Új Dunántúli Napló, 2000. december (11. évfolyam, 329-357. szám)

2000-12-29 / 355. szám

i'll 2000. December 29., péntek HÁTTÉR - RIPORT Új Dunántúli Napló - 7. oldal hetedik oldal — Felújítjuk vagy kidobjuk? Dr. Szabó János honvédelmi miniszter a haderőreformról Bár 1999 márciusában beléptünk a NATO-ba, sőt, azóta kisebb-nagyobb nemzet­közi katonai feladatokat is kaptak magyar szoldátok, még korántsem lehet azt állítani, hogy a honvédség struktúrája, felszereltsége a fejlett országok haderejé­vel összevethető lenne. A haderőreformmal kapcsolatos kérdéseket a legilletéke­sebbnek, dr. Szabó János honvédelmi miniszternek tettük fel.- Hol tart jelenleg a haderő-átalakítási fo­lyamat?- Tíz évünk van a haderőreform végre­hajtására, ezen belül hat év a korszerűsítési terv végrehajtására. Ma már rendelkezé­sünkre állnak országgyűlési határozatok, kormánydöntések és a NATO tervezési cik­lusaihoz is alkalmazkodtunk, úgyhogy az alap, amire építeni lehet, már készen áll. Az első három év kiemelt fontosságú lesz.- Milyen szintre kéne eljutnia a honvéd­ségnek?- A NATO-átlagot kellene „produkál­nunk”. Gyorsreagálású erőkre van szüksé­günk, a logisztikában kell nagyot fejlőd­nünk, s a csapatok önvédelmi képességét kívánjuk megfelelő szintre hozni.- Egyes vélemények szerint késik a re­form.- Ezt a leghatározottabban cáfolom. A Nemzetbiztonsági Kabinet márciusi dönté­se után minden hónapban történt valami érdemi. Az átalakítás szervezetten folyik, ám addig nem tudtuk megkezdeni, amíg az országgyűlési és kormányhatározatok nem voltak meg. Az egyik legfájdalmasabb feladaton például túlvagyunk: megvan az új állománytábla, s az új szárazföldi és légi vezérkar. A tábornokok létszámát csökken­tettük, személyes beszélgetéseknek kö­szönhetően most már mindenki pontosan tudja, hol a helye és mi a feladata. Össze­foglalva tehát azt mondhatom, hogy ered­ményes volt ez az év. Az 1999-es tapaszta­latokra - NATO-csatlakozás, jugoszláv konfliktus - építettük a 2000. év döntéseit, így indult be a haderőreform.- Milyen konkrét eredményei vannak az eddigi munkának?- Nemrég átadtunk Székesfehérváron egy 650 fős, Egerben pedig egy 80 fős fel­újított laktanyát. A következő három év- bep 7-800 lakást kívánunk építeni és vá­sárolni, amelyekben tisztek lakhatnak majd a családjukkal. Veszprémben példá­ul a légierő vezérkarához tartozó tisztek közül mindazoknak tudtunk lakást bizto­sítani, akik családosok. A beszerzések te­rületén is jelentős előrelépés történt. Az első feladat az elkövetkező néhány évben a mobilitás javítása: 15 év alatt 12 ezer darab gépkocsit tervezünk vásárolni. Eb­ben az évben 171 mikrobuszt és 195 sze­mélyautót vettünk, de idővel a harci jár­művek felújítására is sor kerül.- Bírálóik azt mondják, baj, hogy csak a reform harmadik szakaszában kerül sor a haditechnikai fejlesztésre.- Első és legfontosabb, amire aztán minden mást alapozni lehet, a mobilitás. 2006 után a jelentősebb technikai fejlesz­tések időszaka is elkövetkezik. A kor­mányzat minden évben megfelelő össze­get biztosít szá­munkra, a beszer­zésekre például 30-40 milliárd fo­rintot. Ha a ma­gyar gazdaság tel­jesítőképessége növekszik - és er­re minden remény megvan -, akkor több pénzt lehet majd költeni a re­formra, így akár hamarabb is el­kezdhetjük a hadi- technika korszerűsítését.- Mi lesz a sorsa a bezárt laktanyáknak?- Sok laktanyát bezártunk, sok telepü­lésről kivonultunk. Az átcsoportosítás fo­lyamán 3100 darab hadieszközt és 3800 tonna hadianyagot szállítottunk el. Volt bá­zisainkat az Állami Privatizációs és Va­gyonkezelő Rt.-nek adjuk át. Ez év első fe­lében 192 ingatlant kapott tőlünk az ÁPV Rt., összesen 12 milliárd forint értékben, jelenleg 23 épület átadása folyik, ezek 800 millió fo­rintot érnek. Jövőre 100 bázis kerül át az állam cégéhez.- A NATO-tól milyen visszajelzéseket kap a magyar honvédség és a minisztérium?- Odafigyelnek Ma­gyarországra, ismerik problémáinkat, és megértők velünk szemben, nem várják el, hogy rögtön felzárkózzunk az elithez. Köztudott, hogy Németországnak például 13 évre volt szüksége ehhez. Ha a GDP ilyen ütemben, tehát évente mondjuk hat százalékkal emelkedik, akkor nálunk is 10-12 év alatt végbemehet az átalakítás. Hadseregünk kis, ütőképes egységekből fog állni. Nem nagy háborúra kell készül­nünk, hanem békefenntartásra, békete­remtésre. Vannak persze országok, ame­lyek sürgetik a haderőreformot. Egyes NA- TO-vezetők részéről türelmetlenség észlel­hető, de ez természetes. A legtürelmetle­nebb egyébként én vagyok, hiszen én is azt szeretném, ha minél hamarabb befe­jeznénk a reformot.- A repülőgéppark felújítása sokak sze­rint elodázhatatlan. A Mig-ek lecserélése ■ szerepel a tervekben?- Közel 30 Mig-ünk 200 milliárd forintot ér, üzemidejük 2003-ban lejár. Döntenünk kell, hogy felújítjuk vagy kidobjuk őket. A gépek felújítása 19 milliárd forintba kerül­ne, és akkor 2003 után 5-6 évig még mű­ködhetnének. A Mig-ek mellett persze más típusok is megjelennének.- A pécsi Honvédkórház sorsa jelenleg az Ön által vezetett tárca kezében van. Mikor tudja az intézményt a Pécsi Tudomány- egyetem átvenni?- Úgy gondolom, hogy jövő június végé­ig ez a probléma megoldódik.- A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács legutóbbi ülésén döntött arról, hogy a taszári reptér esetleges polgári hasznosí­tására 500 millió forintot elkülönít. Lát ar­ra esélyt, hogy a jelenleg kizárólag katonai reptérre majdan civil gépek is érkezhesse­nek?- Mivel a balkáni konfliktusok enyhül­tek, szerintem elképzelhető - hiszen erre nyugat-európai példák is vannak -, hogy polgári repülőgépek is leszállhatnak majd Taszáron. ________________N^P. Ál cázás... FOTÓ! TÓTH LÁSZLÓ Zsoldosok a seregben A Honvédelmi Minisztérium a következő évben mintegy 3000- 3500 szerződéses katonát szeretne a hadsereg állományába felvenni, elsősorban azokhoz a katonai szervezetekhez, amelye­ket Magyarország NATO-együttműködésre ajánlott fel. Jövőre lehetőség nyílik arra, hogy szerény mértékben a szerződéses katonák illetményét és juttatásait is emeljék. Olyan ösztönző rendszert kíván a szaktárca kialakítani, amellyel a szerződéses katonák előmenetele mellett az is biztosított: ha úgy döntenek, hogy otthagyják a hadsereget, akkor a civil életben is boldogul­ni tudjanak. MÉSZÁROS B. ENDRE Ügyelet A karácsony, s úgy általában az ünnepek igen sok embernek nemcsak a felhőtlen családi együttlétet, az örömökben gaz­dag pihenést jelentik, akadnak olyanok is, akik ilyenkor dup­lán érzik a munka súlyát. Mi­ként sztrájkolni sem lehet min­den munkakörben az összes kötöttség félresöprésével, úgy a munkaszüneti napokon is töb­ben teljesítenek rendkívüli ügyeletet. Mert a tömegközleke­désnek, az egészségügynek, a különböző közérdekű szolgálta­tásoknak ilyenkor is mennie kell, hiszen például a betegség nem tesz különbséget ünnep, vasárnap vagy hétköznap kö­zött. Az orvos ott ül az ambu­lancián, a buszsofőr a kocsiból szemléli az ablakokból pompá­zó fenyőfákat, a felvillanó gyer­tyafényeket, a vállalkozó üldö­gél nonstop nyitva tartó boltjá­ban, s várja, hogy valakinek az utolsó pillanatban jusson eszé­be megvenni az esti menü vala­melyik alkotórészét. így vannak ezzel a gyógy­szertárak is, azaz hogy mégsem egészen így. Az ügyeletes gyógy­szertárban minden vásárlásra plusz 100 forintot felszámíta­nak, mintegy fájdalomdíjként, hogy ezek a patikusok nem ül­dögélhetnek otthon a meleg szo­bában, szeretteik mellett. De­cember 24-én például az új helyre köhözött pécsi Zsolnay patika előtt folyamatosan 50-60 emberből álló sor kígyózott, s mindegy volt, hogy valaki száz, vagy ötezer forintért vásárolt, a pótdíjat ki kellett fizetnie a fő­nöknek. Azért gondolom, hogy a tulajdonosok is részt vettek a kiszolgálásban, mert a harma­dik eladót, egy hölgyet félper­cenként kérdezgették, hogy me­lyik szer hol található. Valójá­ban nem sajnálom ezt a nem is kicsi pluszbevételt a patikusok­tól, csak az árszámítás logiká­ját nem értem. Mert míg az am­bulancián az orvos paraszol­venciát sem kap, úgy a buszos sem kér minden utastól még egy ötvenest ünnepi felárként, sőt, a boltban sem kell egy ska­tulya gyufáért még egy százast külön ráfizetni. Szóval nem értem, hogy a gyógyszertári ügyelet miben más mint a többi. Attól azon­ban tartok, hogy hamarosan minden területen is felnőnek hozzájuk a szerencsére még na­iv és jó szándékú kereskedők és szolgáltatók. messt károly________________________________ Korváróban Rendszerváltás, rendszerválto­zás. Nevezzük bárhogy, renge­teg elvesztegetett, meg nem va­lósított lehetőséggel válik mégis valamiképpen beteljesült múlt­tá a mindenkori jelen. Most egy súlyos, túltelített korszak dátumozódik át, a hírheded huszadik század kerül áttetsző, mégis végső takarásba világhá­borúival, Auschwitzével, Hol­don sétáló világtörténelmi pil­lanataival. A globalitás korvá­rótermében a magunk járatára várva ücsörögvén, rá kell éb­rednünk, hogy véghez nem vitt lehetőségeink bennünket, a magyaroknak nevezett színes népcsoportot is érintik. Föl is mentenek néhanap. Mert jó­akarat ide vagy oda, hiányoz­hattak a föltételek... A magyar értékek azonban régóta ott ra­gyognak a nagyvilág látóteré­ben. A Nobel-díjasok, a törté­nelem néha mégoly tragikus végkicsengésű fejleményei egy­aránt egyedivé teszik ezt a né­pet a világ bármely pontjáról szemlélődő szemében is. Az ezeréves államiság, keresztény királyság kétségtelen irigyelt ér­tékek. Hál még, ha mindennek az idők során elvesztegetett al­kotórészei is megvolnának. A Szent István megalkotta mű eleve modemnek számított. Tartalmazott ugyanis néhány elemet, amiről eme tendenciák mai hangoztatói rendre megfe­ledkeznek. Mindenekelőd tole­rancia, megértés jellemezte a külföldiek, az idegenek, a másként gondolkodók iránt. Tartalmazta az európai de­mokráciák legnagyobb eré­nyét, a türelmet. Eme liberális tulajdonság szentistváni ha­gyomány. Törvények írták le és szentesítették helyzetüket, jogállásukat. És a törvényeket akkoriban nemcsak meghoz­ták, hanem, ha kellett, vas­kézzel be is tarttadák. A mai keresztény magyar államiság­nak, ha egyáltalán lehet ilyen­ről beszélni, korszerűnek kel­lene lennie, kirekesztésmen­tesnek. Ha ezen eszmeiség hí­vei a magyarságot mint meg­határozottságot pártfüggőnek, jobb- vagy baloldalinak tart­ják, igen korszerűtlen szelle­miségről tesznek tanúbizony­ságot. Még a sült-konzervati­vizmusnak is némi nyitottság­gal illene magát elfogadtatni napjainkban. Portré „Lelkem darabja Ormánságban maradt” A lelkészek élete és hivatása egy, s ez alól Peterdi Dániel sem kivétel. Pedig neki is jól esne néha külhoni mintára, hétévente elmenni hosszas szabadságra, feltöltődni, s nem­csak a szakmai könyveket lapozgatni. De pillanatnyilag nincs idő erre. hetedik oldal HOLNAP Riport Kádár-dosszié (13). Egy rend­szer fenntartója és áldozata vök egyidejűleg: diktátor, sze­mélyes diktálod hajlamok nélkül. Ebből is következed puritanizmusa, a nyilvános­ságtól való tartózkodása, mé­lyülő magánya Zavarodod elmével még megérte rendsze­rének felbomlását, amikor fé­lelmei beteljesedtek. Utolsó kí­vánsága az volt, hogy más­nap reggel el tudjon menni a fürdőszobába. Nem sikerült. Portré Bükkösed László „Egy öreg­ember emlékiratai” című so­rozatában arra emlékezik, hogy ki, hogyan élte meg id- hon Sztálin halálát.- Miért?- Úgy látom, hogy a rendszervál­tás utáni időszak több munkát ad, mint gondoltuk. A történelmi egyházak megújulásának folya­matát éljük, s bizonyos szemlélet- változásra van szükségünk ne­künk is ahhoz, hogy példának okáért a protestantizmus ne ve­szítse el híveit, ne ürüljenek ki a templomokban a széksorok. Meg kell tanulnunk megszólítani a kü­lönböző rétegeket, odafigyelni a fiatalokra. A sok szekta és újon­nan alakult kisegyház is a hívők soraiból merít elsősorban, de ne­künk nem velük kell konkurálni, s nem a létükben keresni a tőlünk való elfordulás okait.- Hanem hol?- Egyhá­zunk vezeté­sének a meg­újítása nél­kül - és eb­ben a zsinat sok tagja egyetért ve­lem - hiába minden erőfeszítés. Másként gondolkodó, több terhet is elbíró emberekre van szüksé­günk. Olyanokra, akik például nemcsak prédikálni tudnak, ha­nem akikhez elhallatszik az atya­fiak szava is. Különben úgy já­runk, mint a nyugati országok­ban, ahol ez a sorvadási folyamat nagyon erőteljes.- Ön az édesapja nyomdokain lett pap, s mindjárt az elszegénye­dett Ormánságot választotta.- Mondhatnám azt is - s ebben is van némi igazság -, hogy a kez­dő lelkésznek kis gyülekezetben kell kipróbálnia magát, mert ha sokat hibázik, kevesebb ember­nek árt. Azért választottam annak idején Drávafokot a feleségemmel együtt, mert volt bennünk valami­féle ifjonti hév, látván az omlado­zó templomokat, a fogyó gyüleke­zeteket. Még teológusként szívtuk magunkba az úgynevezett Kiss Géza-tudatot, s úgy gondoltuk, ha mi nem megyünk oda, akkor ki menne? Ma is ott van a lelkemből egy darab, Mar­kócon, Bogdá- sán, Kétúj falu­ban, Birjánban.- Adventben vagyunk, sok a teendő. Kikapcso­lódásra jut idő?- Ami a legkellemesebb, néha elkalandozni a nagyvilágba az internet segítségével, olykor egy perc alatt földrészeket ugrani át. És végzek egy lelki segítségadást is az égi csatorna segítségével, le­veleket kapok, levelekre válaszo­lok, próbálva meghallani azokat a hangokat, amelyekre oly kevesen figyelnek manapság. ____________KOZMA F. Pe terdi Dániel 1956-ban született Balassagyarmaton. 1982-ben szentelték pappá, s kis kitérővel (egy év a skóciai Edinburgh-ben) 1989-ig a Drávafok környéki falvakat szolgálta Ma a Pécs-Belvá- rosi Gyülekezet vezető lelkésze, espereshelyedes, a Református Zsinat tagja. Felesége szintén lelkész. Négy gyermekük van.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom