Új Dunántúli Napló, 2000. december (11. évfolyam, 329-357. szám)
2000-12-12 / 340. szám
6. oldal - Új Dunántúli Napló TÜKÖR 2000. December 12., kedd Ü1HH GAZDASÁGI RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2000. december 12.) Borsodchem 7150 Ft Fotex 282 Ft O Matáv 1197 Ft u Mól 4 640 Ft fi OTP 14 450 Ft t Rába 2 380 Ft ű Richter 16450 Ft t Zalakerámia 2 360 Ft ű BUX: 7678,49 VALOTAÁRFOLYAMOK (DEC. 11.) B Vételi Éledést OTP USA-dollár 292,79 307,80 Német márka 132,18 138,96 Euró* 258,52 271,78 Svájci frank 170,39 180,93 Postabank USA-dollár 292,75 307,76 Német márka 132,26 139,04 Euró* 258,68 271,94 Svájci frank 171,14 180,31 ABN-Amro USA-dollár 293,39 306,99 Német márka 132,94 137,66 Euró* 259,54 271,04 Svájci frank 172,28 178,37 Horvát kuna* * 33,00 35,39 * Devizaárfolyam "Az MM Exclusive Change pénzváltóhelyein Az adatok tájékoztató jellegűek! Tápkorlátozás Korlátozást rendelt el a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrzési Főosztálya múlt hét szombattól a takarmányozásra szánt különféle tápalapanyagok, tápok behozatalára. Az úton lévő, illetve a megjelenés napján feladott szállítmányok még beléptethetők az országba, de a további intézkedésig azokat zárolni kell. Nem hozható be az országba húsos csontliszt, húsliszt, csontliszt, vérliszt, szárított vérplazma és más vérkészítmény, fehérjehidrolizátum, pataliszt, szarvliszt, baromfibelsőségekből készült liszt, tolüszt, szárított töpörtyű, kérődző eredetű dikalcium-foszfát, illetve zselatin és más ezen termékek felhasználásával előállított készítmények, így takarmánykeverékek, premixek, takarmány- kiegészítők ________________■ Cs ökkent az üzletszám Az országos kiskereskedelmi üzlethálózat mintegy 1 százalékkal bővült a harmadik negyedévben, az előzetes adatok alapján 6800 üzletet nyitottak meg és 5500 üzletet zártak be az említett időszakban. Baranyában viszont némileg csökkent az üzletek száma. Baranyai körkép A bővülés eredményeként 2000 szeptember végén 106 ezer gazdasági szervezet több mint 155 ezer üzletet üzemeltetett Magyarországon szeptember végén. A kiskereskedelmi üzletek 65 százalékát továbbra is a kiskereskedelmi főtevékenységű vállalkozások üzemeltették - áll a KSH jelentésében. AIII. negyedévben újabb hipermarketek, valamint nagy alapterületű szakáruházak nyitották meg kapuikat. Nálunk pontosan emiatt nem növekedett a kiskereskedelmi tevékenységet folytatók száma, de még az üzlettér nagysága sem változott lényegesen - reagál az információra Székelyhídi Gyula (képünkön), a Baranya Megyei Kereskedők Egyesülete (KISOSZ) titkára. Ebben az időszakban sem Pécsett, sem Baranyában nem nyíltak újabb hipermarkatek. A bővülés nagy része az országban éppen abból adódott, hogy a nagy bevásárlóközpontok biztosítottak viszonylagosan nagy eladótereket a kisvállalkozásoknak. A titkár azt is elmondja, hogy a megyére továbbra is jellemző az a néhány éve kialakult tendencia, miszerint elsősorban az élelmiszer-vegyiáru üzletek gazdái cserélődnek, stabil létszámot csak a ruházati, cipő, a divatárut forgalmazó kereskedők jelentenek. Szeptember végén az ezer lakosra jutó kiskereskedelmi üzletek száma a június végi 153-ról 154-re, míg az egy négyzetkilométerre jutó üzletszám 1,65-ről 1,67-re változott. A működő üzletek száma leggyorsabban a közép-magyarországi régióban nőtt. Az átlagosnál dinamikusabban bővült az észak-magyarországi régió és a közép-dunántúli régió üzletszáma. A dél-alföldi régióban (hasonlóan Baranyához) ugyanakkor több üzletet zártak be, mint ameny- nyit nyitottak. KISKERESKEDELMI ÜZLETEK SZÁMA BARANYÁBAN B Kiskereskedelmi EbbiH egyéni véllelkozék üzlet áltel működtetett 1997. december 31. 5529 2796 1998. december 31. 6444 3072 1999. március 31. 6460 3028 június 30. 6560 3045 szeptember 30. 6658 3085 december 31. 6757 3116 2000. március 31. 6783 3099 június 30. 6843 3098 A kiskereskedelmi boltok mintegy 18 százaléka Budapesten, 24 százaléka megyei jogú városokban (többek között Pécsen), 32 százaléka városokban, 26 százaléka községekben üzemelt szeptember végén. AIII. negyedévben a leggyorsabb ütemben a fővárosi üzletek száma nőtt. Az üzlethálózat 34 százalékát az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek (Baranyában ez a szám 25 százalék), 24 százalékát kultúr- és egyéb iparcikküzletek, 18 százalékát a textil-, ruházati és lábbeliboltok, 12 százalékát bútor-, műszaki és vasáruüzletek, mintegy 5 százalékát a gépjármű- és gépjárműalkatrész-üzletek tették ki szeptember végén. AIII. negyedévben legnagyobb számmal a textil-, ruházati és lábbeli-, valamint a bútor-, műszakicikk- és vasáruüzletek száma nőtt, miközben az újonnan megnyílt élelmiszer- és élelmiszer jellegű boltok száma alig haladta meg a megszűntekét. Jelentős átrendeződés következett be az üzleteket üzemeltető vállalkozások szerkezetében. A társas vállalkozások által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma 2 százalékkal nőtt, míg az egyéni vállalkozások által működtetett boltoké dig 0,1 százalékkal bővült. Az országos üzletszámon belül a társas vállalkozások által üzemeltetett arány a június végi 49,9 százalékról szeptember végére 50,5 százalékra nőtt, az egyéni vállalkozók üzleteinek aránya 49,4 százalékról 49,0 százalékra, az egyéb üzemelteté- sűeké 0,7 százalékról 0,5 százalékra csökkent. Baranyában egy kiskereskedelmi üzletet működtet 5710 gazdasági szervezet (ezek túlnyomó többsége betéti társaság), 21 vagy ennél több boltot magában foglaló hálózatot fenntartó cég 7 működik a megyében. B.C. Korszerűtlen termékdíjrendszer A környezetvédelmi termékdíjak hazai rendszere nem felel meg a piaci követelményeknek, és ellentétes az Európai Unió gyakorlatával is - hangsúlyozta több elemző. A Hulladéksors című szakmai folyóiratban nyilvánosságra hozott szakvéleményükben bírálják azt a gyakorlatot, hogy a különféle termékek után beszedett díj a költségvetéshez kerül adó jelleggel, s az így beszedett pénz egy részét pályáztatással a szaktárca osztja el. Budapest Kezdetben a bevétel meghatározott részét - 50-100 százalékát - az adott termékkörben kellett felhasználni környezetvédelmi, illetve hatékony hulladékfeldolgozási célokra, később ez megszűnt. így sokszor előfordul, hogy a befizetett termékdíjak számottevő részéből az eredeti céloktól távoli feladatokat is finanszíroznak. A termékdíj-bevételeket az eredeti célra sem az uniós országokban szokásos piaci módon használják fel. Az államnak - különösen igaz ez a csomagolóanyaghulladékokra - nem kellene részt vennie a díjak összegyűjtésében, saját szempontok szerinti újraelosztásában. Mindezt a hatékonyság elve szerint tevékenykedő piaci szereplőkre kellene bízni az uniós gyakorlatnak megfelelően - hangoztatják a szakértők. A közösség országaiban úgynevezett licencdíjat fizetnek a gyártók és a forgalmazók a különféle csomagolóanyagok begyűjtésével, a feldolgozás előkészítésével, vagy magával a feldolgozással foglalkozó vállalkozó társaságnak. A díj a piaci körülmények alapján alakul ki. A begyűjtést, a hasznosítás előkészítését vagy a hasznosítást hatékonyan, alacsony költséggel végzők nyilván kisebb díjat kérnek, így nagyobb megrendelői kört szereznek meg. Ez a díjtételek csökkenéséhez járul hozzá. Az államhoz kerülő, s így közpénzként viselkedő díjbevételek bürokratikus elosztása a pályáztatásnál megjelenő szubjektív elemek miatt nem felel meg a piaci elvárásoknak. Ennek alapján javasolják, hogy Magyarországon is mielőbb váltsa fel a termékdíjrendszert az Európai Unió országaiban bevált licencdíjas megoldás. Az rt. nem eladó Bóly Egyes hírek szerint valamennyi volt, és jelenleg még működő állami gazdaságot az elkövetkező években privatizálják. A magánosítás első ütemében azok kerülnek eladásra, amelyek tartósan veszteségesek. Horváth János fideszes képviselő a múlt héten csatlakozó módosító indítványt nyújtott be a kétéves költségvetéshez, amely a jelenleg tartós állami tulajdonban lévő 27 állami mezőgazdasági részvénytársaságból 19 értékesítését tenné lehetővé. Az elképzelések szerint főleg azok a társaságok kerülnének eladásra, amelyek mind ez idáig veszteségesen gazdálkodtak, s az elkövetkező években sincs sok remény a nyereségesség elérésére. A megfogalmazás szerint az eddig veszteségeik fedezésére rendszeres állami segítséget kapó állami gazdaságok privatizációja javíthatja a piacra termelő mezőgazdaság versenyegyensúlyát. Az rt.-k privatizációja a külső üzletrész-tulajdonosok megváltásával kapcsolatban is szóba került. A kormányzat ugyanis a jövőben mindenképpen növelni szeretné az ÁPV Rt. bevételét, ugyanis a termelőszövetkezetek külső tulajdonosainak járó körülbelül 18-20 milliárd forintot jórészt ebből szeretnék kifizetni. Pénzt csak azok kaphatnának, akik az első kárpótlás eredményeképpen alanyi jogon jutottak üzletrészhez. A termelőszövetkezetek hitelbe kapnák az igényelt, a jövő év júniusáig kötelezően kifizetendő összeget. Mint Győri József vezérigazgatótól megtudtuk, a Bóly Rt. neve szóba sem került a privatizációs elképzelések megalkotásakor. A társaság ugyanis mintagazdaság, eddig nyereségesen működött, sőt ebben az évben kiugró ered- ményeket ért el. ___________bjs. Ni ncs szabadalomdömping A Magyar Feltalálók Egyesületének állásfoglalása szerint a jelenleginél jobban kellene támogatni az ilyen jellegű tevékenységet, mivel Magyarország szellemi potenciálja a lehetőségektől jóval elmarad. Szakmai körökben nagy siker volt az idei második feltalálóolimpia, amelyen 439 találmányt vonultattak fel alkotóik. Több feltalálónak anyagi hasznot hozott az a marketingkörút, amelyen a magyar találmányokat és feltalálókat népszerűsítették a fejlett ipari országokban. Idén a Magyar Feltalálók Egyesülete mintegy 40 millió forinttal gazdálkodhatott, amelynek fele volt az állami támogatás. Jövőre ez az összeg csaknem a felére csökken, mivel a második feltalálóolimpia költségeit levonják az éves büdzséből. Ugyanakkor az állami támogatás nem mérséklődik a felére, 16 millió forinthoz jut az egyesület ebből a forrásból. Az egyesület számvetése szerint a magyar feltalálók XX. századi tevékenységének első ötven éve volt sikeresebb, ez idő alatt 42 ezer szabadalmat jegyeztettek be, míg az évszázad második felében csak 36 ezret. A szellemi potenciált az egymillió lakosra jutó szabadalmi bejelentések alapján számolják ki. Magyarország jelenleg ezen a ranglistán a 30. hely körül van, holott még a 80-as években a világ első 15 országa között volt. Jelenleg a magyar szabadalmak száma évente 700 körül mozog, míg a 80-as évek közepén a 4-5 ezret is elérte. kaszás e. Vállalkozói szakirodalom Kézikönyvet jelentetett meg a kis- és középvállalkozások fejlődésének segítésére a PRIMOM Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Vállalkozásélénkítő Alapítvány. A kiadvány országos terjesztésű, elkészítéséhez az alapítvány Phare-forrást nyert. A háromezer példányban megjelent kézikönyvben nyolcvan nemzetközi és hazai fejlesztési támogatási programot adnak közre, melyek jelentős mértékű beruházási forrásszerzési lehetőséget kínálnak a kis- és középvállalkozások tervezett befektetéseinek megvalósításához. A Kis- és Középvállalkozások Tanácsadási Kézikönyve című kiadványhoz az érintettek a tizenkilenc megyei és a budapesti vállalkozói központban - így a baranyaiban is -, az ágazati kamaráknál, illetve a vállalkozásfejlesztéssel foglalkozó helyi intézményeknél, szervezeteknél juthatnak hozzá. További ezer példányt - kedvezményesen - a hírlapárusoknál és a könyvterjesztőknél is megvásárolhatnak a vállalkozók. Januárban, ugyancsak országos terjesztésben megjelentetik a kormány Széchenyi-terv programjához kapcsolódó fejlesztési projektlehetőségeket is. K.E. MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR DISZKONTKINCSTÁRJEGYEK ÁRFOLYAMA Hátralévő Vételi Vételi Eladási Eladási Lejárat napok árfolyam hozam (%) árfolyam hozam (%) 2000.12.20. 12 99,74 10,41 0,00 0,00 2000.12.27. 19 99,54 10,44 99,73 6,13 2000.01.03. 26 99,34 10,47 99,60 6,32 2001.01.10. 33 99,14 10,50 99,47 6,50 2001.01.17. 40 98,91 10,87 99,30 6,99' 2001.01.24. 47 98,66 11,25 99,11 7,48 2001.01.31. 54 98,40 11,62 98,90 7,96 2001.02.07. 61 98,13 11,99 98,68 8,45 2001.02.14. 68 97,85 12,36 98,43 8,94 2001.02.21. 75 97,55 12,74 98,17 9,43 2001.02.28. 82 97,24 13,11 97,90 9,91 2001.03.07 89 96,92 13,48 97,61 10,40 2001.03.21. 103 96,37 13,76 97,14 10,76 2001.04.18. 131 95,39 13,79 96,35 10,79 2001.05.16. 159 94,42 13,82 95,58 10,82 2001.06.13. 187 93,48 13,84 94,81 10,85 2001.08.08. 243 91,74 13,69 93,34 10,85 2001.10.03. 299 90,11 13,54 91,91 10,85 2001.11.28. 355 88,56 13,69 90,53 10,85 Kevesebb cukorrépa termett A termelők a felvásárlási árak 30-40 százalékos emelését kérték Veszteséges évet zárnak a cukorrépa-termelők. A kedvezőtlen időjárás miatt kevesebb cukorrépa került betakarításra, ennek ellenére nem fenyeget cukorhiány. Budapest Kedvezőtlen évet zártak a cukorrépa-termesztők, az aszályos időjárás miatt a tavalyi 2,8 millió tonna helyett az idén mindössze 2 millió tonna cukorrépa kerül betakarításra. A vetésterület a tavalyi 71 ezer hektárról 61,7 ezer hektárra csökkent, de ebből is kiszántottak mintegy 11 ezer hektárt. Szőke Géza, a Cukorrépa-termesztők Országos Szövetségének elnöke szerint veszteséges évet tudnak maguk mögött a répatermesztők, a hektáronkénti átlagtermés 30 százalékkal 37 tonnára esett vissza. A szövetség a felvásárlási árak 30-40 százalékos emelését kérte a feldolgozóktól, a gyárak azonban ennek nem tettek eleget. A cukorüzemek az idén - 16 százalékos cukortartalom esetén - felárral együtt tonnánként 6800 forintot fizetnek a répáért, ez az összeg a tavalyinál valamivel több mint tíz százalékkal magasabb. A Cukor Terméktanács képviselője úgy nyilatkozott: az idén 2,9 millió tonna cukorrépa felvásárlására kötöttek szerződést a gyártók a termelőkkel, de csak 2 millió tonna termett. Az aszály sújtotta gazdáknak hektáronként 25 ezer tonna termés alatt - várhatóan támogatást kér a földművelésügyi tárcától a terméktanács. A terméskiesés miatt a gyártók az idén 300 ezer tonnával kevesebb, 280 ezer tonna cukrot állítanak elő. Tavaly 350 ezer tonna répacukrot értékesítettek belföldön, várhatóan az idén is ennyire lesz szükség. A hiányzó hetvenezer tonnát a meglévő készletből fedezik. A belföldi ellátás biztosított. A cukoripar akkor tudja a belföldi piacot uralni - mutattak rá az ágazat szakemberei -, ha a világpiaci cukorár és a vám nem kedvez a behozatalnak. A Cukoripari Egyesülés igazgatójának tájékoztatása szerint a korábbi 12 gyárból jelenleg hét üzemel, közülük a kábái a legnagyobb. Az ácsi üzem bezárását a Magyar Cukor Rt. már évekkel ezelőtt kilátásba helyezte. A cégek sorsa a magyar répacukorpiac alakulásától függ. Korábban évente félmillió tonna cukrot értékesítettek a gyárak belföldön, a fogyasztás tavaly is ezen a szinten maradt, de ebből 130 ezer tonna volt a kukoricából előállított izóglükóz. Répacukorból a kereskedelem részére 220 ezer, a továbbfeldolgo- zóknak 130 ezer tonnát szállítottak a gyárak. A répacukor értékesítési lehetőségeit hazánkban is jelentősen befolyásolja a nádcukor, az izóglükóz, illetve a mesterséges édesítőszerek növekvő kínálata. \ -uo4
