Új Dunántúli Napló, 2001. január (12. évfolyam, 1-30. szám)

2001-01-10 / 9. szám

4. oldal - Új Dunántúli Napló BARANYAI TŰKOR 2001. Január 10., szerda Percekre bontott élet A 15-74 EVES NEPESSEG NAPI IDOFELHASZNALASA (PERC) férfiak nők Azt mondják, hogy egyfajta bravúr volt az a munka, mellyel a magyar statiszti­kusok büszkélkedhetnek: időmérleget készítettek 1999 és 2000 szeptembere között. A franciáknak például ez nem sikerült: menet közben vagy a kérdező­biztosok, vagy a kérdezettek unták meg a nap percre bontását. Nálunk mindenesetre országosan több mint tízezer főt (ebből 470 baranyait) kér­deztek meg arról, hogy mit csinálnak a nap 1440 percében. Országos körkép Ön számolta-e már, hogy hány percet té­vézik, sétál vagy olvas átlagban, meny­nyit törődik a gyermekével, hogyan veszi ki részét a házimunkában? Többek között ezt mutatja meg az idő­mérleg, melynek adatait a közelmúltban hozták nyilvánosságra, s amely dr. Né­meth Zsolt, a KSH Baranya megyei igaz­gatója szerint a társadalom elemzésének egyik zászlóshajója a közelgő népszámlá­lás adatai mellett. Másrészt objektív, poli­tikamentes. Az 1999 szeptemberétől 2000 szeptemberéig készített, mind a négy év­szakot felölelő felmérés befejeztével a tár­sadalomkutatókra, szociológusokra vár a feladat, hogy az országos időmérleget ér­tékeljék, adataiból a megfelelő konzek­venciákat levonják. Pécsett az Akadémiai Bizottság (PAB) kutatói kezdték meg a mérleg élveboncolását, s majd az ő dol­guk megítélni, hogy vajon hasznosan, okosan töltjük-e életünket az új évezred küszöbén, avagy sem. A vizsgálódás éve­kig eltarthat. Nos, néhány észrevételt tegyünk köz­kinccsé, az amúgy beszédes grafikonunk kiegészítéseként. A magyar férfiak és nők átlagban 505 percet töltenek alvással, s eh­hez jön még 170 perc passzív pihenés: evés, ivás, öltözködés, mosdás, miegymás, amit mind fiziológiai szükségletként aposztro­fálhatunk. Kötött a munkában töltött idő is (már akinek munkája van). Ekként a férfi­ak a Dunántúlon például 6 és fél órát, a nők 3 óra 45 percet töltöttek 1999 szeptem­berében jövedelemszerző tevékenységgel. Tanulásra (továbbképzésre) a férfiak áüa- gosan 32, a nők pedig 35 percet fordítottak naponta. Érdekes összevetése az időmér­legnek, hogy a Dél-Dunántúlon csak „öt­ször”, Észak-Magyarországon pedig nyolc­szor annyi időt fordítanak a nők a házi­munkára (főzés, mosás, takarítás stb.) mint a férfiak, s ekként ha az országos trendet nézzük érthető, hogy a nők napon­□ ta 4, a férfiak pe­dig 4,5 óra sza­badidővel rendel­keznek. Miköz­ben biztos van köztük, akinek leülni sincs ideje, mások meg (munkáról ál­modva) a plafont bámulják. A gyerekekkel a nők naponta 37, a férfiak 12 percet foglalkoz­nak. (Ez az áüag, s ha valaki úgy érzi, hogy több időt fordít a gyer- meknevelésre, akkor azzal má­sok erre fordított idejét csökkenti!) A legolcsóbb és leginkább kedvelt idő­töltés a tévézés - a szabadidő több mint felét lopja el az emberektől. Csak figyel­meztetőként: amíg 1986 őszén 138 per­cet töltöttek a magyar felnőttek átlagban a tévé előtt, addig 1999-ben már 177 percnyi az átlagos képernyőrabság. Ek­Fiziológiai szükségletek (alvás, étkezés, testi higiénia, öltözködés stb.) Munka és közlekedés Egyes szabadidős tevékenységekre fordított idő (perc) 1986 1999 1986 1999 kocsmázás, szeszesital-fogyasztás 3 3 alvás 519 505 vallásgyakorlás 1 2 étkezés, evés, ivás 82 88 mozi 3 2 betegség, öngyógyítás 6 4 egyéb kulturális intézmények 1 1 beszélgetés 34 25 újság, folyóiratolvasás 21 23 vendégeskedés 6 6 könyvolvasás 12 9 sportrendezvények 1 1 tévénézés, videózás 101 156 társas szórakozás 4 6 rádió, magnó, lemez hallgatása 6 5 séta, sport, testedzés 10 11 ként akad, aki négy-öt órát, sőt többet is tévézik a maga örömére. Eközben a ze­nehallgatásra fordított idő elenyésző, ol­vasásra, önképzésre összesen ha félórá­nyit szánunk. (További részletek: www. dunantulinaplo. hu) KOZMA FERENC Befagytak a gázvezetékek, sem fűteni, sem főzni nem tudtak Az első hidegebb időjárás során számos helyen lefagyott az elmúlt évben átadott gázvezetékrendszer a város máriagyű- di kerületében. Több környező faluból is gondokat jeleztek. A szolgáltató szerint a hibák oka a fizika törvényszerű­ségeiben keresendő. Siklós A városon kívül a környékbeli településeken - értesüléseink szerint az utolsó „etap- ban” átadott községek közül kivétel nélkül mindenhol - problé­mák keletkeztek a hi­deg miatt. A befagyott nyomáscsökkentők miatt sem főzni, sem fűteni nem tudtak a la­kásokban, amíg a . szakemberek nem cse­rélték ki a meghibásodott alkat­részeket. Amint azt az egyik kistelepü­lés polgármestere elmondta, csu­pán a saját házánál egymást kö­vető két nap alatt két cserét kel­m lett végrehajtani. Véleménye sze­rint ha valóban hideg tél köszön­tött volna be, gyakorlatilag az egész gázprogram becsődölt vol­na. Úgy tudja, Dél-Bara- nyából naponta közel 200 hibát jeleztek a szolgáltatónak. Egye­sek szerint a probléma kialakulásában azok az alvállalkozók a luda­sok, akik hanyagul vé­gezték a munkájukat, s nem törődtek azzal, hogy a vezetékek össze­illesztése során nem került-e szennyeződés - sár, víz - a rend­szerbe. Berta Márton, a DDGáz rész­legvezetője határozottan cáfolta az alvállalkozókkal kapcsolatos Enyhe tél kontra fatolvajok Az erdőgazdasági szakemberek elsősorban az enyhe téllel magyarázzák, hogy némileg csökkent a falopások száma, bár az sem elhanyagolható körülmény, hogy van, ahol sike­rült fegyveres-kutyás őrt munkába állítani a csábító erdő­széleken. Vajszló Túrós László, a Mecseki Erdésze­ti Rt. helyi igazgatója szerint az egy évvel ezelőttihez képest leg­alább 30%-kal csökkent a falopás mértéke, jóllehet Alsószentmár- tonban, Óidon, Harasztiban, Gilvánfán és Besencén ma is fog­lalkozásszerűen űzik egyesek ezt a mesterséget. A lopott fa mértékegysége az „1 bicikli” - egy női kerékpárra egy tized köbméter fa fér fel, ami­nek a piaci értéke, attól függően, hogy kinek tudják eladni, 600- 800 forint. Ahogy az egyik környékbéli polgármester fogalmazott, „az enyhe tél nem kedvez a falopás­nak”, így az erdészetnél csak re­mélni tudják, hogy a káruk csök­ken, ami 1999-ben több, mint 2 millió forintot tett ki (2000-ről még nincs végleges adatuk). Király Attila erdész körzetében az ősztől rotweiler-kutyás, pisz­tollyal felszerelt őr riogatja a lop­ni indulókat.- A fegyver korábban sem na­gyon tett rájuk mély benyomást, tudható volt, hogy nem lövünk bele senkibe néhány faágért, de a kutyától mégis csak félnek, és ha jönnek a falvakból, már be sem mennek az erdőbe, ha az őrt lát­A mértékegység: egy bicikli ják. Inkább átszoktak a oldi terü­letre, vagy mennek a berkesekbe, árokpartra, ahol elég sok nyár és fűzfa kínálja magát. És persze vélekedéseket, a lefagyásokat a fizika törvényszerűségeire vezet­te vissza: a hidegben lecsapódó pára természetes jelenségét ta­pasztalták a fogyasztók, s nem­csak Dél-Baranyában, hanem Pé­csett és Tolna megyében is. A hi­bákat pedig a cég azonnal kijaví­totta minden esetben, ugyanis ilyenkor mindig megerősített szolgálattal dolgoznak. Hirtelen lehűléskor mindig előfordul ez a probléma, melyre előre fel sem lehet készülni. A hiba kijavítása - a nyomásszabályozó, kerámia szűrőbetét cseréje - a lakosság­nak nem kerül pénzébe, még a kiszállásért sem kell fizetni. Berta Márton azt is elmondta, hogy míg öt évvel ezelőtt alig 30 településen szolgáltatott a cég, mára ez a szám 154-re nőtt, így a hibák számát tekintve a kará­csonykor történt 132 bejelentés a 65 000 fogyasztóhoz viszonyítva még magasnak sem mondható. akad olyan terület is, ami nem ál­lami tulajdon, van ugyan gazdája, de nem nagyon törődik vele sen­ki. Daczó Zoltán, akihez „átszok­tak”, nem táplál illúziókat:- Tudják, hogy nem lehet ten­ni ellenük semmit. Ha összetalál­kozunk, elnézést kérnek, leteszik FOTÓI TÓTH L a fát, ami aztán úgyis eltűnik, mert arra nincs lehetőség, hogy a kupacokat összegyűjtögessük. M. K. Százmilliós tűzkár Leégett a százhúsz embernek munkát adó fűrészüzem Vajszló A támadó tűz miatt tegnap hajnali három órakor riasz­totta a szomszédban lakó erdőmérnököt a vajszlói fű­részüzem éjjeliőre. Az üzemből ugyanis nem tudta felhívni a tűzoltókat a ma­gasra csapó lángok miatt. Közel százmillió forintos kár ke­letkezett az Unic-Fagus Fűrész­ipari, Kereskedelmi és Szolgálta­tó Kft. által üzemeltetett vajszlói fűrészüzemben. A tűz kedden, a hajnali órákban harapódzott ei a gatter környékén. A riasztás után előbb a siklósi tűzoltók érkeztek Biztosítva volt A vajszlói fűrészüzemben keletke­zett károk felszámolására az elkö­vetkező napokban dolgozzák ki a stratégiát. Minden valószínűség szerint már a mai napon megjelen­nek a biztosító emberei is. Öröm az ürömben, hogy az üzem megfelelő biztosítással rendelkezett, s az üzem vezetője szerint ez ad re­ményt a dolgozók számára. meg, majd az óriási lángok láttán ők hívták segítségül a szigetvári és a pécsi egységeket is. Végül több órás munkával - hajnali há­romtól reggel nyolcig tartott az oltás - és együttes erővel sikerült a lángokat megfékezni, és mente­ni, ami menthető. Ám amint az kiderült, a rönkvágó gatter meg­semmisült, és egyéb berendezé­sek is kárt szenvedtek. A kár érté­két százmillió forintra becsülik. A Baranya Megyei Katasztró­favédelmi Igazgatóságtól kapott tájékoztatás szerint egyelőre fo­lyik a tűz okának kiderítése, ugyanakkor többen hajlanak arra - ezt erősítette meg dr. Tihanyi Pál, az Unic-Fagus Kft. ügyvezető igazgatója is -, hogy valójában ki­védhetetlen ok: a villamos veze­ték rövidzárlata okozhatta a lán­gokat. Némi szerencse, hogy a tűz éjszaka keletkezett, amikor senki sem dolgozott az üzemben, s így csupán az eszközök váltak a lángok martalékává. Az anyagi kárnál azon­ban sokkal nagyobb gon­dot okozott, hogy a fű­részüzem hagyományo­san Vajszló és környéke lakosainak az egyik leg­főbb munkáltatója, léte több család egyedüli megélhetésének záloga. Jelenleg is 120 főt foglal­koztatott, akik közül a többség - 108 fő - helybéli. Az üzem évente 20000 köbméter rönkfát dolgoz fel, melynek jó ré­sze a mecseki erdőkből kerül ki. Hírcsatorna SZEDERKÉNYBEN új köz ki alakítását fontolgatja az önkor­mányzat. A mintegy kétszáz méter hosszú átjáró kialakításá­val az új lakóövezetből a falu­központ öt perc alatt elérhető lenne, így a terület vonzóbbá válhatna az új otthont építők számára. A településen napo­kon belül döntenek a beruhá­zásról. (mb) EGYHÁZASKOZÁR árkot be tonoz. Az önkormányzat tavaly óta betonelemekkel béleli ki a belvízelvezető árkokat másfél kilométer hosszúságban. Idén ér véget a munka az utolsó öt­száz méteres szakaszon. Az ál­lagmegóvó kivitelezésre tízmil­lió forintot költenek. (cs) A PÉCSI Berek-láp pellérdi ha­tárában, a volt fácánnevelő te­lep közelében ősugaros része­ket szántottak fel a minap. Ez­zel több hektáron megszűnik egy, a termőrészeket veszélyez­tető gyomos terület. Az említett dűlőkben legkevesebb másfél évtizede volt legutoljára föld­művelés a magas tápértékű tő- zeges talajon. (cs) JOGI TANÁCSADÓ. Ingyenes jogi tanácsadás lesz ma, szer­dán délután 5-től 6 óráig szer­kesztőségünkben - Pécs, Engel J. u. 8. alatt. Megközelíthető a 27-es és a 40-es jelzésű autó­busszal. ___________________________(WK| Elf ogták a füstölő fosztogatóját Mohács Bár a tettes valóban elfo­gyasztotta a lopott holmit, a nyomozónak sikerült elfog­niuk a füstölőt kirámoló tolvajt. Mint arról a Dunántúli Napló Va­sárnap Reggelben olvashattak, Mohács környékén tavaly decem­berben két füstölőt is feltörtek az akkor még ismeretlen tettesek, és több mint százezer forint érték­ben loptak el friss hentesárut. Január nyolcadikára a mohácsi rendőrkapitányság egyik nyomo­zójának sikerült felderítenie az egyik ügyet: a gyanúsított a kihall­gatáson beismerte, hogy ő lopta el a rudakon lógó kolbászokat, sza­lámikat. A tettes húsipari tájéko­zottságát bizonyítja, hogy nem elégedett meg a konzerválás mér­tékével, hanem Lippóra szállítot­ta az árut, hogy az ott tovább füstölődjék. Mire a nyomozó a tettesig eljutott, a bűnjelek már elfogytak, a lopás mégis bizo­nyítható __________S^O. Me sterséges domb Szent István intelmeivel Siklós Az eredeti tervtől eltérően a vár tövében alakítják ki a város millenniumi emlékparkját, melynek átadását legkésőbb au­gusztus 20-ában jelölte meg az önkormányzat. A park miatt megbontják a várfalat is. megtalálható lesz, továbbá két intelmét is olvashatják majd a parkba látogatók. A mű tetején helyezik el bronzból az államala­pító koronáját. Az alkotást a vár alatt, egy mesterséges dombon helyezik el, és már messziről - Harkány irányából - szemébe ötlik majd mindenkinek. Ennek érdekében a domb mögött megbontják a várfalat is. A park kialakításában az ön- kormányzatot nem terheli külö­nösebb költség, ugyanis mind a mesterséges domb, mind a hoz­zá vezető sétány kialakítását a Duna-Dráva Cement Kft. vállalta magára, s az egyéb munkálatok­ra is több felajánlás érkezett már. A városháza kasszájából egyedül A park ötlete Kovács Ferenc festő­művésztől származik, aki sikeres pályázatot nyújtott be, s így a parkban felállítandó emlékmű­vet 6 millió forinttal támogatja a Nemzeti Kulturális Örökség Mi­nisztériuma. Az emlékmű - Rétfalvi Sándor szobrászművész alkotása - árá­ból a legtöbbet a kő jelenti a ma­ga 3 milliójával. Az alkotó hono­ráriuma alig 10 százalék, a mara­dék összeget a faragás viszi el. A mű költsége azért is ekkora, mi­vel nem egyszerű alkotásról van szó. A több mint 3 méter magas szobron - melynek alakja hon­foglalás kori tarsolylemezt min­táz - István király arcképe is a park alacsony növésű örök­zöldjeit fizetik - ezek elhelyezé­sének tervét Kistelegdi István ál­modta meg. A millenniumi emlékparkban nem tesznek ki semmiféle ülőal­kalmatosságot. A tervek szerint különböző társadalmi, kulturális rendezvények lebonyolítására is lehetőség lesz a jövőben. Úgy számolnak, hogy egyszerre több mint félezer ember fér majd el a téren. A parkot amúgy eredetileg a Vékom Településüzemeltetési Kft. egykori virágkertészetének helyén kívánták megvalósítani, azonban kiderült, hogy azon a területen a kialakítás a különböző járulékos munkák - feltöltés, te­reprendezés, növénytelepítés - miatt 20 millió forintot igényelt volna. Ráadásul azon a helyszí­nen nem emelkedett volna a vá­ros fölé. 4 i 4 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom