Új Dunántúli Napló, 2000. december (11. évfolyam, 329-357. szám)
2000-12-20 / 348. szám
2000. December 20., szerda Üj Dunántúli Napló - 11. oldal HORVÁT KARÁCSONYT tartottak december 17-én, vasárnap a pécsi Ágoston téri templomban. Az ünnepi hangulatról az August Senoa Asszonykórus, a pécsi Horvát Férfikar, Vidákovics Szláver c' nmű- vész, Végh Andor dudás, a pécsi Horvát Iskola tamburazenekara és a helyi horvát óvoda gyerme. gondoskodtak. FOTÓ: MÜLLER ANDREA Siker Ötéves jubileumát ünnepelte a mohácsi Singende Quelle, melynek szervezője, alapítója, vezetője Horváthy Lenke énektanár. Egynemű kis karként indultak és most a vegyeskar 45 énekese állt a Batra kupolatermében, telt ház elé. Két éve a Vas Lajos Népzenei Szövetség versenyén aranyat kaptak, a kórus is és a szólisták is. Máriaremetén a német egyházi kórusok fesztiválján vastaps volt a jutalmuk. Tatabányán a német ifjúsági kórusok találkozóján dicséretes aranyat Ítélt nekik a zsűri, s az ifjúsági kórusokat ők képviselik januárban az országos gálán. Felléptek a Hazai dallamokban a tv-kame- rái előtt, a Margitszigeti Thermal Hotelben svábbálon. És a Kovács-Bischof duó énekelt a kisebbségek napján a Parlamentben a köztársasági elnök előtt. Népcsoportok szobája Gödre-Hegyhát A könyvtár műemléki értékű épületében sváb szobát rendeztek be. Idővel minden népcsoport, valamint nemzetiség folklorisztikus emlékei helyet kapnak. Ezt segítendő tájház kialakítására alapítvány született. A helytörténeti és néprajzi állandó kiállítás anyagát félszáz család biztosította nemcsak helyből, de a környékbeli falvakból is. Vannak, akik örökre odaadták féltett tárgyaikat, mások kölcsönözték. A hangulatosan újjáalakított két kis terem az összefogást és a lokálpatrióták önzetlenségét is jelképezi. Oly sok a megmentendő érték, hogy a gyűjtemény alapítói már most azon fáradoznak, hogy az egy alapítvány kezébe került öreg paraszti portát, a rajta található néhai Patkó-házat minél előbb tájházzá alakítsák. Itt aztán idővel valamennyi népcsoport és nemzetiség kiállíthatna. Később a felvidéki és erdélyi menekült, illetve áttoloncolt magyarok is bemutatkoznak. Körükben is töretlen a hagyományokat tisztelő lelkesedés, és nem egy, a községhistóriát becsülő személy jelezte, hogy bármikor előrukkolnak többek között a korsókkal, köcsögökkel, szőttesekkel, múlt századi fotókkal, miként tette Csáki István gazdálkodó is. A szokásokat ápoló és a nemzetiségi csoportokat felkaroló akciót Gelencsér Gábor iskolaigazgató és helytörténész szervezi azzal a céllal, hogy az idegenforgalmi látványosságot minél többen keressék fel. Egy felfelé ívelő pálya A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2000. évi Kisebbségi-díját dr. Kosztics István kapta (képünkön). Kézműves cigánycsaládban született 1962-ben Siklóson. Kerámiakészítő szakmát tanult, levelezőn érettségizett. 1987-ben a városi tanácshoz került cigány családsegítőként. A rendszerváltást közvetlen megelőző időszakban szervezte meg a Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesületet, amelynek ma is az elnöke. Munkája eredményét jelzi az 1989-ben megnyílt Rácz Aladár Közösségi Ház. Az 1994-es választásokon a cigány civil szervezetek közül a legsikeresebben szereplő vezetőjeként megalakíthatta a Pécs Városi Cigány Kisebbségi Önkormányzatot. 1995- ben a Miskolci Egyetemen jogi diplomát szerzett, ugyanebben az évben a kisebbségi önkormányzat megalakította a Lorenzo Szociális Kulturális Közalapítványt, amely elsősorban a tehetséges, hátrányos helyzetű roma gyerekek megsegítését tartja feladatának. 1998-ra szervezésével újjáépült a Rácz Aladár Közösségi Ház, s a választások során ismét a kisebbségi önkormányzat elnöke lett. 1999- ben megnyílt az Erdős Kamill Cigány Múzeum állandó kiállítása, amellyel régi álma valósult meg. 2000-ben kezdeményezésére létrejött a Roma Oktatási Iroda, a Közösségi Ház pedig nívódíjat kapott.________________________■ Tánc, színház és díj eső Ombudsmani szószólók A kisebbségek is küszködnek szociális gondokkal. Közülük sokan fordulnak az Állampolgárok Érdek- képviseleti Szövetsége Baranya Megyei Szervezetéhez. A most újjáalakult közösség - mivel nem jut irodához, lakáson működik. Tagjai ingyen segítenek dr. Berényi István gyémántdiplomás jogtanácsos közreműködésével. Kérelmeket írnak, címeket szereznek be, fogadóórákat készítenek elő, ügyeket intéznek el. A legvégső esetben fordulnak az ombudsmanhoz, akinek a közbenjárását idén kétszer kérték. A bajba jutottak, akik zöme munkanélküli, elsősorban állásügyben keresik fel őket. Egyik fő probléma, hogy a vidéki rokkant- nyugdíjasok jó feltételek közepette járhassanak be a városba, ha ott munkahelyet szereznek nekik. Gyakorta kell azt elintézni, hogyha a beteg az ország másik végébe utazik kivizsgálásra, megjárjon neki a tb-támogatás. Az elnök, Somlai Ferenc kedden és pénteken fogadja a panaszosokat reggel nyolctól délután ötig. Bejelentkezni nála a 256- 981-es telefonon lehet. Az elnök- helyettes Kocsándi Miklós berkesdi lakásán hétfőn és csütörtökön várja a panaszosokat. Levélcíme: 7664 Berkesd, Deák F. utca 19., a telefon pedig: 458-475. CS. J. ANYÁM, KARÁCSONY MÁMÁ KRISJUN DAKO KRECHUNO Se Csülag, Nisj Styauá Chi Cherhaj se Betlehem, nisj Betlehem, chi Betlehemo csak könnyűdet numá mlná-c, féri biphare törlő kezed. kum c-ástyerzsjé lákrimá-c. khosle vast Vendégmunkás Ká lukroj dá gosty laliposkobutyari évek, rút havak, ánurj tot sí zápádá máré, bersa, zungalo shon Istenhez motyogott tot Iá Dimizo sáptyestyé devleste vorbisardas kolduló szavak. vorbé kuldujityé. mangimaska vorbi Se ország, Nisj cárá, Chi them se megtörhető test, nisj tyépt dá zrubiturá, chi phagimango truko, csak a földből numá din pámíntu féri andaj phuv a kimeredő kereszt. sztá krusje áfára. avritordyindo trusul. Kovács József Hontalan Anyám, karácsony című, a napokban megjelent kötetéből közöljük a címadó verset. A könyvet a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatásával a Cigány Kulturális és Közmű- velődési Egyesület adta ki.__________________________________________________________________________■ Cseri László NEM FOGADTA EL a Pécsi Ci gány Kisebbségi Önkormányzat a részükre a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság által felajánlott személygépkocsit. Mint arról korábban beszámoltunk, a Cigány Kisebbségi Önkormányzatok Baranya Megyei Szövetsége elfogadhatatlannak tartotta, hogy a választási kampány előszelében egy szolgálatból kivont személyautót adott át a rendőrség nemrégiben az OCÖ Baranya Megyei Egyesületének használatába. FELÚJÍTOTTÁK, így új funkciót kapott Komlón a Május 1. Művelődési Ház, s benne újjászületett a német kisebbségi önkormányzat klubja is. Vizesblokkot alakítottak ki, konyhát rendeznek be és megszépült a nagyterem. A városi és a kisebbségi önkormányzat közös beruházása. A konyhaberendezést a testvérváros, Neckar-Tenzlingen szállítja. A német klub minden szerda délután nyitva van. A többi napokon? Itt próbál a munkáskórus, otthonra találtak a természetjárók, és szívesen látnak másokat is. A HAZAI DALLAMOK novem bér 5-i pécsi műsorát két adásban sugározza a Magyar Televízió. Az első december 29-én, pénteken 14 órakor szerepel az ml-en a Bildschirm programjában. Másnap 9.45-kor megismétlik az m2-esen. A második adás január 2-án, kedden lesz 13.25-kor az ml-en Ismétlés 6- án, szombaton 9.45-kor az m2-n. A LEGJOBB NÉMET gyermek tánccsoportok kétévenként találkoznak. Mindig Solymár fogadja őket - most május 19-20-án. A baranyai válogatót Villányban tartják március 11-én. A jelentkezéseket a Villányi Művelődési Ház címére kell elküldeni február 16-ig. Mindenütt ugyanaz a zsűri értékeli a műsorokat. NÉGY NEMZETKÖZI feszti váljuk lesz a magyarországi német kulturális együtteseknek. Sopronban április 28. és május 1. között népdaltalálkozót tartanak. A harmonikások október 13-14-én jönnek össze ugyanott. A szállást a rendezők térítik. Móron az idén volt a III. nemzetközi fúvósfesztivál. A nagy érdeklődés miatt már csak azok jelentkezését fogadják el, akik eddig még nem szerepeltek. Viszont 2001 októberében Móron lesz nemzetközi néptánctalálkozó. ■ színház” létrehozásában Bagossy Lászlóval közösen tevékenykedett, s állítottak színpadra számos emlékezetes művet. 1970- ben a Baranya Táncegyüttes művészeti vezetője lett, számos hazai és európai fesztiválon arattak sikereket. 1973-tól tanít a Művészeti Szakközépiskola tánctagozatán. Pécsett elsőként indított táncházat. 1995-től az önállóvá vált Pécsi Horvát Színház igazgatója. A társulat külföldön is sikeres produkciókkal büszkélkedhet: Splitben elnyerték „Az év legjobb előadása” díját. 1995-ben beindították az Anna utcai Nyári Játékokat, 1996-ban létrehozták a Csopor(t)-Horda Galériát. Vidákovics Antal 1996-ban a Horvát Köztársaság legmagasabb művészeti díját, 1997-ben pedig a Magyar Köztársasági Ezüst Er- demkereszt kitüntetést kapta. A csapatmunka Komoly elismerésben részesült az MTV Pécsi Regionális Stúdiójának Német Nemzetiségi Szerkesztősége. Az idén Szegeden megrendezett Kamera Hungária Televíziós Műsorok Fesztiválján kategóriájában első helyet nyertek az Együtt - Velünk élő kisebbségek című sorozatukban leforgatott dr. Gerald Hühner tolnai vendégtanárt bemutató portréfilmjükkel. Mint Stangl Márta, a pécsi televíziós csapat (és a hangsúly a „csapaton” van) szerkesztő-riportere elmondta, kicsit úgy is érzik, hogy ez a díj mintegy másfél évtizedes közös munkájuknak valamiféle lezárása.- Mindig is szerettünk faluműsort, portrét csinálni, bemutatni olyan embereket, olyan ügyeket, tevékenységeket, amelyek talán nem pusztán nemzetiségiként érdekesek. A díjnyertes munka egy Tolnán dolgozó német gimnáziumi vendégtanárt mutat be, áld öt éve jött Magyarországra zimbabwei feleségével, kislányuk is itt született már. Ám ami ennél is érdekesebb, hogy Gerald Hühner németországi minta alapján olyan iskolaújságot hozott létre, amelynek lelkes diákalkotói rendszeresen publikálhatnak a Süddeutsche Zeitungban, jártak a Frankfurti Könywá- ráson, a Hannoveri Expón, egyszóval a tanár úr ténykedésének eredményeképpen egy kis falu is kiléphetett Európába - mégpedig szó szerint. AL Markó Judit rendező, Háda Sándor operatőr, Ursprung József vágó, Schaffer Zoltán világító Stangl Mártával együtt összeszokott teamet alkot, akik tudják, hogy a műsor egyikük nélkül sem működne. Ezért is volt különös öröm a számukra, hogy kívülről, semleges közegből, egyébként a Gazdag Gyula filmrendező vezette zsűri vette észre az értéket a munkájukban. Stangl Márta a főiskola elvégzése után 1980-ban került a tévéhez, ahol akkoriban a kisebbségi műsorok csupán 15, majd 20 percben szerepeltek, ráadásul egy blokkban a német és a még szerb-horvátnak titulált adás. Miután már akkor is világos volt, hogy egy- egy téma többet ér a nyúlfarknyi híradásnál, mód lett arra is, hogy különkiadásként fél órában számoljanak be jelenségekről, emberekről, elsősorban dokumentáló, értékmentő szándékkal.- Az 1990-es években kezdtük el a települések alapos bemutatását, amikor igyekeztünk egy kicsit a dolgok mögé nézni. Ezek a fümek - ma is ez a meggyőződésem - kiválóan archiválják azt, hogy mondjuk Palkonya 1990-ben hol állt, kiken- miken múlottak bizonyos történések. Arra a kérdésre, hogy vajon az elmúlt két évtizedben mennyiben változott a kisebbségi televíziózás, Stangl Márta a következőket válaszolta:- Amikor elkezdődött, természetszerűleg mindenkinek új volt a megszólalás lehetősége. Nem A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2000. évi Kisebbségi-díját Vidákovics Antal kapta (képünkön). Felsőszentivánon született 1947- ben. Általános és középiskolai tanulmányait Budapesten végezte, s ebben az időszakban került szoros kapcsolatba a tánccal, s tudatosodott benne a szülői „örökség”. 1969-ben került Pécsre, a Tanárképző Főiskolára. A „színházat” az Eck Imrével való barátsága révén ismerte meg és sajátította el, amely később számos közös produkcióban öltött testet. Az úgynevezett „komplex országos sikere csak nekem, vagy a tévés kollégáknak, hanem a nézőknek is. És azt kell mondjam, hogy a műsornak rangja is volt, számított, hogy egy-egy együttes a tévében is bemutatkozhatott. Ráadásul ez motiválta a többieket is, hogy érdekes a hagyományokkal, a svábság történetével, nyelvével foglalkozni. A rendszerváltás természetesen gyökeres fordulatot hozott kisebbségek életében is, hiszen törvény született a státusukról, saját önkormányzataik vannak, és persze a kulturális aktivitás is még inkább megnőtt. Ezáltal sokkal több az esemény, a felénk megmutatkozó elvárás (ami igaz a politikai szférára is), nekem már néha hiányzik is Stangl Márta az ajándék dobozkamerával fotó: laufer l. az ember a történések mögül. Szinte szeretnék megszólaltatni minden nagynyárádi öreg nénit, akik jellegzetes viseletűkben, nagyon karakteres arcukkal, amelyek annyi szenvedés ellenére is egészséges életörömet sugároznak. Mert ha ők nem lesznek már, egy egészen más világ és gondolkodásmód tűnik el a színről, ami sose tér többé vissza. A díj - ami egy aranyra színezett, camera obscurára emlékeztető elegáns kis doboz - átvétele után természetesen folyik tovább a szerkesztőség munkája. Többek között a karácsonyra való készülődéssel. Stangl Márta örömmel tapasztalta, hogy az utóbbi években illő módon gyerekek vették át az idősektől az ismét felelevenített betlehe- mezés szokását, és például Szalatnakon, Kakasdon német verseket-dalokat kántálva járnak* házról házra, hirdetvén a karácsony örömhírét. MÉHES KÁROLY Oldalszerkesztő: Hírcsatorna I j
