Új Dunántúli Napló, 2000. december (11. évfolyam, 329-357. szám)

2000-12-18 / 346. szám

SIIHH 2000. December 18., hétfő HAZAI TÜKÖR Uj Dunántúli Napló - 3. oldal A csengetés a kormánynak szól Pedagógusok figyelmeztető akciója a bérkiegészítés elmaradóiba miatt Háromszázezer pedagógus érdekében szólal meg ma délelőtt 11 órakor az iskolákban a csengő. Az akciót meghirdető öt pedagógus-szakszerve­zet a pedagógusbérek korrekciójának elmaradását kéri számon a kormá­nyon. Az Oktatási Minisztérium még a héten tárgyalóasztalhoz hívja az érdekképviseleteket a bérkiegészí­tés technikai részleteinek tisztázására. Országos körkép Ma, egy nappal a kétéves költségvetés végszavazása előtt, negyedórás tiltakozó gyűléseket tartanak az ország közép- és felsőoktatási intézményeiben. A résztve­vők fel kívánják hívni a figyelmet arra, hogy az oktatásban dolgozók béremelé­sére vonatkozó márciusi megállapodást a kormány nem teljesíti. A megmozdu­lás szervezői remélik, hogy a tanárok az ország minél több iskolájában kifejezik tiltakozásukat, amit írásban a kormány tudomására is hoznak - nyilatkozta la­punknak az akciót meghirdető egyik ér­dekképviselet vezetője. Borbáth Gábor, a Pedagógusok Szak- szervezete (PSZ) főtitkára szerint a köz­oktatásban közel kétszázezer, a felső- oktatásban pedig százezer pedagógus nem kapta meg az idei éves pénzromlás­nak megfelelő bérkorrekciót. Az érdek- képviseletek számítása szerint a gazda­ság teljesítménye jelentős többletbevétel­hez juttatta a központi költségvetést, így az inflációval megegyező béremelésre megvolna a fedezet. Az oktatási tárca - elismerve a peda­gógus-szakszervezetek jogos igényét, kétszer is a kormányhoz fordult, hogy a pedagógusbérek valós inflációhoz igazí­tásához szükséges körülbelül 5-6 mil­liárd forintot bocsássa rendelkezésre, ám a kezdeményezés a pénzügyi tárca ellen­állásán megbukott. A szakminisztérium tegnap délben ki­adott közleményében arról tájékoztatta a pedagógustársadalmat, hogy - amint azt Orbán Viktor miniszterelnök korábban jelezte - a jövő év elején lesz mód a visz- szamenőleg egész évre érvényes kom­Ma délelőtt negyedórára abbahagyják a tanítást penzáció meghatározására. A döntés előkészítése már a héten megkezdődhet. Az érdekképviseletek bármikor ké­szen állnak a tárgyalásra. A hétfői csön- getési akció, valamint a negyedórás gyű­FOTÓ: EUROPRESS/DIÓSI IMRE lések célja a figyelemfelhíváson túl az, hogy felmérjék: a pedagógustársadalom milyen további lépéseket tart szükséges­nek helyzete rendezése érdekében. ____ HORVÁTH MAGDOLNA AZ OKTATÁSI AGAZATBAN DOLGOZOK HAVI BRUTTÓ ÁTLAGKERESETE 1995 1999 2000 2001 Nagyvállalati egészségpénztárak Már hazai cégeknél is működnek Országos körkép Szülőföldjükön maradnának Egy határon túli közvélemény-kutatás érdekes eredményei A határon túli magyarok jórészt elégedettek a jelenlegi magyar kormány kisebbségpolitikájával, és sokan kérel­meznék a különleges magyarországi státust. Az itthoniak zöme nem érzi aggályosnak az erre vonatkozó új törvényt, amelynek alapelveit a Magyar Állandó Értekezlet éppen a múlt héten fogadta el - derül ki a Balázs Ferenc Intézet kutatásaiból. Budapest Mára a magyar munkál­tatók is felismerték, hogy egy cég növekedése, eredményessége legalább annyira függ az alkal­mazottak és a menedzs­ment egészségétől, teljesítőképességétől, mint a gazdasági környezettől. Közhely, hogy szűkösek az álla­mi források, nincs pénz a beteg­ségek megelőzésére szolgáló vizsgálatokra. Ezen az áldatlan állapoton kívánnak segíteni az egészségpénztárak, amelyek je­lentős terhet vállalhatnak át a fo­lyamatos forráshiányban szenve­dő társadalombiztosítási pénztár­tól. Ezzel együtt az elodázhatat­lan egészségügyi reform egyik pillérét is képezhetik. Először hazánkban az itt lete­lepedő multinacionális vállala­tok tulajdonosai honosították meg azt a nyugati gyakorlatot, hogy oda kell figyelni az alkal­mazottak és a menedzsment egészségére. Nemcsak alkal­massági vizsgálatokat végeztet­tek, hanem egyre több egész­ségvédő- és erősítő szolgáltatást is bevezettek. Hazánkban jelenleg 25 nagy- vállalati egészségpénztár, s ezek mellett 18 önkéntes pénztár is működik mintegy negyedmilliós tagsággal és 2 milliárdos éves be­fizetési összeggel. A tagok között pedig a nemzetközi cégek mellett már ott vannak a legnagyobb ha­zai vállalatok is. Kricsfalvi Péter, a Dimenzió Egészségpénztár elnö­ke lapunknak elmondta, hogy a bruttó bérek két és fél százalékát kell befizetniük a tagoknak a pénztárba. A Matáv például ebből két szá­zalékot átvállal a dolgozóitól. Ezért cserébe a szokásos házior­vosi vizsgálatokon túl szív- és ér­rendszeri, agyműködési szűrése­ket, évenkénti fogászati ellenőr­zéseket végeznek. A dolgozónak önálló számlája van, s ennek ter­hére igénybe vehet szanatóriumi kezelést-, fitneszklubot, de ottho­ni ápolásra is költhet belőle. A tagság megszűnésével a felhal­mozott pénz egy összegben fel­vehető. A General Motors magyaror­szági érdekeltségei két egészség- ügyi szolgáltatóval kötöttek szer­ződést, minden költséget átvál­lalva a dolgozóktól. A vállalatve­zetés évről évre bővíti a szolgál­tatások körét, amelybe utóbb be­kerültek a hepatitis A és B, illetve a kullancs elleni védőoltások, sőt allergológiai szűrések is. ________________________ICSERNYÁMSZKY) Ap ró István, a határainkon túl élő magyarság életét 1993 óta kutató intézet ügyvezető igazgatója la­punknak elmondta, hogy a leg­utóbbi közvélemény-kutatást ta­valy év végén és az idén augusz­tusban Kárpátalja, Felvidék, Vaj­daság és Erdély településein vé­gezték. Ebben az időszakba azt vizsgálták, hogyan értékelik hely­zetüket, esélyeiket, kilátásaikat a határainkon túl élő magyarok. Magyarországon pedig azt kutat­ták, miként ítélik meg az ittho­niak a szomszéd országokban ki­sebbségben élő magyarok élet- körülményeit. A kutatások alapján egyértel­mű - mondta el Apró István -, hogy a kedvezményeket biztosító törvény tervezetében szereplő le­hetőségek iránt nagy az érdeklő­dés. A határon túli magyar státust sokan igényelnék. A legális ma­gyarországi munkavállalás lehe­tősége is minden harmadik meg­kérdezettet érdekel. Ezzel szinte azonos a magyarországi adózást választani kívánók száma [bár erről a lehetőségről a legutóbbi egyezte­tésen nem volt szó).- Ugyanakkor a megkérdezettek kö­zel egyharmada a szülőföldjén indíta­na vállalkozást, vagy a már meglévőt bő­vítené, amennyiben a törvény- tervezet hatályba lépne, s ennek értelmében a magyar állam erre a célra kölcsönt nyújtana - állítja a szakember. A tervezet kapcsán az egyik leggyakrabban megfogalmazódó félelem, hogy esetleg megnöve­kedne az elvándorlás a határain­kon túlról. Az intézet igazgatója kérdésünkre válaszolva elmond­ta: a vizsgálat egyértelműen azt állapította meg, hogy ez csak ab­ban az esetben jelentene valós ve­szélyt, ha a kisebbséget mestersé­gesen megakadályoznák a Ma­gyarországgal való kapcsolattar­tásban. Amíg ez nem fordulhat elő, addig az új státustörvény nem az idevándorlást ösztönöz­né, hanem éppen ellenkezőleg: a szülőföldön maradást. Amint ismeretes, a javaslat szerint a határon túl élők magyar igazolványt kaphatnának, amely munkavállalásra, oktatási és egészségügyi szolgáltatások igénybevételére jogosítaná őket. Magyarországon a megkérdezet­tek mintegy nyolcvan százaléka nem talál semmi kivetnivalót a tervezetben. Mégis az a közhie­delem, hogy idehaza nem fogad­ják szívesen a szomszédos ma­gyarságnak nyújtandó kedvez­ményeket. SZALÓKY ESZTER A HATÁRON TÚLI MAGYAR „STÁTUS” BIRTOKÁBAN SZÜLŐFÖLDJÉN MARADNA Vajdaság Kárpátalja Felvidék Erdély Hírcsatorna JÓTÉKONYSÁGI ÁRVERÉS. Göncz Árpád államfőként kapott ajándékai közül mind a 241 tárgy elkelt a Kézenfogva Alapít­vány javára rendezett árverésen Budapesten. Az árverésre bocsá­tott ezüst, illetve aranyozott és ezüstözött tárgyak, porcelánok, kristályvázák, órák, tálak, tálcák, selyemkimonók, valamint 44 festmény összkitóáltási ára 2 millió 530 ezer forint volt. A jóté­konysági célt szolgáló aukciós tárgyak végül is 9 millió 140 ezer forintért keltek el. KISEBBSÉGEK ÜNNEPE. A kisebbségek napja alkalmá­ból rendezett országos ünnep­séget első alkalommal nem a fővárosban, hanem Szekszár- don, a soknemzetiségű Tolna megye székhelyén tartották. Az ünnep alkalmából Orbán Viktor miniszterelnök ma délelőtt elis­meréseket ad át a Parlamentben. ISPA-TÁMOGATÁS. Hamaro san hat nagy környezetvédelmi beruházás indulhat az ország­ban az Európai Unió ISPA-prog- ramja keretében. Az Unió csak a fő célok megvalósításához nyújt segítséget, a kiegészítő fej­lesztésekhez nem, ezért az érin­tett önkormányzatok hitelfelvé­telre kényszerülhetnek. MSZP-IRÁNYVONAL. Kovács László pártelnök Németh Miklós exkormányfőt is várja abba a ja­nuár végéig felállítani tervezett bizottságba, amely az MSZP vá­lasztási és kormányprogramjá­nak fő irányvonalát határozza majd meg. A szocialista párt or­szágos választmányi ülésén Horn Gyula volt pártelnök felve­tette, hogy az ex-miniszterelnök- nek a vidékkel, az agráraimmal, a faluval kellene foglalkoznia. GAZDASÁGI BÜNTETÉSEK. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) Versenytanácsa idén ke­vesebb büntetést szabott ki, és ezek összege is kisebb volt, mint tavaly. Jellemző az is, hogy a százötvenmilliós bünte­tésből mindössze húszmillió­nyit sikerült behajtani - mond­ta Polgárdy Géza, a GVH sajtó­főnöke. Idén december elejéig a legtöbb elmarasztaló határozat a fogyasztók üsztességtelen be­folyásolása miatt született. KÁBÍTÓSZERFOGÁS. Koka incsempészt füleltek le a vámo­sok a Ferihegyi repülőtéren. A 49 éves szlovák állampolgár csaknem tízmillió forint értékű kábítószert rejtegetett. Sipos Jenő, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának (VPOP) szóvivője elmondta, hogy a férfi Amszterdamon át Caracasból érkezett Budapest­re. A vámhatóság az idén eddig már 800 kilogramm kábítószert foglalt le a határállomásokon. ■ Kiskarácsony gyerekeknek Parlament Három éve hagyomány, hogy arany- vasárnap gyermekprogramokat szerveznek az Országház épületé­ben Parlamenti kiskarácsony elne­vezéssel. Az idei rendezvényekre hétszáz kisdiák kapott meghívást az ország minden szegletéből. Főként azok közül válogattak, akik bene­veztek az Álmom a jövőről címmel meghirdetett pályázatra és sikeres fogalmazásokat írtak. Áder János házelnök köszöntő­jében az egyik kisfiú pályamun­kájának zárómondatát idézve kí­vánta: „Béke és nyugalom legyen mindenhol!” A parlamenti ünnepségen a gye­rekek sokféle játékos és szórakozta­tó programba kapcsolódhattak be. Volt ügyességi labirintus, bábelő­adás, meseterem, interaktív foglal­koztató, de készíthettek mézeskalá­csot, szalmabábot is. ■ Betlehemes játék a Parlamentben FOTÓ: EUROPRESS/KALLUS GYÖRGY Családokat segítő programok Budapest A United Way a világ egyik legnagyobb jótékonysági szervezete. Tavaly 44 mil­liárd dollár adományt gyűj­tött. Magyarországon hét re­gionális tagszervezete műkö­dik - ezek tevékenységéről számoltak be a szervezők. Az Erőforrás Alapítvány United Way Magyarország nem a hagyo­mányos módon gyűjti és osztja el az adományokat. Először is a gyűjtés előtt felmérést végez, és olyan területeket támogat, ahová nem jut el semmiféle állami vagy egyéb forrás. Másodszor speciá­lis terepe a munkahely, ahol a személyenkénti kis adományok­ból jelentős segélyekre fordítható összegek gyűlnek össze, s ezeket a cégek hozzájárulásai tovább növelik. Harmadszor pedig a pénzt civil szervezetekhez juttat­ja el, amelyek az adományokat az előre egyeztetett szociális, egészségügyi és oktatási célokra fordíthatják. Ezt szigorú szabá­lyok garantálják, s igen alapos az adományok felhasználásnak ellenőrzése is. Tavaly az alapítvány országo­san 30 millió forinttal támogatott 66 szervezetet, és hozzájárult az árvízkárok enyhítéséhez a Bod- rog-Tisza vidékén. Jövő évi tervei azt mutatják, hogy ismét a legrászorultabbak jutnak jelentős pénzekhez. Első helyen állnak a krónikus betegek vagy fogyatékosok családjait se­gítő programok. Emellett 2001- ben támogatást kapnak azok a képzési formák, amelyeket a munkaügyi központok nem ka­rolnak fel, de a fiatalok számára a munkaerőpiacra való felkészülés szempontjából fontosak. _____■ » i i t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom