Új Dunántúli Napló, 2000. december (11. évfolyam, 329-357. szám)
2000-12-13 / 341. szám
2000. December 13., szerda KISTER MELÓK Uj Dunántúli Napló - 9. oldal Oldalszerkesztő: Gazdahírek ZÁRJEGYEK. Időszerű a zárjegyek megrendelése a VPO városi parancsnokságán, amelyekkel januártól el kell látni a forgalomba kerülő kannákat és borospalackokat. Legalább 20 napos átfutási idővel számoljanak a gazdák. Ugyancsak közeleg az első jövedékiadó-bevallás ideje, illetve a szőlőtermelőknek, akik nem állítanak elő árubort (csak saját fogyasztásra, legfeljebb 1000 litert) a szőlőtermés fel- használásáról készített jelentés leadásának határideje is. GYÜMÖLCSFÁK. Nyáron és ősszel sok gondot okoztak a ker- tészkedőknek a falánk darazsak, amelyek a gyümölcsök és a szőlőfürtök tömegét pusztították el. A darázsfészkeket most le lehet fújni, permetezni a közismert Chemotox nevű készítménnyel. LUCABÚZA. Régen a gazdák száz szem megszámolt tavaszi búzát helyeztek egy-egy tálkába, nedves jutadarabkára, s ezeket karácsonyig minden nap inkább csak nedvesen tartották, mintsem öntözték. így ellenőrizték a vetőmag csiraképességét. AZ ÉV BORÁSZA. Figula Mihály balatonfüredi borász lett „Az év bortermelője” 2000-ben - jelentették be a Magyar Bor Akadémia rendezvényén Budapesten, a Magyar Borok Házában. Az Év Bortermelője címet a Magyar Bor Akadémia mértékadó szakmai körök jelölése alapján ítéli oda minden évben. A választás az első körben az öt legtöbb jelölést kapott borász közül történik. Szavazati joggal a Magyar Bor Akadémia és a Hét Borbírák Rendje tagjai rendelkeznek. A választás titkos, a szavazók által lezárt borítékot kedden bontotta fel az erre kijelölt bizottság. Az idei jelöltek névsora: Árvay János (Tokajhegyalja), Bárdos Benjamin (Nagyréde), Figula Mihály (Balatonfüred), Szepsy István (Tokajhegyalja), valamint Sze- remleyHuba (Badacsony). ik> Növényi kártevők jövőre is Az év vége felé a legtöbb gazdálkodó, termesztő számvetést készít az eltelt időszakról, értékeli eredményeit, sikereit, kudarcait. Sajnos az évezred utolsó éve a vártnál lényegesen több kellemetlen meglepetést okozott, gondoljunk csak a jelentős aszálykárra, az új károsítók megjelenésére, az elgyo- mosodásra és másokra. Az 1999 őszén kezdődő gyommentesítési program folytatódott. Sok földtulajdonost, földhasználót kellemetlenül érintett az az ajánlott levél, melyben felhívták a figyelmét a művelési kötelezettségre. E kötelezettség végre nem hajtása egymilló forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. A gyommentesítés vonatkozott a kis- és zártkertekre, vízfolyásokra, utakra, táblaszéli területekre, valamint a korán lekerülő növények után maradó tarlók elgyomosodásának megszüntetésére is. Az elgyomosodással kapcsolatos a 2000. évben a gyomirtások eredménytelensége. Ennek egyik oka az a szemlélet, hogy „eddig jól bevált, jó gyomirtó hatást biztosított.” Sajnos a kisgazdaságok többségénél hiányzik az az ismeretanyag, amivel ezek a problémák elkerülhetők, megszün- tethetők lennének. A legtöbb gazdálkodó nem kéri ki a helyi növényvédelmi szakemberek véleményét, javaslatát egy-egy gyomirtási technológia kialakításánál, elvégzésénél. Igaz, hogy ennek a problémának alapja az aszályos időjárás, a monokultúrás termesztés, gyomrezisztencia és a táblákon végignézve az egyenetlen kijuttatás. Az évezred utolsó éve rávilágított az okszerű tápanyagpótlás szükségességére. Aszályos körülmények között hatványozottan jelennek meg a növényeken egyes tápanyagok hiányát jelző tünetek (egyoldalú műtrágyázás), vagy a vízhiány következtében a talajban lévő sófelhalmozódást követő gyökérelhalások, lankadási tünetek. A legyengült növényállomány könnyen áldozatává válhat a károsítóknak. Károsítók közül az almatermésűeket veszélyeztető tűzelhalásos baktériumos betegség az egész évet beárnyékolta, nagyon sok birs-, körte-, almafa, díszfa, díszcserje esett áldozatul. A betegség terjedése mérsékelhető lett volna, ha a kistermelőknél és házikertekben, valamint a szórványfákon a védekezéseket időben megkezdték volna. Az első tünetek észlelésekor a csonkozásokat, fertőzött növényi részeket még a hatósági intézkedések előtt eltávolították, megsemmisítették volna. A burgonyásokban fellépő vírusos, baktériumos betegségek keserítették meg a termesztők életét. A különböző, járványszerűen megjelenő kórokozók terjedését nagymértékben elősegítette az ellenőrizhetetlen körülmények között előállított, vagy saját fogású vetőgumó is. Az állati kártevők közül a kétszikű növényeknél jelentős volt a bolha és levéltetű kártétele. Az aszályos időjárás következtében a lédús növények (paprika, paradicsom, káposztafélék, burgonya, gyökérzöldségek) termésein, terméseiben a bagolylepkék lárváinak rágása jelentős károkat okoztak. Növekedett az amerikai kukoricabogár által fertőzött terület. A talajfertőtlenítés elhagyása miatt a talajlakó kártevők felszaporodása akadálytalan. Az új évezred első évében jelentős kártételükre kell felkészülni. Az elhúzódó, szokatlanul meleg, viszonylag száraz időjárás következtében a mezei pocok felszaporodására kell felkészülni. Az őszi vetéseknél és évelő pillangósokban már a tél folyamán nagymérvű károk keletkezhetnek. A mezei pockok irtására fel kell készülni. Czigány Csaba Lapok a kertész noteszából A hosszú ősz újabb lehetőségeket nyitott a kertészkedok előtt, de szokatlan feladatok is jelentkeztek. A kerti gyepek a folyamatos nyári szárazság után most újból kizöldül- tek és a fűszálak megnőttek. Ezeket még most is ajánlatos megnyírni, mert ha a zsenge fűszálak elfagynak, akkor a földre fekszenek és összefüggő, filcszerű réteget képeznek, amelyen keresztül se a levegő, se a csapadék nem jut el a fűcsomók gyökereihez. A gyepet úgy kell megnyírni, hogy 3-4 cm magas tarló maradjon. A szeptemberben, október elején vetett pázsit is kikelt, szépen zöldül. Ha a gazda azt tapasztalja, hogy az enyhe szellő borzolja a gyepet, akkor elkövetkezett az első fűnyírás ideje. Ehhez a fűnyírógépet lehetőleg nagy sebességre kell állítani, mert a lassan pörgő nyírókés szaggatja és nem vágja a fűszálakat! A frissen nyírt „szűz” gyepet feltétlenül meg kell hengerezni. Ennek hatására a gyep csomói hozzányomódnak a talaj felszíni rétegéhez és új, erős gyökereket fejlesztenek. Sokan panaszkodnak a gyep elmohásodása miatt. Tömeges mohásódás esetén négyzetméterenként 4-5 dkg égetett mészpor kiszórása és bege- reblyézése a fűcsomók közé igen sikeres lehet, mert megszünteti a talaj savanyúságát'és ez hátrányos a mohának, viszont előnyös a füveknek! Kihasználva a kedvező időjárást, célszerű megkezdeni a gyümölcsfák tisztogatását. Mindenekelőtt szedjék le a koronában levő moníliás gyümölcsmúmiákat, a hernyófészkeket, a gyűrűs- és a gyapjaspillék tojáscsomóit, az almafák lisztharmatos és vértetves vesszőit, mert ezzel igen sok, fertőzést terjesztő rovartojástól, illetve gombaspórától szabadulhatnak meg. Az összegyűjtött anyagot haladéktalanul el kell égetni! Vizsgálják át a korábban felrakott hernyóenyves öveket és szükség esetén újítsák meg az enyvezést vagy cseréljék ki a gyűrűket. Most lehet megszabadulni a gyümölcsfák tövéből és gyökereiből előtörő sarjaktól is. Körülöttük a földet tessék kikaparni és a sarjakat tőből - csonk meghagyása nélkül - kimetszeni. Ha csonkot hagynak, akkor jövőre abból több sarjhajtás fog keletkezni és ezeket még nehezebb lesz kiirtani. Dr. Bálint György Micsoda meglepetés! Mercedes-Benz Vito karácsonyi akció! ► Semmit sem szeretne ki A négy tárcsafék, az ABS/ASR ► Ilyen csak egyszer fordul hagyni a szállítmányból? Idd- és a kipörgésgátló a téli uta~ dó egy évben. Más már döntött fjen ás biztonságosan kívánja kon is biztonságot ad. - döntsön Ön is a Vito melleit! ► Ne hagyja ki karácsonyi elérni uticélját? - A megoldás a Mercedes-Benz Vito. Hatol- akciónkat! Most minden más ajtajai szinte vég nélkül Mercedes-Benz Vitához rendnyelik el a logméretosebb kívül kedvező áron juthat hozzá csomagokat is, dinamizmusa az AlffOCENIBi-nél, amíg a személyautókat ejt ámulatba, készlet tart. Mercedes-Benz AUTÓCENTER RT. Pécs, Koksz u. 125. Tel.: 72/539 539, fax: 72/539 540 Figyelik a mézet, mákot A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség éves munkatervébe kerül a méz és az étkezési mák kereskedelmi forgalmazásának ellenőrzése. Ezt a vizsgálatokon feltárt minőségi hibák, szabálytalanságok indokolják. A méznél a legtöbb kifogást a hibás jelölés, a mézben lévő cukor bomlástermékének magas aránya, illetve súlyhiány, a tisztaság hiánya miatt tették. A mákminták közül 93,8%- nak nem volt megfelelő a minősítése, nagyon sok volt a romlott mák. K. E. Potpourri, az illatos keverék Gyógynövényekből, fűszerekből válogathatjuk össze a különleges keveréket Mostanában gyakran hallani: ezt a különleges szót - potpourri, ami szó szerint keveréket jelent. De valójában mi is ez a keverék? A XVII. században francia szerzetesek szárított virágokat, faforgácsot illatos olajokkal kevertek össze, amivel ruhájukat, környezetüket illatosították. Ma a kereskedelmi forgalomban is kapható díszes dobozban, celofán zacskóban különböző illatú potpourri, de házilag is elkészíthetjük. Az illatokat ízlés szerint választjuk. Alapanyagnak szántott virágszirmokat, gyógynövényeket, fűszernövényeket vehetünk. Alkalmas a rózsaszirom, levendulavirág, borsmenta, kakukkfű, rozmaringhajtás, zsálya levele, citromhéj, narancshéj, szegfűszeg, ánizsmag, édesköménymag, fahéj (fűszer), borókabogyó, fenyőgyanta. A kiválasztott alapanyagokat jól zárható dobozba vagy üvegbe tesszük, majd néhány csepp illóolajat teszünk rá. (Illóolaj gyógyszertárban, gyógynövényboltban vásárolható). Lezárjuk, időnként összerázzuk. Néhány hét után felhasználható. Szobalevegő illatosítását szolgálják az illóolaj-párologtató lámpások, a színes olajmécsesek, a füstölőpálcák is. Ezek csak az égetés idején illatoznak. A potpourri hatása tartósabb. Néhány hét után, ha csökken az illat intenzitása, pár csepp illóolajjal felfrissíthető. Nem csak kellemes illatával, hanem különlegességével is dísze lehet a lakásnak. Jellegének megfelelően az erdei illathoz fenyögallyat, tobozokat, rózsaillathoz csipkebogyót tehetünk. Gyümölcs illatú keverékhez illik a japánbirs illatos termése. Szárított virágkompozíció alá, a tartóba is tehetjük a potpourrit, az illatos keveréket. Egyes illóolajoknak - a citrom- és a levendulaolajnak - levegőfertőtlenítő hatása is ismert. Búzás László Csepegtető öntözés Idén az időjárás nem kedvezett a mezőgazdasági munkáknak. Az előző évek kiegyenlítettebb csapadékviszonyai feledtették a 90- es évek közepi aszályos éveket. Még az intenzív termesztést igénylő növényeknél is gondot okozott az öntözés. Az öntözési módok közül az utóbbi néhány évben a csepegtető öntözés már térségünkben is kezd terjedni a szabadföldi kertészeti kultúráknál, köztük a dinnyetermesztésnél is. Kevésbé gyakori - a hasonló évjáratokban intenzív termesztésnél nélkülözhetetlen - a növények párologtatását csökkentő, párásító öntözőberendezések alkalmazása. E két öntözési mód együtt a növények optimális igényeihez igazodó, folyamatos, egyenletes tápanyag-ellátást biztosító lehetőséget kínál a kertészetekben. Cz. Cs. Erőt gyűjtő dísznövényeink Megfelelő körülmények kellenek a teleltetéshez A növények nagy része a komoly fagyokig kint maradhat még. Nagyon sok erkélyládában lehet látni szépen virágzó begóniákat, muskátlikat, kint vannak még a leanderek, az angyaltrombitákat is többfelé látjuk még kint. Amit most már be kellene mindenféleképpen vinni, azok a szobanövények, amiket kitettünk nyaralni. Bizony a fokföldi ibolya vagy a fikuszok most már lassan nem is annyira a nappali 6-8-10 fokot sínylik meg, hanem inkább az éjszakai lehűlést, még ha nem is megy nulla fok alá, azért azt már nem szívesen viselik el. A telelő növényeket hűvös helyre kell tenni. A leanderek például kibírják, hogy ha egy pincébe viszik le őket, csak akkor is azért időnként meg kell öntözni. Ha valaki olyan szerencsés helyzetben van, hogy van egy olyan világos lépcsőháza, ami nem melegen fűtött, de nem megy a hőmérséklet 5-6 foknál hidegebbre, az nagyon szépen ki tudja teleltetni. Itt viszont arra kell figyelni, hogy többször kell öntözni. Aki lépcsőházban tudja átteleltetni a muskátlikat, az öntözze lényegesen kevesebbet, mint mondjuk a nyár folyamán, de nem szabad, hogy kiszáradjon a földje. Akik pedig csak sötét helyen, pincében tudják teleltetni, azok kiszedik a földből, lerázzák a gyökérről a földet, a gyökerét berakják egy papírzacskóba. Felakasztják és úgy tartják és aztán tavasszal továbbindítják, vagy újraindítják. Most egy-két-három hónapig nem kell a szobanövényeket sem tápoldatozni, mert azoknak is van bizonyos nyugalmi idejük, erőt gyűjtenek a következő növekedési szakaszra. De az öntözésre, a növényvédelemre, arra oda kell figyelni. A kertben amíg nem lesz fagy, addig el lehet ültetni a hagymákat: tulipánt, krokuszt, nárciszt, esetleg jácinthagymát, ezek majd tavasszal fognak virágozni. A kertben fontos teendő, hogy a fákról lehulló lombot takarítsuk le a pázsitról, hogy a sűrű lombszőnyeg alatt ne menjen tönkre a fű. Akinek egészséges fái .vannak, az komposztálja a levéíeket. A fertőzött lombot el kell égetni, hogy a károkozók ne tudjanak áttelelni. A levelek között megbújó atkák, férgek ugyanis tavasszal ismét veszélyeztethetik a fákat, a konyhakerti növényeket. KASZÁS E. * 1 l * Miklósvári Zoltán
