Új Dunántúli Napló, 2000. október (11. évfolyam, 270-299. szám)
2000-10-17 / 286. szám
,:| 2000. Október 17., kedd HÁTTÉR - RIPORT Új Dunántúli Napló - 7. oldal hetedik oldal — Iskola a város szívében Őszbe forduló hajú, élénk tekintetű, derűs öregdiákok találkoznak minden hónap első hétfőjén Pécsett. Egy pohár bor mellett mindennapjaikról beszélgetnek, és régmúlt emlékeket idéznek. Ciszterci diákok voltak egykor valahányan. Ha a Ciszterci Rend Pécsi Nagy Lajos Gimnáziumának történetét akarjuk megismerni, nagyon messzire kell visszalépnünk az időben. 1687-ben, a török kiűzése után a jezsuiták nyitottak itt iskolát, és építettek kollégiumot. A rend feloszlatását követően, 1773-tól világi papokkal és oktatókkal működött tovább a jó hírű iskola. Rendeletek jöttek, jogviták, költözködés, szigorú nyelvhasználati korlátozások, centralizációs kísérletek, míg végül a-gimnáziumot újra egy szerzetesrend vette át. A korábban mezőgazdasággal és építészettel foglalkozó ciszterciek. Miután I. Ferenc király 1813. február 9-én kelt rendeletével átadta az iskolát Dréta Antal zirci ciszterci apátnak, a következő év őszén 2 ciszterci, világiak segítségével megkezdte az oktatást Pécsett. A következő tanévben már 400 diákjuk volt, akiket teljes ciszterci tantestület tanított. Az 1848-49-es forradalom és szabadság- harc sem múlt el nyomtalanul, a bukás után az épület császári katonai kórházként és garnizonként működött, így a tanítás a volt pálos rendházban folyt egészen 1866-ig. Ekkortól újra az eredeti, de már felújított, bővített épületben kaptak helyet az atyák. Ez a korszak volt a gimnázium virágkora. Jelentős eredményeket értek el mind az oktatás, mind a tudományos munka terén. Ez a lendület a századforduló után is tartott, de a kitörő I. világháború gátat vetett a fejlődésnek. Az iskola 1921-ben vette fel Nagy Lajos nevét, és 1922-ben 5-600 taggal megalakult a Ciszterci Diákszövetség Pécsi Osztálya. A 30-as években pedig - dr. Kiss Albin, később Kühn Szaniszló igazgatása alatt - már az ország egyik legmodernebb intézménye a Ciszterci Rend Pécsi Nagy Lajos Gimnáziuma.- Abban az időben - meséli a 77 éves Gombos Karcsi bácsi - a 4 elemi után a 4 polgári vagy a 8 osztályos gimnázium következett. Engem a szüleim a ciszterci gimnáziumba írattak. Emlékszem, 72-en voltunk egy osztályban - talán 25-en élünk közülük. Máig nagy szeretettel gondolok vissza azokra az évekre és a tanáraimra. Szigorú, nagy tudású és rendkívül melegszívű emberek voltak. Közülük sajnos, már csak dr. Horvát Olivér Adolf van az élők sorában. Máig emlékszem, hogy jártuk a Mecseketntká, szép növényeket kutatva. Ő szerettette meg velem a botanikát, a természetrajzot. Horvát Olivér Adolf (első képünkön) címzetes egyetemi tanár ma 93 éves. Pécsett, Janus Pannonius utcai lakásában szakkönyvek, tudományos munkák, növénygyűjtemények veszik körül. Ölében nyugtatja két kezét, miközben hintaszékében ülve, szelíd mosollyal emlékezik.- Horvát Olivérnek születtem - mondja de mindenki kapott rendi nevet, az enyém Adolf. 1932-ben kerültem Pécsre, az első igazgatóm dr. Kiss Albin volt. Akkoriban a 8 osztályos gimnáziumban 18-an tanítottunk, a rajzés a tornatanár kivételével mindannyian felszentelt papok. Kollégiuma nem volt a rendnek, így a pécsi diákok kerültek többségbe a vidékiekkel szemben. Sokan jelentkeztek, de mivel a létszám kötött volt, elkerülhetetlenül csalódás és keserűség érte azokat, akik nem kerültek be. A ciszterci nevelési rendszer nagyon családias. Szeretetteljes kapcsolatban éltünk a gyerekekkel, akik minden gondjukkal, bajukkal hozzánk jöttek.- Éreztük a tanáraink szeretetét - mondja Gombos Karcsi bácsi de éreztük a szigorukat is. A szabályokat be kellett tartani... és némelyiket be is tartottuk. Hiszen mi is csak gyerekek voltunk, diákok. Emlékszem - nem tudom, miért -, a Király utcában nem járkálhattunk. Úgyhogy zsebre csaptuk a fekete-fehér szalagos sapkánkat, úgy sétafi- káltunk. Csak a Palatínus környékén kellett vigyázni, ott, az udvarban működött ugyanis egy borbélyműhely, oda jártak a mi papjaink nyiratkozni. Ott tehát nem ártott az óvatosság, mert ha elkaptak, mehettünk az osztályfőnökhöz jelentkezni. A fehér asztal mellett emlékező egykori ciszterci diákok ma köztiszteletnek örvendő idős emberek. Akkor azonban nem voltak mások ők sem, mint minden csínyre kapható nebuló. A Felcser-ikrek közül hol egyik, hol másik tanult, a feleltetéskor - függetlenül attól, hogy melyiküket szólították -, mindig az állt fel, aki épp készült az órára. Következményei voltak az el nem készült matekleckének, a latinóra alatt folytatott kártyapartinak. Török József, akinek az unokája is a Nagy Lajos Gimnáziumban érettségizett, arról beszél, milyen nagy hasznát vette később az egykori németleckéknek. Mindannyian emlékeznek a hajdani érettségi elnök rettegett szigorára és az aprócska termetű Fábián tanár úr emberségére, meg dr. Böröcz Marcell osztályfőnök sajátos, jellemformáló pedagógiájára.- Lehet, hogy az oktatásban minden tanárunk más módszert követett, de nevelni egy szellemben neveltek - jegyzi meg valaki, és erre mindannyian csendben rábólintanak.- Pontosan tudtuk és éreztük, mekkora rangot jelent az, hogy a Ciszterci Rend Gimnáziumába járhatunk. Sajnos, 1948 után ezt egyre kevésbé volt célszerű emlegetni. A II. világháború után szomorú időszak következett'az iskola történetében. Két évvel5 az államosítást követően, 1950. június 7- én az ÁVH elhurcolta az összes Pécsett tartózkodó ciszterci atyát. Ekkor az iskola a Széchenyi Gimnáziummal összevontan működött, de az államosítással összeomlott mindaz a ciszterci pedagógia, amit a rend 140 év alatt épített ki. A Ciszterci Rend Zirci Apátsága 1989-ben kapta vissza működési engedélyét. A fakultatív hitoktatás és a pécsi pedagógusokat felkészítő Ciszterci Pedagógiai Műhely megszervezése dr. Arató Orbán ciszterci házfőnök nevéhez fűződik. 1993-tól a gimnázium fenntartója a Ciszterci Rend Zirci Apátsága, 1998-tól pedig közös igazgatású, többcélú intézményként működik Pécsett a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma és Kollégiuma. Dr. Arató Orbán házfőnök (második képünkön) egyike az 1941-ben érettségizetteknek, így régi barátai üdvözletével keresem fel. Végighallgat, aztán derűs mosollyal megválaszolja az összes kérdésemet, mielőtt még bármelyiket is feltettem volna.- Épp most készítettem el gimnáziumunk történetét az Internet honlapunk számára. Megtalál benne mindent, amire csak szüksége van. Használja nyugodtan - mondja, és kedvesen a kezembe adja a 4 sűrűn teleírt ívet az iskola diáklapjának és idei évkönyvének kíséretében. A gimnázium múltjára vonatkozó, fentebb már leírt adatok mellett innen tudom azt is, hogy az idén 6 és 4 évfolyamos tagozatokban összesen 748 diákja van az iskolának. A 11. osztályos Hor- váth-Ftalas Péter Tamásiból jött ide. Azt mondja, mindenképpen Pécsre, ebbe az iskolába szeretett volna járni.- Állami általános iskolából jöttem, érzem a különbséget. Itt törődünk egymással mi, diákok, és a tanáraink is törődnek velünk. Bármikor, bármivel odamehetünk Lőrinc atyához, Sixtus atyához és a többiekhez is. Az órák közvetlen hangulatúak, még a legszigorúbb tanárainknak is remek a humorérzékük. A tananyagot persze meg kell tanulnunk, de igazából mindannyian inkább nevelni szeretnének bennünket.- Igen - erősíti meg Páva Péter, a gimnázium igazgatója. - Az iskola át tudta menteni az ősi nevelési értékeket 50 év kommunizmusán is. Sokan azt mondják, hogy egy konzervatív iskolának nincs létjogosultsága. Ezzel szemben - noha nem reklámozzuk magunkat -, megkeresnek bennünket a szülők, jönnek a gyerekek. Az érettségi elnökök részéről általában az a tapasztalat, hogy az általános műveltségi szintje nagyon magas a diákjainknak, akiknek 80 százaléka később diplomát is szerez valamelyik felsőoktatási intézményben. %- Kiemelkedően sok gondot fordítunk a diákjaink szabadidős programjaira. Nyári táborokon, túrákon kívül rendszeres résztvevői vagyunk a különböző diáktalálkozóknak is. Énekkarunk Erdélyben szerepelt, néptáncegyüttesünket Olaszországba hívták meg. Tehát színes élet zajlik itt, de az a legfontosabb, hogy közben mindenki tudja, mi a dolga, tudja, hogy mi miért van, mi a rend, és ebben a rendben hol van az ő helye, szerepe. A gimnázium házirendjéből „Csak az lehet jó közösség, amelynek áttekinthető rendje, világos követelményrendszere van. A ciszterci diák iránytűje: Feladatod az önnevelés, jellemképzés, egyéniségalakítás. Legyen stílusod, tudj viselkedni. Légy testben, lélekben, beszédben tiszta. Tanulj meg hallgatni, gondolkodni, beszélni. Csak az okosnak vannak jó kérdései, a buta azt hiszi, hogy mindent tud. Tágítsd látóhatárodat, érdekeljen minden érték: ami igaz, jó, szép és szent a kultúrában, az életben, hazád sorsában.” Mindezt pedig a ciszterci jelmondat: „Ardere et lucere - Lángolj és világíts” foglalja egységbe Pécs szívében, a sok száz éves falak között. Artner Katalin MÉSZÁROS ATTILA Gyógyvíz Baranyában fel sem kapjuk a fejünket, ha a termálturizmusról hallunk. Minimum Harkány beugrik. Kicsit tovább meditálva eljuthatnunk más, működő fürdőinkig. Még alaposabban gondolkodva esetleg eszünkbe jut valamennyi a hiányos információkból is, hogy tudniillik, hány olyan fúrt kútról hatiottunk már, amelyek akár urán-, akár más kutatás közben meleg vízbe „botbttak”. Igazolva azt, hogy Magyarország - és ezen belül Baranya - olyan értelemben is nagyon gazdag a geotermikus energiában, hogy abból nem csak bőven van, de viszonylag nem is mélyen. És innen csak egy lépés az idegenforgalom. Ennek a kincsnek a hasznosítása Az idegen- forgalom, amelyre újabban úgy tekintünk, mint a toronyban őrzött királylány a várva várt fehér lovas hercegre. A mentőangyalra. Korszerűbben: a remélt húzóágazatra. Ezeknek a kutaknak a döntő része azonban évtizedek óta lefojtva pihen, a mélyben tartva egyelőre a jövőt. A jövőt, amely még ebben a kényszerítő időszakban - beruházáshiány, munkanélküliség stb. - sem akar egyértelműen kibontakozni. Mármint a termáljövő. Éppen a napokban derült ki, hogy a megyének kiutat keresők körében sincs tisztázva Mert amíg például a turizmusfejlesztési program kiemelt lehetőségként és termékként fogalmazza meg a gyógy- és termálturizmust, addig a terület- fejlesztési program koránt sem kezeli operatív feladatként. Ami sarkosabban fogalmazva azt jelenti, hogy a baranyai fejlesztési elképzelések e téren nincsenek összhangban a nemzeti, a regionális és a helyi kezdeményezésekkel. Egyébként hazánkat a termálvízkészletek területén csak Japán, Olaszország és Francia- ország előzi meg. A mi fürdőink azonban szűkös kínálatot építettek erre a lehetőségre. Azaz most igényként jelenik meg, hogy a fürdők eldöntsék, milyen speciális szolgáltatások kiépítésére vállalkoznak. A megyá önkormányzat pedig arra törekszik, hogy egyeztetett stratégia mellett biztosítsa a párbeszédet e piac résztvevői között. S ez egy lépés a cél felé. Ha nem is meleg, de már langyos. MÉHES KÁROLY Schindler pasztája Hollandiában egy építész beperelheti azt a lakás- vagy háztulajdonost, aki az őáltala tervezett épületen akár csak egy ajtót is átrakat az engedélye nélkül - hiába tulajdonos az illető, hiába fizetett miüiókat a tervezésért annak idején. Az építész szellemi termékébe nem lehet csak úgy belecsúfítani. Ezt most azért rándgáltam ide, mert egy ideje nagyon sajnálom azokat a filmrendezőket, akiknek az alkotásod (vegyük azt a nem mindig adott alaphelyzetet, hogy jó művekről van szó) a kereskedelmi tévécsatornák tűzik műsorra, majd csúfolnak meg mintegy húsz percenként reklámmal. Történjék bármilyen katartikus jelenet, szívfacsaró szerelmi vallomás, torokszorító haldoklás, ha leteti a marketingelemzők által másodpercre kiszámolt idő, egy pillanat alatt kiszakítják a nézőt a film saját világából, és arra kényszerítik, hogy sörösüvegeket, fogpasztát meg hegyi úton kanyargó autót szemléljen, végül is azt az érzést keltve, hogy a film igazából egyáltalán nem fontos, sokkal előbbre való a sör, az autó és a fogpaszta. Hah, micsoda nagy szó volt, hogy szajkózták hetekig a beharangozók- ban, hogy a Schindler listáját reklám nélkül vetítik végig! Azt valamiért nem merték összekaszabolni. Ugye-ugye, amikora normális állapot (ti. hogy hirdetés nélkül lemegy egy műsor) valamiféle keggyé magasztoso- dik, és ugyanazok, akik ránk kényszerítik a skizofréniát, végtelenjóindulatról tesznek tanúságot, amikor megmutatják, lehet ám másképp is. De nagyon ritkán esnek ám ilyen hibába, akik vigyázó szemüket nem csak ránk vetik, de folyamatosan rajtunk is tartják. Arról töprengek, vajon miképp nézne ki, mondjuk A varázshegy teletömködve reklámoí dalakkal1 Nem is túl vadakkal, csak egy davosi szanatórium hirdetné magát, egy schaffhau- seni óragyár, bemutatnának egy új röntgenmasinát, és a nyájas olvasó figyelmébe ajánlanának egy finom teveszőrpokrócot. És aki beküldi három röntgengép vonalkódját, nyerhetne egy utazást Lübeckbe, Thomas Mann szülővárosába. Na most, lehet, hogy ötletgazda vagyok, és roppant könnyelműségtől teszek tanúságot, amikor mindezt közrebocsátom. hetedik oldal HOLNAP Riport Mindenki elismeri Friderikusz Sándorról, hogy a meglepetések embere, sokféle mentalitással megáldva, s ahogy váltja öltözetét, műsorait, úgy váltja arcait is. Az én mozim címmel 1991-ben indított, igen emlékezetes tévés sorozata a dokumentum-riport műfaj egyik legkiemelkedőbbje. Portré A sorsommal mindenképp meg vagyok elégedve. Most az lehet a célom, hogy a tudásomat valamiképp átadjam az utókornak - mondja Furulyás Demeter, aki az ország egyik legelismertebb al- manemesítője. Portré A gyökérből több hajtás is kibújt Éppen a romániai forradalmat követően települt át, amikor már az ember talán maradt is volna. Ám elhatározása nem akkor született. Közel egy évtizedig járt időről időre Bukarestbe az Államtanács illetékes osztályára az áttelepülési kérelem ügyében, de mindig csak azt mondták, hogy intézik. Várjon türelemmel.- S hogy miért akartam jönni? Ezt csak az értheti meg igazán, akit időről időre letartóztatnak, majd kiengednek mondvacsinált politikai okokból, akinek a munkahelyén és a lakásában lehallgató készülékeket helyeznek el, s aki fölkerül az első számú közellenségek listájára. A Securitate nem vidám daloskor volt...- Milyen álmokkal érkezett Komlóra?- Semmi mást nem akartam, csak hogy legalább az egyik gyermekem diplomát szerezzen, hogy ha velem valami történne, el tudja tartani a másikat. S erre itt, Magyarországon láttam lehetőséget.- De a szíve odaát maradt, Erdélyben.- Megint óvatosan kell fogalmaznom, hogy pontosan értse. A múlt oda az ifjúsággal együtt, a világ nagyot változott, s legfeljebb a bensőmben őrzők sokféle szépet. Már itt vagyok itthon, ebben a városban; sétálva a piacon, beszélgetve a rám köszönő betegeimmel, ismerősökkel. Nem okozott törést a váltás, hiszen Zilah is dim- bes-dombos környezetű, a Meszes a Mecsekhez hasonló. Magyar vagyok itt is, s nem erdélyi kisebbségi - mint azt legutóbb egy okoskodó helybéli polgár megfogalmazta -, s nem hazát, csak települést váltottam. S ebben ugye, nem én vagyok így, egyedül.- A faragás?- Székely lennék, szinte bicskával a kézben születtem.-Ez a doktor úr hobbija?- Sokféle más is akad, amire kényszerből tanított az élet. Szeretek kertészkedni, otthonosan mozgok a konyhában, sőt sötétben is meg tudok reparálni egy lerobbant motort, vakon szétszedek és összerakok egy karburátort. Talán tévét és röntgengépet nem javítottam még...- Ön elégedett ember?- Igen. És boldog is. Az élet sokszor produkál csodát. A sikondai kertben szomorúfűzet ültettem, de az első télen arra járt egy szarvas, s a fiatal fát le- harapdálta, ám a gyökeréből aztán több hajtás is kibújt, s ma ez a bokor-fa a legszebb a környéken. KOZMA FERENC Király József röntgen-főorvos Nyárádszeredán született 1937-ben. Az orvosit Marosvásárhelyen végezte, ’64-től ’90-ig Zilahon dolgozott, majd a komlói kórház következett. Az Erdélyi Kör tagja, faragóművész. Köztéri alkotásai a miUecentenáriumi kopjafa és a millenniumi harangláb. Özvegy, lánya és fia diplomások.
