Új Dunántúli Napló, 2001. január (12. évfolyam, 1-30. szám)

2001-01-21 / 20. szám

2001. január 21. ★ SZTÁROK ★ 13 BERENYI UR DZSUDOZIK Amikor Szőke Zoltán legutóbb Újvidéken járt, elment, hogy megnézze a péterváradi szivár­ványt. Ez a név nem mást takar, mint egy régi hidat, a kettő közül az egyiket, amelyiket a bombázás után újjáépítettek. Amikor tizenöt éves, szerelmes kamasz volt, és a hídon elő­ször csókolt meg egy gimnazista kislányt... Az újvidéki főiskola elvégzése után Zalaeger­szegre hívták, ahol hét évig a Hevesi Sándor Színházban játszott, majd onnan került a Bará­tok közt sorozatba, ami egy csapásra ismert­té, népszerűvé tette. Szőke Zoltán Született Újvidéken, 1968-ban, az Oroszlán jegyében e: Színművészeti Főiskola (Újvidék) a: nős Gyermekei: Zoltán (6), Bence (5) Színház: Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház- A szerepbeli Berényi Miklós tulajdonságai bennem is megvannak, de ami a leginkább kö­zös bennünk, az az el­szántság és a határo­zottság, amire lehet épí­teni. A magánéletben nem tudnám magam el­képzelni vállalkozó­ként, viszont vannak Miklóshoz hasonlatos barátaim mind a kollé­gák, mind a civilek kö­zött. Milyen ez a Berényi Miklós? Olyan, mint én! Ha tréfásan mondanám: tökéletes és szerény... Akár jobb kézzel osztja le a kártyá­kat, akár pedig bal kéz­zel, a joker mindig nála marad. A szerencse be van kódolva a génjeibe. És persze nagyon hiú! Egyszer azt olvastam, hogy a hiúság halálos bűn, amivel mindenki­nek el kell számolnia a jóisten előtt. Én válla­lom, mert szerintem az egészséges hiúság min­denkiben benne van, egyik mozgatórugója az egyre feljebb törő em­bernek. Nem tagadom: ha nullától tízig mérnék a hiúságot, akkor én ti­zenegyes vagyok! Újabban aikidózni já­rok, és tapasztalom, hogy ennek a keleti küz­dősportnak a filozófiája fantasztikus belső har­móniát teremt az ember­ben. Hihetetlenül nagy önfegyelem, koncentrá­ció van egy-egy edzésen, megtanuljuk tisztelni a másikat, a velünk szem­ben álló ellenfelet is. A fi­aim, Zoltán és Bence is járnak néhány hónapja dzsudóedzésre. Remé­lem, hogy ez a sport egészséges küzdőszelle­met alakít ki bennük. Ennek jeleit naponta lá­tom, és a család „férfi tagjai” közti nagy bu­nyókban, ökörködések- ben szó szerint a saját bőrömön tapasztalom. Feleségem is vajdasá­gi, Zentán született. Za­laegerszegen együtt ját­szottunk, most mé­diaszakon tanul Havas Henrik iskolájában. Na­gyon lelkes, élvezi, én pedig örülök, hogy végre megtalálta^ a munkát, amit szeret. Amikor ösz- szeházasodtunk, egy­szerre mondtuk ki, hogy apás szülést szeretnénk, így is történt, és életre szóló élmény volt nézni a fiaim világra jöttét. Megpróbálok példakép­ként mutatkozni előttük, de ez nem mindig si­kerül. Inkább haverok vagyunk. A srácok figyelmét semmi sem kerülheti el. Másfél-két éve, amikor a sorozatban intim jelene­teim voltak a partnernő­immel, de ők még túl ki­csik voltak, szabályosan felelősségre vontak: hogy nem a maminak adok puszit, nem neki veszek virágot? Most vi­szont, ha a sorozatban Miklósnak egy új nő­ügye van, már csak cin­kosan legyintenek, mint akik tudják, mi a dör­gés... Régebben azon is csodálkoztak, ha otthon hangosan tanultam a szerepet, és megkérdez­ték: mondd, kivel be­szélsz? Zalaegerszegen mit játszottam? Sokfélét. Énekes-táncos feladat volt például a Grease cí­mű musical. Szívesen említem a Caligula hely­tartóját vagy azt, hogy a Szentivánéji álomban felváltva alakítottam Puckot és Oberont... Két és fél éve élek a Barátok közt stúdiójában, folya­matos az epizódok felvé­tele, persze előbbre já­runk, mint a tévénézők. Ezért ha megnyúznának sem tudnám körvona­lazni, hogy ma este pél­dául mi fog történni Mik­lóssal a képernyőn. Az egész kissé összemosó­dik, de sebaj, a család minden epizódot videó­ra vesz. Ha nem csal az emlékezetem, eddig már tizenhat teli, kétszáz- negyven perces kazetta sorakozik a polcon. Öreg napjaimban majd lesz időm, hogy sorra-rend- re végignézzem vala­mennyit. (somos) lesen Paul Newman a legnagyobb Paul Newmant (76) választották minden idők legnagyobb filmszínészének a brit kriti­kusok. A sztárt eddig nyolcszor jelölték Oscarra a legjobb férfi színész kategóriájá­ban, de csak 1986-ban nyerte el a szobrocs­kát. Számos filmje - például a Bilincs és mo­soly, a Butch Cassidy és a Sundance kölyök - azonban ma már az amerikai filmművészet klasszikus alkotásának számít. Golden Globe: Szabó István Hollywoodban ma éjjel adják át a városban dolgozó külföldi újságírók szavazatai alapján a Golden Globe-díjakat. Az 58. trófea odaíté­lésén a legjobb drámai alkotás kategóriájá­ban jelölt Szabó István A Napfény íze című filmje is. A legjobb színésznők között szere­pel Julia Roberts, a férfiaknál Tom Hanks és Michael Douglas. Betétdalokban váromá­nyos Sting és Bob Dylan is. A legjobb rende­ző címért Szabó István is versenyben van. Párizs után Tavaszmező utca Balogh Balázs András festőművész alkotásai­ból 60. születésnapján ünnepi tárlat nyílt Bu­dapesten, a Magyarországi Roma Parlament Tavaszmező utcai galériájában. Balogh víz-, olaj- és zománcfestékkel dolgozik. Képei felidézik Kassát, szülővárosát, valamint családjára emlékezve, a cigányok deportá­lását. Sikerrel szerepelt Bécsben és Pá­rizsban. A tolószék áldása Szerencse a szerencsétlenségben, mondhatta Békés Itala, amikor a Madách Kamara Szín­ház Mennyből az angyal című vígjátékban szerepe szerint tolókocsiban ült. így semmi sem látszik abból, hogy már a próbák alatt ínhüvelygyulladást kapott. A tavalyi bemuta­tó óta tart a tolókocsin kívül tarthatatlan álla­pot, ezért a művésznő, életkorát meghazud­tolva, napi kétórás aerobikkal tartja kondí­cióban magát. A kancellár kiütötte a Tigrist? Berlinben most ünnepük a gót vándorlás évfordulóját, ami Krisztus után 200-ban kezdődött. A bál egyik fénypontja Udo Lindenberg fellépése volt, aki a német kancellámé, Doris Schröder kedvenc rockzenésze. Sokan találgatták, hogy került a bálra Darius Michalczewski nehézsúlyú világ­bajnok (Koké klubtársa és barátja), akit az utóbbi időben gyakran támadtak, s aki a maga módján nemrégiben tiltako­zott is a megkülön­böztetés ellen. Ám a vendégek között volt a lengyel elnök, Kwanievski is, tehát Németorzság talán leghíresebb lengye­lének ott volt a helye. És a német kancellár, miután feleségét táncba küldte a len­gyel elnökkel, nem is hagyta ki az alkal­mat, hogy bevigyen egy balhorgot a Tig­risnek. A TIZEDES IS ELMENT Sinkovits Imre kisgyermek- korában azzal szórakoztatta az osztálytársait, hogy bá­bokkal eljátszotta, mi tör­tént az órákon az előző na­pon. „Ettől az időtől eredez­tetem színészi pályámat. Persze szavalni is szeret­tem.” Abonyi Géza tanította meg arra, hogyan használja szép hangját, amikor már 19 évesen a színiakadémiára járt. Mondta is mindig, hogy a papának volt ilyen mély, zengő hangja. A Bánk bán és Az ember tragédiája egész színészi pályáján végigkísérte. E két remekmű volta ked­vence, no meg Sütő András darabjai. Legalább száz nagy­filmben szerepelt, s ezek közül A tizedes meg a többiek hozta meg számára a legnagyobb sikert. Tizenhárom év­vel ezelőtt, 60. születésnapján a filmgyári ünneplésen egy fiatal kellékes a filmből megmenekített kézigránáttal ajándékozta meg - azzal, amelyikben a pénzt tárolta a le­gendás jelenetben. „Szüleimnek köszönhetem életem egy részét, Katikának (Gombos Kati), a feleségemnek kö­szönhetem a másikat - hangoztatta gyakran a nagy mű­vész, akinek csütörtökön örökre lezárult a pályája. Sinkovits Imre 73 éves korában hunyt el. T. L ELMENT Hová tűnt a Blöff?- A sebezhetelen ugyanazzal az óraművel közlekedik, mint a Hatodik érzék - boncolja a mozi top-10 egyes darabjait Réz András filmesztéta. - Elképzelhetetlenül jó a képvilága, jól kezelik a zenét, Bruce Willis és Samuel L. Jackson hozzák a formájukat, csak a néző nagy várakozása vész el. A Meseautó „kicsit zöld, ki­MOZI TOP 10 Nézőszám Bevétel 1. A sebezhetetlen 67653 49086123 ft 2. Meseautó 16658 11 721621 Ft 3. A bájkeverő 13 612 10 173 750 Ft 4. A 6. napon 13 184 9 732 236 Ft 5. A harc mestere 10 601 7 839 950 Ft 6. Temetetlen múlt 7 179 5 462 783 ft 7. A Keresztapus 7147 5173 801 Ft 8. G rincs 6 255 4 032 890 Ft 9. Charlie angyalai 5353 4012 7 50 ft 10. Irány Eldorado 6097 3 971465 ft csit savanyú, de a mienk...” Az rendben van, hogy új­raidéznek régi magyar filmeket, de nem kéne leforgat­ni egy az egyben, hanem előbb átgondolni, hogy ma mit jelentenek. Az édes-bús nosztalgikus történet nem biztos, hogy ma mond valamit. A 6. napon egy ol­csó vicc hosszan. Olyasmi, hogy: látod, ez az én szép, nagy lakásom, bútorom, a kanapén a szép feleségem, s mellette? Az ott én vagyok... A harc mesterébe pedig hiába citálják be például Sutherlandet, mikor az ak­ciófilmek mártudnakvalamit, ez még látványt sem ad. A Charlie angyalaira ne üljön be, aki izgulni akar! Ha röhögni akar egy számítógépes paródián, gigászi vi­deón, akkor javaslom... Súlyosan kifogásolom, hogy a Blöff nincs a listán. Guy Ritchie filmjében Brad Pritt nem a kis szende, hanem egy hót szutyok bunyós, olyan, hogy „érezni a szagát”. Hihetetlen jó humorú, príma karakterekkel formált mozi. Mikor van egy jó és nívós film, a közönség oda sem hederít. Tegyük hozzá, az a helyzet, hogy a mozilátogató alkalmazkodik a multiplexek kínálatához. Kénytelen. Vagy a másik ol­dal, hogy egy filmnek mekkora nagy dörgős a beha­rangozó reklámja. Ha majd mégsem jönnek be, videón van még egy esélyük... (síp-) Szeleczky-múzeum Erden? Szeleczky Zitát tavaly szülőfalujában, a Heves megyei Nekézsenyben helyezték végső nyugalomra. A temetés után kiderült: harminchét rokona osztozkodik a hagyatékon. Szeleczky Zita • Született Nekézseny, 1915. 04.20 Meghalt 1999.07.12. Iskolája: 1937 - Színművészeti Akadémia Pályája: 1936-1941 Nemzeti Színház, 1942-1943 Operett Színház, 1944- Madách Színház, majd ismét Nemzeti Színház, 1945-ben külföldre utazik, 1962- ben az Egyesült Államokba költözik Fllmszerepei: Sziámi macska, Nászinduló, Sok hűhó semmiért, Áll a bál, Gül baba Szeleczky Zita még 1945-ben elhagyta az országot, mégis az idő­sebbek jól emlékeznek egykori kedvencükre a Nászinduló, a Sziámi macska vagy az Áll a bál című mozikból. S ját­szotta Júliát (Rómeó és Júlia), Titániát (Szent­ivánéji álom) és Melin­dát a Bánk bánból. A művésznő a hasz­nálati tárgyainak egy ré­szét Érd városára hagy­ta. Az önkormányzat azt tervezi, hogy egy ál­tala megvásárolt ház­ban rendezi be a Szeleczky Zita-emlék- szobát. Természetesen a szülőfaluja sem feled­kezett meg róla. Halála után ott létrehoztak egy alapítványt, a Szeleczky Baráti Kört, és múzeu­mot is nyitnak a szí­nésznő emlékére. Szeleczky Zita a rendszerváltás után ér­kezett Magyarországra. Először azt tervezte, hogy Budapesten, az I. kerületben vesz egy la­kást, de később Érd vá­ros önkormányzata ka­rolta fel a művésznőt, és Érdligeten megvették neki azt a házat, ame­lyet ő tréfásan Szelecz- ky-villának hívott. Eb­ben az épületben halt meg, majd korábbi ké­résének megfelelően szülőfalujában temették el. Még életében végren­delkezett, bár erről nem sokan tudtak, hiszen a színésznő nem sok ro­konával tartotta a kap­csolatot. Éppen ezért ér­tékei egy részét Érd vá­rosára hagyta. A hagyatéki tárgya­láson kiderült: az épülő Nemzeti Színház kapja a róla festett képet. A Bajor Gizi Színészmú­zeum, a Színháztörté­neti Intézet pedig a ru­háit, használati tárgya­it, kazettáit, filmjeinek kópiáit, bútorait örö­költe. És megmaradt az amerikai emigrációban írott levelezése is. Az Országos Levéltár, az Országos Széchenyi Könyvtár is érdeklődést mutat a művésznő em­léktárgyai, könyvei, le­velezése iránt. Közben az országban több he­lyen alakulnak a mű­vésznő nevével fémjel­zett baráti társaságok, és egyre több azok szá­ma, akik a kis falu te­metőjébe elzarándokol­nak a sírjához. Nagy Péter János i t i V'

Next

/
Oldalképek
Tartalom