Új Dunántúli Napló, 2000. december (11. évfolyam, 329-357. szám)
2000-12-21 / 349. szám
6. oldal - Új Dunántúli Napló H I T É LET 2000. December 21., csütörtök HlHBH „Aki megvall engem...” A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 2000. december 5-7-én tartott ülésén a közelgő népszámlálás alkalmából az alábbi közleményben kéri a katolikusokat egyházi hovatartozásuk megváltására: Kedves Katolikus Testvérek! A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia örömmel értesült arról, hogy az új évezred kezdetén, több évtized után újra, olyan népszámlálás lesz országunkban, amely során minden magyar ember megvallhatja vallási hovatartozását. Bár a nyilatkozat önkéntes és sehol nem lesz név szerint nyilvántartva, mégis nagyon fontos esemény, hiszen mindnyájunknak lehetőséget ad arra, hogy kifejezzük Krisztushoz és egyházához való tartozásunkat. Jézus szavai jussanak eszünkbe: „Aki megvall engem az emberek előtt, én is megvallom Mennyei Atyám előtt” (Mt 10,32). Olyan cselekedet ez, amely egyéni döntést igényel, és üdvösségünk szempontjából sem közömbös. Kérünk mindenkit, hogy ebben a tudatban nyilatkozzék a népszámláló biztosoknak, és erre buzdítsa családtagjai és barátait is! Emléktábla az alapítónak A pécsi ferencesek templomában alakult 1929. december 8-án Agócsy László karnagy vezetésével a nagyhírű Szeráfi Kórus, melynek gazdag múltja 1959-ben politikai nyomásra ért véget. Mint azt a kórus ma is élő alapító tagja, a kilencvenedik életévét taposó Várnagy Viktor említette, a kórus egyházi és világi zenével írta be nevét a baranyai kórusmozgalom történetébe, s újraélesztésére tavaly december 8-án, az alapítás évének hetvenedik évfordulóján került sor. Nagy Ernő karvezető, a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának tanára a Collegium Seraficum növendékeiből verbuválta az új csapatot, s folytatják az elődök munkáját. A Szeráfi Kórus adventi gyertyagyújtás keretében emlékezett meg az elmúlt héten egykori alapító karnagyára, s ekkor került sor Agócsy László bronzreliefjének elhelyezésére a ferenceseknél. A reliefet még 1938-ban készítette Vándor Béla szobrász- művész az akkori kórustagok kérésére, s azt az Agócsy család őrizte eddig. Az emléktábla avatásánál köszöntőt dr. Vass László, a Collegium Seraficum rektora mondott. __________ K. F. Ké sz a millenniumi bronzkapu Megújult az egyházmegye főtemplomának déli bejárata Ritka a mi vidékünkön a pécsihez hasonló négytornyú templom, a legközelebbi a Bajorországi Bambergben van, ám nem csak ezért az építészeti különlegességéért illik különös becsben tartani, s nem csak ezért lehetünk büszkék rá. A pécsi egyházmegye főtemplomának eredete még a római birodalom korába nyúlik vissza, alapfalait a IV. század végén rakták le, s azóta e térség lakói dacolva a történelemmel, újra és újra felépítik, ha kell tatarozzák, helyreállítják. Mai formáját az 1882-től 1891-ig tartó átépítés során nyerte el. Az 1998. november 10-én megkapott felkérést követően Rétfalvy Sándor szobrászművész (kis képünkön) hosszasan vitatta építész és a műemlék- védelemben dolgozó barátaival, hogy szabad-e egyáltalán a bazilikához hozzányúlni, s ha igen, hogyan és miképp? Hiszen nem akármiről volt szó. Az Isten házának szerettek volna új főkaput (az épülettel egy síkban lévőt) készíteni, s a korábbi, belső, és torzón maradt bronzajtó kazettáit az Ó- és Újszövetségből merített jelenetekkel domborművekkel ékíteni. A változás-változtatás illik-e? Mit szól hozzá a város közönsége? A dilemma jogos volt, ám a kérdésekre mára ott a válasz is. Igaz, még bedeszkázva, de már a december 30-i átadási, megszen- telési ünnepre vár a bazilika új bejárata, a kazetták kitöltve, s akinek volt módjában rátekinteni, vallja, gyönyörű szép lett. A mediterránum szőlővesszei mögül nyílik a tér, s az aranyozott bronz domborművek hívogatnak. Az új főkapu (felfutó szőlőtőkék alkotta motívumrendszer) plasztikai mélysége 60 cenüméter, így megjelenési formájában egy teljes értékű szobor képét adja, másrészt hasonlítson, emlékeztessen egy klasszikus kovácsoltvas kapura. Centrumában egy galamb, a Szentlékek szimbóluma látható, a szőlőlevelek között pedig a román kori domborművekhez hasonló szimbolikák (madarak, gyíkok, kacsok stb.) jelennek meg, s fent balra és jobbra két-két főalak is, egyrészt amint Szent István átadja a templomot Szent Mórnak, másrészt ahogy Jézus Krisztus átadja az oldás és kötés kulcsait Péter apostolnak. Minderről is beszélt Mayer Mihály megyés püspök azon a tegnapi sajtótájékoztatón, melyet a püspöki palotába hívtak egybe, s melyen elhangzott az is, hogy a kapu december 30-i felszentelésére Orbán Viktor miniszterelnök is elfogadta a meghívást. Az ünnepség fél 11-kor kezdődik. Nos, a külső kapuban és a belső kapu domborműveiben összesen 2,7 tonna bronz van beöntve, egy-egy szőlőlevél 15 kilós. A kivitelezés költsége közel 26 millió forint volt, melynek nagy részét a Miniszterelnöki Hivatal millenniumi kormánybiztosa biztosította (15 millió forintot), a külföldi magyarok adományaiból 9,7 millió jutott, a harmadik legtöbbet adó Gaudium Nostrum Alapítvány pedig 8,6 millióval járult a költségekhez. A új kapu szellemi mondanivalójaként Mayer Mihály megfogalmazta, hogy a teremtő és a világot fenntartó Mindenható Istent minden korban megtalálni akaró ember a történelem útjain járva az időben újra és újra rácsodálkozik alkotásaira, sikereinek örvendezik, hibáin elszomorodik. Életének törékenysége feletti vigaszt abban a reményben látja, hogy az idők teljességében érkezett el Jézus Krisztus, a Megváltó Isten Fia által. Ma a megtestesülés kétezredik évében vagyunk, amikor a keresztény világ jubileumi szentévet ül, melyben megtisztulása mellett megújulását is keresi, s egyben a magyar nép ezeréves fennállásában Istenre találását, megtérését is ünnepli. Ugyancsak alapításának ezredik évét ünnepli majd a Szent István alapította pécsi egyházmegye is, néhány év múlva. Főtemploma, a pécsi bazilika az itt élt püspököknek, papoknak és híveknek egyaránt a megváltást és az életet adó szent hely, az üdvösség háza. Innen hangzik el az örök igazság, innen könyörög oltalomért és ad hálást a kapott jóért az Isten népe. Ezért érezte szükségesnek az egyházmegye azt, hogy a Magyar Millennium és a Jubileumi Szentév idején méltó emléket kell állítani e díszkapuval és a korábbi kapu felékítésével, megjelenítve rajta a teremtéstől kezdve az időben és térben lezajlott megváltói művet, melyben megtalálható a pécsi egyházmegye alapítása is. Ez a kapu ajándék minden embernek aki belép rajta, hiszen a földi vándorlás jelképe; alatta vezet a hazatalálás útja. A millenniumi kapu öntési munkálatai Pécsett készültek, azokat a műemlékvédelem szakmai zsűrije elfogadta és megállapították, hogy e munkálatok által a székesegyház látványosan gazdagodik. Akként, hogy miközben a művész alkotása a mai korra utal, nem válik el az a főtemplom szellemiségétől. ________ ____________________________________KOZMA FKHEMC A ka pu múlt heti helyére tétele fotóíTóth László Karácsonyi köszöntés A véget nem érő karácsonyi műsorok közepette fölkapom a fejem. A rádióban fizetett hirdetésben felteszik a kérdést, mit ünnepiünk karácsonykor? Jézus születését vagy feltámadását? A jó választ beküldő nyer... Tépelődöm magamban. Valóban itt tartanánk? Próbálom végiggondolni: igaz is, mit ünnepiünk? Ünnepeljük a magunk sze- retetét? Furcsa, ha csak egy-két napra korlátozódik. Ünnepeljük az ajándékokat? Aztán minek, hiszen egy csomó hasznavehetetlen bóvli, vagy ünnepek után kicserélésre váró áru, amiért oly hosszasan törtük magunkat. Ünnepeljük a fenyőfát? Két hét múlva a szél kergeti a megkopaszodott korcsot a toronyházak között. Ünnepeljük a finom étele- ket-italokat? Érdemes ezekért ekkora felhajtást csapni? Igen-igen, ünnepre készülünk, majd ünnepelünk. Addig is a vásárlás lázában élünk, a háziasz- szonyok utolsó erejük megfeszítésével készítik a finomabbnál finomabb ételeket, utolsó rohamban még megírjuk az elmaradt üdvözleteket... Hadd ne soroljam. Aztán majd meghatottságot színlelve, halálosan fáradtan bontogatjuk a csomagokat, különösen is aggódva figyelve, vajon az ajándékunk kellő fokú meghatottságot hoz-e elő. Az ünnep sikere annak a függvénye, hogy mennyire sikerül a „produkció”. Ha valaki ezekben a szép napokban nemcsak a fenti ténykedésekre szorítkozik, hanem mondjuk kezébe veszi a Bibliát, elolvassa a karácsonyi történetet, talán csodában lehet része. Jézus születése, az Isten szereteté- nek a csodája. „Megtartó született nektek...” (Lukács evangéliuma 2,11.) Megváltó, megtartó, támasz minden élethelyzetben, nos, ez a szeretet csodája. Amikor felismerem, a karácsony igazi csodája az, hogy az ég és a föld összeért. Eljött hozzánk Isten. Igaz, nagyon szerényen, de mégiscsak eljött. Aki ma Jézust várja, támaszt, reményt a lelkének, annak nehéz dolga lesz. Annyi minden eltakarja szeme elől az igazi ünnepeltet. A sok sürgés-forgás, lótás- futás, csillagszóró, bejgliillat. Aki mégis megleli, a betlehemi kisdedben a Megváltót találja meg, annak teljes lehet az öröme. Ha megtalálta kedves Olvasó, akkor Ön nyert! Áldott ünnepet kívánva köszönti: Varsányi Ferenc Emlékeztető AZ IRGALMASOKNÁL a szentestei misét vasárnap este 9 órakor tartják. Éjféli mise itt nem lesz. A BAZILIKÁBAN az éjféli misét Mayer Mihály megyés püspök mutatja be. Karácsony első napján 11 órakor kezdődik a püspöki nagymise a bazilikában. UNITÁRIUS ISTENTISZTELETET tartanak úrvacsoraosztással karácsony első napján 11.15-kor a Dischka Győző utcai evangélikus templomban. Utána a gyermekek kis karácsonyi műsort adnak. MISE AZ ELHURCOLTAKÉRT. Karácsony másnapján, kedden idén is Mayer Mihály megyés püspök mutatja be a német nyelvű szentmisét az elhurcoltakért, a háború és az önkény ádozataiért a pécsi belvárosi templomban. 2-től 3 óráig dr. Galambos-Göller Ferenc vezeti az ájtatosságot, a népéneket a Lenau egyházi kórus. Közreműködik a Millich-Szegedi trombita duó (Himesháza-Szűr). A püspöki szentmise 3 órakor kezdődik, a szentbeszédet Arnold János villányi esperes mondja. Énekel az ófalui kórus. BÍBORÁHÍTAT címmel könyv jelent meg az egykori székesegyházi énekiskola harmadik igazgatója, Mayer Ferenc kanonok-karnagy életéről, munkásságáról és az énekiskola egyházi ének művészetéről. Szerzője Krausz György tanár-karnagy, volt énekiskolás. Kapható a Szent Ágoston plébánián (Pécs, Ady Endre u. 1.). RHEINBERGER C-DÚR MISÉJE hangzik el karácsony napján a székesegyházban, a 18 órakor kezdődő szentmisén egy szimfonikus zenekar, valamint Kúti Ágnes, Deáky Dalma, Meláth Árpád és ifj. Dobos László közreműködésével. Vezényel Szamosi Szabolcs. DIMENZIÓS KÉPEIT mutatja be 29-én, pénteken délután 3 órakor a Csontváry Múzeum földszinti termében Futó László. A művek szinte egyedülálló technikával készültek. A tárlatvezetésre az egyházi intézmények látogatását szervező iroda külön szeretettel várja a városnéző sétákon résztvevőket. Chanuka, a zsidók örömünnepe A chanuka gyertyák gyújtása Ez évben chanuka, a zsidók örömünnepe december 21-e estjétől nyolc napig tart. Az ünnep történelmi előzményeihez tartozik, hogy a makedó- niai Nagy Sándor halála után birodalmát három részre osztották fel, az örökösök között állandó viszály dúlt az egyes területek birtoklásáért, így Júdeáért is. Végül is a Ptolemaiszok győztek és i. e. 198- ig az ő fennhatóságok alá került ez a terület. A történeti leírások szerint türelmesek voltak, belső nyugalmat akartak, a vallási ügyekbe nem avatkoztak be. Ugyanakkor a hódítás következtében makedónok és görögök települtek a zsidó országba, magukkal hozva a hellén kultúrát, többek között templomokat, oltárokat, színházakat építve, terjesztve a görög nyelvet. A későbbi háborúskodások következtében, ami egyre sanyarúbb elnyomáshoz vezetett, egy sötét korszak vette kezdetét. Új és kegyetlen adókat vetettek ki, sőt még a szentélybe is erőszakkal akartak behatolni, hogy annak kincseit elvigyék. Arra törekedtek, hogy elérjék a zsidók hellenizálását, a zsidó vallás és kultúra eltörlését. Amikor árulás következtében nem riadtak vissza a hellenizmus pártolói a szentély kifosztásától, a megszentelt aranyedények elrablásától, Óniás zsidó főpap meggyilkolásától, nyílt zendülés tört ki Jeruzsálemben. Nem kevés áldozatot hoztak, hogy kiharcolják a függetlenségüket. A felkelés élére Júda állt, aki a Makkabi (Pöröly) nevet viselte, jelentékeny hadsereget összegyűjtve sikerült kiűznie a. zsidóság elnyomóit Jeruzsálemből. Ez a chanukának, mint örömünnepnek egyik hagyománya. A másik esemény, melyre az ünneplők emlékeznek egy csoda. Amikor a felszabadítók a szentélybe értek, szomorú kép fogadta őket. Az oltár tetején görög istenszobor állt, ami megvetést váltott ki a hívő zsidókból. Elvégezték a szentély megtisztítását, hozzáláttak az imarend visszaállításához, visszaadva eredeti rendeltetését. A Talmud így emlékezik vissza: A győztesek felkutatták az épületet, hogy a szent lángot meggyújthassák, azonban csak egy kis korsó szentelt olajat találtak, mely a főpap pecsétjével volt lezárva, s ez csak egy napra volt elegendő. Ám csoda történt, a meggyújtott mécses nyolc napon át égett. Ennyi időre volt szükség az új, friss, előírásoknak megfelelő olaj elkészítésére. Hálát és köszönetét mondva az Istennek chanuka ünnepének nyolc napja alatt, gyertyákat gyújtanak, melyek lángjai e csodára emlékeztetnek. Az ünnepi gyertyatartónak nyolc ága van, egy kilencedik az ún. szolgagyertya helye, mellyel mindennap eggyel több gyertyát gyújtanak meg. A chanukai népszokásokhoz tartozik a trenderli (pörgettyű) játék, melynek négy betűje a „nagy csoda történt ott” mondat szavainak kezdőbetűje. Az örömünnep fényét emeli, hogy megajándékozzák egymást, ezáltal válik a zsidó családok bensőséges eseményévé. A közösségek országszerte mind több helyen rendeznek ezekben a napokban kulturális műsorokat, chanuka bálokat, mind szélesebb körökben biztosítva a vidám hangulatot. A pécsi zsidó közösség december 28-án délután rendez műsoros chanukai összejövetelt, melyet a fiatalok szórakoztató rendezvénye követ. M. E. Száz csomag a rászorulóknak Köszönetét mondunk mindazoknak, akik adományukkal hozzájárultak a Máltai Karácsonyi Akció sikerességéhez. Közel 400 kilogramm liszt, ugyanennyi kristálycukor és egyéb élelmiszer, valamint pénzadomány gyűlt össze mintegy 250000 forint értékben. Az adományokból összeállított csomagokat száz családnak és idős embernek szállítottuk ki, a megmaradt élelmiszert a hajléktalanokat ellátó népkonyhánk kapta. A ruhaadományok olyan nagy mennyiségben érkeztek, hogy azokat folyamatosan fogjuk szétosztani a rászorulók között. Magyar Máltai Szeretetszolgálat, Pécs 4
