Új Dunántúli Napló, 2000. december (11. évfolyam, 329-357. szám)

2000-12-27 / 353. szám

§Í| 2000. December 27„ szerda HAZAI TÜKÖR Új Dunántúli Napló - 3. oldal Áder János elégedett Parlament Áder János házelnöknek meggyő­ződése, hogy a háromhetes parla­menti ülésezési rend bevezetése óta fegyelmezettebb, eredménye­sebb lett a törvényalkotó munka. A fiatal közjogi méltóságot az Or­szággyűlés idei teljesítményéről és saját terveiről kérdeztük.-Elnök úr! A minapi évösszegző sajtó­tájékoztatón azt mondta, hogy az Or- bán-kormány megalakulásakor felállt új összetételű parlament eddig körülbe- fotó: europress/kallus GYÖRGY lül ugyanannyi fontos döntést hozott, mint előde az előző ciklus hasonló idő­szaka alatt. Van-e mégis bármiféle különbség a két „csapat" teljesítmé­nye, vitastüusa közötti- Nem is kevés. A legfontosabb az, hogy a sokat vitatott munka­rend tervezhetőbbé, kiszámíthatóbbá tette a törvényalkotást. A plená­ris ülések előkészítésére ugyanúgy több idő jut, mint a benyújtott mó­dosító javaslatokban rejlő buktatók kiküszöbölésére, vagy a bizottsá­gok elé kerülő anyagok csiszolására. Nem véletlen, hogy az utóbbi két és fél évben egyszer sem kényszerültünk egyetíen törvényt egymás után ötször-hatszor módosítani, mint ahogy az elődeink korában többször is megesett. Ami a vitastílust illeti: e téren nem vagyunk se jobbak, se rosszabbak, mint Nyugat-Európa számos parlamentje.- Pedig a közemberek zöme, sőt a politológusok többsége is állítja: kritikán, sőt övön aluli ütések csattannak a Házban, mélyponton van a döntéshozó elit tekintélye.- Nem osztom ezeket a véleményeket. Ha korlátoznánk a számos hasznos ötletet is felszínre hozó vitát, magát a parlamentarizmust kér­dőjeleznénk meg. Egyébként is: a valóban csúnya pengeváltások főleg a sajtóban, s nem a Ház falai között folynak.-Az év végi mérlegkészítés idején a legtöbb ember a „legyeket is számba veszi. Mi volt a legkellemesebb, netán legizzasztóbb élménye?- Ebből a szempontból még nem gondoltam át a 2000. évet. Az bi­zonyos, hogy az egyik, este 9-től reggel 6-ig tartó ülésvezetésemmel abszolút csúcstartó vagyok, tehát ez volt a legfárasztóbb napom. A munkában mindig az eredmények a fontosak, míg az igazi élménye­ket a családi körben vagy a hobbival eltöltött órák jelentik.- Igen ritkán beszél a hobbijáról. Megtenné most?- Sokféle passziót kedvelek, még ha kevés időm is jut rájuk. Talán a focicsapatunkra vagyok a legbüszkébb, hisz nálunk 10-15 évvel fiata- labbakból álló ellenfeleket is legyőzünk. Szellemi tornaként a bü­dzsét, fejem szellőztetéséül a horgászást használom.- Az ünnepeket nyilván nem a focipályán vagy a tóparton tölti...- Természetesen karácsonykor családi, rokoni körben ünnepelek, míg a szilveszter a barátoké, a szórakozásé.- Hamarosan beköszönt az új év. Mi mindennek kellene teljesülnie 2001-ben, hogy jövő december végén elégedetten hátradőlhessen?- Nagyon jó lenne, ha az ország gazdasági fejlődése legalább az idei tempóban folytatódna tovább, miközben a Ház sorra alkotná meg az EU-csatlakozáshoz nélkülözhetetlen törvényeket. Bízom benne, hogy jövőre mindenféle csapás messze elkerül bennünket - a külhoni politikai konfliktusok ugyanúgy, mint a nemzetközi pénzügyi krízis, az olajárrobbanás, vagy a határon belüli természeti katasztrófák. A nyugodt, békés országgyarapodás révén sokkal nagyobb az esélye an­nak, hogy ki-ki személyes álmait, vágyait is valóra válthassa.- És ami a személyes álmokat illeti?- Magamnak inkább semmit sem kívánok, legfeljebb annyit, hogy mint házelnök úrrá tudjak lenni a parlament falai között erősödő vá- lasztási kampány hullámverésein. _________takács mariann Mi lesz a honvédségi ingatlanokkal? A kiürült létesítményeket jelenleg egyáltalán nem hasznosítják A haderőreform kapcsán számos honvédségi ingatlan fel­szabadult, s most üresen állnak, semmire sem használják őket. A laktanyáknak helyt adó önkormányzatok szívesen hasznosítanák a kiürült kaszárnyákat. Az állami tulajdon­ban lévő épületek sorsa jövőre remélhetőleg rendeződni fog. Kaposvár A miniszterelnök önkormányzati tanácsadó testületé november vé­gén tárgyalt Orbán Viktorral, aki támogatja a honvédségi ingatla­nok önkormányzati felhasználá­sának ötletét - mondta el lapunk­nak Szita Károly Kaposvár polgár- mestere, a tanácsadó testület tag­ja. A felek megállapodtak abban, hogy egy-egy listát készítenek a hasznosítani kívánt, illetve a használatra ajánlott ingatlanok­ról. A lista remélhetően 2001. ja­nuár végéig elkészül. Az állam jelenleg komoly ösz- szegeket fordít arra, hogy ezeket az ingatlanokat őriztesse, ám a romló állagú épületekből semmi­féle haszna nem származik. A helyhatóságok azonban akár in­tézmények elhelyezésére, akár ipari parkok létesítésére felhasz­nálhatnák a szóban forgó lakta­nyákat, sőt a leg­jobbak lakásként is funkcionálhat­nának - mondta el Szita Károly. - A feleslegessé vált honvédségi ingatlanok hasz­nosítási, illetve tulajdonjogának átadása tehát mindkét fél érde­keit egyformán szolgálná. A hatá­lyos szabályozás szerint azonban erre nincs lehető­ség. Érvényben van ugyan egy kormányrende­let, amely szerint Az utolsó láda a költözködéskor... az üres honvéd­ségi ingatlanok szociális célokra átadhatók, az önkormányzatok hasznosítási terveiben azonban gazdasági célok is szerepelnek. A folyamat elindításához tehát min­denképpen jogszabály-módosí­tásra lesz szükség. A tanácsadó testület természetesen arra törek­szik, hogy az épületek tulajdonjo­kell-e módosítani. Mivel az állam és az önkormányzatok érdekei és elképzelései jelen esetben fedik egymást, a tárgyalások nem fog­nak elhúzódni. Reményeink sze­rint a következő év nyaráig a fo­gát szerezze meg, ám egyelőre még nem tudni, hogy ehhez kor­mányrendeletet, vagy törvényt lyamat elindul majd - mondta Ka­posvár polgármestere.-RÉ­Mentőöv jegyzőknek Kevés a megfelelő végzettségű jelentkező Oktatás és kutatás Budapest A módosított, köztisztvise­lők jogállásáról szóló tör­vény értelmében 1998. ja­nuár 1-től a önkormányza­tok jegyzőinek közigazga­tási szakvizsgát kell tenni. A hónap végén lejár a határidő, de közel százan még mindig nem vizsgáz­tak le. A megyékben működő közigaz­gatási hivatalok tartják nyilván, ki tett eredményes vizsgát, és ki nem hajtotta végre ezt a köteles­ségét. A törvény ugyanis ki­mondja, hogy közigazgatási szakvizsga nélkül jegyzői mun­kakörben senki sem foglal­koztatható. A Belügyminisztériumból szerzett értesüléseink szerint majdnem százan vannak, akik még mindig nem vizsgáztak le, de jegyzőként tevékenykednek. Túlnyomó többségük kistelepü­léseken él, ahol még csak esély sincs az állás betöltésére, ha őket elküldi a hivatal. Ezt azért lehet határozottan kijelenteni, mert további száz olyan kistele­pülés van az országban, ahol hosszabb ideje nem képesek be­tölteni a jegyzői helyeket, hiszen nincs megfelelő végzettségű je­lentkező. A gondok orvoslására a tör­vény egy utolsó lehetőséget biz­tosít, amikor kimondja: a jegyző a soron következő vizsgaidő- szakban teljesítheti addig elmu­lasztott kötelezettségét. A követ­kező vizsgaidőszak februárban lesz. Aki ekkor sem szerez szak- képesítést, annak a törvény sze­rint meg kell szüntetni a jog­viszonyát. KOÓS Oktatási Minisztérium Elégedett a kétéves költség- vetéssel Pokorni Zoltán. A miniszter szerint a tárca megfelelő mértékű finan­szírozással minden elkez­dett, fontos programot foly­tatni tud, és számos új pro­jekt is elindulhat a jövőben. A szaktárca vezetője az ünnepek alatt elmondta: az Oktatási Mi­nisztérium az idei 148 milliárd fo­rinttal szemben jövőre 168,2002- ben mintegy 185,5 milliárd forint­tal gazdálkodhat. Az új progra­mok céljai között első helyen az oktatói-kutatói pálya vonzóvá té­telét és a kutatás-fejlesztés ki­emelt támogatását említette.- A növekmény legnagyobb ré­sze két területre koncentrálódik. A kutatói bérek 30-50 százalék­kal emelkednek, és két év alatt 200 százalékkal nő a kutatás-fej­lesztés versenypályázati támoga­tása - hangsúlyozta az oktatáspo­litika vezetője. A miniszter sze­rint a magyar felsőoktatás és ku­tatói szféra elöregedett, a dinami­kusan növekvő gazdaság renge­teg tehetséges fiatalt csábított el erről a területről. Ezért összpon­tosított a minisztérium arra, hogy a fiatal oktatók is jelentős bér­emelésben részesüljenek. Pokorni Zoltán az elkövetkező évek feladatának nevezte a felső- oktatás expanziójának folytatá­sát, hogy 2010-re egy adott kor­osztály fele felsőfokú képzésben vehessen részt. A pedagógus- béreket illetően emlékeztetett ar­ra: a januári 8,75 százalékos emelés után szeptembertől 20 százalékos keresetnövelésre szá­míthatnak, ami éves szinten 16 százalékos bővülést jelent. Hírek röviden Hetvenöt éves nagyothalló-iskola A speciális tanintézmény hat éve tervezgeti a gimnázium beindítását Egymillióra becsülik a valamilyen fokon hallássérült fogya­tékosok számát, ebből mintegy 60 ezer a siket és 300 ezer a súlyosan nagyothalló. Körülbelül hatezer siket és nagyot­halló koptatja ma az iskolapadot, s tapasztalatok szerint 10 százalékuk kerül majd felsőoktatási intézménybe. Budapest 75. születésnapját ünnepelte a na­pokban az ország egyetlen nagyot­halló-iskolája, amely nevét a szeg­regált (elkülönített) oktatás szüksé­gességét felismerő Török Béla pro­fesszorról kapta. A század elején Bárczy Gusztávval és Békési Györggyel közösen jutottak arra a gondolatra, hogy a fogyatékosság­gal küszködő gyerekek számára speciális iskolát kell létrehozni ah­hoz, hogy a beszédet elfogadható szinten elsajátíthassák és beülesz- kedhessenek a társadalomba - mél­tatta lapunknak a tudósok érdeme­it Sári Jánosáé iskolaigazgató. Ki­lenc szaktárgyat oktatnak a nyolc- osztályos iskolában a hagyomá­nyos tantárgyak mellett. Az iskola féladata, hogy a gyerekeket bejut­tassák a normális középiskolákba, s olyan szintre hozzák nyelvisme­retüket, hogy helytálljanak a hallók között. A végzősök negyede gim­náziumba, fele szakközépiskolába, a többiek szakmunkásképzőbe ke­rülnek. Felsőfokú intézménybe a ti­zedük jut. Nincsenek megbízható adatok a nagyothallók társadalmi beillesz­kedéséről, munkahelyi esélyeikről, azonban köztudott, hogy nagyon magas hányaduk munkanélküli, segélyből él, s elvesztette kapcsola­tát a hallók társadalmával. Sokan nyúlnak a pohárhoz, vagy teljesen bezárkóznak, mert képtelenek fel­venni a normális élettempót. Nyu­gaton és az Egyesült Államokban nemcsak a közvélekedés más, de a fogyatékosokról való gondoskodás is kiemelt helyen áll. A fogyatéko­sokat foglalkoztató munkahelyek állami megrendeléseket kapnak, tehát a munkáltatók érdekeltek a foglalkoztatásukban, és a szeg­regált oktatás sem reked meg az ál­talános iskola szintjén.- Nincs ma esélye annak, hogy siket- és nagyothalló-középiskola, s aztán felsőoktatási intézmény lé­tesüljön Magyarországon - tájé­koztatta lapunkat Fonyódi Ilona, az Oktatási Minisztérium miniszte­ri tanácsadója. Az ország egyeüen ilyen intézményének, a nagyothal­lók általános iskolájának ugyanis az integráció a célja, a gyerekek mi­előbbi beülesztése a hallók társa­dalmába. Ugyanakkor a nemzetkö­zi tapasztalatokat alapul véve elis­merte, nem mindenki képes a beil­leszkedésre. A Török Béla Nagyothallók Álta­lános Iskolája hat éve tervezgeti gimnázium beindítását. Tanárból hiány nem lenne, s gyerekből sem. Eddig azonban még a halmozottan fogyatékos nagyothallók számára létesített szakiskola finanszírozásá­nak kérdésében sem tudtak dűlőre jutni a Fővárosi Önkormányzattal, így a középiskola terve az asztalfi­ókban marad. icsernyánszkyi Éjféli szentmise Ezer évvel ezelőtt új korszak, a keresztény magyar államiság kezdődött népünk életében, s ez elindította az európai úton - hangsúlyozta a vasárnapi éjféli szentmisén az esztergomi bazi­likában Paskai László. A bíboros-prímás, esztergom-budapesti érsek több ezer hívő, valamint magas beosztású állami és pártvezetők előtt e kiemelt rendezvényen emlékezett meg első királyunk esztergomi megkoronázásának ezredik évfordulójáról. Ünnepi istentisztelet Karácsonyi ünnepi istentiszteletet tartottak hétfőn a debreceni Református Nagytemplomban. Bölcskei Gusztáv református püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke ige­hirdetésében karácsony legfontosabb üzenetének nevezte, hogy „velünk az Isten”. A püspök arra is felhívta a figyelmet, hogy jövő év elején a népszámláláskor - hatvan év után - válaszolni lehet majd arra a kérdésre is: milyen valláshoz, milyen felekezethez tartozunk. Lélek- és közösségépítés Hétfőn ugyancsak karácsonyi ünnepi istentiszteletet tartottak a fővárosi Deák téri evangélikus templomban. „Űj életre hív a kará­csonyi kegyelem. A léleképítés, a megújulás következménye a közösségépítés” - e gondolat jegyében hirdetett igét Harmati Béla, a Magyarországi Evangélikus Egyház püspök elnöke. Felhívta a figyelmet arra, hogy karácsonykor nem az emberi örömszerzést kell a középpontba állítani. AZ 1 HÓNAPOS KINCSEM KAMATA MOST 1 0%*. ' E8KM; 10.14%. Lekötési minimumösszeg 50 000 Ft. FELVESSZÜK A RITMUSÁT & CIB BANK CIB^0640242242 i I i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom