Új Dunántúli Napló, 2000. december (11. évfolyam, 329-357. szám)

2000-12-01 / 329. szám

2000. December 1., péntek HATTER RIPORT Űj Dunántúli Napló - 7. oldal hetedik oldal — Népszámlálás - „mindenki számít Az eszmei időpont a 2001. január 31. és február 1. közötti éjfél Kínában éppen most van népszámlálás. Ők egyébként úttörők ezen a téren. A tá­vol-keleti országban volt a történelem első népesség-összeírása, időszámítás előtt 2238-ban. Most hatmillió számlálóbiztos látott munkához. Nálunk rövid három hónap múlva 40 ezer - plusz tízezer felülvizsgáló s ez önmagában jel­zi, hogy a 2001. február 1-21. közötti népszámlálás a Központi Statisztikai Hiva­tal (KSH) kiemelt feladata. „Mindenki számít!” - fogalmazták meg szlogenjét. Mindenkit foglalkoztat a kérdés, hányán vagyunk? A mára aktualizálva pedig legfő­képpen az, hányán leszünk (maradunk)? A statisztikusok szerint a népesség azonban nem csupán a biológiai egyedek összessé­ge, hanem egyik alapvető, meghatározó té­nyezője a társadalomnak, a gazdasági élet­nek. Ha nem is így fogalmazva, de a régi korok államvezetőit is érdekelték ezek az adatok. A már említett első népszámláláskor Kínában éppen ezért kíváncsiak vol­tak például a föld minősé­gére, a termények mehnyi- ségére is. Egyiptom nem sokkal maradt el a kínaiak­tól, Indiában és a görög vá­rosállamokban is volt né­pesség-összeírás. Amit a szakemberek már valóban népszámlálásnak tekintenek, a római kor­ban volt, ahol ismétlődően voltak ilyen ak­ciók, elsősorban adózási és katonai célok­ból. Jellemző, hogy a birodalomban akkor az összeírásokat cenzus-nak nevezték, s ezt a kifejezést azóta is használja a statisztika. S hogy végül még egy közvetlen kapcsola­tot találjunk a mához, a Biblia is említi a népesség számbavételét, Mózes IV. köny­vének címe pedig egyenesen „A zsidók megszámláltatásáról való könyv”. A császár elrendelte működő Népességkutató Intézet számításai alapján. Amikor 1984-ben Pécsett egy de­mográfiai szakmai tanácskozás volt, ezek a számítások is szóba kerültek, de a politika szigorúan hét lakat alatt tartotta az adato­kat. Erőteljes népfogyatkozást jeleztek 2010-ig, s ez persze tükör volt az államirá­nyítás minősége előtt. Az azóta eltelt idő ezeket a prognózisokat igazolta - mondja dr. Novák Zoltán, a Központi Statisztikai Hivatal szaktanácsadója, nyugdíjas bara­nyai igazgatója. Érdekes problémát vethetnek fel például a hajléktalanok. Hol érhetők el, miként ke­rülhetnek be adataik az összesítésbe? Ez nem csak Pécsett gond, hanem minden na­gyobb településen. Nálunk a KSH megyei igazgatósága - alkalmazkodva ahhoz, hogy csak az utóbbi évtizedben vált mondhatni tömeges jelenséggé a hajléktalanság - a Pé­csi Tudományegyetem szociológiai és szó-' ciálpolitikai tanszékével együttműködve igyekszik olyan módszert kidolgozni, amelynek segítségével az összeírók a flasz­ter állandó lakóit is megkérdezhetik. Már ebből is érzékelhető, hogy a hivatal­ban gőzerővel folynak a népszámlálás elő­készületei. Németh Zsolt (képünkön) bara­nyai igazgató külö­Az emberiség történelmének legismertebb, legnagyobb hatású népesség-összeírásáról így számol be a Biblia: „Augustus császár rendeletet adott ki: írják össze az egész földet. Ez az első összeírás akkor történt, amikor Szíriában Cirenius volt a helytartó. Elment tehát mindenki a maga városába, hogy össze­írják. Felment József is a galileai Názáretből a júdeai Betlehembe, Dávid városába, mert Dávid házából és nemzetségéből való volt, hogy összeírják jegyesével, Máriával együtt, aki áldott állapotban volt.” (Lukács evangéliuma) Amikor II. József korában 1784 és 1787 . között Magyarországon első ízben tartottak minden lakosra kiterjedő népszámlálást, tulajdonképpen egy kis „lemaradást” hoz­tak be, mert az összeírást már 1770-ben el­rendelte Mária Terézia, ám ezt nálunk nem hajtották végre. Csaknem fél évszázad telt el a következő összeírásig (1850), majd 1870 óta mondható, hogy - hacsak a törté­nelmi események ezt nem gátolták - tíz­évenként tartottak és tartanak teljes körű népszámlálást. Nézzünk néhány tényt a legfrissebb eredmények közül. Baranya lakónak száma 2000 elején 400 ezer 806. Pécsett 157 ezer 332-en éltek, a nők és férfiak aránya 52,2, illetve 47,8 százalék. Egy meghökkentő adat: a múlt évben 100 házasságra 62 válás jutott. Az 1000 főre vetített élveszületési rá­ta 9, az ugyanekkora népességre vetített ha­lálozási ráta 13,6 százalék. A természetes népességfogyás - ez is 1999-es adat - mí­nusz 4,6 százalék.- A népesség már 1980-ban csökkeni kezdett. A statisztikusok a tendenciát prog­nosztizálni tudták, mégpedig a KSH mellett nősen nehéz hely zetben van, többek között a megye te­lepülésszerkezete miatt is. A KSH szakembereinek közel 300 önkor­mányzattal kel! tar­tania a kapcsolatot.- Igazgatóságun­kon már dolgozik az a csapat, amely­nek tagjai munka­idejük egyre nagyobb részében a közelgő népszámlálással foglalkoznak. A körjegyző­ségek, jegyzőségek kulcsszereplői az akció­nak. Nem csak azért, mert a népszámlálás­ról tavaly elfogadott törvény és a hozzá kapcsolódó kormányrendelet értelmében az előkészítés, az adatfelvétellel történő összeírás végrehajtása jegy­zői feladat, hanem azért is, mert az ő munkájukon múlik, hogy megfe­lelő minőségűek lesznek-e az ada­tok. (A KSH az adatfelvételhez szoftvereket telepít a programot fo­gadni tudó számítógéppel rendel­kező önkormányzatokhoz.) A ma­gas településszám miatt Baranya megyét hat területi egységre osztot­tuk, és az egyes területekért felelősek az előkészületek kezdetétől az összeírás befe jezéséig segítik az önkormányzatok mun­káját. Van a mostani népszámlálásnak egy tel­jesen egyedi újdonsága. Az eddigi gyakor­lattal szemben szokatlan módon az össze­írás megkérdezettjeinek nem szerepel a neve az íveken. Ehhez tartozik, hogy egyedi adataikat a KSH a feldolgozás so­rán az adatvédelmi szabályoknak megfe­lelően bizalmasan kezeli, majd megsem­misíti. Van még egy érdekes lehetőség, tudniillik ha valaki nem igényli a számlá­lóbiztos közreműködését, saját maga is kitöltheti a rovatokat. A válaszok megadása törvényi kötele­zettség, ennek megszegése szabálysértés, következménye pénzbüntetés. Ám van­nak olyan kérdések, amelyekre a felelet megadása önkéntes lesz, ezek pedig a nemzetiségre, a vallásra és a fogyatékos­ságra vonatkoznak. Ami egyébként a nemzetiségieket illeti, írásunk születésig a megyében egy közös­ségük hívta össze azoknak a települések­nek a polgármestereit, ahol sok nemzeti­ségi él, annak érdekében, hogy az embe­rek vállalják a felmérés során is e nemze­tiséghez való tartozásukat. Sellyén tartot­tak erről a napokban megbeszélést a bara­nyai horvátokat képviselők. A más nem­zetiség - bár több is van, de e szempont­ból most döntően a németekről és a ro­mákról van szó - vezetői eddig erre nem hívták fel a figyelmet. A jövő évi népszámlálás nagyjából 11 millió személyt érint, ezen túl 4,5 millió lakás, ugyanennyi háztartás és 3 millió család összeírását jelenti. A szakemberek jelzése szerint egy-egy összeíróív ki­töltése mintegy 30-50 percet vesz majd igénybe. A múlt év őszén volt egy próbanép­számlálás. Ennek tapasztalatai szerint az állampolgárok szívesen fogadják a szám­lálóbiztosokat, s valamennyi kérdésre megadják a választ. Az adatvédelmi biz­tos hivatalához ez ügyben mindössze két lakossági panasz érkezett. Az összeírók- nak egyébként alá kell írniuk egy olyan nyilatkozatot, hogy a megismert személyi adatokról senkinek nem adnak tájékozta­tást. Mégis, miután az adatvédelmi tör­vény 1992-es megjelenése óta a személyes adatok kezelésével kapcsolatos érzékeny­ség megnőtt, a hivatal számít az ezzel kapcsolatos érdeklődés növekedésére. A népszámlálásnak egyébként ez év július 1-jétől már külön információs zöld tele­fonszáma van: 06-80-202-690. A népszámlálás előzetes ered­ményei - 1949 óta mindig ez a gyakorlat - gyorsjelentés formájá­ban jelennek meg, várhatóan 2001 áprilisában. A négy alapté­ma a demográfia, a foglalkozás, a háztartás-család és a lakás. Az összeírás eredményeit 2001 után is adattár jelleggel kezelik és köz­ük a statisztikusok. Az adatok ezen túl úgynevezett elemző kö­tetekben is nyilvánosságot látnak, s végül, híven a hazai hagyományokhoz, egy ösz- szefoglaló kötet is megjelenik majd. Ezek az összesítések, elemzések egy úgyneve­zett eszmei időpont állapotát rögzítik, ez az eszmei időpont pedig a 2001. január 31. és február 1. közötti éjfél. MÉSZÁROS ATTILA CSERI LÁSZLÓ Irány Európa! Elképzelhető, hogy az október 23-án alezredessé előléptetett Szalay Róbertét eltiltják egyenruhájának és katonai rendfokozatának használatától. Ő az a történész, aki Szálasi Ferencet írásaiban méltatta, mindez meg is jelent egy általa írt könyvszerű füzetben. Bár az a mai napig nem bizonyított, hogy Szálasi kife­jezetten filoszemita érzelmű nemzetvezető volt, de az két­ségtelen, akadtak jó tulajdon­ságai is. Alaposan megrágta az ételt, mielőtt lenyelte volna, szerette az állatokat, társaság­ban nem piszkálta az orrát, nem volt benne gyűlölet az indiánok iránt stb. Mit is ír alezredesünk a nemzetvezetőről? Többek között ezt: „Ekkor Szálasi Ferenc és a Hungarista Mozgalom vette át a hatalmat, és állt élére a bolseviz- mus elleni nemzetvédő harcnak, ami egyben Európa védelmét, az európai kultúra védelmét is jelentette az ázsiai barbársággal szemben. ” Bár az Ázsiából szár­mazó barbárságnak valóban mutatkoztak „finom” jelei, de azért elgondolkodtató történész barátunk megállapítása, amely­ből arm lehet következtetni, hogy az európai kultúra védelme többek között emberek ezreinek a Dunába való belelövetését is jelenti. Szalay szerint Szálasi nemzeti hős, akinek az „irányításával hat hónapig tartóztattuk fel a szovjet és a román hadsereget." Úgy gondol­ja, hogy Szálasit „koncepciós per keretében” ítélték halálra és végezték ki, ő voltaképpen a „kommunista-zsidó bosszúállás áldozata ” Egy kormányhoz nagyon közel álló napilap szerint üdvös lenne, ha a kötetet a tankönyvek kiegészítéseként és mellékleteként a tanuló ifjúság is megismerhetné, de bízunk benne, erre talán mégsem kerül sor. A művet egyébként az ’56-os Magyarok Világszövetsége adta ki, amelynek „örökös elnöke”, Pongrátz Gergely javasolta az alezredessé való előléptetést. A vizsgálatot Szalay ügyében vi­szont az a Vincze János kérte, aki ugyancsak a világszövetség elnökének tartja magát, a káosz tehát ezen a téren is tel­jes. Úgy tűnik, olyan világszövetségről van szó, ame­lyet az európaiságnak még nem sikerült megérintenie. T1BAY QÁBOR ______________________________ A t ehetetlenség napja Nevezetes dátuma eztán no­vember harmincadika a ma­gyar közéletnek. Először is: csak a tények szikár leírását tartalmazza majd az a leirat, melyet a megszüntetett olajbi­zottság áldozatos munkája után nyilvánosságra hoz. Poli­tikai allűröktől, oktalan vádas­kodástól mentes irat lesz ez mintegy száz „ánégyes" olda­lon, melyből csupán annyi de­rül ki, hogy igen, valóban vol­tak - és lehet is, hogy vannak - olajszőkítők kis magyar ha­zánkban, meg olyasmi, hogy ezek az emberek meglett férfi létükre igen rosszak, és ebből fakadóan nem szabad szeretni őket, az áldóját a sok gonoszte­vőnek. Seprő, se pedig kontra, amit mondtak, megmondták, aztán csend. Már-már hihetet­len, hogy efféle primitíven legi­timált zárása lehet egy olyan ügynek, mely eltüntetett sok­sok milliárddal; sőt, csak hogy megtetézzük: felüté fejét a maf­fia meg a bűnözés, tekeregnek az összefonódások garmadá­val, míg az egyszeri szegény polgár megy az áristomba egy kifizetetlen gyorshajtási cédulá­ért elzárás céljából. Skan- dallum, mormogják majd hon­fitársaink a konyhában, aztán úgy kivágják az újságot a ku­kába, hogy csak még. Aztán meg a tévét. Ugyanezen a napon zárta le a nyomozó hatóság Joszip Tot ügyét. A Ságvári Endréhez mél­tón minimum négy aláírást produkáló külhoni személyen nem lehetett fogást találni, őszintén szólva országos meg­rökönyödést okozott volna, ha tényleg büntibe rakják. Tehát nem tudtuk meg, hogy kicsoda is Joszip Tot, aláírt-e vagy sem - eszerint vélhetően nem -, csak annyit, hogy egy ilyen po­fátlan, illegális hadművelettel mégiscsak lehet operálni ideha­za. Hamarosan bizonyára Kaya Ibrahim is fellélegezhet, a hatóság meg - kimondva, hogy a felderítés gyakorlatilag esély­telen - hagyja a fenébe az egé­szet. Szóval egy ilyen nap volt teg­nap, a hajóvonták mentek, a dolgok emelkedtek és apadtak, ahogy szoktak; egy ilyen napon is csakúgy történt minden, ahogy évek óta szokott. Túlsá­gosan is úgy. Jövőre megüljük végre a tehetetlenség napját. hetedik oldal HOLNAP Riport Kádár-dosszié (8). Kádár János érveléssel nem tudta meggyőzni Magyaror­szágot, hogy a szovjetek által megszabott korlátok között célszerű élni. Külső és hazai támogatóinak nyomására a forradalom megtorlása követ­kezett Kádár szimultán játsz­mákban törekedett a konszo­lidáció igényének és a szovje­tek bizalmának megfelelni Portré Bükköséi László Egy öregem­ber emlékirataiból dmű soro­zatában olyan telefonbeszél­getéssel ismerkedhetünk meg, amelynek szereplői hir­detés útján akarnak párkap­csolatot teremteni. Portré A poroszutas pedagógia híve A földrajztudományt sokáig leíró tudománynak tekintették, abból a téves nézetből kiindulva, hogy annak tárgya nem lehet más, mint a sokáig laposnak hitt Föld. A bolygónkat égitestnek tekintő tudomány egyik ágához, a természeti földrajzhoz kötő­dik Lehmann Antal, aki a másik ágat képező társadalomíöld- rajzban, a régi értelemben vett gazdasági földrajzban is otthon lévén azt vallja, hogy minden mindig mindennel összefügg.- Maga a geográfia, amit már a görögök is műveltek, a Föld leírá­sa volt. Napjainkban csillagásza­ti földrajzról is beszélünk - mondja Lehmann tanár úr, aki mellesleg a szigorú, merev poroszutas pedagógia híve, leg­alábbis akár a Földnek a cen- troszféra, az ő metódusának a középpontja is ez. - Nem vezet más út a megfelelően rendezett, sokrétű tárgyi tudáshoz... Ilyen egyszerű. A régiónkban kulcsszerepeket is betöltött tanár úr ma már oly­kor különfé­- Hát természetesen itt szület­tem Baranyában, Mecseksza- bolcson, tehát a válaszom: igen. A zonalitás fogalma mindenek­előtt környezetalkotó összete­vők, faktorok jelenlétét, bonyo­lult kölcsönhatásait és ezek együttes számbavételét jelenti, valamint a működési törvénysze­rűségeik megismerését. le kedveske­dő kitünteté­sekben, elis­merésekben is részesül. Sajnos ezzel együtt korosodik.- Lehet ennek köze a teoretikus földrajztudós által kulcsfogalom­ként.kezelt zonalitáshoz is? Lehmann Antal 193&ban született Mecsekszabolcson. 1967-ben a szegedi JATE-n végzett földrajz szakon. Tanársegéd, docens, természetvédelmi hivatali, Duna-Dráva nemzeti parki igazgató. Rengeteg publikációja van. Nyugdíjasként a PTE Földrajzi Intézetében dolgozik. Pro Natura- és Kaán Károly-díjas.- Mindez azért lehet, hogy ily módon is növelhessük befolyá­sunkat a szűkebb és tágabb kömyzetünkre?- Igen. De a hangsúly a megis­merésre, a megértésre kerül. Ezek nélkül elképzelhetetlen a hasznos cselekvés. Ma a megismerés olyan fokán vagyunk, ami még mindig kevés ahhoz, hogy abszo­lút választ tudjunk adni a jelensé­gekre.- A természetvédelmi hivatal, a Duna-Dráva Nemzeti Park csak kitérőkként szere­pelnek a tudós életrajzában?- Nem. Fontos helyek voltak mind a megisme­rés, mind a gya­korlat szempontjából. Hozzátar­toztak életem zonalitásához. Mi­vel a folyton mozgásban lévő, gömb alakú Földet mindenütt más szögben, más erővel érik az egész földi ökoszisztéma forrását képező Nap sugarai, eszerint ren­deződik a népesség, a népesség­gel együtt a gazdaság. Minden földrajzi (és egyben társadalmi) jelenség zónához kötött. De a zó­náról, zonalitásról csak kozmikus értelemben beszélhetünk. BEBESSI KÁROLY >

Next

/
Oldalképek
Tartalom