Új Dunántúli Napló, 2000. december (11. évfolyam, 329-357. szám)
2000-12-16 / 344. szám
4. oldal - Új Dunántúli Napló BARANYA I TÜKÖR 2000. December 16., szombat R| Mobiltornyok: túl a csúcson? Az alkotmánybíróság tárgyal a bázisállomások telepítéséről . Az ingatlantulajdonosok és a mobiltelefon-szolgáltatást végző cégek érdekei kerülhetnek szembe a tevékenység ellátásához nélkülözhetetlen mobiltornyok felépítése kapcsán. Az alkotmánybíróság (AB) a héten már foglalkozott azzal a beadvánnyal, amely kizárná azt a lehetőséget, hogy a tulajdonosok teljes beleegyezése nélkül épüljenek állomások. Csak a megyében az idén 32 új torony építésére kértek engedélyt. Baranyai körkép A piacon szereplő cégeket kettős kényszer hajtja a mielőbbi teljes lefedettség elérésére: egyrészt a vásárlók vélhetően azt a szolgáltatót választják szívesebben, aki az ország minél nagyobb részében képes biztosítani a zavartalan telefonálást. Az immáron több milliósra duzzadt mobilos tábor igényeinek kielégítése mellett a cégeket a hálózatok kiépítésére az állammal a tavaly ősszel megkötött koncessziós szerződés is inspirálja. Ez a határidők mellett kon- ceszsziós díjat is tartalmaz, a társaságok összesen hetvenmilliárd forint kifizetését vállalták. Az egyenként mintegy ötvenmillió forintba kerülő mobiltornyokkal kapcsolatban gyakorlatilag megjelenésüktől kezdve dúl a vita (káros-e, s ha igen mennyire az általuk kibocsátott sugárzás?), azonban igazán 1999 októberétől, az építési törvény módosítása után lángoltak fel az indulatok. Az új szabályozás a régiónként működő hírközlési felügyeletekre bízta az építési engedélyek kiadását az önkormányzatok helyett. Ugyanakkor a hatóságnak már arra is van mind elvi, mind pedig gyakorlati lehetősége, hogy például társasházak esetében az összes érdekelt beleegyezése nélkül kiadja az engedélyt. Azóta az AB-hoz tömegesen érkeztek beadványok az üggyel kapcsolatban.- A testület a héten már tárgyalta a bázisállomásokra vonatkozó beadványokat, ám határozat még nem született - tájékoztatta a Dunántúli Naplót Wéber Ferenc, az AB sajtófőnöke. - Erre legkorábban januárban kerülhet sor. A problémát ugyanakkor sem a szolgáltatóknál, sem a hatóságnál nem látják égető gondnak:- Az úgynevezett tűrési kötelezettség a nyomvonal kiépítésére vonatkozik, ebbe a kategóriába nem tartoznak a mobiltornyok - kezdett a középpontba került jogszabály hátterének magyarázatába dr. Angyal Ottó, a Dél-dunántúli Hírközlési Felügyelet igazgatója. - A kérdés a társasházak esetében azokat a lakókat érintheti, akik nem értettek egyet a lakóközösség igenlő döntésével. A szolgáltatók egyébként lakóközösségi hozzájárulás nélkül nem is kérik az engedélyt. Dr. Angyal Ottó elmondta, az idén csak Baranyában harminckét torony építésére adták ki az engedélyt. Az igazgató úgy fogalmazott, hogy a bázisállomások körüli hisztéria már túl van a csúcson, egyre inkább elfogadják az emberek a jelenlétüket. Jung László (képünkön), a Westel 900 pécsi irodavezetője kérdésünkre úgy fogalmazott, hogy Baranya domborzati viszonyai miatt különösen nehéz a tökéletes lefedettség elérése. Azt, hogy hol építenek újabb bázisállomást, mindig a gazdaságos- sági számítások határozzák meg. A cég jogásza a többi szolgáltató képviselőjéhez hasonlóan elmondta, hogy nem céljuk közérdekre való hivatkozással ott is megépíttetni az állomásokat, ahol azt a tulajdonosok ellenzik. MÁTÉ B. AZ EGYES MOBILSZOLGÁLTATÓK LEFEDETLEN TERÜLETEI 1 .* | • Szigetvár Szentiőrinc Sellye • Mohács Siklós _ 1 Pannon 6SM R Vodafon H Westel900 (2 W-os, gépkocsiantennával) R Westel 0660 (15 W-os, gépkocsiantennával) , Szakembereket a társasházakba! Többet kell adózni az eladott tulajdon után Több olyan jogszabály is módosul a következő év elején, amely változtat a társasházak és lakásszövetkezetek működési és adózási rendjén. A januártól hatályos új számviteli törvény egyes rendelkezései arra utalnak, hogy néhány év múlva a lakóközösségek ügyeit már csak célirányosan képzett személyek irányíthatják. PÉCS A társasházi közös képviselők egy - sokak szerint jelentős - része jelenleg sem olyan ismeretekkel, sem olyan képzettséggel nem rendelkezik, amelyek segítségével hatékonyan tudná kezelni a rá bízott sokszor több tízmilliós vagyont. A jövő évi jogszabály-módosulások már jelzik a törvényalkotó szándékát: sokirányúan képzett szakemberek intézzék a lakóközösségek ügyeit. 2001-től a lakásszövetkezeti vezetők és a közös képviselők csak akkor minősíthetik a tető-, hőszigetelési, fűtéskorszerűsítési vagy egyéb műszaki munkálatok eredményét, ha megfelelő szak- képzettségük van és szerepelnek a hivatalos műszaki ellenőri listán. Mivel az előbb említett tisztségekben tevékenykedők nagy része nem rendelkezik ilyen jellegű végzettséggel, várható, hogy a közösségeknek szakembereket kell fogadniuk - s ez nem olcsó mulatság -, amikor valamilyen műszaki jellegű beruházás véget ér, és azt úgymond át kell venni. Nagy Emil (képünkön), a Lakásszövetkezetek és Társasházak Szövetségének baranyai elnöke lapunknak elmondta, a január 1-jétől hatályos, európai uniós alapelvekre épülő új számviteli törvény egy biztonságosabb és korszerűbb könyvvitelre kötelezi a társasházakat és a lak- szövöket, bár a jogszabály egyes részei egy-két évet hagynak a felkészülésre. Bizonyos értékhatárok felett mérlegképes könyvelőnek kell majd a papírmunkát végezni. Rövid idő múlva tehát előny lesz, ha egy közös képviselő könyvelői végzettséggel rendelkezik. Jövőre lehetősége nyílik a társasházaknak arra, hogy ingatlan- eladások esetén a bevétel után egységesen adózzanak, és ne személyenként. Ha tehát egy közösség úgy dönt, hogy mondjuk a tetőteret értékesíti, akkor a lakóknak - amennyiben úgy döntenek - nem a saját személyi jövedelemadó-bevallásukban kell feltüntetni a bevételből a tulajdoni hányad alapján rájuk eső részt. A közös helyiségek bérbeadásából származó bérleti díjak után továbbra is kell forrásadót fizetni - kivéve, ha a felújítási alapba folyik be a pénz -, ám míg eddig az adóalap 20 százalékát kellett „becsengetni”, addig jövőre már 35 százalékot visz el az állam, igaz, lehetőség nyílik arra, hogy bizonyos költségeket az érintettek levonjanak az adóalapból. Akkor is adózni kell, ha a közösség működtetésre költi a befolyó összeget. N. F. Hírcsatorna PÉCSETT TEGNAP tartották az 1998-ban alapított Duna- Dráva-Száva Euroregionális Együttműködés kibővített elnökségi ülését. Az eddigi vezető szerepet a honi Baranya megye átadta az Eszék-Baranyai Kereskedelmi és Ipari Kamarának. A szervezet elnöki tisztét a következő két évben Zorán Kovacsevics, a kamara első embere tölti be. (mb) TANÚKAT KERES a rendőrség. A Pécsi Rendőrkapitányság kéri azok jelentkezését, akik látták, amint 2000. november 19-én 16 óra 40 perckor Pécsett, az Esztergár Lajos utca 1. szám előtt, az FKJ-877 rendszámú tehergépkocsi vezetője, hátramenet közben, a járdán elütötte a mögötte álló gyalogost, aki a helyszínen életét vesztette. A jelentkezéseket hivatali munkaidőben a 311 -666/15-26-os telefonon várják. (sn) NAGYÁRPÁDI ÓLTÜZ. A pécsi Nagyárpádon, a Kövesvölgyi út egyik portáján pénteken tűz ütött ki egy nagyméretű disznóólban. Mire a tűzoltók a helyszínre érkeztek, a gazda kimenekítette az állatokat. icsi KÖZLEKEDÉSI KÁOSZ PÉCSETT. Tegnap a délutáni csúcsforgalomban, a szakadó esőben több kisebb baleset történt egy időben, a 6-os főút Zsolnay-domb és 48-as tér közötti szakaszán. Egy személy- gépkocsi gyalogost gázolt, majd két helyijáratú autóbusz egymásba 4 csúszott (képünkön). A helyszínelés alatt óriási dugó alakult ki, a ko- 1 csisorban is történt több kisebb-nagyobb koccanás, fotó: laufer László Bizonytalan foglalkoztatók Kompenzált minimálbér-emelés Baranyai körkép A minimálbér 40 ezer forintra történő januári emelése érzékenyen érinti azokat a vállalkozásokat, amelyek részesei a rehabilitációs programnak, azaz megváltozott munkaképességűeket alkalmaznak. A foglalkoztatók ugyanis állami támogatást kapnak, ami eddig kompenzálta működésüket. A szociális tárca további segítséget ígér. A Szociális és Családügyi Minisztérium Rehabilitációs Főosztálya által kiadott kommüniké szerint a minimálbér emelése alaptalan félelmeket kelt a foglalkoztatókban. Félő, hogy a túl pesszimista foglalkoztatási prognózis akár munkahelyek megszűnését is eredményezheti. Tán ezt jelzi, hogy az ország több megyéjében megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató Luxin Kft. vezetői nyilatkozni sem akartak. A társaság Baranyában több mint 200 embert alkalmaz. A régióban a legnagyobb, 660 korlátozott munkaképességű dolgozónak munkát adó célszervezete, a pécsi Agora Kft. dr. Kisvárt András igazgató véleménye szerint a minimálbér emelése náluk nem okoz több gondot, mint ami más munkahelyeken is jelentkezik. A szociális tárca által jövő évben adható, a nettó árbevétel eddigi dotációja helyett, annak 1,4-es szorzóval megnövelt összegéig kérhető állami támogatás fedezi a többletköltségeket. A gond azoknál a foglalkoztatóknál van, ahol az árbevétel és a bértömeg nincs szinkronban, azaz a kifizetett bérhez képest kevés a produktum, hiszen itt a dotáció o az árbevétel függvényében csökken. A komlói Habilitas Kft. ügyvezető igazgatója, Wágner László elkeseredésének adott hangot. A 80 főt foglalkoztató cég a számítások szerint 9 millió forinttal több bért és járulékot lesz kénytelen jövőre kifizetni. Megoldás lehet a két éve felfüggesztett ön- kormányzati támogatás visszaállítása, illetve a bevétel (erőn felüli) növelése. Ha ezekre nem lesz lehetőség, marad a létszámleépítés. A Mozgáskorlátozottak Bara- ; nya Megyei Egyesületének elnöke, Ritecz László hozzátette: a helyzet bizonyára romlik valamelyest, ám a sok dolgozót foglalkoztatók könnyebben talpon maradnak, mint a néhány fős kisvállalkozások. Az elnök véleménye összecseng a szociális tárca tájékoztatójával, hiszen ahogy azt Batáriné Tanks Erzsébet, a Baranya Megyei Munkaügyi Központ rehabilitációs tanácsadója elmondta, a célszervezetek kijelöléséhez szükséges minimális létszámot a mostani 30 helyett 2002 januárjától 50 főben állapít- ii ja meg a jogszabály. ______deák a. 1 KA RÁCSONYVÁRÓ A PÉCSI MÚZEUMOKBAN. Népszerűek a Janus Pannonius Múzeum ünnepváró rendezvényei. A Rákóczi úti néprajzi osztályon kézművesfoglalkozásokat rendeztek a kicsiknek (képünkön), míg a Várostörténeti Múzeumban a hét végén kezdődnek az összejövetelek, amelyeken többek között fenyődíszeket készítenek és felidézik az elmúlt évek karácsonyi hangulatait is a résztvevők. _____ FOTÓI LÄUFER LÁSZLÓ A tanároknak is jár(na) ruhapénz A város oktatási intézményei a normatíván túl idén hét százalék pluszt kaptak az önkormányzattól dologi kiadásokra. E többletkeret egy százalékát szociális célra fordíthatta a vezető, például ruhapénzt fizethetett belőle. Ám a legtöbb helyen erre évek óta nem telik - míg a városházán igen. Mohács Amíg a Munka Törvénykönyvében előírták, hogy beosztástól függően kinek milyen időközönként járt munkaruha, automatikusan megvehették a tanárok is a köpenyt. Evek óta viszont erre nincs törvényi szabályozás, a pedagógusok zömének az ilyen juttatás csupán adható. A gyakorlat pedig az, hogy hiába szerepel a kollektív szerződésben ez a járandóság, egyszerűen nincs ruhapénz. Mohács öt általános iskolája többségében 1998-ban kaptak utoljára a munkaköpeny vásárlását igazoló blokkra 3000 forintot a tanítók és a tanárok, a testnevelők pedig hatezret, s akiknek akkor ezt kifizették, legközelebb három év múlva állhatnak elő hasonló igénnyel. Az elmúlt két év alatt természetesen már több nevelő jogosulttá vált volna e csekély plusz- juttatásra, csak általában ném volt rá fedezete az iskoláknak. Újmohácson viszont más a helyzet: a részönkormányzat kétévenként a tanároknak kifizeti a köpenyre a 3000 forintot, míg a testnevelő tanár 10 ezret kapott. A Radnóti Miklós Szakmunkás- képző és Szakközépiskolában szintén kétévenként vásárolhatnak a szakoktatók, míg három- évenként a tanárok munkaruhát, amire 3500 forintot ad személyenként az intézmény. Ugyanakkor például a Dr. Marék József Mezőgazdasági és Közgazdasági Szakközépiskolában se érvényes kollektív szerződés, se köpenyre pénz nincs.- Az ez évi költségvetés készítésekor az érdekegyeztető tárgyalások alkalmával abban állapodott meg az önkormányzat az iskolák vezetőivel, hogy a normatíván túl, városi szinten ösz- szesen plusz hét százalékos többletből egy százalékot saját belátása szerint használ fel az intézmény - mondta Katona József alpolgármester. - Ebből lehet köpenyre is fizetni - jegyezte meg, majd hozzátette, hogy jelenleg a 2001. évi költségvetést készítik elő, s ebben a pedagógusok munkaruhapénzének a biztosítása is szerepel. A városban valamivel több mint 300 pedagógust érint a téma. Az összeg személyenként nem is túl jelentős, de felvetik, mert a városháza dolgozói egy helyi önkormányzati rendelet értelmében minden év február 15-ig 34860 forint ruhapénzre évek óta jogosultak, s azt meg is kapják. BERTA MÁRIA i 1 t
