok hátterében vélhetően az elmúlt heti szenátusi döntés áll, melyen az egyetem karai által felhalmozott adósságok konszolidációs prog­ramját vitatták meg, s mint arról beszámoltunk, a TTK tervezetét nem fogadta el az egyetemi gré­mium. A lemondott dékán rek­torhoz írt levelében megfogal­mazta, hogy távozásával jelzi; nem óhajt a kibontakozás útjá­ban állni. Megkerestük dr. Tóth József rektort, aki kifejezte, hogy nagyon sajnálja a dé­káni döntést, ám kénytelen elfogadni azt. A levelet „rendkívül tisztességes hangú”-nak minősítette és utalt arra, hogy ne feledjük, Kollár professzor megválasztása idején közölte, hogy nincs ínyére a vezetői poszt, sohasem áhítozott a dékáni szérte. (Emlékez­zünk; akkor hosszabb huzavona után, a harmadik választásra sikerült a kar el­ső emberét megtalálni.) Tóth József tegnap dr. Gábriel Róbert tanszékvezető egyetemi docenst, a Biológiai In­tézet igazgatóját bízta meg átmenetileg a dékáni teendők ellátásával, s egyúttal meghirdette a dé­káni pályázatot is, amely ma kerül ki az egye- tem honlapjára. _________________ kozma f. Ne mcsak a TTK vezetői távoztak hirtelenjében a posztjukról, hanem rövidesen leköszön megbízatásáról a PTE „Medical Centrumának", az Orvostudományi és Egészségtudományi Centrum elnöke, dr. Bellyei Ár­pád és helyettese, dr. Kosztolányi György is. A két neves intézetvezető professzor egyelőre nem hajlandó a lemondásról nyilatkozni, annak okait taglalni, ám min­den valószínűség szerint a professzori tanács követke­ző ülésén a téma napirendre kerül. VÁLTOZÓ ERDÉLY. Az évszázados elszigeteltséget követően az utolsó évtizedben a globalizáció hatá­sai már Erdély legeldugottabb kis falvait is elérték. E megváltoztathatalan folyamatot követte nyomon a talán legjobb hazai fotográfus, Korniss Péter (képünkön), akinek majd' harminc évnyi felvételeiből lát- ható tárlat a Pécsi Galéria Széchenyi téri kiállítótermében.______________________________fotó, tóth l. Tv-je gyzet Zémínusz Hírcsatorna KAPU 2000. A Pécsi Dóm déli bejáratához múlt év decembe­rében elkészült új bronzkapu készítésének folyamatát, illetve az alkotó Rétfalvi Sándor élet­művét mutatja be az a könyv, amelynek bemutatója február 6-án, kedden 17 órakor lesz Pé­csett, a Művészetek Házában. A kötet fotóit Körtvélyessi László készítette. (aa) KAMPÓS szél fújt. Kampós szélnek nevezik az éles, hideg, bőrt sértő szelet Somogy me­gyében, Jeli József szülőföld­jén. Kampós szél fújt - ezt a cí­met adta saját kiadásában meg­jelent könyvének a ma Pécsett élő nyugdíjas rendőr, aki koráb­ban helytörténeti kutatásokban is részt vett, és országos lapok­ban is hírt adott ezekről. Köny­vében gyermekkori emlékeit és bűnügyi történeteit gyűjtötte össze. ÁRPÁDOS DIÁKOK. Pécsett, az Árpád Fejedelem Általános Iskola és Gimnáziumban a szü­lők a napokban létrehozták az Árpádos Diákokért Egyesületet. A rövidesen a cégbíróságon is bejegyzésre kerülő civil szerve­ződés az iskolát rendezvények szervezésével, pályázatokkal szeretné segíteni. (br) TÖRTÉNETI NEGATÍVOK. A Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága Pécs történetét dokumentáló fényképnegatív és üvegdiapozitív gyűjteményt vásárol. Ezt a jelentős állo­mánybővítést összesen 200 ezer forinttal támogatta az ön- kormányzati költségvetés kul­turális alapjából Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének ille­tékes szakbizottsága. _________________________m 20 01. január 20., szombat 17 óra 30 perc. Stirlitz küép birodalmi magá­nyából és a kábelszolgáltató által ingyenes használatba adott kon­vertert a C. G. Jung Gondolatok a szenvedésről és a gyógyításról cí­mű könyvéről leemelt távirányító­val a Z+ elnevezésű csatornára ál­lítja. A magyarhoz időnként kísér­tetiesen hasonlító nyelvet beszélő, szüntelenül mosolygó szánsájn- barbi a „Friss Klipp” című műsor házigazdája. Stirlitz sejti már, hogy eseményekben és fordulatokban gazdag életútjának elkövetkező perceiben friss klipeket lát majd. Az első audiovizuális alkotást egy BST nevű formáció jegyzi. Talán ők a korábbi Bestiák együt­tes, csak néhány hang képzése nehezen ment a tagoknak és/vagy a rajongóknak? A videóklip mindenesetre a magyar könnyűzene legpenetránsabb bugyrainak hangulatát idézi fel: szövegben, képben és hangban előre megfontolt szándékkal, kü­lönös kegyetlenséggel elkövetett szisztematikus semmitmondás. A reklámblokkban a célközön­ségnek szánt kis etűdök. Nescafé-reklám, open up, amely­ben oroszlán a gödölye, fiatal bróker a hajléktalan, kormányza­ti retorika a valóság mellé fek­szik, miközben Stirlitz a pisztoly- táskájához kapkod. Időnként, ellensúlyozandó a szoli-cici-kuki szentháromságot, a nyolcvanas évek kisvárosi ter­minus technikusával alternatív­nak nevezett magyar együttesek (pl. Warpigs) általában viccesnek szánt stílben elmondják, hogy nézze evribádi a zépluszt. A következő klip alapjául szol­gáló zeneszám szövegét a baba még mindig fülig (már a saját fü­léig) érő szájjal előzetesen ösz- szefoglalja, nyilván azoknak, akik don’t speak english. Meg­tudjuk, hogy a Backstreet Boys arról fog énekelni: milyen, ami­kor az embert a nője elhagyja. Stirlitz érdeklődéssel figyel, hi­szen nevezett együttes repertoár­jában ez a tematika ritka, mint a fehér kenyér. A képernyő mögött egy határozottan vámpírszerű, nőnek látszó tárgy és egy belőtt pajesszal, fejkendővel, továbbá napszemüveggel rendelkező sur- móhegy mozog, időnként Mát­rix-motívumok zavarnak be. 18 óra 00 perc. Stirlitz egy ma­gát Zsu-ként megnevező lényt lát feltűnni, aki valamilyen sikerlis­táról beszél, szerencsére keveset, a háttérben kiskorúak falra mász­nak (??), majd következik a már sokadik megfejthetetlen üzenet­tel bíró Republik-klip, amiben egy bestiálisán kisminkelt király­lány járkál a fák között. Ezután a Vénusz azt énekli, hogy „fényesen süt le ránk a holdvüág(ü!!!!!!!!)”, nem ám a Hold, úgyhogy néhány percre kénytelen vagyok elájulni. Pityinger Laci volt videotékásra, ex piacozó vállalkozóra, művész­nevén Dopeman-re ocsúdok fel, aki reppel, és időnként a mellka­sára bök, határozottan állítva, hogy Isten vele van, noha ő gengszter és halomra bibizi a nő­ket. A klip és a stílus paródiának hótgyenge, de ez a csávó szerin­tem komolyan gondolja, úgy vi­szont a btk. hatálya (na meg a bé­ka tompora) alá esik, amit csinál. Happy end nincs, csak ha a mi­niszterelnök is úgy akarja. NIMMERFROH F. Lehet öröm is a tanulás A szigetvári térségben működő iskolaszövetség szervezésé­ben a Humanisztikus Kooperatív Tanulásszervezés mód­szertanát bemutató foglalkozás volt a közelmúltban a Hoboli Általános Iskolában. Keszeg Károly iskolaigazgató tájé­koztatása szerint a „Lépésről lé­pésre” felzárkóztató programtól a Zsolnay-módszeren át az együtt­működésen alapuló tanulásszer­vezésig egyre több módszer van meghonosodóban, amely a kisdi­ák aktivitására épül. A bemutató foglalkozást veze­tő tanítónő, Varga Zoltánná el­mondta, 3-5 fős kiscsoportok szerveződnek az osztályban szimpátia alapján, akik kérdés-fe­lelet formájában kapják meg fel­adataikat. A csoport tagjai ezeket egymás közt felosztva, önállóan dolgoznak. Egymásnak is számot adnak tudásurtól. A tanár a fel­adat megoldását és az együttmű­ködés módját, színvonalát is érté­keli. A módszer önállóságra, a kuta­tómunka és a közös gondolkodás örömére nevel. A szülők arról számolnak be, hogy az eddig zár­kózott gyerekük á szeretet, az együttműködés elvein alapuló módszer hatására barátkozó lett, az önmagára figyelőben megerő­södtek az empatikus készségek. „Kitalálója” Benda József, és fő­ként Zalaegerszegen, Keszthe­lyen vált kedveidé. Megyénkben Varga Zoltánnénak köszönhetően a szigetvári Tinódi Lantos Általá­nos Iskola tekinthető úttörőnek, de alkalmazzák Drávafokon, Nagydobszán, Bükkösdön, Csányoszrón és Pécs egy-két is­kolájában is. B. R. Ápolatlan bérek a gyerekágy mellett Hogy mennyire olcsó az emberélet nálunk, arról az ápolónők tragiku­san alacsony bére tanúskodik a leg­beszédesebben. Még tavaly márci­usban Pécsett, a Kerpel-Fronius Ödön Gyermekkórház ápolási igaz­gatónője, Betlehemné Tóth Éva a szaktárca akkori miniszterének do­kumentálta, hogy egy ifjú beosztott­jának 26 200 forint a havi bruttó bére, aki épp 200 forintos emelésé­ért perlekedett. A miniszter azon­ban ezt egyszerűen nem hitte el.- A minimálbér 40 ezres küszöbével vég­képp abszurddá vált, hogy egy érettségi­zett, három műszakos kezdő ápolónő ha­vi bruttó illetménye ma is, 2001. január 1- jétől, 27 000 forintnál tart! - Betlehemné Tóth Éva ápolási igazgatónő nem rest föl­emelni a hangját, ha a „lányairól” van szó. - Ez a közalkalmazotti bértarifa, minden intézményre érvényesen. Nem sokat szépít ezen, hogy az intenzív osztá­lyon dolgozók, akik egy-egy kisgyerek életéért naponta megküzdenek, 19 ezer forintos pótlékot kapnak. Ugyanakkor egy nyolcosztályos takarítónő minimum 40 ezer forintért söpröget... Minden pót­lékkal együtt is legfeljebb bruttó 47 500 ezer az, amennyi egy kezdő nővérnek fi­zethető. Nézze meg a bértáblánkat! Az alapbér negyven évi munkaviszony után haladhatja meg a 100 ezer forintot még a legmagasabban kvalifikáltak esetében is! Ebből a felszereltségében nem rossz, közösségét tekintve is nyugalmas Me- csek-oldali kórházból 1999-ben a 76 nő­vérből 22-en hagyták el a pályát - zöm­mel fiatalok -, hogy filmnyomóként, pénzügyőri szakmában és másutt jobban boldoguljanak. Vagy azért, hogy napi nyolc órában dolgozva több időt szentel­hessenek a családjuknak. Neumayer Ferencné intenzív osztályos főnővért, kit kollégái Magdiként ismer­nek, viszont már három évtized köti az intézményhez. A betegfelvételi irodán kezdte már tizenhat évesen, hogy rövide­sen ötórás nővérként a csecsemőosztály­ra kerüljön. Közben tanul-tanul, munka mellett érettségizik, intenzív terápiás szakápolói vizsgát tesz, sőt, egyéni pá­lyázóként Darmstadtban dolgozhat két évig. Főiskolai diplomája mellé most gyűjti be az egészségügyi szakmene­dzser diplomát is a Semmelweis Egyetem levelező hallgatójaként. Férje mozdony- vezető - tudja, mit jelent a felfordult élet­rend, ha a műszak úgy parancsolja.- Megfordult a fejemben, hogy kime­gyünk, hiszen havi 4000 márkát keres­tem. De még mind a két lányunk tanult, a férjem állását se kockáztathattuk. Most, harminc év után 62 600 az alapbérem, és mivel bizonyos juttatásoktól elestem az átszervezések miatt, néhány hete gyer­mekfelügyeletet vállalok másutt. Ez he­tente négyszer nyolc óra... A kisebb lá­nyom még tanul, de a saját tanulmányai­mat se tudnám e nélkül finanszírozni. A kórháznak már jó ideje nincs pénze a képzések támogatására. Még két beszélgetőtársam van: Szudyné Bauer Terézia, ugyancsak osztá­lyos főnővér, és az 1994 óta itt dolgozó Neubauer Zsuzsa. Az ő helyzetük se könnyebb. Terézia - azaz „Teca” - a négyéves kislányát egyedül nevelő, elvált fiatalasszony azonnal visszakérdez:- Mit gondol, a kézhez kapott 47 500 forintból mennyi megy el a kétszobás la­kás rezsijére? Elárulom, 30 ezer. Ha a háttérben nem volna ott a család, a nagy­mamák, nem tudom mi lenne. Azt se te­hetem, hogy a lányom ne kapja meg azt, amit a többiek. És a gyerekkórházakban nincs paraszolvencia... Amikor kérdezem, nem lenne-e köny- nyebb egy férjjel az oldalán, elneveti ma­gát. Inkább a mindennapjairól beszél.- A hivatásomat, a gyerekeket nagyon szeretem. Harminchárom éves vagyok, nem vagyok férjnél, de az életem ettől még úgy zajlik, mint a többségünké. Reg­gel viszem a lányomat az óvodába, utána a munka nyolc órában, ahol főnővérként már megszabadulhattam a három mű­szaktól. Aztán indulás haza, következik a bolt, jó időben Fannival a ját­szótér... Számolga­tással kényte­len kezdeni az életét Zsuzsa is a vőlegényé­vel. Hat év után 29 700 fo­rint bruttóért ügyel a beteg gyerekekre há­rom műszak­ban, közben ő is a saját költ­ségén tanul. Jövedelmét a műszakpótlé­kok - az ágy melletti és a délutáni pótlék - révén fel le­het ugyan tornászni 45 ezerre is, de ez is csak azt jelenti, hogy 30-31 ezer forintot visz haza, és az agrármérnök vőlegény bruttó 44 ezer forintjával együtt se ter­vezhetnek kaviáros jövőt. Arra ugyan kevesen gondolnak, mondja Neumayerné, hogy a kicsik ápo­lása komoly fizikai munka is, viszont a gyerek nagyon sokat vissza tud adni ab­ból a szeretetből, erőfeszítésből, amellyel Az alacsony bérek ellenére a hivatás és a gyerekek szeretete tart a pályán sok dolgozót FOTÓ: MÜLLER ANDREA feléje fordulnak. Erre egy felnőtt kevéssé képes. És a gyerekek gyógyulása, eseten­ként visszatérésük a halál széléről, sem­mi mással nem helyettesíthető sikerél­mény. Úgyhogy arra a kérdésre, hogy van lehetőségük sztrájkkal nyomatékosítani bérköveteléseiket, ahogy ez Lengyelor­szágban várható ismét, csak a gomblyu­kukba tűzött kék szalag a válasz. B. R.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom