Új Dunántúli Napló, 2000. december (11. évfolyam, 329-357. szám)
2000-12-23 / 351. szám
2000. December 23., szombat 2 0 0 0 Új Dunántúli Napló - 15. oldal K A R Á C S 0 Ki volt valójában Jézus? Sokak előtt is ismeretes talán, milyen vitát keltett a föltehetően Jézus kínszenvedéseiről árulkodó turini lepel, és ma is foglalkoztatja a valláskutatókat Jézus feltámadásának körülményei. A kutatókra zúduló kérdések akár így is összegezhetők: ki is volt valójában Jézus? Haladjunk időrendben, javasolja dr. Gesztesy András, a Pécsi Hittudományi Főiskola tanára, aki készségesen vállalkozott arra, hogy a fenti dilemmákról elmondja véleményét. Annál is inkább, hiszen nemcsak a főiskolán tanít, hanem éppen ezekről a témákról tartott előadássorozatot a PTE Bölcsészettudományi Karán.- Tréfásan azt is szokták mondani - moso- lyodik el -, hogy Jézus Kr. e. (vagyis Krisztus előtt) 4 és 7 között született. Elsőként azt a kérdést kell feltenni, hogy a Názáreti Jézus létező történeti személy volt-e. Ezt a korábbi évtizedek vulgáris valláskritikája múltával ma már egyet- ' len komoly kutató sem vonja kétségbe. Az evangéliumokban olyan szerep, olyan tanítás mutatkozik meg, amelynek annyira egyéni és olyany- nyira szerves belső összefüggésrendszere van, hogy az nem vezethető le a korabeli mozgalmak politikai vagy vallási eszméiből. Az sem tételezhető föl, hogy valakik kitalálták, hiszen akkor többeknek kellett volna olyan formátumú személyiségeknek lenniük, mint amilyen ő volt. Az is megállapítandó, hogy az evangéliumok nem történeti munkák, hanem hittanúságok, de szándékuk ellenére óriási, történetileg is hiteles forrásanyagot tartalmaznak! A Kr. u. hatvanas évektől Márk, később Máté és Lukács, majd tizenöt-húsz évvel később János már a feltámadás fényében tekintenek vissza az eseményekre, foglalják írásba és szerkesztik meg azt a száj- hagyományt, amelynek Jézus tanítványai, a szemtanú kortársak és az őskeresztény közösségek első és második nemzedéke a tulajdonképpeni szerzői.- Mit lehet tudni Jézus személyéről, akinek a felnőtté éréséről szinte semmi forrásunk nincs, és akiről még azt is feltételezték, hogy gyógyító képessége, karizmatikus ereje hindu vallási kapcsolatokra utal?- Apja nyomán valószínűleg ő is ács volt - középosztálybeli munkáscsaládnak számítottak. Lukács evangéliumában van csak némi utalás arra, hogy a 12 éves Jézusban kamaszosan túlzó küldetéstudat lobogott. Nos, éppen az újságírók - angolok, németek? - feltételezték az indiai hatást, Jézusnak azonban sem a szóhasználatában, sem a tanítási módjában, sem vallási eszméiben, sem istenképében nem fedezhető föl keleti vonás. A galileai köznép nyelvén beszélt, semmi sem utal arra, hogy írni tudott volna. A források szerint a Keresztelő Szent Jánosnál való alámerítkezésnél érte olyan Isten-közeli élmény, amely egész küldetését meghatározta. Ezt az élményt bizonyíthatóan az irgalmas Atya jóságában élte át. Ez az ajándék, ez a kegyelmi állapot vezethette arra a gondolatra, ha őhozzá ilyen közel van Isten, akkor rajta keresztül elérkezett a zsidók által nagyon várt Isten országa. Nem is erkölcsi vagy vallási tanokat hirdetett, hanem az Isten őbenne feltáruló, a szegényekhez és bűnösökhöz forduló irgalmát és bűnbocsánatát. A közeli Isten valóságát hirdette és kínálta föl a tanítványai mozgalmával, igehirdetésével és megbocsátásával. Gyógyító ereje ennek bizonysága. Isten közeledésére az ember megtéréssel válaszol, ami nem gyónás, nem bűnbánat, hanem teljes Istenhez-fordulás. Isten nemcsak a szegénynek, de a szakadárnak, pogánynak is atyja, ahol nem lehet faji, politikai szembenállás, elkülönülő csoport, mert Isten országa egyetlen család, amelyben kötelező a radikális testvéri szeretet. Kárhoztatta a tekintélyt, a presztízst, a befolyásolás különböző eszközeit, elsők közt a vagyont is, mert megszünteti a testvéri közösséget. De nem vallott kommunisztikus elveket; például nem mondta azt, hogy a vagyont erőszakkal osszák szét; hanem békét, szelídséget hirdetett, és csak azt; mindenki számoljon el a lelkiismeretével.- Feltámadásának magyarázata változatokban máig kifogyhatatlan.- Minden evangélium tanúskodik arról, hogy önként vállalta a kínszenvedést. Izajás jövendölése szerint az Úr szolgájaként - minden üldöztetést vállalva - ezzel hozza el az üdvösséget népének. Feltámadása a teológia szerint valós, de nem történeti tény - transzcendens esemény. Nem evilágba tért vissza, hanem Isten világába. Ezért a történelem a maga módszereivel nem illetékes ennek taglalására. Az apostolok tisztában voltak azzal is, ha hirdetik, hogy Jézust feltámasztották, holott nem bizonyosak ebben, akkor magát Istent hazudtolják meg. Az viszont bizonyított, hogy a tanítványi kör néhány hét múlva jött a hírrel, hogy testestül-lelkestül támadt föl és tért meg Istenhez. E tanúságtételre hagyatkozva a hívők azóta is élő, vonzó, megbocsátó barátként és testvérként élik meg a vele való kapcsolatot. B. R. N Y Vérbeli őstörténet Új robbanótöltettel felszerelkezve régi témát feszegetnek a rendelkezésükre álló legújabb vizsgálati módszerekre alapozva természettudósaink. A magyarok eredetét szeretnék pontosítani az úgynevezett mitokondriumokban lévő DNS révén. Egy pécsi kutatócsoportban dolgozó professzor szerint az új módszer a finnugor származással szemben inkább a perzsiai eredetet valószínűsíti. A csontleletek mitokondriális DNS-vizsgálata bizonyította, hogy e módszer segítségével számos leszármazási kérdésre találtak már megalapozott, elfogadott választ. Kérdés, hogy a régész szakma miként fogadja a tudományterületükre „beszivárgó” természettudósokat, eredményeiket, netán a magyarság eredetére vonatkozó elméletüket. Másrészt immár laikus megközelítésben az is felvetődhet, hogy a nagy történelmi népmozgások során milyen mértékben maradt „tiszta” egy népesség, a különböző vándorlások, találkozások, együttélések, keveredések mennyiben határozták meg például a honfoglaló magyarság összetételét. Az azonban tény, hogy csontleleteket vizsgálva is lehet eredetünket pontosítani. A DNS ugyanis nem kizárólag a sejtmagban található, hanem olyan kis sejtszer- vecskében is, amelyet mitokon- driumnak neveznek. Közel másfélezer éves csontokból is sikerült ezt elkülöníteni. A DNS pedig öröklési, öröklődési információkat hordoz. A biológusok voltaképpen arra alapoznak, hogy a mitokondriumokban fellelhető örökítőanyagok kizárólag az anya tulajdonságait viselik, ennek eredményeként kimutatható, és generációk hosszú során át nyomon követhető az anyai ágon fennálló rokonság. így népek, népcsoportok eredet-összetételét is meg lehet határozni. Ez azt jelenti, hogy ha egyes kárpát-medencei temetőkben feltárt csontmaradványokat, ezek anyagát genetikailag is össze lehetne vetni más lelőhelyek - akár az egykori magyar vándorlási útvonalon, akár Belső-Ázsiában megtalált temetők - csontanyagával, valószínűleg tisztább képet kaphatnánk a Kárpát-medence, s ezzel együtt a magyar honfoglalás időszakának népességtörténetéről. Ez a valósághoz közelebb vivő retusálás azonban a vizsgálati módszer elismertsége, használata mellett sem sikerült eddig. Ennek döntően az az oka, hogy a magyarság örökítőállománya - volt rá példa, amikor a székelyföldi magyarok hajszálainak DNS-anyagát hasonlították a mai Magyarországon élőkével, s igen sokféle végeredményre jutottak - nem egységes. Ezért is tekintenek egyelőre a régészek a genetikai antropológiára bizonyos óvatossággal. Az érdeklődők körében már ismert tény, hogy egy magyar orvos- professzor - Lengyel Imre - olyan módszert „talált fel”, amelynek révén az egykor élt emberek vércsoportját azonosítani lehetett. Ez pedig ugyancsak alkalmas a rokonsági fok nyomon követésére. Sajnálatos, hogy a professzor autóbalesetben elhunyt, s korábban ezt a tudását senkinek sem adta át. Az általa hátrahagyott dokumentumokból pedig eddig senkinek sem sikerült rájönnie a módszer lényegére. Az új módszerekkel Magyarországon Szegeden és Pécsett foglalkoznak. Az utóbbi kutatócsoport - antropológus, régész, molekuláris biológus és orvos - tagja dr. Ember István (képünkön), a Pécsi Tudomány Egyetem Orvosi Kara Humán és Közegészségtani Intézetének professzora is.- Meggyőződésünk szerint a nemzetközi tudomány hitelesen bizonyította, hogy a csontleletek mitokondriális DNS-vizsgálatával döntő adatokkal szolgálhatunk a tényleges rokoni kapcsolatok kiderítéséhez - kaptuk a tájékoztatást a professzortól. - A ma élő népesség genetikai markerei ugyanis a finnugor származással szemben inkább a perzsiai eredetet valószínűsítik, így várhatóan paradigmaváltásra számíthatunk ezen a területen. Igen érdekes tényeket derítettek ki a különböző területen végzett genetikai vizsgálatok. Egy japán kutató például - saját népe múltját, forrását keresve - széles körű felmérést végzett. Különös módon egy bizonyos genetikai jellemző legkeletibb jelenlétét többek között az ujguroknál, a legnyugatibb előfordulását a magyaroknál találta meg - ugyanezt a genetikai markert azonban nem találta meg a finneknél. Czeizel Endre kimutatta, hogy a csángók, a székelyek közelebb állnak az irániakhoz, mint a jelenlegi budapesti lakónépességhez.- Úgy vélem, hogy a biomolekuláris archeológia révén a különböző mai népességek eredetét, összetételét fedő homályt el lehet oszlatni, s ez az eredmény szerintem 5-10 év múlva be is következik. Mert végül is a fő kérdések: honnan jöttünk, kik vagyunk? A pécsi kutatócsoport eddigi eredményeit összegző közlemény most készül, s várhatóan jövő év tavaszán meg is jelenik. Azt már a tudományos közvélemény elfogadta, hogy a nyelvi rokonság nem feltétlenül azonos a genetikai rokonsággal. Ezen a nézeten van Ember professzor is, megemlítve a bolgárok példáját, akik eredeti török nyelvüket teljesen felcserélték a szláwal. Ami a sumérokat illeti, nem róluk van szó a perzsiai eredet említésekor. Mindenesetre a szegedi kutatók előzetes eredményei a finnugor eredet tényével szemben sokakat kétkedővé tettek. Többek között azért is, mert ez a roko- nítás döntően a nyelvészeti összehasonlító tudomány megállapításaira támaszkodik - ahogy Ember professzor fogalmazza: horizontális szinten elért eredmény -, míg a biomolekuláris archeológia képes az elődök által átélt, bejárt időt folyamatában, teljes vertikumában megragadni. Oly annyira vissza tud nézni, hogy a legújabb tapasztalatok szerint akár 30 ezer esztendős csontmaradványokat is szóra tud bírni. Régóta zajlik és lényegében ma is tart a tudományos vita: rokonok-e a magyarok és a hunok? Az új módszerrel végzett kutatások után annyit bizonyosan lehet mondani, hogy mindkét nép részben türk eredetű. A türköket azonban nem szabad a törökökkel azonosítani - jóllehet, az oszmán birodalom a XV-XVI. században arra is hivatkozva törekedett Magyar- ország elfoglalására, hogy a legnyugatabbra szakadt türk rokonait szabadítja meg a Habsburgok elnyomásától -, már csak azért sem, mert a mai magyar népesség úgynevezett genetika távolsága meglehetősen nagy a töröktől. Ember professzor és munka- csoportja mindenesetre eddigi eredményei alapján felállította hipotézisét, amely szerint az úgynevezett genetikai markerek - talán a marker kifejezést jellemzőkként „magyaríthatjuk” - tanúvallomása szerint a magyaság az indoeurópai népcsaládhoz áll a legközelebb. És ez valóban komoly dilemma elé állíthatja az eddig sarkalatosnak tartott finnugor származás híveit, de lényegében ma már az egész magyar közgondolkodást. MÉSZÁROS ATTILA Leletek vallatása Ember professzor szerint nagy szükség lenne a múzeumi csontmintákra, avar, szkíta, hun maradványokra, a magyarok vándorlása feltételezett útvonalán feltárt temetőkből származó csontleletekre, hogy ezzel a módszerrel a régmúlt időkbe visszamenően a megfelelő következtetések levonhatók legyenek, tudományos tények megállapítására vezető összehasonlításokat lehessen tenni. Nemcsak ünnepelnek, dolgoznak is Helytállás az erőművekben, kórházakban - Év végi ajándékozás az üzleti körben A karácsony elsősorban a család ünnepe, ilyenkor az emberek többsége szerettei körében tölti a kedves napokat. Vannak azonban olyanok, akik nem saját hibájukból maradnak távol a családtól. Ők azok, akik az ünnepek előtti napokban vagy az ünnep idején is dolgoznak. Vagy végzik a hétköznapokon megszokott munkát, vagy éppen az a dolguk, hogy a cég alkalmazottait, ügyfeleit köszöntsék. Az országban évtizedes sok hagyományuk van a munkahelyi karácsonyoknak. Az igazi kollektívák - legyenek azok néhány tagú brigádok vagy nagyobb csoportok - megtalálják a módját annak, hogy az ünnep meghitt perceit kiterjesszék a tágabb családra, a munkahelyi közösségre is. A nagyobb és régebb óta működő baranyai cégeknél - mint a Zsolnay Rt., a Pécsi Sörfőzde Rt. - a múltba tekintő szép tradíciói vannak a közös fenyőfa állításának. Vannak olyanok, akik kénytelenek a munkahelyen eltölteni a karácsonyt. Baranya megyében több ezer ember tölti a munkahelyén a szentestét vagy karácsony első, illetve második napját. Gondoljunk csak a működő erőműre, az energiaszolgáltató cégekre, ahol százakra jutott az ünnep műszakjainak valamelyike. Hasonló cipőben járnak az egészségügyi intézmények, kórházak, klinikák, mentőállomások ügyeletesei vagy a nagyobb értékeket védő biztonsági szolgálatok emberei. A távol maradtakról természetesen megemlékeznek a családtagok, az ünnep ilyenkor gyakran néhány órával, esetleg néhány nappal eltolódik. Nem szabad megfeledkezni a mezőgazdaságban dolgozókról sem. A hizlaldákban, nevelőtelepeken dolgozóknak a karácsony semmiben sem különbözik a többi naptól, az állatoknak ilyenkor is kell adni abrakot, tiszta almot, ezt a munkát is el kell végeznie valakinek. Ugyanakkor vannak olyanok, főleg egyedülállók, magányos emberek, akik kifejezetten szívesen vállalkoznak a karácsonyi műszakokra, hiszen így legalább ügyeletes kollégáikkal közösen, társaságban tölthetik az ünnep néhány óráját. Az ünnepekhez közeledve nemcsak a magánéletben, de az üzleti szférában is komoly fejtörést okoz: kit mivel lepjünk meg? A túlságosan apró szuvenír sértő lehet, ám a szokatlanul nagy értékű ajándék akár ronthat is az üzleti kapcsolaton. A karácsonyi céges ajándékok kiválasztásánál tehát különösen fontos eltalálni a helyes értékhatárt. Az ajándék értéke persze, függ attól is, hogy a megajándékozott milyen fontossággal bír a vállalat gazdálkodásában, de az sem mellékes, hogy az ajándék küldője a top- menedzsment tagja vagy középvezető. A megfelelő ajándék kiválasztása sok cégnél már októberben elkezdődik, s novemberben már minden vezető asztalán ott vannak az ajándékkészítő, -feliratozó és -szállító társaságok ajánlatai. A cégszolgáltatások ezen ága mára önálló iparrá nőtte ki magát, ennek megfelelően a kínálat igen széles: a lógóval ellátott olcsó tollaktól a drága bőrkötéses filofax- okig minden kapható. A vállalatok körében egyre kedveltebb módja az ünneplésnek az úgynevezett karácsonyi partnerparti, amely gasztronómiai élvezetekkel kísérve nyújt lehetőséget a közös évbúcsúztatásra és ajándékozásra. Az év vége közeledtével számos cég rendez ilyen jellegű összejöveteleket, amelyeken egy-egy elegáns ebédre, vacsorára látják vendégül megrendelőiket, beszállítóikat, intézményi partnereiket. Az ajándék általában ilyenkor sem marad el, ám értéke rendszerint kisebb: a parti végén egy-egy CD, határidőnapló, korsó, hamutálca, névjegytartó kerül a csomagba. Manapság nem ritka, hogy egy-egy nagyobb cég 600-700 személyt meghív a karácsonyi partijára, számos cégnél több ember hetekig tartó munkája az ajándékok kiválasztása, beszerzése. A karácsonyi ajándékozás költségeit többnyire minden cégnél előre megtervezik, a büdzsé nagysága nem annyira a cég méretével, mint partneri körével, illetve az üzletágban kialakult szokásokkal van összhangban. Olykor 8-10 személyes társaságok százezreket költenek erre a célra, míg például a közüzemi vállalatoknál az összeg lényegesen alacsonyabb. Költségkímélő megoldás természetesen az is, ha a cég saját termékét, szolgáltatását adja ajándékba. A kiadás általában megtérül, különösen, ha a céges ajándék kiválasztásánál is az a szempont vezéreli az ajándékozót, hogy a meglepetés valóban örömet szerezzen. K. E.-S. G. < I >