Új Dunántúli Napló, 2001. január (12. évfolyam, 1-30. szám)

2001-01-03 / 2. szám

Ill 2001. Január 3., szerda KULTÚRA -RIPORT Új Dunántúli Napló - 7. oldal Az utasokat nem lehet lekötözni A pécsi értelmiségi házaspár különös fel­adattal próbálkozott megbirkózni: a szil­vesztert Brüsszelben szerették volna tölteni. Az utazás a kellemesnek ígérkező időtölté­sen kívül komoly szakmai programot is je­lentett volna, ha sikerül. A Kék Minaret Travel, pécsi utazási iroda az in­dulás előtti napon ajánlott nekik jóhiszeműen egy fővárosi irodát, a Tihanyi Travelt, amely fa­xon le is küldte a jegyeket. Kettejüknek ötven­négyezer forintjukba került oda-vissza, keveseb­be, mintha a hasonló feladatokat felvállaló kon­kurens céghez fordultak volna. A másnap reggel hétkor induló buszhoz idő­ben kimentek a Keleti pályaudvar közelébe meg­jelölt helyre, ahol azonban csak az utastársakkal és kísérőikkel találkoztak, busznak nyoma sem volt. Nyolckor már ingerültnek látszott a társaság, Elindulni nehéz... ILLUSZTRÁCIÓ: LÄUFER L. s akkortájt derült fény arra, hogy a kicsit távolabb fagyoskodó magányos alak nem más, mint az egyik sofőr, akinek vezetnie kellene a nem létező jánnűvet. 0 azonban nem sokat tudott a buszról, csak azt, hogy társa hozza, de valami akkumulá­torprobléma lépett föl. Kilenc órakor nyit az iro­da, mondta, akkor lehet tájékozódni. Negyed tíz­kor már javában jártak az emberek a közeli fű­szerüzletbe melegedni, az iroda pedig mindössze azt válaszolta telefonos érdeklődésükre, hogy ne izguljanak, megy a busz. Tíz körül jelent meg egy ember, aki kijelentette, hogy ő voltaképpen nem a cég hivatalos képviselője, hanem a tulajdo­nos testvére, akkumulátorgondokról beszélt, majd tízpercenként jelezte: jön a busz. Háromne­gyed 11 óra körül a házaspár úgy vélte, ezt velük nem lehet megtenni, s közölték a testvérrel, hogy lemondanak az útról, s visszakérik a pénzüket. A pénzt azonban elmondásuk szerint nem fizették vissza a közeli irodában, a tulajdonos telefonon azt az utasítást adta beosztottjainak, hogy csak 10 százalék téríthető vissza, hiszen bár nem vették igénybe a szolgáltatást, nem kellő időben mond­ták azt le. Eközben a busz megérkezett, az uta­sok felszálltak, a házaspár felvetette, nem lehet­ne-e utolérni őket. A mobiltelefonos kapcsolat azonban meghiúsult, azt az ötletet pedig megva- lósíthatatlannak tartották, hogy a testvér Zastava Portásfülke helyeit szakkönyvesbolt A PTE Állam- és Jogtudomá­nyi, valamint Közgazdaságtu­dományi Karának 48-as téri épületében jelenleg egy hajda­ni portásfülkében működik jegyzetbolt. Szűkös méretei miatt javarészt valóban csak az, aminek nevezik: szinte ki­zárólag az oktatáshoz és a vizs­gákhoz legszükségesebb köny­veket kínálják benne. Pécs Önkormányzatának az egyetemi épülettömb közelé­ben, a Rákóczi út 73/A-ban akadt egy üresen álló, 23 négy­zetméteres üzlethelyisége. En­nek bérlési jogát igényelte és kapta meg öt évre a várostól a jegyzetbolt működtetője, amely régebb óta tervezi, hogy a jogi és közgazdasági kar kö­zelében kisméretű, de kínálatá­ban minőségi szakkönyvesbol­tot létesít. gépkocsijával vegyék üldözőbe a buszt, mert mint mondták, az nagyon gyorsan megy, hogy behozza a lemaradást. A házaspárnak - mint el­mondták - nem volt más választása ezek után, minthogy vonattal hazautazott. Az a kormányrendelet, amely szerint az uta­zás megkezdése előtt 35 nappal lehet lemondani a díj teljes visszatérítése reményében az utazást, nem szállításra vonatkozik, hanem olyan komp­lex csomagra, amely az európai uniós direktíva szerint is szállításból, szállásból és egyéb szol­gáltatásból (étkezés, idegenvezetés stb.) áll ösz- sze, mondja Folkman Miklós, a Baranya Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség szakembere. A Tihanyi Travel tájékoztatása szerint kilenc óra tízkor kaptak telefont Tatáról, hogy a hét órakor Amszterdamba induló, általuk bérelt busz nincs sehol. Füri Mihályné irodavezető ek­kor intézkedett, hogy egy másik busz menjen az utasokért. Tihanyi Gusztáv, a tulajdonos testvére 9.50-kor érkezett a helyszínre, s ő informálta az utasokat arról, hogy az utazás nem hiúsul meg, csak jelentős késéssel in­dul, s azt is közölte a pécsiekkel, hogy a pénzüket nem fogják visszakapni. Tihanyi Tamás ügyvezető igazgató szerint cége nem foglalkozik nemzetközi személyfuvarozás­sal, azt egy vele szerződésben álló fuvarozá­si cég végzi. Elmondta, hogy a pécsi utasok akkor vesztették el türelmüket, amikor már a busz szabad szemmel is látható volt. Kö­zölték, egy percet sem várnak, elmennek, „ügyvéddel és a sajtóval fenyegetőztek”. A Tihanyi Travel által szervezett út pedig nem menetrendszerinti járat volt, hanem „szerve­zett úti csomag”. „Az utasok, amennyiben utazni szerettek volna, a többi 15 társukhoz hasonlóan megtehették volna. Nekik nem ez volt a céljuk, hanem a pénz visszaszerzése, vagy az iroda hírnevének tönkretétele” - mondja Tihanyi Tamás. Az ügyvezető sze­rint testvére folyamatosan tájékoztatta az utasokat, és többször kérte a pécsieket, ne induljanak el, mert az autóbusz úton van. Felajánlották nekik a 10 százalékos kártérí­tést, de ők ezt nem fogadták el, a visszafize­tést pedig amúgy is ott kellett volna vissza­kérni, állítja, ahol befizették, tehát Pécsett. „A fentiek alapján véleményem szerint az iroda megtett mindent, amit a törvény alap­ján és emberileg meg lehetett és meg kellett tenni. Egyetlenegy lehetőség maradt volna, hogy az utasokat lekötözzük, és kényszerít­jük az utazásra, de ezt természetesen nem te­hettük meg” - így Tihanyi Tamás. Nyilatkozatban ismerte el Kovács Ferenc gép­kocsivezető, hogy a gépkocsi akkumulátorhibá­ját későn jelentette az irodának, ezért nem tud­tak időben cseregépkocsit biztosítani. S bár a busz négyórás késéssel indult, jegyzi meg, csak 50 perccel később érkeztek meg a végcéljukhoz. Nem igaz, amit a Tihanyi Travel állít, ugyanis nem kaptak tisztességes tájékoztatást, összevisz- sza beszéltek, és teljes bizonytalanságban vár­tak négy órán át, erősítette meg a pécsiek által mondottakat Körtvélyesi János miskolci lakos, aki a lányát kísérte tó a buszhoz. Az nem nevez­hető tájékoztatásnak, mondja, hogy két órán át nem történt semmi, majd két órán át azt han­goztatták: „mindjárt jön a busz”. A Kék Minaret Travel, elismerve annak jogos­ságát, megtérítette az utasoknak a Tihanyi Travellel megegyezve, az utóbbi költségére a fel­merült utazási díjakat, de a nem vagyoni kártérí­tés követelésétől a Tihanyi Travellel szemben a házaspár nem tekint el. A Minaret azonban nem tud arról, hogy fenti esetben „szervezett úti cso­magról” lett volna szó. Tihanyi Tamás szerint azért nem, mert valamilyen okból nem kötöttek utazási szerződést az utasokkal. CSERI LÁSZLÓ ilágiáró szimfonikusok Pécsi muzsikusok vendégszereplése Európa vagy a világ tá­volabbi tájain manapság nem nevezhető ritka eseménynek. A Pécsi Szimfonikus Zenekar európai turnéi szinte min­dennaposnak mondhatók, de Amerikában sem idén járnak majd először. Hongkong azonban unikumnak számít. A Pécsi Szimfonikus Zenekar szá­mára az ezredforduló nagyon ko­moly munkát jelent. S bár a kívül­álló úgy vélheti, az európai és ten­geren túli utazások irigylésre mél­tó kiváltságok, azt tudni kell, hogy a mindennapos próbák és előadások mellett nemigen jut idő a látványosságok megtekintésére. A zenekar egyik részének tur­néja még az elmúlt évezredben kezdődött, s január elsejéig tartott. Szardínián jártak, ahol Massimo Nicolai Johann Strauss-műveket vezényelt. A következő turnéra ja­nuár másodikán utaztak el: Né­metországban, Svájcban és Auszt­riában lépnek fel. Strauss, Berlioz, Brahms, Offenbach, Leoncavallo, Liszt Ferenc és Kálmán Imre mű­veit játsszák Hans Richter irányítá­sával. Amerikába január 24-én in­dul a csapat. Február 1-jéig Hamar Zsolt vezető karmesterrel koncer­teznek az Egyesült Államok keleti partján, műsorukon Kodály Galántai táncok című műve, Bee­thoven Esz-dúr zongoraversenye és Brahms I. szimfóniája szerepel. Három szólista is közreműködik ebben az időszakban, tájékoztat Szkladányi Péter (képünkön), a zenekar igazgatója: Abbey Simon, Ruth Laredo és Makiko Hirata. Matóko Hiratát, a japán származá­sú amerikai zongoraművészt ja­VlDEÓ nuárban Pécsett is hallhatja a ze­nekedvelő közönség. 18-án a Pécsi Szimfonikus Zenekar közreműkö­désével Rachmaninov III. d-moll zongoraversenyét játssza a PTE aulájában, majd másnap este fel­lép a Művésze­tek Házában, ahol szólóestet ad, Debussy Suite Berga- raasque című műve, Beetho­ven Appassio- nata és Schu­bert D 845-ös a-moll szonátája szerepel műsortervében. Az öt amerikai koncert után a zenekar a Porgy és Besst adja elő számos alkalommal, s közben, március 20. és 25. között Hong­kongban is vendégszerepeinek a Gershwin-művel. c*. l. Nem akkora csapás Pár hete még a mozik nyomták a Csapás a múltból című filmet, most pedig már itt van videón: gyorsu­ló időket élünk. Nem úgy, mint Adam Webber, a film hőse, aki 1961-ben (apja nem túlságosan reális világképének köszönhetően) még édesanyja hasá­ban atombunkerbe kerül, s onnan (mármint az atombunkerből) 35 évig tó sem jön. A Disznó-öböl válságáról szóló Kennedy-beszéd ugyanis annyira megrémiszti a papát, hogy az évekig készített és több évtizedre elegendő élelmiszerrel ellátott föld alatti lakásba menekíti családját. S mivel egy harci repülő pár percre rá épp házukra zuhan, biztosak benne: itt az atomkatasztrófa. Mindez eléggé abszurd ahhoz, hogy egy vígjáték alaphelyzetéül szolgáljon, s Hugh Wilson rendező, aki eleddig még semmi értelmes produkciót nem jegyzett a filmtörténetben, szerencsére nem is bar- molja el, pedig megtehetné, láttunk ilyet eleget. Bár a sztori szinte percről percre kiszámítható, azért a poénok többnyire eredetiek, és egyszer sem csapnak át Eddie Murphy-féle idétlenségbe. Kedves film a Csapás a múltból, kedves figurákkal. Alicia Silverstone (Eve) valahogy jobb a vagány városi csaj szerepében, mint francia királylányként Branagh Lóvátett lovagokjában, Frasert ismerjük már ebben a szerepben, Sissy Spacek pár villantás- sal festi kitűnően a „föld alatti mozgalomban” las­san bekattanó anyát, Christopher Walken pedig mesterien adja az őrült zsenit Adam apjaként. Hollywood legjobb vígjátéki korszakának hagyo­mányait kelti életre a film. De ez egyáltalán nem ak­kora csapás. Csapás a múltból (Blast from the Past) r: Hugh Wilson fsz.: Brendan Fraser, Alicia Silverstone amerikai, 1999 (Flamex) ld. Hírcsatorna * Jt'/V é mj T'Í.y-Vk* BÁBVARÁZS PÉCSETT. Nagyméretű mesefigurákból látható kiál­lítás Pécsett a Café Zacc termeiben, a Mátyás király utcában. A Kós Lajos Jászai-díjas bábtervező munkáiból összeválogatott tárlat a hó- nap közepéig látogatható. _____________________fotó: laufer László Tár ca A férfi, akit megírtam Nem akartam én semmi rosz- szat. Csak úgy elképzeltem, de­cemberben, már az ünnepek után, amikor olyan betegféle vol­tam, és a befűtött szobában ösz- szevissza ugráltak a képek a szemhéjam belső falán. És akkor fogtam a kemény fedeles üres fü­zetkémet, aminek egy Renoir- festmény van az elején, és oda va­karásztam bele, billegő betűim­mel: Kiskarácsony „Na most, tudod, mi van. Szinte megőrültem, amikor ott találtam ezt a babakocsit. Szent­este, karácsonykor, érted. Most nem azért, hogy hú, de megha­tódtam, túrót, nekem nem kell karácsonyfa, semmi, mindig is utáltam, csak a macera van vele. De egy babakocsi, érted, mégis csak egy modem jászol. Benne volt valaki, sőt sokan voltak ben­ne. Régi, vacak babakocsi, naná, ezer éve felnőttek, akik óbégattak benne, lehet, hogy már be is kampózott közülük egy-kettő, frankón meglehet, teszek rá. De ez ott állt a pince előtt, felette a temérdek csillag, a piszok hideg­ben. Megmarkoltam a fogantyú­ját, hát még meleg volt, tuti, hogy ott engedte el egy kéz egy perccel azelőtt. És elindultam, ér­ted, szenteste, mert minek üljek a barlangomban, ha van egy ilyen tutkó babakocsim. Men­tem, mintha dolgom lett volna. És nem hiszed el, pedig az igazat beszélem, ahogy mentem, szép lassan tele lett ajándékkal a ba­bakocsim, mintha szerencsét ho­zott volna. Itt is találtam vala­mit, egy tök szuper bundás csiz­mát, ott meg valami plédfélét, meg egykilós kenyeret alig meg­száradva, aki vigyáz erre a vén trottyra, ráér ez még megdögleni, gondolhatja. Csak nem múlik el úgy az élete neki, hogy nem tolt soha maga előtt egy nyavalyás babakocsit, mint minden rendes ember, aki tudja, mi az isten az a szeretet. ” Valamivel később átgépeltem a komputerbe, ott bújik a többi, im­már a 2000. évre datált hasonló szösszenet között. Aztán most feltűnt (nekem) ez az ember, akit megírtam. Most már szinte na­ponta látom. Tolja maga előtt a pi­ros babakocsit, aminek még a sá­torteteje is fel van húzva. Hol a Petőfi utcában igyekszik az úttes­ten, a járda mellett, hol a Szigeti úton partórozik a konténer mel­lett. Ä babakocsiból válogatott szerzemények kandikálnak elő. Csak ő, az én emberem, ő egé­szen másmilyen, mint amüyennek elképzelnénk. Tiszta, mondhatni elegáns ruha rajta, fekete öltöny­nadrág, kék ing. Arca borotvált, rit- kás, szökés haja levágva, megfé­sülve. Nem túl magas, mégis egye­nes derékkal, feszes tartással tolja maga előtt a kocsit. Előre néz, ta­lán egy kicsit felfelé. A szája szeg­letében mintha mosolyféle bujkál­na, olyan emberé, aki boldog. Egyre csak bámulok feléje, de még sose méltatott pillantásra. Engem, aki azt hittem botor mó­don, egy emberről minden tud­ható. MÉHES KÁROLY ÖSSZEVONT szakszolgálat. Január elsejétől Baranyai Peda­gógiai Szolgálatok Központja néven egyesült a megyei peda­gógiai intézet és a megyei szak- szolgálatok központja, egyúttal mindkét intézmény vezetőjét felmentették. Az új központ megbízott igazgatója Kucsanda Ibolya, akinek a megbízatása június 30-ig szól. (br) MÓDOSÍTOTT HATÁRIDŐ. A Kárpát-medencei magyar nyel­vű gyermek- és ifjúsági lapok­ból hirdetett vetélkedőt 6-7-8. osztályos csapatoknak a pécsi Szivárvány Gyermekház. A je­lentkezések határidejét január 15-ig hosszabbították meg, az első kérdéscsoportok átadására és a próbajátétóa január 23-án 14 órai kezdettel kerül sor. (br) ELMENT EPSTEIN. 91 éves ko­rában elhunyt Julius Epstein, az 1942-ben bemutatott, s később három Oscar-díjjal elismert Ca­sablanca című film egyik forga­tókönyvírója. A Kertész Mihály által rendezett Casablancát min­den idők legjobb amerikai film­jei között tartják számon. EGERÁGON újabb ásatás indí­tását szorgalmazza az önkor­mányzat. A községvezetőség idén is támogatja anyagilag a ró­mai kori értékek megmentését. A múlt esztendei ásatás során egy volt villa területén például padló- és falfűtés maradványait tárták fel a pécsi archeológusok. A lelőhelyet Kistót Gábor egerá- gi diák fedezte fel. (cs) EGY PÉCSETT ÉLŐ amatőr néprajzkutató a IV. Országos Ki­sebbségi Néprajzi és Nyelvjárási Gyűjtőpályázaton harmadik he­lyezést ért el dolgozatával. Jeli József magyarürögi helytörté­nész pécsi beás családok histó­riáját dolgozza fel, de foglalko­zik olyan nevelőszülők sorsával is, akik cigány gyerekeket fogad­tak családi közösségükbe, (esi á

Next

/
Oldalképek
Tartalom