Új Dunántúli Napló, 2001. január (12. évfolyam, 1-30. szám)

2001-01-15 / 14. szám

1 I 2001. Január 15., hétfő K U L TÚRA -RIPORT Új Dunántúli Napló - 7. oldal Hárman - több száz művel Könyvújdonságok pécsi kiadóktól A három pécsi könyvkiadó, az Alexandra, a Jelenkor és a Pannónia Könyvek nagyon gazdag kínálatot ígér ez év tavaszára. Az Alexandra a tavalyi évhez hasonlóan idén is körül­belül 300 könyvet kíván megjelentetni. Profiljuk nem változik, minden műfajban jelen kívánnak lenni. Sike­resek voltak nagy, látványos albumaik, ebben az év­ben ezek közül az Észak-Amerika, te gyönyörű, a Mi­mikri, rejtőzködés a vadonban, a Nagy vitorlás hajók, A vüág nemzeti parkjai, a Kagylók, A vüág gyönyörű búvárparadicsomai és a Klasszikus autók című kötete­ket szeretnék kiadni. Exluzív művészeti albumokat is megjelentetnek, mint Az európai reneszánsz vagy a Csendéletek címűt. Az Unesco világörökségi sorozatá­ban öt további részt kívánnak kiadni, az első kettő: Észak- és Nyugat-Afrika, valamint a Dél- és Közép-Af- rika. Jelentkeznek új szakácskönyvsorozatokkal, borral, illetve sajttal kapcsolatos könyvekkel, siker­íróik, mint Graham Hancock, Martina Cole, Bemard. Comwell és Graham Harley újabb kötetei látnak nap­világot, de a kiadó számára új írók is „szóhoz jutnak”, mint például Stephen Koontz vagy Jack Higgins. Foly­tatják A minden férfi disznó című sorozatot, és ko­moly olvasói érdeklődést várnak a Nagy repülőgép-en­ciklopédia, a Beatles-antológia, a Nagyjátékenciklopé­dia és a New Life sorozat megjelenésétől. A Jelenkor Kiadó hosszú évek óta a legszínvona­lasabb hazai kiadók egyike. Januári listájukon ko­Ma még a raktárban, holnap már az üzletekben fotó: müller a. rábbi könyveik változatlan utánnyomásai vagy új kiadásai szerepelnek, mint például Bállá Zsófia Ahogyan élsz, Henrich von Kleist Elbeszélések, il­letve Esszék, anekdoták, költemények című kötete. A Nádas Péter életműsorozatból az Esszék, a Vonu­lás és a Drámák láttak napvilágot, de megtalálhat­juk Ottlik Géza Továbbélők, Petri György Versek vagy Polcz Alaine Leányregény című munkáját is. A tavasszal megjelenő kiadványok között egy sor új kötettel találkozhatunk: Christian Bobin Fúga, Grecsó Krisztián Szép, Kaffka Margit Hangyaboly, Alexandre Kőjévé Bevezetés Hegel olvasásába, Ko­vács András Ferenc Téli prézli, Makay Ida Se fény, se kegyelem, Mamo János Versek, Montaigne Esz- szék I., Oravecz Imre Héj, Tolnai Ottó Balkáni babér és Vörös István A kéz öt ujja megjelenését tervezik. Mihalik Zoltán ismert pécsi pedagógus hagyaté­kában fellelt anyagot adja ki Csak én vagyok, ne fél­jetek címmel a Pannónia Könyvek Kiadó. A kötet részben verseket tartalmaz, részben pedagógiai ta­nulmányokat és esszéket, illetve irodalomkritiká­kat, hiszen ő a hatvanas években a Jelenkor kritiku­sa is volt. Két fiatal szegedi irodalomtörténész egy- egy monográfiája is megjelenik a Pannónia gondo­zásában. Kakuszi B. Péter Márai Sándor és Német­ország című munkájának az a kuriózuma, hogy Márai Németországban létrejött, kezdő publiciszti­kai tevékenységével foglalkozik. A kötet 170 oldalas mellékletében közli az összes ott írt publicisztikájá­nak fénymásolatát. Sánta Gábor „Minden nemzet­nek van egy szent városa” - Fejezetek a dualizmus kori irodalom Budapest-képéről című könyve a 19. század utolsó harmadában nagyvárossá váló tele­pülés irodalmi tükröződésével foglalkozik, ezek kö­zül kiemelten három szerzővel: Krúdyval, s két el­feledett íróval, Kóbor Tamással és Lux Terkával, s rajtuk kívül a kávéházi irodalommal. Nagy Imre, a pécsi egyetem professzorának Ágistól Bánkig című drámatörténeti tanulmánykötete várható még tavasszal, s szintén a PTE kutatójának, Kelemen Gábornak Szenvedélybetegségek, család, pszichoterá­pia című munkája, amely függőségi problematikával foglalkozó tanulmányok gyűjteménye. CSERI LÁSZLÓ Kitárulkozás a gyógyulásért Két hétig ismét Komlón dolgozik Georges Baal francia szín­házi rendező és pszichoterapeuta. Irányításával a Leo Amici Alapítvány gondozottjai szürrealista játékot mutat­tak be szombat délután a színházban. Mint megtudtuk, azért ült kevés néző a nézőtéren, mert nem hir­dették nyilvános előadásként. A játék befejeztével még világosab­bá vált az intimitás fontossága. Törökülésben - a fiúk félmez­telenül, a lányok pólóban - kezd­ték az előadást. Jelmezként talán az időnként használt álarcokat említhetjük. - A világ leggyönyö­rűbb előadását játsszuk ma, a leg­jobb színészekkel és a legjobb rendezővel - mondta bevezetőül Georges Baal mintegy narrátor­ként a színpadon. Megdöbbentő jelenetek követ­ték egymást, s az avatatlanoknak igen furcsa volt, hogy a közben zajló technikai megbeszélések, instrukciók is jól hallhatók vol­tak. A spontán és a megtervezett, begyakorolt gesztusok, monda­tok váltakozása kísérte végig a Maldoror éneke című szürrealista műből kiragadott részleteket. A szereplők teljes kitárulkozásának lehettünk tanúi, s ennek azért volt nagy jelentősége, mert mind­annyian tudtuk, hogy ők azért jöttek az intézetbe, hogy önma­gukat sikerüljön legyőzniük. Az előadás után a szereplők a szín­pad szélére ültek, s beszélgetést provokáltak a nézőkkel. - Én em­beri sorsokat tapasztaltam meg, és pontosan érzékeltem az odafi­gyelés, a segítés készségének, a testi érintéseknek a jelentőségét - fogalmazta meg egy néző. Georges Baal nem először vezet színházi terápiát Komlón a szen­vedélybetegeknek. - Munkafolya­matnak és nem kurzusnak tekin­tem, ami itt folyik. Igazi örömöt az jelent számomra, hogy tizenkét fi­atal sorsának, emberré válásának részese lehetek. Remélem, a há­rom napos forgatás eredménye­ként gyönyörű filmet készít mun­kánkról a televízió. koha zsuzsa SZÁZ GYERMEKRAJZ. A jövő útjai, út és környezet, valamint az én utcám fantáziakörben hirdetett rajzpályázatot pécsi iskolásoknak a Baranya megyei Közútkezelő Kht. A beérkezett alkotásokból készí- tett válogatás január végéig látogatható a cég Köztársaság téri központjának kiállítótermében, fotó: l. l. A Mózsi elemózsia Kígyóharapást szőrével Lucas Sibanda ausztrál polgár az általa rendszeresen használt keskeny ösvényen úton volt ha­zafelé, amikor hirtelen óriáskí­gyó (python) mászott ki a bokor­ból és rácsavarodva fojtogatni kezdte. A férfi nem vesztette el a lélekjelenlétét és teljes erővel be­leharapott a kígyó nyakába, közvetlenül a feje alatt. Miután erre a python szorítása meg­szűnt, a férfi husángot ragadott és végzett a veszélyes hüllővel. Ajánlom az urat az ausztrál fogorvosok egyesületének figyel­mébe. M.Z. ZAKÓ NORBERT, a PTE Bár dós Lajos Zeneiskolai Tanár­képző Intézet IV. éves harsona­szakos hallgatója, Vida Loránd tanítványa, sikeresen szerepelt a Jeunesses Musicales által ki­írt pályázaton. Anyagát a Jeu­nesses Musicales Világzenekar­ban való részvétel elnyerésére nemzetközi zsűri elé továbbí­tották. (d) ISTENKÚTI KALENDÁRIUM. Az Istenkúti Közösségért Egye­sület kiadásában ingyenesen megjelenő hírlevél szerkesztő­sége az olvasóik és az egyesület szimpatizánsai számára megje­lentette a 2001. évi Istenkúti Ka­lendáriumot. Ebben többek kö­zött a városrész természeti és kultúrtörténeti értékeit és az is­kola első ötven évének históriá­ját ismertető írások vannak. _______________________________(B| Bl uesnik vagyok, nem beat- költő, vallja magáról Mózsi Ferenc, a Chicagóban élő és magyarul alkotó költő, aki a legutóbbi magyar könyv­hét egyik sikerkönyvét je­lentette meg Mo-Tao 365 címmel. A blueszenéhez kö­tődő művész a hétvégén Pécs, és a PMD együttes vendége volt. Mózsi Ferenc 1970-ben, 23 éve­sen hagyta el Magyarországot, s kisebb szicíliai, majd belga kitérő után Amerikában landolt. New York, Kalifornia elvitt néhány esztendőt, de 1978-ban végleg le­telepedett Chicagóban. Azóta el­mondható róla, hogy a chicagói bluesfesztiválok magyar vendé­geinek mecénása, aki nem utasít vissza egyetlen magyar ajkú ér­deklődőt sem, ha a zene miatt ér­kezik a városába (a Pécsi Magasfiúk Dalárdájának vezető­je, Fekete Kálmán is így jutott ki a múlt nyáron a tengerentúlra, hogy amerikai blueskönyvéhez információkat gyűjtsön). De miként kerül egy költő a blues vonzásába? - kérdeztük tő­le, amikor a hétvégén a PMD ven­dégeként a bluesfesztivál úti­filmjének pécsi bemutatójára megérkezett. Szintén zenész a költői műfaj, fogalmaz tömören, majd kifejti: a vers mint kompo­zíció nem sokban különbözik egy-egy jó dal szerkezetétől. A polonista műfordító (lengyel és eszperantó nyelven kezdte az irodalmi munkásságát) a leuweni egyetemen bölcsészként diplo­mázott. A költészet úgy került az életébe, hogy az otthonról hozott negatív képeket mint az elemó­zsiát cipelte magával, amikor nyakába vette a világot, s az em­lékek pár év alatt megülepedtek. S miközben feleselgetett az anya­nyelvi szavakkal, eljutott az imaginista költészethez.- Nem vagyok beatnik, inkább bluesniknek definiálnám a sze­mélyemet - mondja Mózsi Fe­renc. - Szerencsém volt, hogy 1978-ban Chicagóban egy ma­gyar társadalomba csöppentem, ahol átvehettem egy amerikai magyar üzletet, mely nemcsak magyar utaztatással, de csak ma­gyar irodalommal foglalkozik. A húsz éven át működő Szivárvány lapról és a Szivárvány könyvek­ről van szó. Odakint is magyarul írtam, ahol egy alteregóm, Har- gitay Péter, aki költő és a dél-flo­ridai egyetem angoltanára, há­rom könyvemet lefordította an­golra. Ugyanakkor a legutóbbi öt kötetem idehaza jelent meg. Kö­zülük a Mo-Tao 365 versesköte­tem az, amely a jelenlegi gondo­lataimat a legjobban megvilágít­ja. Egy olyan verses műhelynap­lóról van szó, amely az év min­den napjára kínál egy-egy verset. Most készült el egy újabb két­nyelvű kötet, az Énekem éneke. Ez 47 verset tartalmaz az 1947- ben született költőről és műfordí­tóról, a Bibliának a legszebb, leg- erotikusabb 16 alapkő-költemé­nyére építve. Légből kapott római romváros Sopianae jelentőségű település nyomait mutatják a repülőről készített fotók Manapság nem ugrik elő mindennap a bokorból egy eddig ismeretlen római város Pannóniában, és persze máshol sem. Berták Gábor 30 éves pécsi születésű és kötődésű ré­gésznek megadatott egy ilyen felfedezés. Ráadásul a város megtalálása a római kori településszerkezet történetének pontosabb megismeréséhez is hozzásegít. Külön érdekes­ség, hogy a szó legszorosabb értelmében légből kapott: légi felvételek szolgálnak döntő bizonyítékul. A felfedező ifjú kutató ösztöndí­jas a MTA Régészeti Intézetében 1998 novemberétől, és egyben doctorandus hallgató az ELTE-n. Ám a JPTE-n végzett 1995-ben és itt kezdte érdekelni a légi fotózás mint a régészetben használható módszer.- A levegőhöz régebben is kö­tődtem, hajdan négy évig ejtőer­nyőztem. Áztán 1996-ban a glas- gowi egyetemen szereztem diplo­mát posztgraduális kurzuson a lé­gi fotózás és geofizikai mérések régészeti alkalmazásáról. Ez a módszer jól használható lelőhely felderítésére, másrészt például a földben lévő épületmaradványok alaprajzát is megmutatja. A nö­vényzet reagál arra, hogy mi van alatta: nem tud miatta elég mély­re nyúlni a gyökere, ezért nem jut sok vízhez, nem nő olyan magas­ra, kicsit más a színe, hamarabb kezd sárgulni. Ezek a különbsé­gek a magasból észlehetők legin­kább - meséli. Nyugaton a repülés elterjedé­sétől készülnek ilyen célú felté­telek. Nálunk 1990 előtt - bár születtek jelen­tős eredmé­nyek - a lég­ügyi szabályo­zás alig tette le­hetővé. Azóta már itt is foly­nak ilyen kuta­tások. A pécsi egyetem régészeti tanszékének is van - zömében ajándékba kapott - kb. 16 ezres gyűjteménye légi felvételekből. Bertók Gábor (képünkön) je­lenlegi kutatási témája Nyugat­Tolna megye légi régészeti topog­ráfiája. E munka közben fedezett fel egy római romvárost. A Szakcs és Dalmand közötti lelőhely már 1890 óta ismert, de nem váltotta ki a régészek érdeklődését. A 30- as években fellebbent ötletként, hogy az antik forrás, az Itineraria Antonihi által - amely a biroda­lom útjegyzéke - a Sopianae-től 43 mérföldre északra lévőként említett Iovia lehet. Az 1970-es és 80-as években aztán feltártak egy erődöt ettől a helytől 8 kilométer­nyire, és akkor az a következetés adódott, hogy ez, illetve a mellet­te feltételezett település azonosít­ható Ioviaként. Egy IV. századi forrás ugyanis erre a területre em­lít ilyen nevű katonai állomást.- Itt jöttem én. Végigjártam a lelőhelyet. Kutattam a pécsi archí­vum légi felvételei között, és ma­gam is fotóztam repülőből. A fel­vételeken jól láthatóak az épület­nyomok. A felszíni kutatásokkal is sikerült egyértelműen megálla­pítani, hogy ez egy római város. Ez itt egy városfal kis tornyokkal, kapuval, ez oszlopsorral szegé­lyezett utca, ami egy nagy térbe fut, annak két oldalán jelentős méretű épületek találhatók, ame­lyeket együtt fórumként lehet azonosítani - mutatja lelkesen a légi felvételen látható halvány fe­hér vonalakat, „oszloppöttyöket”. Ezeket sajnos újságban csak igen nagyméretű fotón lehetne érzé­keltetni. A régészeti leletek törme­lékként pedig mintegy 700-szor 700 méteres területen vannak.- De nem is csak az jelentős, hogy van egy Sopianae-hez és Saváriához mérhető újabb felfe­dezett római városunk, hanem ez: olyan terület közepén van, ahol eddig nem volt ismert, de „hiány­zott” egy városi jellegű központ Pécs és a Balaton között. Most megvan. A Iovia helynevet tehát egy III. és egy IV. század végi forrás is említi. A heténypusztai ásatás vi­szont kiderítette, hogy az erőd nem épülhetett a IV. század köze­pénél előbb. így nem szerepelhet­ne egy III. század végi forrásban. A megtalált város a felszíni lelet szerint II-IH. századi. Az erődben kb. 800 darab összetört, másodla­gosan használt kő, valamint szo­bor- és falfelirat-töredék került elő. A közelben nincs bányászha­tó kő. Ebből az következne, hogy ez a város még a római korban le- rombolódott valamitől, módsze­resen kiürítették, a köveit felhasz­nálták az erőd építésénél.- Most rajtam kívül már más régészek is úgy látják, hogy az új erődhöz a volt város nevét is átvit­ték. Kollégákkal való beszélgeté­sek során az is felmerült, hogy a városnak csak később lett Iovia a neve. Diocletianus császár idején, 284 és 305 között ugyanis sok vá­ros kapott az uralkodó felvett iste­ni nevére utaló Iovius (iuppiteri) új elnevezést. Vagyis lehetséges, hogy ez a város azonosítható az­zal a felfedezetlennel, amelyet egy feliratos kő Volgum néven je­lez Pannónia déli részére. Bertók Gábor most az őcsényi repülőklub segítségével újabb fo­tók készítését tervezi.- Megpróbálkozunk földrada- ros felvételekkel is. Egy vállalkozó vásárolt ilyen berendezést, és fel­ajánlotta ingyenes segítségét. A lelőhely védetté nyilvánítási eljá­rása is megkezdődött. Vagyis most már csak pénz kellene vala­honnan az ásatáshoz, amely vála­szolhatna a tisztázatlan kérdések­re, rejtélyekre. DUNAI IMRE í 4 % ) i 9

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom