Új Dunántúli Napló, 2000. december (11. évfolyam, 329-357. szám)

2000-12-04 / 332. szám

6. oldal - Új Dunántúli Napló B E F E K T E T É S 2000. December 4., hétfő Oldalszerkesztö: Békéssy Gábor Hírbörze RÉSZVÉNYKIBOCSÁTÁS-HA­LASZTÁS. Az Antenna Hungá­ria Rt. tőkeemeléssel egybekö­tött részvénykibocsátását a ked­vezőtlen nemzetközi tőkepiaci körülmények miatt határozatlan időre elhalasztották. Az ÁPV Rt. a hazai nyüvános forgalomba hozatal keretében beérkezett részvényigényléseket elfogadja. A végleges nyüvános forgalom­ba hozatali árat az ÁPV Rt. 5600 forintban kívánja meghatározni. INTERNETES cég a tőzsdén. Az Eco.Net.hu átveszi az irányí­tást a tőzsdén jegyzett Virginia Kárpótlási Jegy Hasznosító Rt. fölött. Ezzel az Eco.Net.hu lesz az első internetes társaság, ame­lyet a Budapesti Értéktőzsdén je­gyeznek. Ez azután vált lehető­vé, hogy a Virginia Rt. közgyűlé­se pénteken egyhangúlag jóvá­hagyta, hogy az Eco.Net.hu Kft. azonnali hatállyal átvegye az irá­nyítást a részvénytársaság fölött. VISSZAVONTÁK az engedélyt. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) visszavonta a Wellington Bróker Értékpapír­forgalmazó Rt. befektetési szol­gáltatási és kiegészítő befekteté­si szolgáltatási engedélyét. A PSZÁF indoklása szerint a Wel- lingtonnál nincsen meg a köte­lezettségeinek megfelelő fede­zet, s ebben az elmúlt időszak­ban sem történt lényegi válto­zás. BÍRSÁG A BB-NEK. A Pénz ügyi Szervezetek Állami Fel­ügyelete (PSZÁF) 500 ezer forint bírság megfizetésére kötelezte a Budapest Bank Rt.-t. A bírságot a banknak az értékpapírok for­galomba hozataláról, a befekte­tési szolgáltatásokról és az ér­tékpapírtőzsdéről szóló tör­vényben előírt egyes kötelezett­ségek megsértése miatt kell-fi­zetnie. ■ CR6D1T C€NT6R gooo Banki kamat nélküli részletfizetési lehetőség! • 200.000-700.000 Ft-ig 4 éves részletre • 800.000-10.000.000 Ft-ig 10 éves részletre. Ingatlanra, gépre, lakásfelújításra, házra, telekre, vállalkozásra, gép- és Ingatlanlfzing-konstrukciók stb. 7621 Pécs, Citrom u. 2-4., 2. em. Tel.: 72/511-082, 72/511-083 06-30/9166-006 A lakosság részvényeket vásárol Az értékpapír-befektetések között messze a legvonzóbb befektetési jegyek iránt kissé csökkent az érdeklődés, hiszen miközben 2000. harmadik negyedévében a teljes jegy­állomány nettó eszközértéké 4,7 százalék­kal növekedett, addig a lakosság kezében lévő mennyiség értéke nettó eszközértéken csak 3,3 százalékkal gyarapodott. 2000. szeptember végén a lakosság rendelkezik a teljes befektetésjegy-állomány 81 százalékával, ha a jegyek nettó eszközértékét vesszük alapul. Egy évvel ezelőtt ugyanez az arány 79 százalék volt. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) harmadik negyedéves adatai szerint az állampapíroknak is egyre kisebb része kerül a háztartások birtokába. Összességében a belföldi pénzügyi vállalkozások után még mindig a legnagyobb tulajdonosi kört alkotják. Tavaly szeptemberben az állampapírok 16,8 százalékát, az idén ugyanebben az időszak­ban 15,7 százalékát mondhatták magukénak. Miközben az állampapírok piaci értéke 6,8 százalékkal nőtt az idén a harmadik negyedév­ben, a tőzsdei részvények kapitalizációja - főleg az árfolyamveszteség hatására - 367 milliárd fo­rinttal kevesebb lett. Az állampapírok állománya piaci értéken 6,8 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben, s szeptember végén értékük 4966 milliárd forint volt. Az állampapírok állományá­nak értéknövekedését a III. negyedévben főleg az MNB-kötvények állományának megduplázó­Befektetési jegyek tulajdonosi megoszlása a nettó eszközérték alapján dása okozta, mivel értéke a június végi 238,8 milliárd forintról 476,9 milliárd forintra nőtt szeptember utolsó napjára. Az állampapírpiacon a III. negyedévben to­vább stabilizálódtak a szektorok közötti ará­nyok: a pénzügyi vállalatokra az állomány 58,9 százaléka jutott, míg a fennmaradó részt az ál­lamháztartás, a háztartások, a háztartást segítő nonprofit intézmények és a külföldiek birtokol­Érdemes figyelni az ármozgást fotó, tóth l. ták. A háztartások az összes állomány 15,7 szá­zalékával, a külföldiek pedig 13,9 százalékával rendelkeztek. A részvények tőzsdei kapitalizá­ciója az előző negyedévi 876 milliárd forintos csökkenés után további 367 milliárd forinttal lett alacsonyabb, így szeptember végén 3,678 milli­árd forintot tett ki. A csökkenést gyakorlatilag a részvényárfolyamok esése okozta. Az árfolyam- veszteség három hónap alatt 382 müliárd forin­tot tett ki, de eközben 15 milliárd forinttal emel­kedett az új papírok, a tőkeleszállítások és -emelések egyenlege révén a részvények össz­értéke. Jelentős átrendeződés történt a tulajdo­nosi szerkezetben is. A külföldiek - miközben mintegy 389 müliárd forint árfolyamveszteséget szenvedtek el papírjaikon - megközelítőleg 42 milliárd forint értékű magyar részvénytől váltak meg. így részarányuk a tőzsdén jegyzett tulaj­donosok között a június végi 77,7 százalékról 73,7 százalékra csökkent. A magyar háztartások a részvénypiacon az előző negyedévi 6,5 százalékos részesedésüket 7,9 százalékra növelték, nettó 25 milliárd forin­tos vásárlásukkal. Az állam részesedése a rész­vények tu donosai között 6,9 százalékról ki­zárólag az árfolyamnyereség hatására 7,6 száza­lékra emelkedett. Egyre több a hitelkártya A magyarok többet költenek Visa-kártyájukkal, mint bár­melyik más középkelet-európai ország lakosai - ez derül ki a Visa International, a világ egyik vezető nemzetközi kártyatársaságának idei első háromnegyedéves adataiból. A 2000. szeptember 30-i összesí­tések alapján a magyarországi Visa-kártyabirtokosok az elmúlt 12 hónapban átlagban 1578 dol­lárt költöttek, amely az egy évvel ezelőtti tényadathoz képest 18 százalékos növekedést mutat. Az összesen 2,29 milliárd dolláros költéssel a Visa tovább erősítette magyarországi vezető pozícióját a kártyákkal történő fizetések te­rületén. Amellett, hogy a magyar Visa-kártyabirtokosok többet köl­tenek a lengyeleknél (akik 1451 dollárt költöttek), vagy a csehek­nél (alak 1282 dollárral állnak a rangsorban), a Visa-kártyájukat is gyakrabban használják. A Visa hitel- és terheléses kártyák száma egy év alatt jelentősen nőtt: együttesen 207 284 Visa Gold, Visa Classic, valamint Visa Busi­ness kártya van forgalomban ha­zánkban, amely 42 százalékos növekedés a tavalyi év első há­romnegyed évéhez képest. Amíg 1999-ben a hitel- és terheléses kártyák használata viszonylag ritka volt Magyarországon, addig mára ez a kártyapiac legdinami­kusabban fejlődő szegmense. A Visa hitel- és terheléses kártyák­kal végzett tranzakciók száma egy év alatt mintegy 47 százalé­kos növekedést mutatott. Egyre több hazai Visa-tagbank bocsát ki valódi, megújuló hitelkeretet nyújtó hitelkártyákat. A Visa első háromnegyed éves eredményei is egyértelműen azt mutatják, hogy Magyarország az első helyen áü a középkelet-euró­pai régióban mind a bankkártyák­kal történő fizetések számát, mind volumenét tekintve. Ez a trend, va­gyis, hogy többet használják a kár­tyákat, a teljes közép-európai régi­óra jellemző. A magyarok felis­merték a bankkártyahasználat elő­nyeit, hiszen az gyors, kényelmes és biztonságos - mondta Radu P. Obreja, a Visa Intema-tional terü­leti vezetője az eredményeket kommentálva. „A magyar kártya­piacon egyre több a valódi hitel­kártya. Ézen a területen is Ma­gyarország egyértelműen a régió vezető áüama” - húzta alá végeze- tül Radu P. Obreja. ________■ MÉ RSÉKELT HOZAMNÖVE­KEDÉS. Kis mértékben emelke­dett a két-, csökkent az ötéves fu­tamidejű államkötvények hoza­ma a legutóbbi államkötvény­aukción. A 2002/L jelű, kétéves, fix kamatozású kötvények 11,33 százalékos átlagos éves hozam­mal keltek el. A 2005/E jelű, öt­éves lejáratú, fix kamatozású kötvények átlaghozama 10,37 százalék lett, ami 0,02 százalék- ponttal alacsonyabb az előző ha­vi értékesítés átlaghozamánál. BUX: éves minimumon A Budapesti Értéktőzsde hi­vatalos részvényindexe, a BUX az elmúlt héten 9,42 százalékkal gyengült, pén­teken 6684 ponton zárt, amely egyben az elmúlt egy év legalacsonyabb értéke. A hét nagy vesztese a 28,76 százalékkal 4000 forintra gyengülő TVK, valamint a nagy forgalommal párosul­va 14,75 százalékkal 959 fo­rintra zuhanó Matáv volt. A hét nyertese a 60,59 százalék­kal 1365 forintra erősödő Virgi­nia, amelynek papírja ezzel a név­vel utoljára csütörtökön forgott. A kibocsátó kérésére péntekre és hétfőre a tőzsde felfüggesztette forgalmazását, a társaság pénteki közgyűlésén jóváhagyták az ösz- szeolvadást az Eco.Net.hu társa­sággal. Ezzel keddtől indul újra a kereskedés, egyben ez lesz az el­ső internetes részvény a magyar börzén. A vezető részvények mindegyike veszített az értékéből az elmúlt héten. A Mól 0,97 szá­zalékkal 4095 forintra, a Richter 6,19 százalékkal 14 025 forintra, az OTP 7,69 százalékkal 12 900 forintra, a BorsodChem 9,35 szá­zalékkal 6300 forintra, a Matáv 14,75 százalékkal 959 forintra és a TVK 28,76 százalékkal 4000 fo­rintra gyengült. A kárpótlási jegy ára 13,07 százalékkal 452 forintra esett. A Budapesti Árutőzsde határ­idős pénzpiacán a dollár az ame­rikai elnökválasztási bizonyta­lanságok miatt jelentősen veszí­tett értékből, egyhetes határideje 10 forinttal 303 forintra és de­cemberi lejárata ugyancsak 10 fo­rinttal 302,50 forintra zuhant. A gabonapiacon a takarmánykuko­rica drágult, decemberi elszámo­ló értéke 34 900 forintra nőtt. A kenyérgabona ára is nőtt, márci­usi lejáratra 500 forinttal 34 000 forintra emelkedett az elszámoló értéke. Márciusra a takarmány- búza 33 100 forinton zárt, a ta­karmányárpa 33 500 forint válto­zatlanul. MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR ÁLLAMKÖTVÉNYEK ÁRFOLYAMA Kötvény Vételi árfolyam Vételi hozam (%) Eladási árfolyam Eladási hozam (%) Felhasznált kamat 2000/C 101,93 13,34 104,21 10,84 7,07 2001/D 100,50 12,79 101,18 9,50 4,87 2001/E 100,65 13,83 101,94 10,83 0,81 2001/F 100,80 13,71 102,53 10,85 5,34 2001/G 100,21 11,14 100,67 7,34 5,25 2001/H 99,84 13,82 101,33 10,85 6,36 2001/1 100,46 13,37 102,64 10,85 0,26 2002/F 101,70 13,15 105,07 10,65 6,14 2002/G 102,45 12,98 106,75 10,49 6,60 2002/H 99,59 13,22 102,51 10,72 1,71 2002/1 99,69 13,07 103,51 10,57 2,33 2002/J 96,55 13,31 98,91 10,81 3,70 2002/K 95,59 13,16 98,76 10,66 4,95 2002/L 93,74 13,01 97,73 10,51 1,92 2003/F 98,60 0,00 100,60 0,00 2,35 2003/H 87,70 0,00 99,70 0,00 2,27 2003/1 101,92 12,48 106,65 10,31 4,63 2003/J 95,32 12,71 99,71 10,39 1,37 2003/K 93,51 12,35 98,08 10,26 3,75 2004/F 98,50 0,00 100,50 0,00 9,31 2004/G 98,50 0,00 100,50 0,00 8,80 2004/H 96,90 11,94 101,95 10,05 0,55 2005/C 100,00 0,00 0,00 0,00 3,53 2005/D 100,80 0,00 102,80 0,00 30,39 MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR DISZKONTKINCSTÁRJEGYEK ÁRFOLYAMA Hátralévő Vételi Vételi Eladási Eladási Lejárat napok árfolyam hozam (%) árfolyam hozam (%) 200012.13. 13 99,66 10,42 0,00 0,00 2000.12.20. 20 99,26 10,45 99,68 6,21 2000.12.27. 27 99,26 10,48 99,55 6,40 2000.01.03. 34 99,05 10,66 99,40 6,71 2001.01.10. 41 98,81 11,03 99,22 7,20 2001.01.17. 48 98,55 11,41 99,02 7,68 2001.01.24. 55 98,29 11,78 98,81 8,17 2001.01.31. 62 98,01 12,15 98,57 8,66 2001.02.07. 69 97,72 12,52 98,32 9,15 2001.02.14. 76 97,42 12,90 98,06 9,64 2001.02.21. 83 97,11 13,27 97,78 10,12 2001.02.28. 90 96,78 13,64 97,48 10,61 2001.03.31. 111 96,02 13,77 96,86 10,77 2001.04.18. 139 95,04 13,80 96,08 10,80 2001.05.16. 167 94,08 13,83 95,31 10,83 2001.06.13. 195 93,16 13,82 94,55 10,85 2001.08.08. 251 91,44 13,66 93,08 10,85 2001.10.03. 307 89,83 13,51 91,66 10,85 2001.11.28. 363 88,30 13,36 90,28 10,85 Vonzó részvény a Matáv és a Kevés papír iránt érdeklődnek a külföldiek Tovább csökkenhet a magyar tőzsde jelentősége, amennyi­ben nem sikerül újabb cégeket bevonni a börzére - derül ki Rozgonyi György, az EastBrokers Rt. ügyvezető igazgatójá­nak beszámolójából, amelyet az Első Tőzsde Klub Rt. kon­ferenciáján adott elő. Rozgonyi György elmondta: a ma­gyar tőzsde szempontjából meg­határozó külföldi befektetési ala­pok 2000-ben jelentősen csök­kentették portfoliójukban a ma­gyar papírok súlyát, ez azonban önmagában nem jelentene prob­lémát, mivel ígéretük szerint visz- szatérnek e piacra. Az ügyvezető igazgató is úgy vélte, hogy a ma­gyar részvények aránya megfele­lően van súlyozva jelenleg a kül­földi alapokban. A régióban ugyanis kedvező számukra a ma­gyar tőzsde megfelelő likviditása. Rozgonyi György szerint azon­ban a magyar tőzsde likviditásán sokat ronthat, hogy 2001-től adó­köteles lesz az árfolyamnyereség. A magyar befektetők ugyanis fő­leg rövid távon üzletelnek, így je­lentős nehézségeket okoz majd nekik a nyereség után azonnal le­vont adó, amiből csak év végén ír­hatják le veszteségeiket. Az ügy­vezető igazgató közölte, hogy a magyar részvények 80 százalékát birtokló külföldiek megítélése a magyar makroadatok alapján to­vábbra is pozitív lehet, azonban az egyes cégek tekintetében a né­zőpontok már eltérnek. A brókercég vezetője úgy véli, hogy nagyságának és jövőbeni ki­látásainak köszönhetően a Matáv és a Richter részvénye lehet von­zó a külföldiek számára. A ma­gyar tőzsde helyzetét tovább ne­hezítheti, hogy egyre kevesebb papír iránt érdeklődhetnek a kül­földiek. A nagy befektetési ala­poknak ugyanis megfelelő tőke­nagyság szükséges ahhoz, hogy a ráfordított humán erőforrások megtérüljenek a befektetéseknél. Rozgonyi szerint ezért minden­képpen szükség van arra, hogy újabb nagy tőkeerős cégek jelen­jenek meg a magyar tőzsdén, aminek egyik megoldása lehet a régió nagyvállalatainak bevonása. Vértes András, a Gazdaságkuta­tó Intézet elnöke előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a befek­tetések megítélése elsősorban nem a makrogazdasági adatoktól függ a jövőben. Meglátása szerint Richter a magyar gazdaság növekedési és egyensúlyi pályán áll, amiben je­lentős változás jövőre sem lesz. Az elnök hozzátette, hogy a kor­mány osztogató politikája miatt az egyensúlyi helyzet gyengülhet 2001-ben, de felborulása nem vár­ható. Jövőre az államháztartás hi­ánya a bruttó hazai termékhez vi­szonyítva 4 százalékra emelkedik a 2000-re várható 3,2 százalék után. A gazdaságkutató első em­bere a jövő évi átlagos inflációt 8 százalék körülire becsüli, az ez évi 9,7 százalékkal szemben. Vér­tes András mindezek alapján úgy látja, hogy a kormány adakozó politikáját ellensúlyozhatja majd a jelentősen - 6-7 százalékra - alá­becsült inflációs prognózis, ami 2000 után ismét többlet adóbevé­teleket jelent. t 4 t Á

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom