Új Dunántúli Napló, 2000. december (11. évfolyam, 329-357. szám)
2000-12-14 / 342. szám
2000. December 14., csütörtök HATTER RIPORT Új Dunántúli Napló - 7. oldal ■hetedik oldal — Gyarapszik a pécsi világörökség A jelenlegi három helyett hét sírkamra lesz látogatható 2001 végén Pécsett. Szakemberek szerint az igényes turista egy nap alatt nem is tud végezni az ösz- szes műemlék megtekintésével. Aztán megkezdődik az idegenforgalmi fellendülés, a mostani vendégforgalom többszörösére kell számtani egy két éven belül. Az UNESCO Világörökségi Bizottsága november 30-án városunk római kori előde, Sopianae ókeresztény temetőjét felvette az UNESCO világörökségi listájára. Ezen a listán a decemberi adatok szerint összesen 690 különböző természeti és kulturális emlék található, összesen 122 országból. Magyarországról eddig 2 természeti és 4 műemlék került közéjük; 1987-ben a budai vár és Hollókő lett a világörökség része, majd 1996-ban Pannonhalma. 1995-ben a Hortobágyi Nemzed Park, és ugyanabban az évben a Szlovák Köztársasággal együtt neveztünk az Aggteleki barlanggal. ITIlliMWWIIWmMBIBMIillJriJiHI IIHIIII De miben különleges a pécsi ókeresztény temető? Katona Győr Zsuzsa régész ezt a következőkben fogalmazza meg:- Eddig Pécsett 20 római sírkamrát tártak fel a Kr. utáni 4. századból, ebből 16-ot dokumentáltak is, 11 pedig olyan állapotban van közülük, mely vagy részben most is bemutatható, vagy pedig valaha látogathatták. Ezek az Apáca utcában találhatók, valamint a Szent István tér környékén. Pillanatnyilag három látogatható közülük, az Ókeresztény mauzóleum (1988-ban adták át a nagyközönségnek), az Apáca utca 14. alatti (már a ’70-es években elkészült) és a Korsós sírkamra. Ez egy év múlva úgy fog megváltozni, hogy az 1-es sírkamra rekonstrukciója befejezés előtt áll, s ott nem egy, hanem három kamra nyílik meg egyszerre, várhatóan tavasszal. A Dóm előtti sátorral védett munkálatokról van szó, ahol a 3-as és a 4-es sírkamrák is elkészülnek. A sírkamrák figurális és ornamentális falfestése csak a római katakombafestészethez hasonlítható. A pécsi emlékek építésze.tüeg abban térnek el a Balkánon és más európai provinciákban talált hasonló épületektől, hogy a sopianaei temetőépületek között kétszinteseket is találunk, amelyeket kettős feladat ellátására emeltek: egyszerre voltak temetkezési helyek (sírkamra-cubiculum) és szertartások céljára szolgáló kápolnák (memoria).- Minek köszönhetjük a világörökségi elismerést? - kérdeztük Újvári Jenőtől, Pécs alpolgármesterétől.- Nem versenyben értük el, hogy a világ- örökség része legyünk, hanem évszázadok óta tartó folyamatos munka eredményeként, hiszen 1780-ban kezdődtek az első sírkamra- feltárások. De a város gondoskodása is több, mint egy évszázadra nyúlik vissza. A világ- örökség nemcsak a sírkamrákra, hanem az. összes temetői emlékre vonatkozik. Ami most a város feladata, hogy a régió embereinek a múltjával kapcsolatos tudását, gondolatait, érzelmeit elmélyítse. Egyfajta mélyebb Pécs-tudat alakulhat ki.- Mennyibe kerül a kamrák látogathatóvá tétele?- Nehéz megmondani, hogy mennyit kellett költeni eddig a kamrák feltárására, hiszen két évszázada folyik a munka - kezdi múltidézéssel az alpolgármester. - Csak az egyes kamra munkálatai már 70 millió forint fölött vannak, s kell még pénz az utolsó simítások elkészültéig. Hogy itt zajlanak a munkák, az a világörökségi pályázattól független, talán némiképp javított a megítélésünkön, hogy hoszszú évtizedek óta folyamatosan sok pénzt áldozunk minderre. Úgyanakkor a világörökségi ranggal közvetlenül nem jár pénz, legfeljebb könnyebben jutunk hozzá majd néhány nemzetközi tőkeforráshoz. Másrészt a titulus olyan kötelezettségeket ró a városra és a magyar kormányra, ami részletes tervben leírtak alapján nívósabbá teszi az emlékek bemutatását. Mindemellett lesz olyan rész is, amelyet soha nem nyitnak meg a lakosság előtt, például a 7-es, 8-as testetlen sírkamrák, mert hozzáférhetetlenek a cella septichora, a hétka- réjos kápolna mellett, a KIOSZK vendéglő mögött. Azt azonban érdemes megjegyezni, hogy a világörökség részévé nyilvánítás nem a bemutatást tekinti elsődlegesnek, hanem a feltárást. Az csak mindennek a járulékos hozadéka, hogy többet láthatunk majd közülük, mert több pénz jut a bemutatásra is. a város önkormányzata összekapcsolja, sőt a városfal helyreállítása is ide sorolható, s a jövő év végére befejeződő felújítási munkáik után egybefüggő igazi turistalátványosságot képez mindez a városközpontban. Olyan emlékhely születik, melyet egy igényes látogató egy nap alatt végig sem tud majd járni.- Mi lesz itt később?- Most az 5-ös sírkamra láttatása az elsődleges - mondja Katona Győr Zsuzsa -, ÓKERESZTÉNY SÍRKAMRÁK PÉCSETT Püspöki palota A világörökségbe került terület — határa A sírkamrák sorszáma Az ötös számú sírkamra feltárása- Melyek a közvetlen feladatok?- A láthatóság biztosítása mellett meg kell szervezni az üzemeltetést. Remélem, sikerül 20 millió forintot a sírkamrákra is betervezni az önkormányzati költségvetésbe. Másrészről kiadványokat kell gyártani, térképeket, útjelző és tájékoztató táblákat kell felállítani a város különböző pontjain. Az idegenforgalmunk bizonyos, hogy átértékelődik a világörökség részévé nyilvánítás miatt, de el kell teljen egy-két év, hogy bekerüljünk az útikönyvekbe, az utazási irodák bővített kínálatába. Az is tény, hogy a tapasztalatok szerint a kezdeti időkben többszörösére nő a világörökségi emléket tartalmazó térség vendégérdeklődése. Segíthet az is, hogy a város és a megye önkormányzata, valamint a püspökség szándéknyilatkozatot írt alá és csatolt a pályázathoz, melyben a védelmet és a bemutatást vállalta magára, a környezet megóvásával egyetemben. A világörökségi pályázatban eleve vállalni kellett egy védőzóna kialakítását is (ez látható a mellékelt rajzon), ami Pécsett igen szerencsés határokat eredményezett, beleesett ugyanis a Dóm-kőtár és a középkori egyetem is. Ezt a hármas történelmi műemlékegyüttest pedig mert ennek nyolcszögű az alaprajza, ami az egész Duna-vidéken nagyon ritka. Ilyen forma épület csak Splitben, a Diocletianus-palotában és Ravennában található. Évek múlva pedig az a pécsi terv, hogy a cella septi- chorát nyitják meg az érdeklődők előtt. Az biztos, hogy a közeljövőben hét sírkamrát láthatnak: az egyest, a négyest, a hármast; a mauzóleum és a kettes, valamint az Apáca úti már látogatható. Am azon ne csodálkozzon senki, hogy téli időszak- fotó: tóth lászló ban zárva lesznek az építmények. Ideiglenesen jó volna a háromkaréjos temetőkápolnát, a cella trichorát is megnyitni, ezt utoljára 30 évvel ezelőtt nézhették meg a pécsiek. Emellett pár hónapon belül elkészül egy információs táblarendszer is a városban, mely segít majd a világörökségi részhez eljutni, s a műemlékek előtt leíró szöveget helyeznek el. Másrészt a világörökségi helyszíneken a kiemelt rangot jelentő embléma is látható lesz. Újvári Jenő még hozzáteszi:- A pécsi ókeresztény temetőnek a hivatalos világörökség részévé nyilvánítása mindenképp megtörténik 2001-ben, szeretnénk valamelyik konkrét munkafázis befejezéséhez kapcsolni. De az fel sem merülhet, hogy addigra mindennel végzünk, eddig is, ezután is dolgozunk a további emlékek felkutatásán. Az esetlegesen növekvő pénzügyi támogatás elsősorban a meglévők minőségi javítását célozza meg, kevésbé az újabb kamrák megnyitását. MÉSZÁROS B. ENDRE DUNAI IMRE Könyv a ködben A Ludas Matyi néhai főszerkesztője valamikora ’60-as években „elkövetett” egy rádiókabaré-szá- mot, amely az árnyat fogalmazásra máig időszerű példázat. A jelenet egyik szereplője azon bosszankodott, hogy a pesti Nagykörúton autózva a ködben nem tudta, merre járhat, mert a sematikus üzletnevek neonfényei nem adtak támpontot. Bezzeg a kapitalizmusban ordítottak a feliratok, hogy melyik kinek az üzlete. A másik férfiú pontosabb fogalmazásra intette, és végül összerakták a még megengedhető tételt: sűrű köSen, éjszaka a széles pesti Nagykörúton autóval haladónak olykor előnyösebb lenne a kapitalizmus, mint a szocializmus. Amikor ez a jelenet íródott, igencsak megszűrték azt is, hogy milyen könyvek jelenhetnek meg. A mai bőséges könyv- kínálat egynéhány szegmensét tekintve ennek az egyébként vissza nem kívánt gyakorlatnak azért lehetett némi haszna is. Mert nem biztos, hogy mindennek úgy kell megjelennie, ahogy. Nemrég egy kisiskolásnak ajándék gyanánt vettem egy könyvecskét. A világtörténelem 250 nagy csatáját reklámozták az angobzász nevű szerző kötetének fübzövegén. Odahaza belelapoztam. Rögtön gyanús volt, hogy nem tüntették fel, a kiadás alapjául szolgáló mű mikor és hol jelent meg, ki a fordító. Aztán - noha feltételezhető volt a zanzásítás kényszere - csalódást okozott, hogy a sok piszlicsáré összecsapás kiszorította például Hannibál zámai, Napóleon borogyi- nói csatáját, sőt a népek csatájának emlegetett lipcseit b. De ez még hagyján. Annál a felfedezésnél telt be a pohár, hogy a szerző - az ismeretlen fordító áldásával - áprilisra dútumoz- ta át az 1456-os nándorfehérvári diadalt. Ráadásul a leírás végén jól értesülten utal arra, hogy „állítólag” a győzelem összefügg a déli harangszóval. Állítólag! S mindez egy Magyarországon - külön szívfájdalmamra Pécsett jegyzett kiadó termékeként - megjelent könyvben szerepel! Nyomdafestéket tűrő árnyalással csak azt mondhatom: ilyen sűrű köd esetén el tudnék képzelni némi szakmai „cenzúrát”. Ebben az egyetemi városban talán akad ehhez elég történelemtanár. CSERI LÁSZLÓ ________________________ Té rden állva Nem vásárlóknak belépni tilos!- írta ki egy japán ruhaboltos az üzlete ajtajára. Egy fiatal nőt, aki ezek után megfogott egy kabátot, de nem vette meg, büntetésül arra kényszerített, hogy térden állva kérjen bocsánatot, amiért semmit sem vásárolt. Ezek után a hölgynek át kellett adnia a nála lévő háromezer jen készpénzt a kabátra szóló „letéti díj” címén. A boltost végül sajátos üzletpolitikája miatt letartóztatta a rendőrség. Már korábban b számos panasz érkezett ellene egy fogyasztóvédelmi szövetséghez: akadt olyan „engedetlen nemvevője”, akit egyszerűen bezárt addig, amíg nem volt hajlandó vásárolni végre valamit. Nálunk ehhez hasonló jelenséget még nem tapasztaltunk. A gyakorlat inkább az, hogy éppen csak bedugja a fejét az ember az üzletbe, máris a „miben segíthetek?” típusszöveggel támadják meg, pedig leginkább arra vágyunk, hogy békén hagyjanak. Egyszer előfordult ugyan, hogy a „miben segíthetek?” kérdésre azt találtam válaszolni, hogy adjon már legyen szíves egy tízezrest, mert egyébként nem tudom kifizetni az árut. Azóta ez az eladó semmiben sem akar segíteni, pedig azt gondoltam róla, hogy segítő szándéka őszinte. A segítőkészségnek egyébként éppen az ellenkezője a gyakorlat a hipermarketekben, ahol a fellelt áruval kapcsolatban gyakran nem lehet senkinek sem kérdést feltenni, mert vásárlón kívül egy lelket sem találunk, ha pedig igen, az többnyire azt sem tudja, hogy a kérdéses cikket eszik vagy isszák. A „személyes kapcsolat” pusztán azokon a kamerákon keresztül érvényesül, amelyekkel folyamatosan figyelik minden mozdulatunkat, mert azon túl, hogy mindenki potenciálb vásárló, potenciálb tolvaj is. Persze ezzel együtt potenciális nemvásárlók is vagyunk, bár arra a fejlettségi szintre azonban, hogy térden állva kelljen bocsánatot kérni nemvásár- lásért, még nem jutottunk el. Pedig ennek volna praktikus oldala b. A sok térden álló mindig fényesre csiszolná az üzletek padlózatát. És egy ilyen helyre mégiscsak szívesebben megy be az ember. hetedik oldal HOLNAP Riport Pécsváradon két vállalkozás b bonyolít temetéseket. A köztük kialakuló rivalizálás következtében az elmúlt héten már felmerült egy temetés megakadályozásának gondolata is, és sor került a polgármester személyes közbelépésére. Természetesen minkét fél elmarasztalóan nyilatkozik a másikról. Portré A pécsi születésű László Károly igazi világpolgár, aki otthon van a földgolyó bármely pontján, bár egyébként 1945 óta Svájcban él. Jeles műgyűjtő, múzeumokat alapít, utazik. Portré A világegyetem Középiskolai tanári diplomával taníthatna a földrajz mellett turizmust is, ám a szíve csücskében a csillagászat van. 1999 óta a TIT baranyai csillagászati szakosztályának titkára, és 1994-től az Astra Pécsi Csillagászati Egyesület elnökségi tagja. A NASA- nál is megjelent társszerzőkkel közös publikációja egy becsapódási kráter magyarországi esélyeiről. Négy éve a Meteor szakfolyóirat Szabadszemes megfigyelések rovatát vezeti. Szerencsésnek tartja magát, mert azt oktatja, ami a hobbija. szerénységre int- Mikor kezdődött a csillagászat iránti vonzalom?- Másodikos gimnazista voltam, amikor a matektanárnőm csillagászati fakultációt indított. Az ő kedvéért jelentkeztem. Aztán rájöttem, addig csukva volt a szemem, nem láttam semmit a világból, a csillagászat sokkal érdekesebb, mint bármi más. Távcsövet vettem, és segítség nélkül ismerkedni kezdtem az égbolttal. Hónapokig tartott, amíg azonosítani tudtam az összes látható csillagképet. Egyetemistaként pedig csatlakoztam a pécsi amatőr csillagászokhoz. Komlón készítettem saját napórát, és a Napmegfigyelésből írtam a szakdolgozatomat.- Évek óta besegít az egyetemi oktatásba.- Sőt, a csillagászati földrajz gyakorlatot hat éve én vezetem. A legközelebbi nagy célom éppen az, hogy főállásban taníthassam a csillagászati földrajzot az egyetemen. Ez talán szeptembertől ösz- szejön. Az a baj, hogy csillagászatból nem írhatom a doktori- mat, mert ahhoz fizikusnak kellene lenni, A doktorimat tehát muszáj a településföldrajz és természetföldrajz keverékéből írnom. Egyre jobban szeretem, de sok időmet elveszi a csillagászattól.- Milyennek tartja az átlagos csillagászati műveltséget?- Világméretekben meglehetősen hiányosnak. Olyan emberrel is találkozhatunk még, aki nem hiszi, hogy a Nap körül kering a Föld. Azt meg kevesen tudják, hogy a sok száz millió galaxis közül melyikben élünk. Sajnálom, hogy az emberek tudatában alig van jelen, milyen parányiak is vagyunk a világ- egyetemhez képest, és hogy már emiatt is szerényebben kellene viselkedni, nem pedig mindent tudó önteltséggel.- Amatőr csillagászként több távcsöve is van a vizsgálódáshoz. Melyik égi objektum a kedvence?- A bolygók közül a Jupiter, mert az látszik a távcsövekkel legjobban. Izgalmas, amikor az ember a saját szemével látja, hogyan örvénylenek a gázfelhők a Jupiter légkörében. _____________puhái i. Gye nizse Péter 1972-ben született Szolnokon, de egyéves korától Baranyában, előbb Komlón, újabban Pécsett él. 1995-ben földrajz szakon végzett a pécsi egyetemen, PhD-ösztöndíjas volt 1998-ig. Több éve óraadóként csillagászati földrajzot oktat az egyetemen. Tartós párkapcsolatban él, két gyermeke van.
