Új Dunántúli Napló, 2000. december (11. évfolyam, 329-357. szám)

2000-12-28 / 354. szám

fU 2000. December 28., csütörtök HAZAI TÜKÖR Uj Dunántűu Napló - 3. oldal Veszélyes vagyonvesztés Szigorítást jelent a kétéves büdzsé Tavaszig újabb nyugdíjemelés Útlevél lőfegyverre Megszigorítják a feddhetetlenségi követelményeket is Az Európai Unióban már évekkel ezelőtt elfogadták a polgári célú lőfegyverek tartásáról szóló irányelvet, ezen­kívül bevezették az egységes európai lőfegyver-igazolványt, amely már nemcsak tartási engedély, hanem egyben a lő­fegyver útlevele is. Budapest A jogharmonizáció sürgetővé tette, hogy az eddigi kormány- rendelet helyett nálunk is kor­szerű fegyvertartási törvényt al­kosson az Országgyűlés. Ring Bélától, a Belügyminisztérium osztályvezetőjétől megtudtuk, hogy nálunk eddig a fegyverek minősítésétől függően más-más helyen vezették a nyilvántartást, ezt ezután egységesíteni kell. Be­vezetjük az EU igazolványához hasonló lőfegyver-igazolványt is. Újdonság lesz, hogy az enge­déllyel vásárolt fegyverről részle­tes nyilvántartást kell vezeti a ke­reskedőnek is, amit meg kell kül­deni a hatóságnak. A vásárlónak a fegyvert be kell mutatnia a ha­tóságnak, s az ellenőrzi, hogy az illető alkalmas-e a vásárolt fegy­ver használatára. Ezután juthat csak lőfegyver-igazolványhoz. A hatóságnál találkozik a kereske­dő és a vásárló adatszolgáltatása, ami lehetővé teszi a tökéletes nyilvántartást. Megszigorítják a feddhetetlen­ségi követelményeket is. Eddig csak azoknak kellett pszichológi­ai vizsgán megfelelni, akiknek munkaeszközként volt fegyve­rük. A tervek szerint ezután ezt a vizsgálatot a hobbiból tartott fegyverek tulajdonosai sem ke­rülhetik el. Jelenleg a fegyver tu­lajdonosának alkalmassági vizs­gát kell tennie, de csak egyszer, ami egész életére szól. Változás várható e téren is. Bizonyos idő­közönként ismételten vizsgát kell tenni. Arról, hogy kik kaphatnak fegyverhasználati engedélyt, a szakmai vita nem zárult le. A jog­alkotó szerint az állampolgárokat az államnak, a rendőrségnek kell megvédeni, és nem önmagukat kell felfegyverezni. Csak azok­nak kívánnak pisztoly viselésére engedélyt adni, akik igazán ve­szélyhelyzetben vannak. Az ön­védelmi fegyverek nagy réc e ma csak státusszimbólum. KOÓS Állami Számvevőszék A számvevőszék a jövőben fo­kozottan ellenőrzi az önkor­mányzatokat. Ennek okairól, az elmúlt évi vizsgálatok ta­pasztalatairól, továbbá a két­éves költségvetés várható kö­vetkezményeiről beszélt la­kunknak Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke (képünkön).- Kormányzati ciklusonként leg­alább egyszer minden egyes ön- kormányzat ÁSZ-átvi-lágítás alá kerül. Miért lett fontos most az ef­fajta kontroll?- Az államháztartás óriási rendszeréről van szó, amelyben 2000 milliárd forint akkumuláló­dik - kezdte válaszát Kovács Ár­pád. - Az em­berek teljes éle­tét a bölcsőtől a sírig fogja át az önkormányzat­ok tevékenysé­ge, értve ezen az óvodákat éppúgy, mint a kórházakat, amelyek műkö­dése alapvetően meghatározza mindannyiunk boldogulását.- Értsük tehát úgy, hogy elha­nyagolt területről van szó?- Nem így fogalmaznék. A ma­gyar önkormányzati rendszer rendkívül sajátos alkotmány. Ed­digi vizsgálódásaink azt bizonyít­ják, hogy a 3200 önkormányzat közül csupán háromszázban fo­lyik tényleges gazdálkodás, valódi döntéseket csak ők hozhatnak. Pénzügyi függetlenség nélkül nincs közéleti-politikai független­ség. Különösen fontos a jelentős összegek fölött rendelkező önkor­mányzatok vizsgálata: látnunk kell az éves támogatások felhasz­nálását. Jogos a lakosság azon el­várása is, hogy választási ciklu­sonként ellénőrizzük a helyható­ságokat, hiszen azoknak elsősor­ban nem a parlament érdekeit kell szolgálniok. Mindennek persze akkor van értelme, ha az általunk készített jelentéseket megtárgyal­ják, és döntéshozatalkor figye­lembe is veszik.- Volt-e rossz tapasztalatuk e téren?- Nagyon vegyes volt az eddigi ellenőrzések fogadtatása. Az elvo­násokkal és az adományokkal ed­dig csupán a parlament foglalko­zott, állandóan visszatérő vitákat és helyenként gazdasági problé­mát keltve. Ezeket jobb megelőz­ni, ezért jelentkezett az a politikai igény, hogy az ÁSZ markánsab­ban foglalkozzon ezzel a terület­tel, ne csak a parlamentnek le­gyen beleszólása e kérdésekbe.- Jól vagy rosszul járnak a hely­hatóságok a kétéves költségvetés­sel? Előny vagy hátrány ez szá­mukra a tervezésnél, a kormány­nyal, a parlamenttel és az ASZ- szal való kapcsolattartásban?- Az ellenőrzés lényegét nem érinti a kétéves költségvetés, mert a zárszámadások változatlanul évente készülnek el. A két évre történő tervezés azonban ellent­mondásos helyzetet szülhet. Az egyik oldalról, tehát a beruházá­sok, a fejlesztési folyamatok, a hosszú távú építkezés során egé­szen bizonyos, hogy jól járnak az önkormányzatok. Á gazdálkodá­sukban azonban már gondot je­lenthet a kétéves pénzügyi keret: az infláció kiszámíthatatlansága, a befektetések megtérülése tekin­tetében látunk rossz előjelet. A kétéves költségvetés ugyebár mindig a jövőben való bizalmat sugározza, ugyanakkor hordozza a sikertelenség kockázatát is.- A jövő költségei nyilván a je­lenlegi a nyomott inflációra van­nak alapozva, ami önmagában is kockázatos...- Valóban a mostani bázison van kikalkulálva a kétéves terv, technikailag is lehetetlen volt a helyi képviselő-testületeknek másképp tenniük. Azt kell mond­jam, tulajdonképpen szigorítást jelent a kétéves költségvetés a he­lyi testületek számára. Jelentős a centralizálás aránya is ebben a szférában, azaz hogy mennyit vonnak el a helyi adókból és men­nyit kapnak vissza. E tekintetben nincsenek könnyű helyzetben a helyhatóságok, de hiába teszi ezt szóvá évről évre a számvevőszék. Az önkormányzatok vagyontár­gyai folyamatosan apadnak, mert eladják őket; ezzel a forrásaik is csökkennek, és előbb-utóbb ki­merülnek.- Hogyan összegezné a 2000. év önkormányzati gazdálkodását?- Fokozatosan és lassan javuló gazdálkodási fegyelemről tanús­kodnak idei ellenőrzéseink. Tény, hogy stabilitást tapasztaltunk az idei gazdálkodásban, s mintha megállt volna a dezintegráció fo­lyamata, azaz közös körjegyzősé­geket állítottak fel, összeszövet­keztek a szolgáltatásokban, közös feladatokat végeztek például a csatornázásokban. Ugyanakkor a vagyonfelélésnek soha nem ta­pasztalt kockázatát fedeztük fel, amikor saját forrásaikat rosszul becsülték fel a testületek. Nagyon nagy veszélynek tart­juk, amikor ezeket a forrásokat olyan vállalkozóknak hitelezik meg, akik aztán meg akarják nyerni a közbeszerzési pályáza­tokat, ami a helyi közbeszerzés tisztaságát vonja kétségbe. A szolgáltatások színvonalában nincs javulás, különösen áll ez a kórházakra, s tarthatatlan a je­lenlegi tulajdonosi viszony és a finanszírozási kötelezettség kö­zötti ellentmondás, amit egé­szen biztosan át kell rendezni a közeljövőben. CSERNYÁNSZKY JUDIT A vártnál magasabb infláció tette indokolttá a korrekciót Átlagosan 3000 forintot kapnak majd kézhez a nyugdíjasok február-március tájékán, mivelhogy újabb egyszáza­lékos, utólagos nyugdíjkorrekcióról döntött a múlt héten a kormány. Nem volt még példa arra, hogy egy éven belül kétszer korrigálják a nyugdíjak értékét. PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM A kormány a múlt héten döntött a nyugdí­jak utólagos korrekciójáról, amelyet az utóbbi időszak emelkedő ütemű inflációja indokolt - tájékoztatta lapunkat a Pénzügy­minisztérium. Ennek köszönhetően újabb 1 százalékkal emelkednek a nyugdíjak 2000- ben, ami azt jelenti, hogy átlagosan 3000 fo­rintot kapnak a nyugdíjasok. Kifizetésükre feltehetően február-március környékén ke­rül sor. Kérdésünkre, hogy egy számjegyű ma­rad-e az idei infláció, a minisztériumi sajtó­felelős elmondta: a kormány ezt a visszame­nőleges emelést 9,8 százalékos pénzromlás­sal kalkulálva számította ki, tehát 10 száza­lék alatt marad az infláció. Az államkasszának a nyugdíjkorrekció 15 milliárd forintos kiadást jelent, az ösz- szeg azonban nem növeli az idei büdzsé hiányát, ugyanis a vártnál több pluszbevé­telt könyvelhet el a központi költségvetés a vártnál nagyobb adó- és járulékbevételek­ből. Az idei többlet letéti számlára kerül márciusig, s csak a 2001. novemberi zár- számadási törvény hagyja majd jóvá ezt a változtatást. Arra még nem volt példa, hogy egy év­ben kétszer is a pénzromláshoz igazítsa a kormány a nyugellátás összegét. A társada­lombiztosításról szóló törvény egyszeri korrekciót ír elő a vártnál magasabb inflá­ció esetén. Az év utolsó hónapjainak ked­vezőtlen adatai azonban indokolttá, a bü­dzsé pluszbevételei pedig lehetővé tették a nyugdíjasokról való gondoskodást is. (A közszféra dolgozóinak béremelésére 25 milliárd forintot szavazott meg a kormány). Nyugdíjemelésre először novemberben került sor, akkor plusz 2,6 százalékos, a kamatokkal együtt összesen 3 százalékos korrekciót biztosított. A mostani egy száza­lék pedig az jelenti, hogy a törvényszabta, 8 százalékos januári emelést követően év végére 4 százalékkal lettek magasabbak a nyugdijak. A most beígért egy százalék a várakozá­sokat jóval felülmúlta, hiszen három hete Járai Zsigmond pénzügyminiszter legfel­jebb 0,4 százalékos emelésről szólt. Hozzá­tesszük: Surányi György, az MNB elnöké­nek számításai szerint az olaj árának emel­kedése és az euró gyengülése nem keve­sebb mint négyszázalékos inflációhoz ve­zetett hazánkban. CS.J. FOLYTATÓDÓ BÉRLAKÁS­PROGRAM. Újabb 3,9 milliárd forint állami támogatást kapnak az önkormányzatok bérlakások létesítésére - közölte a Gazdasá­gi Minisztérium szerdán. Az ál­lami támogatású bérlakáspro­gram keretében ezúttal 44 pá­lyázatra, 40 önkormányzatnak 945 lakás építését, megvásárlá­sát vagy alakítását segíti az ál­lam. PALLAG FELLEBBEZ. Megfel­lebbezi Pallag László a Gyulai Városi Bíróság azon ítéletét, amely szerint sajtótájékoztatón kell visszavonnia Futaki Géza volt SZDSZ-es képviselővel szemben megfogalmazott vád­jait. CSÖKKENŐ ÜZEMANYAG- ÁRAK. Pénteken 5 forinttal to­vább csökkenti a motorbenzi­nek és a gázolaj árát a Mól Rt. - jelentette be közleményében a társaság. Az árcsökkenést köve­tően a 95-os ólmozatlan benzin 218,50 forintba, míg a 98-as ól­mozatlan benzin 227,50 forint­ba kerül literenként, a gázola-j- ért pedig 223,75 forintot kell majd fizetni. JOGORVOSLATOT KERES A MOSZ. A Mezőgazdasági Szö­vetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) kérni fogja az Alkotmánybíróságtól a me­zőgazdasági szövetkezeti üzlet­részről elfogadott törvény meg­semmisítését - jelentette be a MOSZ tegnapi közleményé­ben. A MOSZ nehezményezi, hogy Mádl Ferenc köztársasági elnök - a hozzá küldött számos kérést és véleményt figyelmen kívül hagyva - aláírta a tör­vényt. Drog Stop: kevés utcai segítő Szükség van a fővárosban egy olyan utcai gondozó szolgá­latra, amely a drogfüggő fiatalokat közvetlenül, tehát a helyszínen segítené. A legnagyobb veszélynek a szerves ol­dószert használók vannak kitéve. Budapest- A fővárosban nincsen olyan utcai gondozó szolgálat, amely a szipós fiataloknak közvetlen segítséget nyújtana - közölte a Drog Stop Bu­dapest Egyesület munkatársa. Pribus Richárd úgy vélte: a drogo­sokkal egyre több civil és egészség- ügyi szervezet foglalkozik, a szer­ves oldószert használók körével mégis kevesen tudnak kapcsolatot találni. Egyedül a diszkókban is megjelenő ún. jíartiszervíz-szol- gálatok érik el a szipósok körét, de az igazán aktívan „ragasztózók- hoz” ők sem jutnak el. Az elsődle­ges ellátásból kimaradó gyerekek sokszor már csak a szellemi leépü­lés határán kerülnek be az egész­ségügyi ellátórendszerbe. Hazánk­ban a 70-es években drogként elter­jedő szerves oldószerek mára a szegény családok gyerekeinek ká­bítószerévé váltak. A legnagyobb baj az, hogy míg a korábbi évtize­dekben a szipósok átlagéletkora 18 év felett volt, addig ma a 12-15 éve­sek jelentik a szipós korosztályt. Az országból bárhonnan hívható Drog Stop szolgálat azt tapasztalja, hogy a szipózás inkább a vidéki városok tizenéveseinek körében terjedt el. A városban élő, szegény, általában munkanélküli szülők általános is­kolás gyerekei először 13 éves ko­ruk előtt próbálják ki a „ragasztós bódulatot”. Országosan több százan vannak a serdülőkorú szipós fiatalok, s ará­nyuk a drogosok között 5 százalék­ra tehető. A szerves oldószerek pusztító hatása tízszeres az alko­holhoz képest, s ez azzal jár, hogy a rendszeresen szipózókon már néhány hónap múlva jelentkeznek az elbutulás jelei. A Magyar De­mokrata Néppárt Kőbányai Szerve­zetének kiadott közleménye sze­rint kezdeményezésükre kormány- rendeleti szabályozás várható a közterületi szipózás ügyében. En­nek eredményeként a szabálysérté­si törvény és az egyes szabálysérté­sekről szóló kormányrendelet 2001-ben esedékes módosításakor napirendre fogják tűzni a szerves oldószerek közterületi fogyasztásá- nak szabályozását is. _________■ Hír csatorna i 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom