Új Dunántúli Napló, 2000. december (11. évfolyam, 329-357. szám)
2000-12-16 / 344. szám
2. oldal - Új Dunántúli Napló VILÁG TÜKÖR 2000. December 16., szombat Bezárták a csernobili poklot Péntek délben örökre leállították Ukrajnában a csernobili erőművet, amely 1986-ban az atomenergetika legnagyobb katasztrófáját okozta. A szarkofág környezetének biztonságossá tétele még nagy és költséges feladat. Csernobil-Kijev Leonyid Kucsma államfő a kijevi Ukrajna palotában élő televíziós összeköttetésben meghallgatta Vitalij Tolsztonohov vezérigazgat ó jelentését a 3-as reaktor állapotáról, majd kiadta az utasítást a végső leállításra, amit az erőmű dolgozói végrehajtottak. Közép-európai idő szerint 12.17 óra volt. A biztonsági rendszer 5. számú kulcsának elfordításával örökre leállt az erőmű, amelyben az atomenergetika történetének legsúlyosabb balesete következett be. A leállítást követő beszédében Leonyid Kucsma az ünnepélyes ceremóniára meghívott ukrán és külföldi vendégek előtt kiemelte: „Megerősítjük a világgal szembeni kötelezettségünket, végleg elbúcsúzunk a totalitárius múlt örökségétől, ismételten hangsúlyozzuk szándékunkat, hogy jövőnket megfontoltan és felelősen, az európai választás, valamint az ukrán nép és az egész emberiség jövő nemzedéke iránti gondoskodás jegyében építjük fel.” Az államfő javasolta: az erőművet a jövőben használják nemzetközi tudományos kutatóközpontként, ahol az atomlétesítményekben bekövetkező balesetek következményeit tanulmányoznák. Leonyid Kucsma hangsúlyozta: Ukrajna támogatja a nemzetközi környezetvédelmi monitoring- és ellenőrző rendszer létrehozásáról aláírandó konvenció megszületését. Az államfő az 1986-os csernobili atomerőmű-balesetre utalva kijelentette: Ukrajnának olyan számlákat kell kifizetnie, amelyeket nem írt alá, és olyan bűnöket kell levezekelnie, amelyeket nem követett el. Rámutatott: Ukrajna olyan feltételek között zárja be Csernobilt, amikor gazdaságának szerkezete még torz és nagy energiaigényű, éppen kilábalóban van a súlyos válságból. Emlékeztetett arra, hogy az erőmű bezárásával Ukrajna elektromosenergia-termelésé- nek legkevesebb öt százalékától fosztja meg önmagát, ami nemcsak jelentős veszteséget, de nem kevés kockázatot is jelent számára. Az Egyesült Államok kedvezményes célfinanszírozással járul hozzá Ukrajnában egy atombiztonsági válságközpont létrehozásához - jelentette be pénteki kijevi sajtótájékoztatóján Bili Richardson amerikai energiaügyi miniszter. Az Amerikai Nemzetközi Fejlesztési Ügynökség (USAID) ugyancsak együttműködik Ukrajnával csúcstechnológiákkal összefüggő munkahelyteremtésben a csernobili atomerőmű dolgozóinak otthont adó Szlavutics városban - közölte a miniszter. James Brady Anderson, az USAID ügyvezetője elmondta: az egyik legnagyobb segély- programot az USAID Ukrajnában valósítja meg. Az ügynökség nyugat-európai országokkal együtt a jövőben is folytatja az atombiztonság fejlesztésére irányuló munkát, elsősorban Csernobil térségében. Bill Richardson hangsúlyozta: az Egyesült Államok támogatja az atomenergia fejlesztését, de ragaszkodik az atomerőművek környezetvé- delmüeg tiszta és biztonságos működéséhez. Martonyi János külügyminiszter, aki Brüsszelben találkozott ukrán kollégájával, kijelentette: Magyarország rendkívül elégedett a csernobili erőmű bezárásával. A bezárás alkalmából rendezett ünnepélyes eseménysorozat pénteken a kijevi Szófia székesegyházban tartott ökumenikus gyászmisével kezdődött el. A gyászszertartáson jelen volt Leonyid Kucsma elnök, Viktor Juscsenko miniszterelnök, Ivan Pljuscs házelnök, valamint a kormány több tagja. 1986-ban és 1987-ben hatszázezren vetKucsma elnök televíziós láncon adott utasítást a reaktor leállítására tek részt a csernobili 4-es blokkban bekövetkezett robbanás következményeinek elhárításában, közülük kétszázezren kaptak a megengedettnél nagyobb sugárdózist. Az elmúlt tíz év során a baleset következtében egészségkárosodást szenvedett 3,2 millió ember közül több mint száz- hatvanhétezren hunytak el. Több mint négyezer-kétszáz esetben állapították meg közvetlen halálokként a csernobili baleset következményeit. Többségük - mintegy háromezren - részt vett a mentésben. „Útiterv” EU-csatlakozásunkhoz Brüsszel Mádl Ferenc köztársasági elnök pénteken Brüsszelben, egy tudományos konferencián beszélt arról is, hogy Magyarország rugalmas „útitervet” kapott az EU-csatlakozáshoz. Hazánk egyúttal üdvözli a nizzai értekezleten elfogadott elnökségi összegzést. elvét is jóváhagyta - fűzte hozzá az államfő a European Community Studies Association (ESCA) nevű nemzetközi szervezet ötödik világ- konferenciáján tartott előadásában. Az európai integráció kérdéseit jogi, közgazdasági, politikai, történelmi szempontból vizsgáló kutatókat tömörítő ESCA tanácskozását ezúttal a bővítés kérdéseinek szentelték. A konferencia plenáris ülését záró beszédében Mádl Ferenc érthetőnek nevezte, hogy a brüsszeli bizottság és egyes tagországok némi csdódottsággal fo- Magyarország üdvözli az Európa Tanács nizzai értekezletén elfogadott elnökségi összegzést, amellyel világos, kiszámítható, egyúttal rugalmas „útitervet” kapott EU-csatlakozásának folyamatához - jelentette ki Mádl Ferenc köztársasági elnök pénteken Brüsszelben egy tudományos konferencián. A bővítési stratégia elfogadása mellett szól az is, hogy adott a folyamat felgyorsításának a lehetősége, és az Európai Tanács a differenciálás gadták a nizzai csúcs eredményeit. Magyarország szempontjából azonban már maga az a tény is sikernek tekinthető, mondta, hogy létrejött a megállapodás az unió intézményi reformjairól. Szóvá tette ugyanakkor, hogy az európai parlamenti képviselői helyek elosztására tett javaslat - jelenlegi formájában - némileg méltánytalan Magyarországra nézve. Nem elsősorban azért, mert szinte azonos lakosságú országok kaptak két hellyel többet, hanem egy elv megsértése miatt. Magyar újságíróknak nyüatkozva az államfő megerősítette, hogy Magyarország diplomáciai lépéseket tesz ez ügyben. Aggodalomra ad okot magyar szempontból az is, jegyezte meg előadásában az államfő, hogy az unió intézményi reformjainak életbe lépése csak 2005-ben válik esedékessé. Reményét fejezte ki azonban, hogy csatlakozási szerződésük megkötésekor az új tagországok is kifejezésre juttathatják álláspontjukat. A konferencián az államfő kitért arra is, hogy nemzetközüeg sokkal hatékonyabban kellene védeni a kisebbségi jogokat. Az alapvető jogok európai chartája például, amelyet ugyancsak Nizzában fogadtak el az EU-tagországok állam- és kormányfői, egyáltalán nem foglalkozik ezzel a kérdéssel, holott az EU-csatlakozás koppenhágai kritériumaiban világosan megfogalmazódik a kisebbségi jogok tiszteletben tartásának a követelménye - mutatott rá az államfő. ■ Átírták a nizzai szerződést? Magyar lépések a helyelosztás módosításáért Brüsszel Bírálják az Európai Bizottság és az EU kisebb tagállamai a soros elnökséget ellátó Franciaországot, mert „egyezségeket csúsztatott be a nizzai szerződés végső szövegébe” anélkül, hogy erről valamennyi tagállam tudott volna. A tegnapi The Times szerint zavar tapasztalható az Unióban a megállapodás végső szövegét illetően. „Egyelőre nem világos, miben is egyeztek meg a tagállamok” - írja a mértékadó napilap. A dokumentum szövegét megismerve egyesek meglepetten látták, hogy Görögországnak és Portugáliának két plusz mandátumot biztosítottak az Európai Parlamentben (EP), ezáltal e két ország azonos számú képviselővel bír a nagyjából azonos lélekszámú Belgiummal. Ugyanezt a kedvezményt viszont nem kapta meg a tagjelölt Csehország és Magyarország, amelyek lakossága az előbbiekhez hasonló nagyságú. A portugál és a görög mandátumtöbblettel így az EP létszáma 732-re nőtt, a bejelentett 728 helyett. Martonyi János már csütörtökön helytelenítette, hogy az Európai Unió bővítéséről kidolgozott jegyzőkönyv szerint Magyarország kettővel kevesebb képviselőt küldhetné az Európai Parlamentbe, mint két hasonló nagyságú tagállam. Mindez a zárónyilatkozat megszületésének kavarodásában nem derült ki egyértelműen. A külügyminiszter szerint a hazánkat és Csehországot hátrányba hozó helyelosztás nincs összhangban a népképviseleti arányosság elvével. Munkatársunk kérdésére Horváth Gábor külügyi szóvivő tegnap elmondta: a brüsszeli NATO- értekezleten tartózkodó Martonyi János máris felhasználja az alkalmat arra, hogy intenzív diplomáciai lépéseket tegyen a számunkra hátrányos „helyelosztás” megváltoztatására. „Biztató, hogy meghatározó uniós tagországok osztják külügyminiszterünk véleményét. így remélhető, hogy támogatni fogják a lényeges jogi, alkotmányozási elv érvényesítését. Ha a problémát rövid időn belül nem sikerülne orvosolni, még mindig kínálkozik lehetőség a csatlakozási tárgyalásokon a kérdés felvetésére” - hangsúlyozta a Külügyminisztérium szóvivője. Brüsszeli hírek szerint egyébként Mádl Ferenc, aki csütörtökön felszólalt az Európai Tanulmányok Társasága világkonferenciáján, felvetette a helyelosztási aránytalanságot az EU bizottsági elnökének, Prodinak is. ■ Vita Ankarával NATO-tanácskozás lesz Budapesten Brüsszel Újabb ülést tartottak a NATO 19 országának külügyminiszterei az Európai Unióval létrehozandó katonai-biztonsági együttműködés kényes pontjairól. A jelek szérint a nézeteltéréseket nem sikerült teljesen kiküszöbölni, és a nyitott kérdések rendezését későbbre halasztják. A viták Törökország álláspontja körül kristályosodtak ki. Ankara továbbra sem látja biztosítva, hogy az önálló európai védelmi és biztonsági politika kialakításánál kellően figyelembe veszik a NATO- országok szerepét és létfontosságú érdekeit, vagy akár a jubileumi washingtoni csúcstalálkozó megállapodásait, továbbá a tavaszi firenzei NATO-külügyminiszteri értekezlet és az egy hete tartott védelmi miniszteri értekezlet állás- foglalásait. Míg európai részről a két nukleáris hatalom, Nagy-Britannia és Franciaország tesz különös erőfeszítéseket a fenntartások eloszlatásáért, a törökök elsősorban Washingtont akarják döntőbírónak a vitában, és túl komolynak tartják a tétet ahhoz, sem hogy azonnal és elhamarkodott döntést hozzanak. A NATO brüsszeli értekezlete alkalmával Madeleine Albright az amerikai diplomácia irányítója külön is találkozott Magyarország, Csehország és Lengyelország, továbbá a „vilniusi kilencek” külügyminiszterével. A három balti országot, valamint Szlovákiát, Szlovéniát, Bulgáriát, Romániát, Macedóniát és Albániát emlegetik a vilniusi kilencek néven. Ezek az országok a NATO tagsági akcióprogramjában készülnek fel arra, hogy később a szövetség tagjai lehessenek. A találkozón Martonyi hangsúlyozta: Magyarország támogatja a szervezet készségét a további bővítésre. Hazánk tevékeny szerepet vállal a szövetség tagsági programjában, és a kétoldalú kapcsolatok révén, tapasztalatai átadásával is igyekszik segíteni az érintett országokat a felkészülésben. A külügyminiszter kijelentette: Boszniában a nemzetközi közösségnek folytatnia kell szerepvállalását. A NATO körül tömörülő Euro- atlanti Partnerségi Tanács külügyminiszteri ülésén úgy határoztak, hogy a 46 ország minisztereinek következő értekezletét Budapes- ten tartják 2001 májusában. ■ Hírek röviden Szerbia veszélyes A Külügyminisztérium azt tanácsolja a magyar állampolgároknak, hogy gépkocsival kerüljék el Dél- Szerbiát, ahol feszültté vált a helyzet. A Görögországba és Macedóniába tartó autósoknak célszerű a bulgáriai kerülő utat választani. Koszovó továbbra sem biztonságos. Izraeli-palesztin tárgyalások? Barak izraeli miniszterelnök a legfrissebb közvélemény-kutatási felmérések szerint alulmarad a februári választásokon. Netanjahu volt miniszterelnök és Sáron ellenzéki vezető is legyőzné az ügyvezető kormányfőt. Izrael egyébként a jövő héten folytatja a tárgyalásokat a palesztinokkal - jelentették be azt követően, hogy a külügyminiszter három órán át tárgyalt Arafat palesztin elnökkel. Bűn az ittas vezetés Lengyelországban tegnaptól bűncselekménynek minősül az ittas vezetés, és akár két év börtönnel is sújtható. A szigorítás ellenzői szerint a módosítás lehetetlen helyzetbe hozza majd a bíróságokat, mert így évente 200 ezer új eljárással kell megbirkózniuk. Látogató a „hosszú füleknél” Putyin orosz elnök Fidel Castro kubai vezető társaságában meglátogatta azt a Havanna melletti lehallgatóállomást, amelynek használatáért Oroszország olajjal és más szállítmányokkal fizet. A berendezéseket mintegy 1500 orosz mérnök és katona üzemelteti. Chirac pénzügyei A francia államfő azt állítja: nem tudott a párizsi városházán évekkel ezelőtt zajló illegális pártfinanszírozási ügyről. Nyilatkozatában Chirac, aki annak idején a főváros polgármestere volt, most először vállalkozott arra, hogy a nyilvánosság előtt tisztázza, volt-e valamilyen szerepe a botrányban. Ismét repülne a Concorde A British Airways brit légitársaság arra számít, hogy hangnál gyorsabb Concorde gépeivel a jövő év márciusában vagy áprilisában ismét repülhet. A Concorde-ok repülési engedélyét szeptembertől függesztették fel, miután júliusban Franciaországban egy ilyen típusú gép lezuhant, és a fedélzetén tartózkodó 113 személy életét vesztette. TÉL SZIBÉRIÁBAN. Burját asszonyok friss halat árulnak a befagyott Bajkál-tó partján. Az őslakosok egyik fő jövedelemforrása mind a mai napig a halászat és a vadászat. _____________fotó: europress/epa » t « 4 «!
