Új Dunántúli Napló, 2000. december (11. évfolyam, 329-357. szám)
2000-12-24 / 352. szám
2 * KÖRKÉP * 2000. december 24. Országfarm: vannak egyenlőbbek Általános megdöbbenést váltott ki Közép-Európá- ban a német kancellárnak az a javaslata, hogy az EU-nak csak 5*7 év átmeneti időszak után kellene megnyitnia a munkaerőpiacát az újonnan csatlakozó országok előtt. A magyar szakértők szerint sincs félnivalójuk a Lajtán túliaknak, hiszen nem igaz, hogy csőstül rohannának az emberek Nyugatra a magasabb fizetések reményében. Az EU-hoz csatlakozni kívánó országok a nizzai csúcstalálkozó többnyire pozitív fejleményei után kijózanító pofonként értékelik Gerhard Schröder minapi kijelentését, miszerint 5- 7 év átmeneti időszak után kellene csak megnyitni az unió munkaerőpiacát az új tagállamok polgárai előtt; a német politikus a tömeges bevándorlástól tart, hiszen a bérek itt jóval magasabbak, mint a volt szocialista államokban. A munkahely szabad megválasztása ugyanis az egyik alapvető szabadságjog az unióban, ennek megvonása súlyos csapást jelentene a belépni szándékozók számára. Csak azzal vigasztalják magukat, hogy ez csupán német elképzelés, nem az EU hivatalos álláspontja. Nyugat-Európában megoszlottak a vélemények a német kancellár ötletéről. Schüssel osztrák kancellár azonnal támogatásáról biztosította kollégáját, az Európai Bizottság bővítésért felelős tisztségviselői viszont még elemzik a várható hatásokat, s van olyan bajor politikus, aki határozottan ellenzi. A> Brüsszelben szerkesztett amerikai The Wall Street Journal lap pedig Orwell Állatfarm című regényével von párhuzamot: minden állat egyenlő, de vannak egyenlőbbek. Az, hogy Schröder aggodalma nem teljesen megalapozott, azt egy EU-s tanulmány is bizonyítja. A vizsgálat szerint a Közép- és Ke- let-Európából érkező munkavállalók beáramlása csak korlátozott hatást gyakorolna az unió munkaerőpiacára. Évi 300 ezer bevándorlóval számolnak, közülük százezren utaznának munkavállalási céllal. Ez csak egyes ágazatokban keltene problémákat, illetve - az ingázók miatt - a határ menti térségekben. Schröder azonban nem visszakozik. Újból megerősítette, szerinte csatlakozásbarát az ötlete, és abban bízik, a tagjelöltek is megértik. Martonyi János külügyminiszter szerint Magyar- ország nem jelent veszélyt az EU-ra, nincs szükség korlátozásra, ennek ellenére készek vagyunk minden ésszerű javaslatról tárgyalni. A szakértők is hasonlóképpen vélekednek, hiszen a magyarok - nyugati társaikhoz képest - nagyon nehezeh mozdulnak ki a megszokott környezetükből. Jó példa erre, hogy amíg keleten és északon súlyos gond a munkanélküliség, addig a fejlettebb dunántúli régióban nincs elég dolgozó, lasszóval fogják az embereket. A nagyobb cégek, főleg a multik megpróbáltak a Tiszántúlról embereket rávenni, hogy - a nagyobb fizetés, jobb életkörülmények reményében - költözzenek el, de még a független, fiatal emberek is nehezen szánják rá magukat, nemhogy a családosok. Nem kell az EU-nak attól tartania, hogy egy külföldi országba - ahol nem ismerik a nyelvet, a helyi viszonyokat - tömegesen vándorolnának ki; a - főleg az osztrák - határ mentén élők ingázására azonban valóban számítani lehet. S bármennyire is paradox a helyzet, a munkaerőpiac megnyitása kezdetben inkább hazánkat sújtaná. A szakképzett, diplomás, nyelveket beszélő fiatalok jóval mobi- labbak, könnyebben tudnak a külföldi viszonyokhoz alkalmazkodni, tehát az a veszély is fennállhat, hogy éppen ők, a legértékesebb munkaerők távoznak. Orvosokat, számítás- technikusokat már most is a jelenlegi fizetésük többszöröséért hívnak Nyugatra, s ez a csáberő még intenzívebb lesz a csatlakozás után. ABCS események Pápai szózat a szektákról Róma - Korunk hitéletére számos csapda leselkedik, így a vallásos érzelmek megannyi aberrált formája - mondta tegnap II. János Pál pápa, aki a különféle szekták áldozatainak családtagjait fogadta a Vatikánban. A Nervi-teremben a szekták áldozatainak családtagjai egyéni és családi tragédiákról meséltek a Szentatyának. Ellenzékiek letartóztatása Havanna - Több mint 250 ellenzéki személyt vettek őrizetbe az elmúlt hetekben Kubában. Emberi jogi aktivisták tegnapi közlése szerint többen közülük még mindig börtönben vannak, és néhányukat súlyos ítélet fenyeget. Szakértők szerint az előző esztendőhöz viszonyítva erősödött az ellenzékiekre gyakorolt nyomás, és aligha várható javulás az elkövetkező időszakban. Boeinggel a rakétavédelemben Washington - Az amerikai védelmi minisztérium több milliárd dolláros üzletet kötött a Boeing céggel az országos rakétavédelmi rendszer fejlesztését célzó munkálatok folytatása érdekében. A Pentagon szóvivőjének közlése szerint mintegy 6 milliárd dolláros megrendelésről van szó, amely a 2001 januárjától 2007 szeptemberéig terjedő időszakot foglalja magában. Tíz halott egy nap alatt Nazrany - Csecsenföldön az elmúlt huszonnégy óra alatt huszonötször érte támadás az orosz csapatokat, s az összecsapásokban tíz katona vesztette életét. A Moszkva-barát csecsen igazgatás szerint a csecsen fegyveresek orosz ellenőrzőpontokat és katonai gépkocsikat támadtak meg. Soros György bíróság elé áll London - Bíróság elé áll Soros György, amiért törvénytelenül titkos információkhoz jutott, és ennek köszönhetően tett szert nyereségre az egyik legnagyobb francia bank, a Société Generale részvényeivel kereskedve. Az értesülést tegnap párizsi bírósági források is megerősítették. A bírósági eljárásra jövőre kerül sor.'A magyar származású tőzsdegurun kívül a francia pénzügyminisztérium egyik magas beosztású tisztviselője, egy francia bankár és egy libanoni üzletember ül a vádlottak padjára. A hetvenéves Soros György vagyonát a közelmúltig 3 milliárd dollárra becsülték. Teheráni sürgetés S Kamal Harazi iráni külügyminiszter megismételte az új amerikai vezetéshez címzett felhívását, kijelentve: „immár megérett az idő” arra, hogy a washingtoni kormányzat változtasson Iránnal kapcsolatos politikáján. Egy orvosnő vallomása ■ Egy német állatorvosnő már hat évvel ezelőtt figyelmeztetett arra, hogy a kergemarha-kór az emberre is veszélyes, de az orvosnőt elhallgattatták - írja a Der Standard című bécsi lap. Pénteken egyébként hivatalosan is megerősítették, hogy már 1994-ben is megbetegedtek és elhullottak marhák Németországban kergemarha-kórban, s a fertőzés oka valószínűleg illegális állatliszt volt. Ausztriában a héten életbe lépett a német marhahúsra vonatkozó behozatali tilalom. ■ Aleksander Kwasniewski tegnap a lengyel parlament két háza előtt ünnepélyesen felesküdött az alkotmányra, és ezzel kezdetét vette második hivatali időszaka államfőként. Az eskütétel után a lengyel elnök beszédet mondott, amelyben szólt megoldásra váró gondokról, a szegénységről, a korrupcióról és a bűnözésről. Gyármentés Szegeden? ■ A felszámolás alatt álló Szegedi Ruhagyár működőképességét és a közel 600 munkahelyet lehetőség szerint meg kell őrizni, ez a cég minden hitelezőjének érdeke. A Szegedi Ruhagyár felszámolása ez év szeptember 8-án kezdődött el, mivel összességében 823 millió forintos adósságát már nem tudta időben törleszteni. Csúcsforgalom a postákon ■ Noha a Magyar Posta Rt. képeslap- és levélforgalma decemberben 30-35 százalékkal haladja meg a novemberit, a társaságnál jól bírják a rohamot, a küldemények többsége néhány napon belül eljut a címzetthez. A tavalyi karácsonyi időszakban megközelítőleg 1 millió 63 ezer csomagot továbbítottak. Ez 150 ezerrel haladja meg az átlagos havi darabszámot. A kézbesítők ma is dolgoznak, tehát a küldemények érkezésére az ünnep napján is lehet számítani. Számítógép kórházaknak ■ Az ország minden megyei kórházának gyermekosztálya egy személyi számítógépet kapott az Egészségért ’98 Északkelet-magyarországi Regionális Egészségügyi Szervezetfejlesztési Közhasznú Társaságtól. Az eszközöket a Miniszterelnöki Hivatal informatikai kormánybiztosságának támogatásával vásárolták meg összesen 15 millió forint értékben. A gépekhez játék- és ismeretterjesztő programokat is kaptak a gyermekosztályok. Milliárdos megtakarítás ■ A Héra Alapítvány által nyújtott segítség révén kilenc év folyamán csaknem egymilliárd forintos megtakarítást könyvelhettek el azok a rászoruló családok, illetve egyedülállók, akiknek a szervezet hosszú élettartamú energia- takarékos égőket juttatott, illetve az áram-, a gáz- és a távhő-szolgáltatási díjak jóváírásával segített. ■ / Szerbiában alacsony részvétel jellemezte szombaton az előrehozott parlamenti választást. A voksoláson az előrejelzések szerint a Vojislav Kostunica (2. kép) jugoszláv elnököt támogató Szerbiai Demokratikus Ellenzék (DOS) tömörülés 186-195 helyet szerez a 250 fős parlamentben; Slobodan Milosevic (1. kép) volt jugoszláv elnök szerb szocialistái 36-40, Vojislav Seselj szerb radikálisai pedig 19-21 mandátumot. Bővítés után átmeneti időszak következne az EU-ban ■ Alapvető támogatást élvez az EU-ban Gerhard Schröder német kancellárnak az a javaslata, hogy az unió kibővítése után alkalmazzanak átmeneti időszakot a kelet-európai munkavállalók befogadásával kapcsolatosan. Günter Verheugen, az Európai Bizottság bővítési biztosa szerint nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a munkaerő szabad áramlása egyes tagországokban „politikai-pszichológiai problémákat” okozhat. Martin Bartenstein osztrák gazdasági miniszter szerint az osztrák munkaerőpiacnak sürgősen szüksége lesz képzett munkaerő bevándorlására, ennek ellenére azonban Ausztria kitart Schröder javaslata mellett. Nem lesz izraeli-palesztin csúcstalálkozó ■ Nem jött létre megállapodás tegnap Washingtonban egy izraeli-palesztin csúcstalálkozóról. Szaeb Erakat, a palesztin tárgyalóküldöttség vezetője szerint „túlságosan mélyek voltak a nézeteltérések” a felek között. Slomo Ben Ami izraeli külügyminiszter ugyanakkor kijelentette: a palesztinokkal való több napon át tartó tárgyalások „komolyak és nagyon biztatóak voltak. Ezredforduló tizenhatszor a nemzetközi űrállomáson ■ Oroszország tárgyalásokat folytat Japán és több európai ország űrkutatási hivatalával arról, hogy az adott országok űrhajósai a jövőben részt vesznek a nemzetközi űrállomásra küldendő missziókban. Jurij Koptyev, az orosz űrhajózási hivatal vezérigazgatója közölte, jövő nyárra végleges megállapodás várható erről. A nemzetközi űrállomáson tartózkodó legénység egyébként tizenötször fogja megünnepelni az új évezred beköszöntét, hiszen 24 óra leforgása alatt az űrállomás tizenhatszor kerüli meg a Földet. Nyolcszázmillió forint gazdát keres 830 millió forint kering gazdátlanul a nyugdíj- pénztári rendszerben. Az idei a pénztárak fekete éve, az utóbbi hónapokban vagyonuk csak a befizetésekből gyarapodott, hozamra alig tettek szert. Fekete évet zárnak idén a magyar nyugdíjpénztárak. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) jelentése szerint míg az év első három hónapjában a magánnyugdíjpénztárak még há- rommilliárd forintra tettek szert befektetési tevékenységük után, vagyis abból, hogy a tagok pénzét „megforgatták”, a következő három hónapban alig negyedét sikerült kasszírozniuk. Rosszabbul állnak az önkéntes pénztárak. Ezek egyi- ke-másika tavaly még 5-8 százalékos reálkamattal kápráztatta el év végén ügyfeleit, amikor 15-18 (sőt ennél is magasabb) hozamot írt jóvá számlájukon. Idén azonban még a magánpénztáraknál is jelentősebben elmaradt a befektetésből származó vagyongyarapodásuk. Az első negyedévben 460 milliót könyveltek el, a következő negyedévben ennek csupán a tizedét. A pénzforgatás kudarcáért elemzők szerint nagyobb részt a magyar tőzsdei lejtmenet tehető felelőssé. Sok pénztár az I. félév végén „leírta” az alacsony részvényárfolyam miatti veszteségét. A várható hozamot negatívan befolyásolhatja az is, hogy éppen a tőzsde rossz szereplése miatt egyre több intézményi befektető fordult az állampapírok felé. A pénztárak a tagok befizetéseinek több mint 81 százalékát fektették állampapírokba, míg részvényekbe mindössze 12,5 százalékot. Csakhogy a korábbi évektől eltérően az állampapírok idén csak szerény reálkamatot hoznak majd. A 2,1 millió tag hozamreményeit tovább rontja, hogy a magánpénztárak működési költségei egyetlen negyedév alatt 25 százalékkal nőttek, s a PSZÁF szerint a működési költségeket már csak részben fedezi a tagok befizetéseiből erre a célra levont 5,5 százalék. A költségtöbbletet a pénztárak a tagoknak befizetett támogatásokból fedezik. Ráadásul 830 millió forint gazdátlanul kering a rendszerben. A munkáltatók egy része a levont tagdíjat ugyan átutalja, de nem, vagy hibásan tesz eleget bevallási kötelezettségének. A 830 millió ahelyett, hogy a tagnak kamatozna, függő számlán vár arra, hogy azonosítsák. I 1
