Új Dunántúli Napló, 2000. december (11. évfolyam, 329-357. szám)

2000-12-11 / 339. szám

2000. December 11., hétfő BARANYA I TÜKÖR Uj Dunántúli Napló - 5. oldal „Azonosíthatatlan” gondozottak A Baranya Megyei Gyermekvédelmi Szakszolgálat által működtetett gyer­mekotthon diákönkormányzata novem­ber 9-én panaszos beadványt juttatott el a fenntartó megyei önkormányzat­hoz. A népjóléti iroda munkatársai megvizsgálták a panaszokat, s elkészí­tették jelentésüket a tapasztalataikról. Pécs A vizsgálat megkezdése előtt fórumra is sor került, melyen az érdekelt felek kicserélhet­ték véleményüket az üggyel kapcsolatban. Dénesné Láng Judit, az érdekvédelmi fó­rum vezetője ott is megerősítette a pana­szokat. Többek között azt, hogy a rossz időjárás közeledtével nem biztosítottak téli ruházatot a fiataloknak. Nincs három váltás ágynemű, ezért meg kell várni, hogy a mo­sás után megszáradjon. Nincs postaköltség­re pénz, bérletet csak az iskolásoknak tud­nak venni. De nincs pénz korrepetálásra sem, a kiskorúak pedig nem kapták meg az októberi és novemberi zsebpénzüket, csak fejenként ezer forintot. A18 éven felüli utó­gondozottak közül azokat érinti a zseb­pénzmegvonás érzékenyen, akik kapcsolat- tartási támogatást sem kaptak, és még ta­nulnak. Az öltözőszekrények nem zárha­tók, a lopások mindennaposak.­Volt olyan eset, hogy a gyerek az általa aláírással igazolt csomagot nem kapta meg, vagy csak hiányosan. Azok a gyerekek, akik éppen nem tartózkodnak az otthon­ban, nem jutnak hozzá a leveleikhez, ami­ket a szakszolgálat „azonosíthatatlan” jel­zéssel visszaküld a feladónak. A vizsgálatot dr. Horváth Zsófia és Koch József, a népjóléti iroda munkatársai há­rom látogatás alkalmával bonyolították le. Megállapították, hogy valamennyi levél a szakszolgálat postafiókjára érkezik, ahol azokat a hivatalsegéd veszi át, majd a tit­kárnő osztályozza őket, és végül az igaz­gatónő végzi a postabontást. Névre szóló levelet csak abban az esetben bontanak fel, ha a gyámhivataltól érkezik. Amennyi­ben a borítékról nem állapítható meg, hogy a gondozottak közül ki jogosult az átvételre (pl. a sok Orsós nevű miatt), visszaküldik a feladónak. A vizsgálat megállapította azt is, hogy az otthonban a tárgyi feltételek nem felelnek meg a törvényi előírásnak, s bár,az intéz­ményrendszer tervezett rekonstrukciója so­rán a feladatok között szerepelt a lakóott­honos átalakítás, erre azonban eddig nem került sor. Kiderült az is, hogy a gondozot­tak számára a rendeletben előírt ruházat mennyisége nem biztosított, de a kellő vál­tóruhát egyetlen gyermekvédelmi intézet­ben sem tudják biztosítani a jelenlegi árak mellett. A mindennapos tisztálkodáshoz, testápoláshoz szükséges feltételek adottak, a három váltás ágynemű azonban nem. A tartalék ágynemű a vizsgálat szerint azért nem biztosítható a gondozottak kezelésé­ben, mert a gyerekek nagy része felelőtlen, értékeiket gondatlanul kezelik. Hiányos a kultúrálódáshoz, játékhoz, sporthoz szük­séges eszközök köre is, melynek oka a for­ráshiányon kívül ugyancsak a gyermekek gondatlansága, rongálása. Megállapítást nyert, hogy a bútorzat és a felszerelés mi­nimális, az épület lelakott, a berendezés el­használódott. A vizsgálat a fenti hiányosságokat leszá­mítva jogszabálysértést nem állapított meg, az intézmény gazdálkodási helyzetéből adó­dó elkerülhetetlen, költségtakarékos intézke­dések megtételére szükség volt. Az azonban kifogásolható, hogy ezek az intézkedések el­sősorban az állami gondoskodásra szoruló ellátottak közvetlen élethelyzetét befolyáso­ló, minőségét meghatározó költségek meg­vonását jelentették. Az intézményben a gyermekjogok részletes elemzésére nem ke­rült sor, tekintettel arra, hogy e vonatkozás­ban felmérés készül a jövő év folyamán. Érdeklődésünkre dr. Murányi Katalin, az intézmény igazgatója elmondta, hogy a vizsgálat eredményéről a tegnapi napig semmiféle értesítést nem kapott, s megle­petésének adott hangot, hogy minderről la­punkból kell értesülnie. CSERI LÁSZLÓ Nem eladók a lakások PÉCS Az önkormányzatok a tör­vény adta moratórium lejár­ta után elvileg a műemlék- védelem alá eső lakásokat is értékesíthetnék a bérlőn kí­vül harmadik félnek is. November végén lejárt a lakás- törvényben rögzített tízéves ha­táridő, ezt követően a települések a még birtokukban lévő bérlaká­sokat szabadon értékesíthetnék. Ugyancsak ebbe a körbe tartoz­nak a műemlékvédelem alatt lé­vő lakások is. Pécsett nincs napirenden a té­ma, így a még önkormányzati tu­lajdonban lévő műemlék jellegű lakásoktól sem kívánnak megvál­ni. Bókay Endre, a lakásfejleszté­si és -gazdálkodási bizottság el­nöke kérdésünkre kifejtette, hogy kizárólag alkalmi és egyedi esetekben élnek a lehetőséggel: például akkor, ha két egymás mellett lévő lakás közül az egyik megüresedik, és a szomszéd sze­retné azt megvásárolni. A pécsi önkormányzat tájékoz­tatása szerint jelenleg még mint­egy harminc ingatlanban vannak műemlék jellegű lakásaik. , Czeglédyné Levár Henriett, a Műemlékvédelmi Hivatal kiren­deltségének vezetője elmondta, hogyha mégis adásvételre kerül­ne sor, akkor a szerződésben ki­kötik, hogy az ingatlanon bármi­lyen átalakítást be kell jelenteni - már persze csak akkor, ha a tranzakcióról az önkormányzat értesíti őket. Ez ugyanis koráb­ban számos alkalommal valami- lyen okból elmaradt. _______mjl Me gfelelnek a betegnek Sásd Néhány hónapja magánkézbe ke­rült a sásdi területi tüdőbeteg-gon­dozó. A létesítmény régóta veszte­ségesen működött, nem véleüen, hogy egykori gazdája, a Baranya Megyei Kórház a magánosítást kezdeményezte. A fenntartás gondjai oly súlyosak voltak, hogy a bezárás gondolata is felvetődött. Időközben jelentkezett dr. Schreiner Mária pécsi orvosnő, hogy öt társával együtt vállalko­zásban megpróbálja a bajokat felszámolni. Az első félév tapasz­talatai alapján a megyei közgyű­lés 2001-re is engedélyezte a ma­gánüzemeltetést. A főorvosnő, aki egyben a megyei tüdőgondo­zó intézet vezetője, elmondta, hogy eddig csaknem 200 ezer fo­rintot költöttek a géppark és a műszerállomány modernizálásá­ra. Zavartalanul működik most már például az EKG-készülék, a légzésfunkciós vizsgáló, új a gyógyszerporlasztó inhaláló és az újraélesztő táska, a korszerű­sített előhívóban pedig megfelelő minőségű filmek készülnek. Az ingatlan és az épület tulajdono­sai, a sásdi városi és a hét közsé­gi önkormányzat renoválta a ren­delőt, s várhatóan a többi helyi- séget is újrafestik. _______csu-ri j. Innen is, onnan is védve Hírcsatorna A PETERDI ŐSI SÍROK. A községben megkezdődött a mű­emléki református templom re­noválása. Az elkövetkező évek­ben pályázati pénz segítségével is felújítják és megerősítik az építményt, amely már az Ár­pád-korban is létezett, majd használta a török is. A tavalyi ásatás során középkori sírokat találtak a falakon belül és az udvari cinteremben is. A re­konstrukció keretében elsőként az omlásveszélyes tetőzetet épí­tik újjá. (cs) A PÉCSUDVARDIPÁPAI ÚT árokrendszerét felújítják ezek­ben a napokban. A betonla­pokkal bélelt vízelvezetőkből eltávolítják az évek alatt fel­gyülemlett földet, gyomot, va­lamint szemetet. A völgyek és hidak közelében kezdték a munkát, a pécsi dögkúttól ki­indulva. (cs) PÉCSETT OLYAN BETÖRŐ járt nemrég a Verseny utcai ga­rázssoron, aki négy garázsba hatolt be, azonban értéket nem vitt magával. A helyiségek ajta­ját felfeszítette, nagyon kere­sett valamit, de semmit sem dúlt fel. Százmilliók a szennyvízhálózatra A várhatóan jövőre induló, több mint 600 milliós szenny­vízberuházáshoz további pályázatokat nyújtott be az ön- kormányzat. A Zengővárkonnyal közös fejlesztéshez a te­lepülések csaknem 300 milliót már megszereztek a köz­ponti alapból. Pécsvárad-Zengővárkony Régi terv a Zengő-alján a szenny­vízhálózat kibővítése és a mosta­ni tisztító kapacitásának növelé­se. Erre a több százmilliós fej­lesztésre saját erőből nem tudtak volna vállalkozni, vi­szont a köz­ponti alapok tá- mogatásával akár már jövőre elkezdődhet­nek a munkála­tok. Amint arról lapunk már beszá­molt, a mintegy 600 milliós mun­kálat költségének csaknem felét fedezi az az állami hozzájárulás, amit a települések a közelmúlt­ban elnyertek. Fenyvesi János, Pécsvárad jegyzője (képünkön) kifejtette: mivel a fennmaradó összeg is magas, további pályáza­tokat készítettek el. Bori Gábor, az önkormányzat pályázati ügyekkel foglalkozó munkatársa elmondta, két igény­lés már kész, az egyiket a környe­zetvédelmi, a másikat a vízügyi alaphoz nyújtották be. Ha mind­két esetben sikerrel teljesítené­nek, az egyikről feltehetően le kellene mondaniuk, hiszen törvé­nyi előírás, hogy a beruházásnak maximum 80 százaléka lehet központi segítség, a maradék mintegy 120 milliót mindenképp a településeknek kell állni. Azaz, ha a pályázatokon a 80 százalék­nál többet is szereznek, a plusz­összeg nem használható fel. Mindenesetre a 300 milliós, már elnyert állami segítség nagy lökést adhat a munkálatoknak. A közbeszerzési eljárások megkez­dődtek, az első érdeklődő kivite­lezők már meg is jelentek a prog­ramcsomagokért. Ha minden kedvezően alakul, jövő év máso­dik felében elkezdődhetnek a munkák. A szennyvízcsatorna-bővítés egyik fázisa Zengővárkony és Pécsvárad közös szakaszának kialakítása, a másik jelentős fej­lesztés a város keleti és újtelepi részén várható. Azt egyelőre még nem tudni, mennyi lesz a lakossági önrész a rákötéseknél, ezt az elnyert pályázati pénz még befolyásolhatja. Emellett a szennyvíztelep kapacitását is növelni akarják a jelenlegi napi 300 köbméterről 1000 köbmé­terre. NYAKA SZ. TÖRÖK KÚT PÉCSETT. Újra építették az 1980-1 a Kálvária és a Zöldfa utca sarkán. Az eredetileg a török uralom alatt ki- alakított kútházat most az útfelújítás egy részeként építették meg. ■ Egy műhely tündöklése és bukása (“I Lottószámok Ötös lottó: Hatos lottó: © © © Jokerszám: 588902 A nagy hagyományokkal bíró Pécsi Grafikai Műhelynek csak az emléke maradt meg. Milliókat érő berendezé­sei évekig raktárakban porosodtak, mára pedig részben Sellyére, részben az egyetemre kerültek. A pécsi művé­szek egy része nagyon sajnálatosnak tartja a történteket. Pécs-Sellye A Pécsi Grafikai Műhelyt valamikor a Pé­csi Városi Tanács a Művészeti Alappal kö­zösen hozta létre az akkori István téren, a Nevelők Háza pincéjében. Eleinte Bizse János festőművész vezette, majd a nyolc­vanas években Újvári Jenő „szellemi” és Szatyor Győző „gyakorlati” irányításával működött. Szatyor odakerülése ellen a művészek egy része tiltakozott, mond­ván, mit keres ott egy fafaragó? Ennek az lett a következménye, hogy a város kultu­rális vezetői békéltető „tárgyaláson” igye­keztek a nyugalmat helyreállítani. Miután ez nem sikerült, több rangos művész nem tette be a lábát többé a műhelybe, amely később némi kalandozásokon keresztül a Rét utcai pártgarázsba költözött át. Oda az egyetemről jártak a hallgatók litográfi­át és rézkarcot készíteni, mert az egyete­men nem volt grafikai műhely. Néhány éve azonban felszámolták a grafikai mű­helyt, s a rendkívül értékes berendezés raktárba került, amelyért a Pécsi Galéria komoly összegeket fizetett. Aztán a na­pokban nyilatkozott a televízióban Sza­tyor Győző, s ebből néhány művész meg­tudta: a berendezés jó része Sellyére ke­rült. Pedig, érvelnek a művészek, Keserű Ilona egyetemi tanár levélben is kérte Újvári Jenő mostani alpolgármestertől a berendezéseket az egyetem részére. Három évig porosodott raktárakban minden, mondja Szatyor Győző, az Or­mánsági Művészeti Műhely kuratóriumá­nak elnöke, ezért szólt Gamus Árpádnak, a Pécsi Galéria megbízott igazgatójának, hogy szükség volna rájuk, ha már senki­nek sem kell. 1996-ban egy hét alatt kellett megszün­tetni a Grafikai Műhelyt, mondja Gamus Árpád, és a felszerelést egy magáncégnél helyezték el, egyre emelkedő bérleti dí­jért, négy-hatszáz ezer forintot fizettek a tárolásért évente. A felszerelést hivatalo­san a sellyei önkormányzat kérte, s olyan szerződést kötöttek velük a pécsi önkor­mányzat jóváhagyásával, hogy bármikor, 60 napon belül visszaadják, ha Pécs erre igényt tartana. A napokban vittek föl egy Nyomás alatt litogépet és 16 követ az egyetemre is dr. Aknai Tamás dékán kérésére, aki a kül­földi diákok ilyen irányú igényeire hivat­kozva kért segítséget. Pinczehelyi Sándor egyetemi docens vé­leménye szerint a felszerelésnek jó helye van Sellyén, ami az egyetemnek jutott, az pedig elégséges az oktatáshoz, hiszen nincs az egyetemen grafikusképzés. Nincs is olyan ember, technikus, aki szakszerűen meg tudná mutatni az eljárásokat. Valkó László egyetemi docens évekig dolgozott a műhelyben, voltaképpen grafikai életmű­vét ott hozta létre, s a Képzőművészeti Fő­iskolán ezt is tanulta. Állítása szerint a festő szakon és a rajz­vizuális szakon belüli mester­ségfejlesztő tárgyak között is helye lenne a sokszorosító gra­fikának. A felszerelés Sellyére kerülése pedig mindenképpen Pécs város vesztesége. CSERI L. A litográfia: kőrajz, kőnyomat. Vonalas, árnyalt vagy színes rajz, kép sokszorosítása kőről. A fi­noman csiszolt mészkőre zsiradéktartalmú kré­tával rajzolnak, amely a nyomdafestéket felve­szi, és nyomás alatt leadja, míg a mészkő vízzel kezelt része a festékre érzéketlen marad. FOTÓ: LÄUFER LÁSZLÓ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom