Új Dunántúli Napló, 2001. január (12. évfolyam, 1-30. szám)

2001-01-20 / 19. szám

2001. Január 20., szombat H I T E L E T Űj Dunántúli Napló -11. oldal Kapocs a rádió hullámhosszán „Én vagyok az út, az igazság és az élet” - mottóval ökumenikus imahét kezdődik 21- én a Krisztus-hívők egységéért. Pécsett szo­kásosan a római katolikus, görög katolikus, református, evangélikus, baptista, metodis­ta, pünkösdi, adventista hívek vesznek ab­ban részt. Ezzel egyidőben, friss színfolt a palettán egy új félórás rádióműsor a Pécsi Rádióban az ökumenét elfogadó egyházak hitéletéről szóló új információs műsor. Még nincs hat éve, hogy a Pécsi Keresz­tény Kör céljai közé felvette a médiumok igénybevételével a keresztény értékek nyil­vánosságának, a hasonló gondolkodásúak erkölcsi ereje megjelenítésének szolgálatát. A civil szervezet semmiből, saját erejéből fejlődött fokozatosan a mai aktivitási szin­tre. Ami azt jelenti, hogy havonta kiadja 700 példányban a Kapocs ökumenikus maga­zint, hetente a helyi hirdetőújságban 70 ezer példányban a hitélettel kapcsolatos híreket tesz közzé, s immár két megye napilapja rendszeresen felhasználja a hírelőzeteseit, a dél-dunántúli közszolgálati rádióban na­ponta fogadják a híreket, s mostantól heti fél órában az önállóan szerkesztett Kapocs rá­dióműsort is sugározza a Pécsi Rádió a Dél- Dunántúlra. Ökumenikus magazin Holnap, 20-án, szombaton este fél 7-től az ökumenét elfo­gadó egyházak hitéletével kapcsolatos program zenei anyagát az „Ünnepiek, éneklek" CD-ről a karizmatikusok adják. A kisegyházak Alians imahetéröl a baptista lelki- pásztor Vágó István beszél, az emlékharangozás hagyo­mányáról Szemerei László Tolna megyei református espe­res. Portrésorozat kezdődik a „Keresztény világiak a ma­gyar közéletben” címmel. Ezúttal a sokoldalú pécsi Ivasivka Mátyást lehet megismerni. A szerkesztő Várbíró Péter, az adás ideje alatt az ingyenes 06-80-236-236-os telefonon hívható. Várbíró Péter, a civil szervezet elnöke Pé­csett az ökumenikus tettek egyik szép pél­dájának tekinti, hogy az ökumenéről nem­csak beszélnek, az éves ökumenikus imahe­tek, a lelkészek-papok rendszeres havi találko­zóján, a kórusok rend­szeres együttműködé­sén túl érzékelhetően és összefogottan tény­legesen jelen, a levegő­ben van az egymás megértésén alapuló ökumené. Kapocs im­már a rádió hullám­hosszán. Persze nem előz­mény nélkül. 1999 no­vemberétől egy, 2000 januártól decemberig két műsorórát állított össze a Keresztény Kör, amit a helyi Publikum rádió sugárzott. Koráb­ban az egyesület publi- cisztájának nagy sikerű sorozata a névnapok­hoz, a katolikus zsina­tokhoz kötődött. Az idősebb tag után már fiatalok is bekapcso­lódnak a kommunikációs tevékenységbe. A magazin terve, hogy a közelmúltban megje­lent „Katolikus világiak a magyar közéletben” című kiadványban bemutatot­tak analógiájára a rádió su­gárzási területén élő ke­resztények portréját készí­tik el. A félórás műsor má­sodik blokkjában a min­denkori aktualitásokról kí­vánják a jóakaratú embe­reket tájékoztatni, legye­nek azok keresők, vagy gyakorló hívők. Évek óta egy másik egy­órás ökumenikus progra­mot sugároz a Pécsi Rádió, melynek hallgatói rétegét a műsor változat­lanul „kiszolgálja”. A Kapocs kezdeménye­zése viszont a fiatalabb korosztályt célozza meg, a műsor zenei háttéranyagának tanú­Keresztények az egységért Az imahét programja a következő: 21., vasárnap 16.00 óra székesegyház Mayer Mihály rk. me­gyés püspök. 22., hétfő 18 óra belvárosi ref. templom Bogdán László gör. kát. parochus, 18.00 óra Ágoston téri templom Kocsik Mónika ev. lel­kész. 23., kedd 18 óra Ferences rk. templom Sefcsik Zoltán ev. lel­kész, 18.00 óra pécsszabolcsi rk. templom Kázmér Pál pün­kösd. lelkész. 24., szerda 18.00 baptista templom Pavlekovics Ferenc rk. plé­bános, 18.00 óra kertvárosi rk. templom Szalay Lajos ref. lel­kész. 25., csütörtök 18.00 óra Xavér gör. kát. templom Szénási Já­nos ref. lelkész, 18.00 pünkösdi templom Gál Károly rk. káplán. 26., péntek 18.00 óra evangélikus templom Kövesi Ferenc rk. plébános, 18.00 óra gyárvárosi rk. templom Hecker Márton me­todista lelkész. 27., szombat 18.00 óra belvárosi rk. templom Varsányi Ferenc ev lelkész, 18.00 óra kertvárosi ref. templom Dohány Zoltán rk. káplán. 28., vasárnap 16. óra székesegyház Peterdi Dániel ref. lelkész. sága szerint is. Az első alkalommal modern gospel hangzott el, s néhány szó a bemuta­tással egybekötött zenei tervekhez. Continental, Gen Rosso, Signum, Sillye, Iváncsics, Hirth. Természetesen itt sincs másképp, az ara­szolást akadályok nehezítik. A Kapocs havi ökumenikus folyóirat nyomdaköltsége a legjelentősebb kiadási tétel eddig önzetlen és nagylelkű adakozásból, hirdetésekből, pályázati támogatásokból összejött. Ám nem versenyképes a médiapiacon az ilyen kiadvány sehol a világban. A meglévő és érzékelhető erkölcsi támogatáson túl direkt egyházi segítség híján az egyéb bizonyta­lan eseti támogatások biztos pénzügyi alap nélkül a pengeélen való táncolást jelentik. Az előzetes egyeztetések szerint a civil szervezet segíti az azt igénylőket a rétegműsorokon túl az erkölcsi értékek, s az azokat hordozó aktivitások megje­lenítésében is. Mint egy nagy család Meg kell nyitni szívünket Karácsonyt, a szeretet ünnepét családunkkal, barátainkkal, sze­retteinkkel ünnepeljük, ami szép és fontos. Ám gyakran megfeledkezünk azokról, akik az ünnepkor is magányosak és nélkülöznek. Hogyan élhetjük meg más­képp a karácsonyt? A Szent Egyed Közösségnek van válasza erre a kérdésre: nem szabad be­zárkózni, hanem meg kell nyitni szívünket, és be kell fogadni Jé­zust, akit ma is nap mint nap felfedezhetünk a szegényekben, szenvedőkben, kitaszítottakban, így az ünnep nyitottabbá és örömtelibbé válik mindenki számára. A pécsi Szent Egyed Közösség évek óta a Xavér utcai Szociális Otthonban élő idős barátaival ünnepel. A közösség tagjai év közben is rendszeresen látogat­ják ezeket az idős embereket, akik családjuktól távol, gyakran nagyon magányosan élnek. A fi­atalok látogatása örömet, derűt visz életükbe. 2000. december 26-án a kö­zösség tagjai 21 idős barátjukat látták vendégül és a karácsonyi ebédet valóban úgy költötték el, mint egy nagy család: beszélget­ve, énekelve, és persze az aján­dékok sem hiányozhattak. A pé­csi Pátria Hotel vezetőinek és munkatársainak köszönhetően valóban méltó környezetben, a szálloda egyik dísztermében ke­rülhetett sor erre a szép ese­ményre. A karácsonyi ünnepek elmúl­tak, de a szegények, szenvedők mindig, - a hétköznapokban is - velünk lesznek és várják, hogy konkrét gesztusainkkal, szerete- tünkkel év közben is befogadjuk őket. A Pécsi Szent Egyed Közösség Emlékeztető VINCE-NAPI szentmise lesz január 22-én, hétfőn 10.00 órakor a Bertalan-kápolnában, ha járhatók a hegyi utak. SZOMBATON lesz az egyházmegyei ifjúsági közösségek lelki nap­ja az Alapítványi székházban. Zárómise délután 3 órakor a Zárda­templomban. SZALAY LAJOS református lelkész hirdet igét január 22-én, hét­főn este fél 8-kor a Szent Egyed Közösség imádságán a Líceum templomban. Az imádság mindenki számára nyitott. TELT HÁZ előtt nagysikerű jótékonysági hangversenyt adott január 11-én Bánky József (zongora), Kollár Anikó (fuvola) és Komáromi Alice (ének) a Miasszonyunk Rend Szent Margit Általános és Zene­iskolája javára. Az iskola igazgatósága köszönetét mond mindenki­nek, aki a sikerhez hozzájárult. JANUÁR 7-ÉN, Krisztus megkeresztelkedésének ünnepén II. Já­nos Pál pápa a Sixtus-kápolnában 18 újszülöttet, hat kislányt és 12 kisfiút részesített a keresztség szentségében. A szentatya pápasága kezdete óta csaknem kivétel nélkül minden évben elvégzi ezt a szertartást. A SZENTÉV során Európa keleti országaiból kétszer annyian za­rándokoltak el Rómába, mint a megelőző évben. Az egyéni és cso­portos utazások mellett 21 ország, közöttük Magyarország vezetett nemzeti zarándoklatot Rómába. ■ Görög katolikus - görögkeleti Egy másfél héttel ezelőtti Dunántúli Naplóban jelent meg fényképpel és néhány sorral a tudósítás, hogy a görög katolikusok január elején ünnepük a kará­csonyt. Azóta többen jelezték, hogy ez tévedés, mert akkor a görögkeletiek ünnepelnek (a Julián-naptár használata miatt az ünnep két héttel későbbre esik). Mi, görög katolikusok, a Gergely-naptár szerint, ténylegesen december 25-én ünnepeljük Jézus Krisz­tus születését. Ez az „elírás" bátorított fel arra, hogy néhány mondatban ismertessem a két egyház közti azonosságot, illetve különb­séget. Természetesen egy cikk nem képes minden okot és összefüggést a maga teljességében bemutatni, arra azonban lehetőséget nyújt, hogy alapvető tények világosabbá váljanak. A Jézus Krisztus által alapított egy Egyház kezdetben teljesen egysé­ges volt. A lll-N. században már látható, hogy ugyanarról a dobgról másképp vélekednek Keleten és Nyugaton. Más a szókincs, a teológiai megközelítés, az értelmezés. Az eltérő fejlődés következménye, hogy a Jézus Krisztusra épülő apostoli hagyományt - a mai napig - folyamato­san és töretlenül megőrizve kétféle egyházi szervezet épült ki; Nyugaton Róma központtal a katoükus, Keleten Konstantinápoly/Bizánc központ­tal az ortodox egyház. A Görög Katolikus Egyház 1596-ban a breszti-unió révén jött létre, melynek során a bizánci szertartású ortodox hívek jelentős része elfo­gadta a pápa főségét és csatlakozott a katolikus egyházhoz. A magyar görög katolikus egyház kialakulása 50 évvel később, 1646-ban történt az ungvári unióban, amikor az akkori Észak-Magyarország bizánci szer­tartású népe tért katolikus hitre. A görög katolikus jelző kifejezésre jut­tatja Szent Péter utódjához, a római pápához való hűséget - ezért „kato­ükus”; ugyanakkor kifejezi a keleti (ortodox) szertartáshoz való ragasz­kodást (pl. Szent Liturgia végzése), a keleti teológia módszere szerint vizsgált és kifejtett hitigazságok elfogadását, az itteni lelkiségi hagyo­mány szeretetét és saját egyházfegyelmének megtartását (pl. böjtök; nős emberek pappá szentelése) - ezért „görög”. A görög szertartás nagy értéke az ősidőkben kialakult szertartá­sok megőrzése és végzése, mely nem megbontja az egyetemes egyház isteni egységét, hanem annak szépségét és belső gazdagságát tükrö­zi. A görög egyházatyák (Szent Athanáz, Nagy Szent Bazil, Alexand­riai Szent Cirill, Nazianzi és Nisszai Szent Gergely) fejtették ki a Krisztus istenségéről, Szűz Mária istenanyaságáról, a Szentlélek is­tenségéről szóló tanítást. Ők védelmezték a szentképek tiszteletét. Mieink voltak az első hét egyetemes zsinat atyái, akik megvédték és rögzítették a katolikus (=egyetemes) tanítást. Az általuk összeállított hitvallást imádkozza ma is az egész egyház. Kelet volt bölcsője a szerzetesi intézménynek és a keleti szabályok szerint szervezték meg társaságaikat a nagy rendalapítók. így érthető, hogy a II. Vatikáni Zsinat miért nyilvánította oly nagy örömmel szertartásunk értékeit az egész egyház közös örökségének és szeretettel sürgette az azokhoz való visszatérést és hűséges megőrzését. A görög katolikusok nyugat és kelet között helyezkednek el, nem csak földrajzi, hanem vallásos értelemben is. Ebben a helyzetben vállalni le­het és kell is az összekötő kapocs szerepét. Fontos, hogy ellenszenvet su­galló érzelmek nélkül élje meg az egyház keleti és nyugati ágának kap­csolatát. Az egyház krisztusi egysége az a szempont, az az életérzés, amelyből néznünk kell az eltérő liturgikus és lelkiségi sajátosságokat. Ha ezt igazán meg tudjuk valósítani, akkor a különbözőségek nem a szembenállást fogják kiemelni, hanem a sokszínű egységet. A görög ka­toükus hívő közösség a megbékélés egyháza akar lenni a nyugati és ke­leti kereszténység között. Csak így tudjuk bizalommal és elítélés nélkül követni Krisztust, aki - a vasárnap kezdődő ökumenikus imahét vezér- gondolata alapján is - „az út, az igazság és az élet". Bodogán László parochus Tűz evangelizációja Pécsett járt az egykori Mamas and Papas együttes dobosa, John Clauder, aki olyan világszámok közreműködője volt, mint például a „Monday, Monday...” A művész feladta korábbi hivatását és napja­inkban a katolikus egyház meg­újítását szolgálja, s ennek kereté­ben kedden este a Pálos templom­ban tartott evangelizációs összejö­vetelen tett tanúságot szóval és dobbal az isteni szeretet mellett. John Clauder társával, David Thorppal együtt szemináriumot vezettek Pécsett mintegy 60 em­bernek, akik egyben a május 26- án megrendezésre kerülő, a nagy­szabású városi evangelizációs ün­nep fő szervezői is lesznek. Az in­formációk szerint a Tűz evange­lizációja néven illetett program helyszíve a Kossuth téren felállí­tandó óriási sátor lesz. Ismerni, érteni Jézus Krisztust az évszázadok során sokan szerették, mások tisztelték, imádták. Senki nem hatott még olyan mértékben minden egyes emberre, mint Krisztus. Személyiségének kul­csa élete és tettei szabadságában rejlik. Nem függ a törvénytől. Jézus idején Mózes törvénye képezte a' zsidó társadalom alapját. Szá­mára a törvény nem volt min­denható. Szembeállított vele egy, az Atya akaratára figyelő új­fajta szellemiséget és emellett az emberek szolgálatára való kész­séget. Nem függ a vallási külsősé­gektől. A farizeusok aprólékos gondossággal ügyeltek a vallási előírások betartására, szívük mélyén azonban nem szolgálták Istent, és nem törődtek ember­társaikkal. Jézus ennek az ellen­kezőjét tette. Azt tanította, hogy Isten előtt csak az értékes, ami a szívünkből fakad. Nem függ a farizeusoktól. Bátran vitába szállt velük és el­utasította elméleteiket. Legfő­képpen azért támadta őket, mert a törvényt a saját érdekeiknek megfelelően értelmezték, sem­mibe vették a szegényeket, a tu­datlanokat és a bűnösöket. Olyan Istenről tanított nekik, aki mindenkit szeret és mindenki­nek megbocsát. Nem függ a politikai hatalom­tól. Jézus szembeszállt Heródes Antipásszal is, akinek alattvalója volt. Bírálta a római méltóságo­kat anélkül, hogy ezzel politikai érdemeket kívánt volna magá­nak szerezni. Övé a szegények szabadsága, akiknek Isten országát hirdeti. Szabadsága nem kötődik sem­mihez, csak az Atya akaratához. Hardi Szilvia Fény hasít az éjszakába .Rólam szól vagy rólad? Esetleg rólunk? Nem tudom eldönteni, noha többször is elolvastam Lász­ló Lajos új könyvét. A Dismas alá- száll a poklokra ugyanis különös, rejtélyes, könyv, nem olyan, mint amilyeneket eddig megszoktunk a szerző tollából. Ez a tizennyol­cadik kötete, amely abban a soro­zatban jelent meg, ahol Galgóczi Erzsébet, Bertha Bulcsú, Németh László, Sütő András legjobb alko- ti ai, vagy eddig fiókban maradt művei, nemcsak az írói mű rang­ját jelzi. Kezdve attól, hogy a megértéséhez érdemes a 286. la­pon kezdődő zárófejezetet elol­vasni, amely ugyanazon szavak­kal indul, mint amit az első lapon találunk. Ez a szokatlan azonos­ság jelzi, hogy ugyanabban az időben, ugyanazon a heh én tör­ténik valami, ami nem Tható, mégis ugyanaz. Vagyis az időtlen történések hazájába vezet min­ket, abba a világba, ahol a búcsú pillanatában még valami történ­het, s ez a körülmény - mondhat­nánk kegyelmi pillanatnak is - mindent eldönt. A fa ott marad, ahova dőlt. Ez a pillanat, amely már nem a mi világunk, de még a másik sem, átíveltet egy több évti­zedes életet. A múlt század embe­rének borotvaélen táncolását a morál és a kötelesség, a belső tisz­taság és az egzisztenciális érde­kek birkózásában. Nem is lehet ez másként; az író üzenete a hagyományos, csak re­alista eszközökkel nem közölhe­tő, szellemi szféráról van szó, amelyet csak így lehet megjelení­teni. Az írónak ki kellett alakítani egy sajátos, mondhatnám egyéni prózát, s ebben az epikai höm- pölygésben valósul meg az idősí­kok váltakozása, a főhős első vagy harmadik személyű ábrázo­lása, ahogy a plaszticitás megkí­vánta. Mit akar a szerző ezzel a különös könyvvel, amelyben egy médiabirodalomba tévedt és attól már kezdetben megriadt fiatal, majd érett férfi küszködéseit, bu­kásait, rejtett győzelmeit ábrázol­ja? Könyve elején egy idézetet kö­zöl: „Semmi másról nincs benne szó, / csak a halálról, / és a túl­élésről.” Alighanem az utolsó mondat az érvényes. A főhős, a dantei poklot megjárt ember, tud­ja, hogy sokat botlott, életével le­számolva az utolsó, a kegyelmi pillanatban, az apokrif evangéli­um által meg is nevezett Dismas- szal, a megtért jobb latorral azo­nosítja magát. Lelki éjszakájába aztán belehasít a kegyelem fénye, s már láthatja arcát, amely „tiszta volt és áttetsző.” Mert „az irgalom lassan csordogál. Mindörökké.” Ezek után próbálok felelni előbbi kérdésemre: Igen rólam szól, rólad, rólunk. Ákik az el­múlt évtizedekben megpróbáltuk megvívni a ránk mért harcot. Ta­lán már fel is kiáltottunk Pál apos­tollal: „Én nyomorult ember! Ki szabadít meg ebből a halálra ítélt testből?” - Jó, ha válaszunk is azonos az apostoléval: „Hála Is­tennek, a mi Urunk Jézus Krisz­tus által!” (Római levél.) Senki ne higgye, hogy László Lajos könyve sötét világot ábrázo­ló, szomorú könyv. Az élethez, főhőséhez is hozzá tartozik a vi­dámság, a jókedv. Számos olyan szituációt teremt, ahol az irónia (önirónia), a groteszk figurák ér­dekes játéka érvényesül. Külö­nös, egzotikus világ tárulkozik fel előttünk (bennünk) László Lajos regényéből. De érezzük, nagyon is érezzük: a mi világunk ez. (Babits Kiadó, Korjellemző ma­gyar próza, Dismas alászáll a poklokra) Rozsnyói György \ i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom