Új Dunántúli Napló, 2000. december (11. évfolyam, 329-357. szám)

2000-12-12 / 340. szám

2000. December 12., kedd Új Dunántúli Napló - 3. oldal HAZAI TÜKÖR Elfogyott az olcsó vakcina Országos körkép Várhatóan csak 2001. január végére érkezik az országba újabb szállítmány a fertőző agyhártyagyulladás megelő­zésére szolgáló oltóanyagból. Addig csak a sokkal drágább változatot tudják felkínálni a gyógyszertárakban. A vakcina azért vált hiánycikké, mert egy kisfiú halála és több gyermek megbetegedése komoly aggodalmat váltott ki országszer­te a kisgyermekes szülők köré­ben, és tömegesen kérték az oltás beadatását. Angyalosy Zsuzsa, a Hun- garopharma Rt. főosztályvezető­je lapunknak elmondta, hogy hi­vatalosan ötféle készítmény van forgalomban, ebből három fo­gyott ki a raktárakból. Ez a há­rom oltóanyag kizárólag kétéves kor felett adható. Áruk 1200-1500 forint közötti. Mivel ezeknek a szereknek a tb-támogatása 50 százalékos, ezért a patikákban 600-750 forintot kell fizetni ér­tük, igaz, védettséget mindössze 3-5 évre biztosítanak. A másüt két, korszerűbb oltóanyagból fo­lyamatos a gyógyszertárak ellátá­sa. Ezeket a készítményeket 2 hó­napos kor felett bárkinek beadhat­ják. Az 1 évesnél fiatalabb kicsi­nyeknél háromszor kell ismételni az oltást, míg az idősebbek egysze­ri oltás révén jutnak a legalább 10 évre szóló védettséghez. A két gyártó által forgalmazott kétféle ké­szítmény ára egyaránt 8770 forint. A társadalombiztosítás 0-1 éves kor között az ár 70 százalékát, 1-2 éves kor között az 50 százalékát vállalja át. Kétéves kor felett teljes árat kell fizetni. Dr. Vass Ádám, az Országos Tiszti Főorvosi Hivatal járvány­ügyi főosztályvezetője lapunk­nak elmondta, hogy Magyaror­szágon túlzott a szülők aggodal­ma. Az elmúlt év decemberében kialakult meningococcus C-bak- térium okozta megbetegedések járványa - bár az év első három hónapjában 44 esetet regisztrál­tak - elmúlt. Júliustól november végéig mindössze 22 betegnél di­agnosztizálták a kórt az orvosok, de szerencsére nem tapasztaltak területi halmozódásokat. A tiszti- orvosi szolgálat mindenütt ingye­nesen antibiotikummal látta el a betegek környezetét._______iczs. Az „üvegzsebekről” tárgyalt a Ház A szocialisták és a szabaddemokraták is áj frakcióvezetőt választottak Hosszúra nyúlt a vita a képviselők jogállásáról szóló törvény, illetve eh­hez kapcsolódva a Házszabály kor­mánykoalíció által kezdeményezett módosításáról. Ha az indítvány meg­kapja a kétharmados támogatottsá­got, a jövőben a honatyáknak évente kell nyilvános, s a korábbinál széle­sebb körű vagyonnyilatkozatot ten­niük. Országgyűlés A Fidesz és az FKGP frakciója támogatta, a MIÉP és az MDF módosításokkal elfogad­hatónak tartotta, míg az MSZP-s és az SZDSZ-es honatyák elutasították azt a koalíciós törvényterve­zetet, amelynek értelmé­ben teljes egészében megváltozna a képviselők vagyongyarapodását kö­vetni hivatott „önbeval­lás” eddigi gyakorlata. A tervezet szerint vala­mennyi képviselőnek évente írásos, nyilvá­nos nyilatkozatot kellene tennie saját és családtagjai vagyoni helyzetéről. A bevallás az ingatlan és nagy értékű ingó vagyonon kívül tartalmazná a gazdasági érdekeltsége­ket, értékpapírokat, takarékbetéteket ugyanúgy, mint a félévi járandóságot meg­haladó készpénzt, a tartozásokat és kinnle­vőségeket, ületve a saját párttól ingyenesen használatba kapott eszközöket is. A fideszes képviselők szerint a válasz­tóknak joguk van megismerni képviselő­jük zsebének tartalmát. Az MSZP-sek ugyanakkor propagandafogásnak minősí­tették a törvénymódosítást, amelynek cél­ja szerintük, hogy elfedje az igazságot Torgyán József villaépítéséről. Úgy vélték: előbb a miniszternek kellene tisztáznia magát, csak azután következhetnének a különböző szabálymódosítások. A kisgaz­dák - akik ragaszkodtak a vagyoni helyze­tet vizsgáló különbizottság létrehozásához - a miniszterüket ért sajtóhadjáratról, a családtagok önrendelkezési jogának esetle­ges sérelméről is kifejtették véleményüket. A parlamenti munkanap fejleményei kö­zé tartozik, hogy két pártban is döntöttek a frakcióvezetők személyéről. A tegnapi tisztújításra mindkét párt esetében a koráb­bi vezetők, Kovács László, illetve Kuncze Gábor lemondása miatt kellett sort keríteni. Nagy Sándor (első képünkön) Lam- perth Mónikával mérkőzött, Lamperth 51, Nagy 72 voksot szerzett az MSZP-frakció tegnapi ülésén tartott vezetőválasztáson, így az utóbbi válthatja Kovács Lászlót a képviselőcsoport élén. Helyettesei: Kato­na Béla, Vancsik Zoltán, Baráth Etele és Keller László. Nagy Sándor az Europress érdeklődé­sére elmondta: január végére olyan kabi­netrendszert dolgoznak ki, amelynek lényege, hogy a 136 szocialista képviselő mindegyike a képességeinek legjobban megfelelő területet vi­gye. Egyesek az interpel­lációk során remekelhet­nek majd, mások egy- egy törvény- tervezet előkészítésé­ben, vagy épp a parlamenten kívüli ese­ményeken kapnak nagyobb szerepet. Nem volt riválisa, így - 15 igen, 2 nem és 4 érvénytelen szavazat mellett - győzött az SZDSZ frakcióvezető-választásán Szent- Iványi István (második képünkön). A hon­atya maga - betegsége miatt - nem vett részt a képviselőcsoport ülésén, s telefonon sem lehetett utolérni. A szabaddemokrata honatyák nagy taps­sal köszönték meg Kuncze Gábor munkáját. Egyenlő egyházak Magyarországon vallásszabadság van Budapest A jelenlegi magyar kor­mány minden olyan egyhá­zat támogat, amely a csalá­dok megerősítését tekinti egyik legfontosabb feladatá­nak - ezt hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterel­nök azután, hogy tegnap találkozott két történelmi kisegyház: a baptisták és a metodisták magyarorszá­gi vezetőivel. A találkozó ismeretében minden bizonnyal néhány gondolatot másként fogalmaztak volna meg a magyar vallásszabadság hely­zetéről nemrég megjelent tanul­mány készítői. A Lelkiismereti és vallásszabadság helyzete Ma­gyarországon címmel napokban nyilvánosságra hozott jelentés­ben ugyanis az olvasható, hogy egyes jelenségek - például a tör­ténelmi egyházaknak szentelt ki­tüntető figyelem - veszélyeztetik az állam világnézeti semlegessé­gét Magyarországon. A vizsgálatot lefolytató Emberi Jogok Határok Nélkül elnevezésű nemzetközi szervezet legfonto- sább megállapítása mégiscsak az, hogy a vallásügyi szabályozás és a vallásszabadság helyzete Ma­gyarországon jobb, mint az Euró­pai Unió legtöbb tagállamában.- A lelkiismereti- és vallássza­badság magyarországi helyzeté­nek felmérését szervezetünk nem első alkalommal végezte el. 1999 novembere óta folyamato­san tartottuk a kapcsolatot az egyházak, valamint az állam ille­tékeseivel. Az elkészült anyagot pedig mindkét félhez eljuttattuk - mondta el lapunknak Buda Pé­ter, a hálózat tanácsadója. A jelentésből az is kiderül, hogy a szervezet elismerésre méltónak tartja a vallásgyakor­lásra, a vallási oktatásra, a vallási közösségek minden befolyástól mentes működésére vonatkozó jelenlegi magyar szabályozást. Felhívja azonban a figyelmet ar­ra, hogy az egyházalapítás és -működés szigorítását tervező kormányzati elképzelések ko­moly nemzetközi ellenállásba üt­köznek, mert különbséget tesz­nek az egyházak között.- Az irat ugyan tartalmaz kriti­kát, alapjaiban véve mégis pozi­tív képet alkot a hazai egyház­ügyi viszonyokról - közölte la­punkkal a jelentésre reagálva Schanda Balázs, a Nemzeti Kul­turális Örökség Minisztériumá­nak főosztályvezetője. - A készü­lő lelkiismereti- és vallásszabad­ságról szóló törvényt ért kritika még korai, csupán egy tervezet létezik.- Valamennyi egyházunk azo­nos jogokkal rendelkezik. Tény, hogy az állam kiemelten szoros kapcsolatot ápol a létszámukban jelentős és történelmi múlttal rendelkező egyházakkal - tette hozzá a főosztályvezető. - ré ­Országos körkép A sármelléki repülőtér térí­tésmentesen került a sár­melléki és a zalavári önkor­mányzatok tulajdonába egy nemrég született kormány- döntés alapján. Ezzel lehe­tőség nyílt arra, hogy Feri­hegy után kiépüljön hazánk második legna­gyobb belföldi és nemzetkö­zi repülőtere. Az Európai Unióban elvárás, hogy 200 kilométerenként regionális re­pülőtér működjön. Hazánkban vannak ugyan leszállópályák, re­gionálissá fejleszthető repülőte­rek, de azok jelentősebb forgalom lebonyolítására egyelőre nem al­kalmasak - a sármellékit kivéve.- A sármelléki Balaton Airport 1991 óta üzemel polgári mnülő- térként a volt szovjet repülőbázis területén - tájékoztatta lapunkat Zóka István repülőtéri igazgató, aki egyben a Vidéki Repülőterek Szövetségének igazgatósági tagja is. 1994-ben a repülőtér bezárt. 1995-től az ÁPV Rt. többször tett kísérletet értékesítésére - ered­ménytelenül. Később egy vál­lalkozás újraélesztette, ismét be­indult a forgalom, amely évről év­re nőtt, mára elérte az évi 20 ezer főt. Rendszeres charterjáratokat fogadnak Svájcból és Oroszor­szágból. Döntött a kormány arról is, hogy az LRI-nél, a Malévnál és a katonai repülőtereken fölösleges­sé vált, de még hasznosítható műszaki berendezések térítés- mentesen kerüljenek a debreceni és a sármelléki bázisra mintegy 400 millió forintnyi értékben. Skonda Ödön, a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság (LRI) fő­igazgató-helyettese lapunknak el­mondta: erre feltehetően egy kü­lön minisztériumi alap ad majd lehetőséget. Elsősorban rádió­navigációs, fénytechnikai beren­dezésekről, kommunikációs-légi­forgalmi irányítási eszközökről van szó. A debreceni repülőteret meg­vette a helyi önkormányzat, a bé­késcsabait és a budaörsit például a helyi sportklub „tartja életben”. A Siófok-Balatonkiliti repülőteret az LRI üzemelteti A Pécs-Pogány repülőteret az alpolgármester ál­tal alapított kht. működteti. A város tulajdonában lévő nyíregyházi repteret egy magán- társaság vette kezelésbe, sport- és kisgépes leszállásokra alkalmas, rövid pályás. Szeged önkormány­zata régóta ostromolja az állami vagyonkezelőt, mindezidáig si­kertelenül. Győrben gyakorlatilag hasonló a helyzet, az ottani légi­kikötő azonban honvédségi tulaj­donban van. A fertőszentmiklósi regionális' repülőtér üdítő kivételnek számít a többi között: zöldmezős beru­házásként a területet egy osztrák magánvállalkozó vette meg, aki úgymond kacsalábon forgó repü­lőteret épített ki, az egy kilométer hosszú, harminc méter széles ki­futópálya komoly gépek fogadá­sára is kész. Forgalma alapján a harmadik lett tavaly a rang­sorban. _________________________(CSERNYÁKSZKY) ■ * * H agyományőrzés állami szinten Az épülő Nemzeti Színház mellett kaphatnak végleges otthont A népművészeti mozgalmak értékeinek megőrzésére és erő­sítésére új nemzeti intézményt alapít 2001. január elsejétől a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM). A Hagyományok Háza megteremtésére Rockenbauer , Zoltán, a kulturális tárca minisztere Kelemen László nép- zenekutatót nevezte ki. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Lapunk megkereste a mosf hiva­talba lépett miniszteri biztost.- Mivel foglalkozik majd az in­tézmény?- Feladatainkat három részre lehet bontani. A művészeti tár ma­gába foglalja majd a megújított Ál­lami Népi Együttest, amelynek je­lenlegi szerkezete sok szempont­ból megérett a változtatásra. A Ha­gyományok Házában, ületve an­nak támogatásával az együttesnek lehetősége lesz bemutatni olyan, a népzenében és néptáncban feüel- hető értékeket, amelyekhez eddig nem férhettek hozzá. Ehhez a gyűjtemények kialakítása nyújt majd segítséget. A hagyomány­gyűjtés keretében rendszerezzük és a közönség számára hozzáfér­hetővé tesszük a legfontosabb népzenei és néptáncanyagokat. Terveink szerint csupán a hang­hordozó vagy vi-deokazetta árát kell majd megfizetni; maga a „tu­dás” ingyen lesz megszerezhető.- Mi lesz a harmadik feladat?- A közművelődési tevékeny­ség a Magyar Művelődési Intézet (MAMI) népművészeti főosztá­lyának feladatait veszi át, de át­alakítva, kibővítve. Ez az osztály foglalkozik majd az oktatás- és rendezvényszervezéssel, a nem­zetközi kapcsolatokkal, illetve a civü szervezetek támogatásával.- Milyen forrásokra számíthat az intézmény?- Az Állami Népi Együttes 300 milliós és a MAMI népművészeti főosztályának 20 millió forintos évi költségvetésére, valamint a minisztérium által biztosított 400 millió forintos támogatás fedezi majd az intézmény költségeit.- Hol kereshetjük a Hagyomá­nyok Házát?- Januártól a Corvin téren, de reményeink szerint az épülő Nemzeti Színháznak is helyt adó, új, dél-pesti városközpontban leszünk majd. ___________- j. r. ­________Hírcsatorna_________ ÚJ ELNÖK A NET ÉLÉN. Tulassay Tivadart, a Semmelweis Egyetem I. számú Gyermekklinikájának igazga­tóját választotta elnökének a Nemzeti Egészségügyi Tanács (NET), a kor­mány egészségügyi szervezéssel és irányítással kapcsolatos munkájának segítésére májusban megalakult testü­let. Tulassay Tivadar megválasztását köveiő beszédében hangsúlyozta: a NET-nek a magyar egészségügyi poli­tikát integráló szervezetként kell mű­ködnie, mentesen a napi politikától. EMELKEDŐ ÉLELMISZERÁRAK. Várhatóan nem mérséklődik az élelmi­szerek idén tapasztalt áremelkedése a jövő év első felében - jelentette ki Piros László, az Élelmiszer-feldolgozók Or­szágos Szövetségének (ÉFOSZ) főtitká­ra hétfőn. A szakember elmondta: az idei év első tíz hónapjában az élelmisze­rek átlagos áremelkedése az előző év hasonló időszakához viszonyítva 12,8 százalékot tett ki. Ez az ütem várhatóan a jövő év első felében is megmarad. ■ Városok és gyárosok Budapest A napokban együttműkö­dési szerződést kötött a Magyar Gyáriparosok Or­szágos Szövetsége és a Megyei Jogú Városok Szövetsége. A települési szervezet ülésén bírálta a kormány tömegközle­kedési terveit. A napokban tartott ülést a Megyei Jogú Városok Szövet­ségének (MJVSZ) választmá­nya, s állásfoglalást adtak ki a tömegközlekedési tervek­ről. A szervezet úgy véli, az állam fokozatosan kivonja magát a városi tömegközle­kedésből, s ez az érdekvédel­mi csoport számára elfogad­hatatlan. Az MJVSZ szerint a kormánynak támogatnia kell azt, hogy a tömegközlekedés a jelenlegi súlyát megtart­hassa, s ezért tárgyalásokat kezdenek a szakminisztéri­ummal. Az ülésen Szita Károly, az MJVSZ elnöke, Kaposvár polgármestere és Széles Gá­bor, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének ve­zetője megállapodást írt alá, amely révén segítik egymást a gazdaságélénkítésben. En­nek jegyében közös terület- fejlesztési programokat dol­goznak ki, különös tekintet­tel a hátrányos helyzetű ré­giókra, valamint a szakkép­zés terén információcserével támogatják egymást. Emel­lett a tervek szerint a jövő­ben az ipari szerkezet-átala­kításban érintett területekre külön programokat alkotnak majd. NY. SZ. é i t t i Fejlesztésre váró kis repülőterek A legtöbb vidéki repülőtér csak kisgépek fogadására alkalmas fotó: europress/kőrmendi imre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom