Új Dunántúli Napló, 2001. január (12. évfolyam, 1-30. szám)
2001-01-21 / 20. szám
8 ★ INFORMATIKA * 2001. január 21. E-könyv vagy kédexmásolás? Az e-könyvet fél perc alatt le lehet tölteni, az ára is csak feleannyi, mint a papírból készülté. Az olvasni szeretők mégsem tolonganak a virtuális könyvesboltokban. Moldova György író szerint Magyarországon olyan kis példányszámban fogynak a könyvek, hogy inkább a kódexmásolás, technikáját kellene elővenni. Az elektronikus könyv internetről letölthető, olvasó- programmal nézhető, másolásvédelemmel ellátott könyvet jelent - összegzi szabatosan honlapján az e- book fogalmát a kevés hazai e-könyvkiadók egyike, a Digital Future. Bár a könyvek virtuális könyvespolcon tartása a világ fejlett felében egyre népszerűbb (ezeket a könyveket ugyanis nem kell portalanítani), diadalútja lassúbb és göröngyösebb, mint például az internetes vásárlásé.- Magyarországról tetszik telefonálni? - kérdez vissza némi malíciával e-könyvhöz fűződő viszonyáról kérdésünkre Moldova György író. - Én nem hallottam arról, hogy itt könyvet az internetre vittek volna vagy vinnének. Örülök, ha papír van. Amikor az Európa hátsó udvara című riportkönyvem ezres tételekben fogyott, tönkrement a fűzfői papírgyár, s nem lehetett tovább nyomni. De nézzünk csak még abszurdabbat! A szupersláger gyerekkönyv, a Harry Potter új kötete szintén nem jöhetett ki papírhiány miatt karácsony előtt... Amúgy nem látom értelmét az internetes kiadásoknak. Amikor például egy verseskötet megjelenik háromszáz példányban, akkor azt vigyük a hálóra? Praktikusabb lenne a kódexmásolásos módszer...- Sokan azért idegenkednek az e-könyvtől, mert azt gondolják, kényelmetlen a képernyő előtt ülve könyvet olvasni. Gyakorlatból tudom, nem az, csak hozzá kell szokni - állította lapunknak Csapó Ida, a Vikk.net kiadóvezetője. Szerinte az e-könyv mellett elsősorban az ára érvel. Miután nem kell kinyomtatni, csak fele annyiba kerül, mint a hagyományos papírkiadvány. Másrészt az e-könyvet csak egy példányban kell elhelyezni a kiadó honlapján, mégsem fogy el, s nem is marad raktáron. A szakember szerint ma elsősorban az otthoni internet-eléréssel rendelkező irodalom- szeretők vesznek és olvasnak e-könyvet. A letöltéshez először is kell egy átlagos, interneteléréssel rendelkező számítógép. A könyvkiadó honlapján a regisztráció után meg kell rendelni (hitelkártyával ki is lehet fizetni ) a könyvet. (Az átlagár 350-850 forint közötti.) A kiadótól kapott azonosító segítségével a vevő beléphet az áhított könyvbe. Természetesen ha van a gépére telepített olvasóprogram. Egyes kiadók ehhez az Adobe Acrobat Readert ajánlják egyszerű Harry Potterre karácsony előtt nem |utott papír - panaszolja Moldova György, aki nem barátja a számítógépeknek kezelhetősége miatt, mások a Glass-book Readerre esküsznek, mert az szép oldalképet mutat. Abban mindkét program azonos, hogy a már ismert szimbólumok segítségével lehet előre-hátra lapozni, nyomtatni, felnagyítani, kijelölni a szöveget. Akinek nincs olvasóprogramja, a kiadók honlapján ingyenesen letöltheti. A letöltéssel még a teljesen kezdő számítógépezők is ingyenes (és sikeres) próbát tehetnek a www. vikk.net honlapon. Az Infostrázsa című - az informatika körüli bonyodalmakról egyszerű és humoros formában írott - kötet 94 oldalát az ingyen kapott azonosító beütését követően 23 másodpercen belül olvashattuk. A nagyméretű képeket, fotókat is tartalmazó kiadványok ennél jóval lassabban (emiatt drágábban) töltődnek, ilyeneket viszont a magyar virtuális könyvesboltokban csak elvétve találtunk. Moldova bevallja: nem híve a számítógépnek. Még az írógépet sem ismeri. Notesz és golyóstoll minden eszköze. Vele szemben az amerikai Stephen King számítógépen ír, és már kísérletet is tett saját e-könyvének értékesítésére. Csakhogy kudarcot vallott. A növény című folytatásos horrorregényért a letöltőknek csak utólag kellett egy dollárt fizetniük. Míg az első egy-két fejezet elolvasásáért tízből heten fizettek, a negyedik részre már csak az olvasók fele küldte el a pénzt. Az író emiatt először megduplázta az árat, majd még mindig kevesellve a bevételt, idő előtt eltaposta teremtményét, s visszatért a jól bevált papírhoz. S. T. - R. CS. hírek Összehasonlító internetoldal Budapest: 116 magyar internetszolgáltató több mint 700 díjcsomagját hasonlíthatják össze azok, akik ráklikkelnek a Big Fish kft. által beindított www.isz.hu honlapra. Béremelés a Matávnál Budapest: A Matáv Rt. április elsejei hatály- lyal 10 százalékos általános béremelést hajt végre. A szerkezetátalakítási program alapján 2001-ben 16 százalékkal (egyes területeken 30 százalékkal) csökkenti a vezetékes üzletágban dolgozók létszámát. Tankönyváruház a weben Budapest: A Nemzeti Tankönyvkiadó most megnyílt on-line-boitjában (www.net- tankonyv.hu) jelenleg kétezer, a teljes készlet feltöltését követően ötezer kötet közül válogathatnak a vásárlók. A virtuális polcokon tankönyvek, felvételi feladatgyűjtemények, nyelvkönyvek találhatók. Gyorsít az Alma San Francisco: A San Franciscó-i Macworld Expón minden eddiginél gyorsabb gépekkel jelentkezett az Apple. A felturbózott processzorok mellett Steve Jobs alelnök ultravékony (2,5 centiméter „vastag”) noteszgépeket mutatott be, s azt ígérte, hogy a Mac OS X operációs rendszer márciusra végre az üzletekbe kerülhet. Kávéárverés a világhálón Budapest: Már a magyarok is hozzájuthatnak a Vatera virtuális árverezőház honlapján keresztül a világ legjobb arabica kávéihoz. A legismertebb dél-amerikai ültetvények termésére a licit a bolti ár feléről indul. Hálónyilvánosság Argentínában Buenos Aires: Az argentin kormány új rendeleté szerint a néhány év alatt megduplázódott korrupció visszaszorítása érdekében minden állami hivatalnak az interneten keresztül közzé kell tennie az általa megkötött szerződések teljes tartalmát. Felkerül a világhálóra az is, hogy mikor és mennyi bért, jutalmat fizettek ki az alkalmazottaknak, utaltak át társadalmi szervezeteknek. HASZNOS HONLAPOK Néhány óra alatt körbeutazhatják Európa összes múzeumát azok, akik a www.gallery.euroweb.hu honlapra kattintanak. Az Euroweb szerverén helyet kapó galériában több száz festő 1150 és 1750 között született, mintegy 8300 képe tekinthető meg JPEG formátumban. Giottótól Velasquesig minden ismert alkotó fellelhető a képtárban. Az oldal kétnyelvű (angol, magyar), ám az alkotók önéletrajza (jelenleg) csak angolul érhető el. Az eligazodást keresők segítik. A képet szerzője, (angol) címe, a festészeti iskola szerint is lekérhetjük. A webtárlat megtekintéséhez elegendő az átlagos monitorfelbontás, a képeket JavaScript segítségével nagyíthatjuk, kicsinyíthetjük, képeslapban elküld- hetjük az ismerősöknek, csatolható illusztrációként iskolai dolgozathoz. Gyors töltődés, könnyű navigáció, változtatható háttérszín, korszakonkénti tárlatvezetés, „véletlenképtár" teszi igazán élvezetessé az oldalt. 'Web gallery of Behálózott magyarok A Gfk Piackutató Intézet felmérése szerint Magyarországon az internethez ma már kétszer annyian férnek hozzá, mint három évvel ezelőtt. Arra a kérdésre, hogy mi jut eszébe az információs társadalomról, egy éve még a megkérdezettek közel negyede azt válaszolta: semmi, nem ismeri a fogalmat. Ma már csak minden hatodik polgár számára idegen a fogalom. Azt, hogy a közvélemény egyre tájékozottabb, jelzi, hogy a megkérdezettek negyede az információs társadalom fő jellemzőjének az információ áramlását, másik negyede a számítógépek elterjedését tartja. Míg tavaly a megkérdezettek 61 százaléka gondolta úgy, hogy az emberek nem értik az őket körülvevő világot, az új dolgokat, mára ez az arány 55 százalékra csökkent. Az információs társadalom terjedését mutatja az is, hogy az utóbbi három évben robbanásszerűen terjedtek idehaza az információ- hordozó eszközök. RENDELKEZIK-E ÖN AZ ALÁBBI ESZKÖZÖKKEL? (fl VÁLASZADÓK SZÁZALÉKÁBAN) Eszköz 1997 2000 Számítógép 6 20 Telefon 59 76 Teletextes tévé 24 36 Internet-hozzáférés 8 14 Telítődik a Európában telítődik a mobilpiac. Ma minden telefonáló polgáron ötvenezer forintot nyernek évente a cégek. A harmadik generációs (UMTS) rendszerek kiépítése miatt a szolgáltatók több száz milliárd dollár hitelt vettek fel. Európában néhány éven belül telítődik a mobilpiac. Az előfizetőnként évente átlagosan ötvenezer forintnyi hasznot zsebre tevő szolgáltatók veszteségessé válhatnak - olvasható ki a Forrester Research független tanácsadó cég Financial Timesban közzétett elemzéséből. Sok országban már ma is a lakosság felének van maroktelefonja. Nagy-Britanniában például három polgárból kettő használ mobilkészüléket. Magyarországon kis híján minden harmadik honpolgár 30,60% A világ vezető mobi 26,80% (a piaci részesedés százalékában) 13,30% (a Hírközlési Főfelügyelet digitális gyorsjelentése szerint 2000. november 30-án 2 millió 700 ezer volt a GSM-elő- fizetők száma) rendelkezik készülékkel. A kutatók szerint Európában 2007-ben áll meg a szolgáltatók növekedése. Ekkorra az elterjedtség meghaladja a 76 százalékot. A német Mobilcom szerint minden ottani polgár zsebében lapul majd mobil. Németországban jövőre helyezik üzembe a harmadik generációs (UMTS) hálózatot, melyen a jelenleginél sokkal gyorsabb adattovábbításra lesz mód. Ez hozhat új előfizetőket, de csak nagyon drágán. Az EU-országok mobil- szolgáltatói eddig 300 milliárd dollár (90 billió forint) hitelt vettek fel a koncessziók megvásárlására és további 100 milliárd dollárba (30 billió forint) kerül majd az új hálózat kiépítése. A tovább már nem növekvő előfizetői szám és a költséges telepítés együttesen veszteségessé tehet több mobilszolgáltatót, s ez ismételten cégegyesítéseket vonhat maga után. A fejlesztések drágaságáért a kormányok mohósága okolható. A kormány Nagy-Britan- niában polgáronként 170 ezer Európában mindenkinek van mobilja, Indiában még szabad a pálya forintnak, Németországban 165 ezer forintnak megfelelő eurót kért a cégektől. Azt, hogy az ár az új rendszer féke- zőjévé vált, jelzi, hogy az osztrák aukción már csak 23 ezer forintig licitáltak. Lengyelországban pedig kudarcba fulladt a licit. Idehaza a tervek szerint az idén írják ki a harmadik generációs mobilszolgáltatásra szóló pályázatot.
