Új Dunántúli Napló, 2000. december (11. évfolyam, 329-357. szám)

2000-12-01 / 329. szám

2000. December 1., péntek HAZAI TÜKÖR Új Dunámntúli Napló - 3. oldal 2001 az önkéntesek éve Tisztújításra készül a 120 éves Magyar Vöröskereszt Budapest Nem csökken a Magyar Vö­röskereszt állami támogatá­sa. A 2001-2002. évi költ­ségvetésből hiányzó össze­get biztosítani fogják a ka­ritatív munkát végzők szá­mára - jelentette be Gógl Árpád egészségügyi minisz­ter, a szervezet csütörtökön elkezdődött, háromnapos, tisztújító kongresszusán. Dr. Morzsányi Éva, a szervezet főtitkára lapunknak elmondta, hogy ma az ország minden tele­pülésén megtalálható a Vöröske­resztnek valamilyen kis csoport­ja, a nagyobb városokban pedig a központok. A legtöbb feladatot a szociális munka jelenti a mint­egy 350 ezer önkéntes számára. Sajnos nem tudnak mindenkinek segíteni, mert az ország területén egyre több a támaszra szoruló ember. A Vöröskereszt adomá­nyokat oszt szét, ezért időről idő­re szponzorokat keresnek. A la­kosság nagyon sok ruhaneművel támogatja a szervezetet. Idén is lesznek karácsonyi akciók. Min­den településen ünnepségeket rendeznek és szeretetcsomagot osztanak. Eljutnak a kórházban fekvő magányos, idős embereké hez, a hajléktalanszállók és az anyaotthonok lakóihoz is. A főtitkár hangsúlyozta, hogy az elmúlt évek hazai és külföldi katasztrófái új kihívásokat jelen­tettek a Vöröskereszt számára. Bebizonyosodott, hogy ezekben a válságos időkben nem elég a szervezettség, a technikai felsze­reltség, hiszen kellő számú ön­kéntes nélkül nem lehet gyorsan és hatékonyan segíteni. Ennek felismeréseként az ENSZ a 2001. esztendőt az önkéntesek nem­zetközi évének nyilvánította. Sikerágazatnak tekinthető ugyanakkor a véradásszervezés. Különösen a kistelepülések lakói azok, akikre hosszú évek óta mindig számíthatnak. A jövőben szeretnék elérni, hogy több egészséges fiatal csatlakozzon a sokszoros véradók táborához. N. ZS. Hírek röviden Olajbizottsági jegyzőkönyv kérdőjelekkel Az olajbizottság hat-négy arányú többséggel - MSZP-s, SZDSZ-es és FKGP-s szavazatokkal, a Fidesz és az MDF ellenében - jóváhagyta a testület munkáját lezáró jelentést. Az olajbizottság MDF-es tagja, Ba­logh László példátlannak nevezte az eljárást, melynek során a testü­let csak a tizenkilencedik oldalig vitatta meg részletesen az összeg­ző anyagot. Fazekas Sándor fideszes honatya szégyennek minősítet­te a történteket, úgy véli, hogy a jelentés alkalmatlan arra, hogy azt a parlament elé terjesszék. Kivonult az olajbizottság utolsó üléséről Lentner Csaba MIÉP-es képviselő. A politikus szerint a bizottság szakértői által készített, átdolgozott - véglegesnek szánt - jelentés egy szöveggyűjtemény, amely nem tárja fel az olajbűnözők, a politi­kai elit és az igazságszolgáltatás kapcsolatát, pedig ehhez a testület­nek minden dokumentum a rendelkezésére állt. - Ha ezt a jelentést elfogadjuk, akkor a politika és a mi bizottságunk is tevőlegesen részt vesz az olajügyek elkenésében - jelentette ki Lentner Csaba. Hatpárti egyeztetés A kulturális tárca szeretné még az idén a kormány elé terjeszteni ja­vaslatát a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházi törvény módosításáról - mondta Schanda Balázs főosztályvezető a módosítás kapcsán tartott egyeztetés után. melyen Rockenbauer Zol­tán kulturális miniszter is részt vett. Tárcaközi együttműködés Szoros együttműködésre van szükség a gazdasági és a szociális tárca között a munkanélküliség kezelésében - mondta Zalaegerszegen Harrach Péter. A miniszter kifejtette: nemrég a munkaügyi és a szoci­ális terület egy tárcához tartozott, de a munkaügyi feladatok egy része átkerült a Gazdasági Minisztériumhoz. Úgy véli, a szociális tárcának azonban továbbra is oda kell figyelme a munkaügyi gondokra. ■ In memóriám Dr. Szabó Imre A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara mély fájdalommal tudatja, hogy Dr. Szabó Imre ny. egyetemi tanár türelem­mel viselt, hosszas betegség után 2000. november 27-én, életének 74. évében elhunyt. Szabó Imre professzor Baján, 1926. március 23-án született. Álta­lános orvosi tanulmányait 1951-ben fejezte be. Hatéves honvédorvosi szolgálat után 1957-től iskolafogorvosként dolgozott. 1958-1972 kö­zött a Szegedi Orvostudományi Egyetem Fogászati Klinikáján oktatott. A tudományos munka iránti igénye már fiatal tanársegéd korában megmutatkozott. Experimentális munkáiban a nyál fizikai, kémiai tulajdonságaival és annak közvetlen klinikai vonatkozásaival fog­lalkozott. Kandidátusi értekezését 1970-ben „Az emberi nyál szénsa- vanhidratáz aktivitása különböző kísérleti körülmények között" címmel védte meg. 1972. július 1-jével a Pécsi Orvostudományi Egyetem ak­kori Stomatológiai Klinikájára tanszékvezető egyetemi tanárnak ne­vezték ki. Fő feladata a fogorvosképzés megteremtése és elindítása volt. Ezzel egy időben a Fogászati Klinika új épületbe költözött. Szabó pro­fesszor úr felvállalta az oktatás megszervezésének és az építkezés lebo­nyolításának embert próbáló feladatát és ereje maradt egy új oktatói gárda kinevelésére is. A klinika igazgatójaként 21 éven keresztül töretlenül, minden áldo­zatra kész volt azért, hogy a Fogászati és Szájsebészeti Klinika valódi iskolává váljon a magyar fogorvostudomány éltében. Működése alatt munkatársai közül hárman értek el egyetemi tanári kinevezést, akik később intézetigazgatóként dolgoztak. Fő tudományos területe a klinikai fogpótlástan volt, azonban a fog­szuvasodás etiológiájában és epidemiológiájában, a szájsebészeti té­mákban is jelentős tudományos tevékenységet folytatott. A biomecha­nikai elvekre vonatkozó tanításai ma is helytállóak a fogpótlások készí­tése során. 115 tudományos közlemény, számos egyetemi jegyzet és három tankönyvrészlet fűződik nevéhez. Társszerzője volt a több kia­dást megélt „Klinikai fogpótlástan'1 című tankönyvnek. A Magyar Fogorvosok Egyesületének 1981 és 1986 között alelnöke, majd 1986 és 1991 között elnöke volt. A pécsi fogorvosképzés meg­szervezéséért 1976-ban a „Munka Érdemrend" ezüst fokozatát kapta meg. Szakmai munkásságáért„ÉrdemesOrvos" kitüntetésben, valamint „Árkövy József Emlékérem" elismerésben részesült. Szabó Imre pro­fesszor 1993-ban vonult nyugdíjba. Emlékét kegyelettel és tisztelettel megőrizzük. Hamvasztás előtti búcsúztató 2000. december 5-én, 14.30 órakor lesz a Pécsi Központi Temető ravatalozójában. Pécsi Tudományegyetem Összefogás a csatlakozásért Népszavazás dönt az EU-ba történő belépésünkről A kormány javaslatára tegnap politikai vitanapot tartottak a parlamentben az ország uniós csatlakozásáról. Hazánk felkészültségét valamennyi párt és a kormány képviselői is jónak ítélték, az ellenzék szerint azonban komolyab­ban kellene venni a környezetvédelem és a roma társadalom problémáit. Budapest Most először szólalt fel az Országgyűlés plenáris ülésén Mádl Ferenc köztársasági elnök. Beszédében a társadalmi és a politi­kai egység fontosságát hangsúlyozta, és ar­ra kérte a parlamenti pártokat, hogy a csat­lakozás érdekében tegyék félre szűk párt- politikai érdekeiket. Utalt arra, hogy több kétharmados törvényt és az alkotmányt is módosítani kellene a csatlakozásig, ehhez pedig összefogásra van szükség. Az elvégzendő feladatok közül kiemelte a környezetvédelem, a mezőgazdaság le­maradását, valamint a szegénység csökken­tésének és a romakérdés megoldásának fontosságát. Az államfő véleménye szerint a magyar nemzeti értékeket csak az unió segítségével tudjuk megvédeni a globalizá­ció veszélyeivel szemben. Orbán Viktor miniszterelnök arra hivat­kozva sürgette az ország felvételét az unió­ba, hogy gazdasági felzárkózásunk már megtörtént, tehát ideje lenne elfoglalni helyünket a szervezet politikai intézmény- rendszerében is. A kormányfő hangsúlyoz­ta, hogy ma a gazdaság fejlődési üteme nálunk kétszerese az Európai Unió átlagá­nak, hazánk az elmúlt tíz évben a térség egyik legerősebb és legmegbecsültebb országává vált. A csatlakozás előtt elvégzendő feladatok között említette a magyar nemzet határmó­dosítások nélküli egyesítését. - A kormány célkitűzése Közép-Európa kulturális, politi­kai és gazdasági egyesítése - jelentette ki a miniszterelnök. Hozzátette, hogy a kabinet a teljes foglalkoztatottságot szeretné elérni a bérek folyamatos emelése mellett. Remé­nyét fejezte ki, hogy egy népszavazás az uniós csatlakozásról ugyanolyan sikeres A köztársasági elnök is felszólalt a parlamenti vitában lesz, mint amilyen volt a NATO-hoz törté­nő csatlakozás előtti referendum. Martonyi János külügyminiszter azt emelte ki, hogy a kormány az elkövetkező hónapokban elsősorban az uniós országje­lentésben bírált területekre akar összponto­sítani. Fontosnak nevezte, hogy az egész társadalom támogassa a csatlakozás érde­kében tett erőfeszítéseket. A legnagyobb ellenzéki párt, az MSZP elnöke és frakcióvezetője, Kovács László azt hangsúlyozta, hogy az Orbán-kabinet jó örökséget vett át, és nem lehet azt mon­dani, hogy elherdálta volna azt. Kifejtette: nem igaz, hogy a legutóbbi országjelen­tésben leírt bírálatok az ellenzék akna­munkájának köszönhetőek. Ennél éleseb­ben fogalmazott az ugyancsak szocialista Szanyi Tibor, aki azt mondta: a kormány több száz milliárdos kifizetetlen számlát hagy utódjára, egyebek mellett az elmaradt környezetvédelmi beruházások miatt. Az SZDSZ nevében felszólaló Szent-lványi István, a külügyi bizottság vezetője ehhez hozzátette, hogy a korrupció magyarorszá­gi állapota mindenképpen aggodalomra ad okot. Pártja úgy látja, hogy a kormány nem szentel kellő figyelmet az országjelentés­ben is kritizált területekre. Dávid Ibolya (MDF) azt mondta: kívána­tos lenne, ha a parlamenti pártok nyilatko­zatban mondanák ki, hogy a jogalkotásban elsőbbséget biztosítanak az intézményi jog­harmonizációnak. Csurka István rámutatott, hogy pártja, a MIÉP viszonya ellentmondá­sos a csatlakozás ügyéhez; szerinte „a ma­gyar sors azon múlik, hogy milyen erővel tudjuk a nemzeti érdekeket a csatlakozási tárgyalásokon megfogalmazni”. Knrucsai Csaba (kis képünkön), a Füg­getlen Kisgazdapárt képviselője kifejtette: az Európai Bizottság bővítési stratégiájá­nak megszületése bizonyítja a magyar kor­mány konkrét időpontot sürgető magatar­tásának megalapozottságát. Az unió belső reformjáról szólva a képviselő hangsúlyoz­ta: pártja szerint - a többi kis állammal együtt - Magyarország is abban érdekelt, hogy az Európai Bizottságba majdan dele­gálhasson egy tagot. A kisgazda képviselő szerint biztosítva van az uniós tárgyalások kellő nyilvánossága, nemzeti érdek azon­ban a megbeszélések bizalmas jellegének fenntartása, mivel 12 ország pályázik uniós tagságra, ami óriási versenyt jelent. Kurucsai Csaba úgy vélte: az országjelen­tésben olvasható kritikák ellenére a kör­nyezetvédelemben jelentős előrelépések történtek, mind a beruhá­zások, mind a regionális együttműködés terüle­tén. A honatya szólt arról is, hogy a tárgyalási feje­zetek közül tizennégyet lezártak, négy könnyebb, öt passzív, felvehető, nyolc pedig „kemény magként” további tárgya­lásokat igényel. Kurucsai Csaba kiemelte, a 2000.évi országjelentés stabilan működő demokratikus intézményrendszerről, mű­ködő piacgazdaságról szól, továbbá dicsé­rő jelzőkkel elemzi a magyar gazdaság és mezőgazdaság teljesítményét. Új szárazföldi parancsnok A Magyar Hon­védség csütörtöki vezetői állomány­gyűlésén Fodor La­jos vezérezredes, vezérkari főnök (képünkön) hangsúlyozta: a tá­vozó tisztek közül senkinek nincs oka lehajtott fejjel elhagyni a hadsereget. Az állománygyűlésen több személyi változást is bejelentettek. Havril András vezérőrnagy például a vezérkari főnök helyettese, Gyömssy Ferenc vezérőrnagy pedig a Magyar Honvédség Szárazföldi Vezérkarának vezérkari főnöke lett. Az állománygyűlésen részt vett Szabó János honvédelmi miniszter és Lányi Zsolt, az Országgyűlés honvédelmi bi­zottságának elnöke is. Ma kezdődik a küldöttgyűlés Rendkívüli küldöttgyűlést tart a hét végén Siófo­kon a Magyarok Világszövetsége (MVSZ). A Bara­nya megyei választmány három tagja fenntartáso­kat fogalmazott meg a várható eseményekkel kap­csolatban. Siófok-Pécs- Mára világossá vált, hogy az MVSZ nem választott egyesítő vezetőt magának, és felülkerekedett egy türel­metlen csoport, amely tör­vénytelenségek sorozatát követi el, a veszélyesnek tű­nő alkalmazottaknak fel­mond, fenyeget, és kétes pénzügyi, nemzetpolitikai manővereket hajt végre - mondta Pap András, az MVSZ Baranya megyei vá­lasztmányának tagja.- Az újra összehívott közgyűlés tétje, hogy min­denki számára elfogadható­an tisztázzuk a pénzügye­ket és a felelősség kérdését, valamint olyan alelnököt válasszunk, aki képes az el­lentétek kiegyensúlyozásá­ra. Ehhez a baranyai vá­lasztmány is igyekszik hoz­zájárulni. Ahhoz azonban, hogy ügynökök, szélhámosok a Szövetséget idegen érdek­központok játékszerévé te­gyék, nem járulunk hozzá ­mondta továbbá Pap And­rás. Ha megfelelő számú kül­dött jelenik meg a hét vé­gén Siófokon, és határozat- képes lesz a Magyarok Vi­lágszövetsége elnöke, Patrubány Miklós által a hétvégére összehívott rend­kívüli küldöttgyűlés, akkor már pénteken este megkez­dik érdemi munkájukat az egybegyűltek. Az MVSZ el­nökhelyettesi tisztségére két személyi javaslat érke­zett. A posztra jelölték Ki­rály Zoltánt, az MVSZ fővá­rosi szervezetének elnökét és Somorjai Bessenyei Ág­nest, a Kanadai Magyarok l • Országos Tanácsa elnökét. Közlekedési pontrendszer A napokban kerül az Országgyűlés elé a közlekedé­si pontrendszer talán végső tervezete, amelyben most már hatpárti egyetértés alakult ki. A közleke­dési morál javítását szolgáló büntetőpontokról hó­napok óta tart a vita. A mostani tervezet jelentősen eltér az eredetitől, a beterjesztők szerint sokkal inkább a segítségnyújtást szolgálja, semmint a megfélemlítést. Budapest Ha a gépjárművezető szabálysértést, vagy közlekedési bűncselekményt követ el, akkor a törvényjavaslat szerint eljárás indul ellene. Az elkövetőnek szabálysértés és bűncselek­mény esetén is - több szinten - van fellebbe­zési joga. Amikor ügyének értékelése jog­erőssé válik, akkor a rendszerben előírtak szerint automatikusan bekerül a nyilvántar­tásba a cselekményhez rendelt pont. Fontos, hogy ezeket a pontokat nem a rendőrségen, hanem a Belügyminisztériumban tartják majd nyilván. Az eredeti tervek ugyan sokat változtak, de azzal mindenki egyetértett, hogy legyen 18 pont az a felső határ, ami után automatikusan bevonják a járművezető jogosítványát. Miért nem adnak pontot, mit lehet gyakorlatilag büntet­lenül csinálni ezentúl is a vo­lán mögött? Például nem ma­rad nyoma annak, ha valaki biztonsági öv nélküli közleke­dik, vezetés közben használja a mobiltele­font, szabálytalanul parkol. Ezek továbbra is szabálysértésnek számítanak, de a súlyuk nem olyan, hogy büntetőpont is járna értük. A komolyabb szabálysértésekért - köztük például a sebességkorlátozás jelentős túllé­péséért -1 pont jár. Ha valakit a rendőr 18 al­kalommal a sebesség jelentős túllépésén ér, megérdemli, hogy elvegyék a jogosítványát - áll a javaslat indoklásában. A megszerzett pontokat kétévenként el­törlik. Ha valaki - látva, hogy közel jár a 18 pontos határhoz - jelentkezik ismereteit fel­frissítő tanfolyamra, és azt el is végzi, akkor 9-cel csökkentheti pontjainak számát. KOÓS SZABÁLYSÉRTÉSEKHEZ RENDELT PONTOK Járművezetés eltiltás tartama alatt 1 pont Ittas vezetés Sebességkorlátozás jelentős túllépése 1 pont 1 pont Szabálytalan elsőbbségadás, előzés 1 pont Vasúti átjárón szabálytalan áthaladás 1 pont Közlekedés rendjének megzavarása Engedély nélküli vezetés 1 pont 1 pont Alkalmatlan jármű, üzemképtelen fék stb. 1 pont Megengedett sebesség 25 százalékos túllépése 1pont Bekanyarodás, megfordulás, hátramenet autópályán, autóúton 1 pont Megállás útkereszteződésben 1 pont Megállás gyalogátkelőn vagy előtte Távolsági fényszóró helytelen használata 1 pont 1 pont BŰNCSELEKMÉNYEKHEZ RENDELT PONTOK Segítségnyújtás elmulasztása 7 pont Közúti veszélyeztetés Közúti baleset okozása 7 pont 4 pont Járművezetés ittasan vagy bódultán Járművezetés tiltott átengedése 7 pont 7 pont Cserbenhaqyás 7 pont > 9

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom