Új Dunántúli Napló, 2000. október (11. évfolyam, 270-299. szám)
2000-10-09 / 278. szám
\ Ül 2000. Október 9., hétfő HÁTTÉR - RIPORT Új Dunántúli Napló - 7. oldal hetedik oldal — Nyugtalanság a levegőben Meglehetősen elterjedt felfogás szerint Beremenden az országos és a megyei átlagot meghaladó a rákos megbetegedésben szenvedők, amiatt elhunytak aránya. A népegészségügyi, környezetvédelmi szervezetek hosszú idő óta kísérik figyelemmel a térséget. Eredményeik lényegében a félelem okának cáfolatát jelentik, ám akár a Pannon Almanachban, akár más korábbi összefoglaló jelentésekben szereplő adatok nem tompították a gyanakvást. Amikor Baranya Megye Közgyűlése a környezet-egészségügyi helyzetet tárgyalta ez év közepén, Beremendet nem nevesítette külön. Annyit összegfoglalóan meg lehetett állapítani, hogy a környezeti elemek állapota, az ebből eredő hatások, a különböző szennyezések okozzák az összes megbetegedésnek mintegy ötödét-negyedét. Az ossz halálozást tekintve a baranyai átlag jellemzően az országos alatt marad. Bár a megyében a szív- és érrendszeri, illetve légzőszervi halálozási okok az országos átlag felett szerepelnek, ugyanakkor a daganatos megbetegedésekből eredő mortalitási mutató azonos azzal. A daganatos halálozáson belül viszont magasabb a gyomor-, illetve a végbélrák előfordulása. Annyit érdemes kiemelnünk, hogy a szívás érrendszeri kiemelkedő halálozás elsősorban a magas vérnyomás következménye, ez nálunk az országos standardnak két és félszerese. Az összefoglaló jelentés azt is megállapítja, hogy környezet-egészségügyi problémát okoz a közlekedés következtében fellépő légszennyezés, az ugyancsak a gépjárművek okozta zajterhelés is. Igen súlyos gond Baranyában a különböző eredetű hulladékok nem megfelelő kezelése, illetve - megemlítve egy másik területet is - a lakó- környezet minőségének alacsony színvonala, helyenként romlása is. ■—B—MM— A múlt évben összeállított Pannon Almanach egyebek mellett külön is kitér Beremendre. A tanulmány szerint az 1984- 1993 évek adatai alapján a határmenti község a megye egyik legkedvezőtlenebb daganatos halálozású települése. Az összes daganatos halálozás mellett magasabb volt a tüdőrák, a leukémia, a máj-epeúti daganat, a nyelőcsőrák, a prosztatarák, illetve avas- tag- és végbélrák okozta halábzás. „Mivel a településen - írja a Pannon Almanach - működik egy cementgyár - jelentős mérKömyezet és halál tékben szennyezve a környék levegőjét -, adódik a feltételezés, hogy ez a kibocsátás magyarázzam daganatos halmozódást. A végzett számítások valószínűvé teszik, hogy a gyártól származó kibocsátás okozza a daganatos halálozási többletet.” Vagyis első lépésként másra nem gondolnak a szakemberek, mint a cementmű légszennyezésére. Második lépésként azonban már adatokra támaszkodva ezt a feltételezést a lehetőség szintjére emelik. Csakhogy ezek még mindig nem tények, különösen nem bizonyított ok-okozati összefüggés. Vagyis eddig sehol senki sem mondta ki, hogy a beremendi szomorú rákstatisztika mögött felelősként a cementű szennyezőanyag-kibocsátása van. Ez év májusában készült el az ÁNTSZ Baranya Megyei Intézetében a további ösz- szefoglaló jelentés, amely a beremendi halálokokat vizsgálja. A POTE elemzéseire támaszkodva ismételten jelzi az 1984-1993 közötti adatok végkövet1993-1997. évek közötti időszakban a halálozási adatok elemzése során - különös tekintettel azok kis számára - nem találtunk olyan megbetegedésekre visszavezethető halálozást, mely egyértelműen csak a környezeti elemek állapotával, illetve azok hatásával tenne magyarázható. ” Annyit dr. Antal Ilona (képünkön), az ÁNTSZ Baranya megyei igazgatója szükségesnek tart hozzátenni, hogy a korábbi vizsgált időszak magas daganatos halálozási okaihoz hasonlóan az utóbb említett öt évben is az országos standardnál változatlanul magasabb értékkel fordul elő a férfiaknál a tüdőrák és a vastagbélrák, a nőknél pedig a gyomorrák eredetű halálozás. Ez szükségessé teszi a településen élő lakosság halálozási eseteinek nyomon követését, vizsgálatát, a befolyásoló körülmények elemzését. Nézzük a tényeket. A Pannon Almanach ugyan tavaly jelent meg kötetben, ám 1996-ig rögzített adatokat tartalmaz. Ezen belül a beremendi felmérés az 1984-1993 közötti évek eredményeit dolgozza fel. Amikor a megye környezet-egészségügyi állapotával a baranyai közgyűlés foglalkozott, már frissebb információk is rendelkezésre álltak, 1993-1997-ből. Ebből az derült ki, hogy Beremend térségében a férfiaknál a tüdőrák és a vastagbélrák, a nőknél a gyomorrák gyakoribb, mint az országos átlag.- Ez a többlet azonban oly kevés - kommentálja Antal Ilona -, hogy statisztikailag nehezen értékelhető. A vizsgálatok szerint ezeknek a megbetegedéseknek döntően életmódi ókai vannak, vagyis a környezet, mint forrás, kizárható. Az 1993-1997 közötti években Beremenden 12 ember halt meg tüdőrákban, kettővel több, mint az országos átlag. Az ÁNTSZ azonban a tisztább kép nyerése érdekében úgynevezett egyedi felmérést készített, az adatlapokat az elhunytak orvosai töltötték ki. Egy híján valamennyi adatlap visz- szajött, s kiderült, a 11 betegből 8 erősen dohányzott, az alkoholt közülük kevesen kerülték, többen elhízottak voltak, akadt olyan is, akinek családjában ez a kór örökletes tényezőként volt jelen. A 11-ből négyen voltak a cementgyár munkatársai, közülük egy az üzem kőbányájában dolgozott. Elvileg az úgynevezett idő előtti elhalálozás is ismérv lehet. Ennek határa 65 év, s a beremendi 11 elhunyt közül 6 ennél fiatalabb volt - de mind dohányzott. A nők esetében gyomorrák miatti várt halálszám 1,19 - hárman haltak meg. Közülük azonban ketten igen idősek - 91 és 77 évesek - voltak. Ez az a bizonyos kettő többlet, amit trendként nem lehet figyelembe venni. A cementüzem azonban ott van. Sőt, közel 100 éve folyik cementgyártás a településen, korábban kifejezetten a falu belterületén. Hogy ebből a 80-90 évből az 1989 óta kötelező kibocsátási bevallás előtt milyen volt a levegő szennyezése - és innen eredően a potenciális megbetegedésveszély előidézése - természetesen nem lehet tudni. 1989 óta viszont túl rövid idő telt el, hogy közegészségügyi következtetéseket lehessen levonni a mért adatokból. Beremend térségében az alapállapot-felmérés 1995-96-ban volt, 17 mintavételi ponton, a gyár kéményét centrumnak tekintve 11 kilométer sugarú körben, s ebbe a körbe több lakott település is beleesik.- Sehol sem találtunk határérték-túllépést - összegzi a tapasztalatokat dr. Antal Ilona. - A porleülepedés az üzem és a kőbánya területén volt a legmagasabb. Ezekre a pontos adatokra azért is szükségünk volt, mert a beremendi térség a levegő minőségét tekintve veszélyeztetett terület volt. Mértünk szinte mindent, például csak nehézfémekből 13 félét, de a közismerten rákkeltő hatású PCB-t is. Az utóbbi a kimutatható határérték alatt volt, az előbbiek az elfogadható szintnek a felét sem érték el. Az ellenőrző mérések azóta is folyamatosak. Most az országos besorolás szerint a kistérség huzamosan a megfelelő minőségű levegőjű kategóriába tartozik.- A végkövetkeztetés?- A jelenlegi cementgyár egészen bizonyosan nem szennyez olyan mértékben, hogy a beremendi rákos és egyéb megbetegedések forrásaként meg lehessen jelölni. A kórtól szenvedők, abban elhunytak esetében az életmódi okokat kell elsősorban kiemelnünk. És ez természetesen az embereken múlik. Azt várják mindig, hogy majd az egészségügy, az orvoslás, a gyógyszerek meggyógyítják őket - és semmit sem változtatnak életmódjukon annak érdekében, hogy a bajt megelőzzék. Ez a döntő ok, ezzel kell szembenézni Beremenden is. MÉSZÁROS ATTILA Az egészséget befolyásoló tényezők négy csoportra oszthatók:- az egészségügyi ellátás színvonala,- az életmód,- a környezeti hatások,- az egyéb tényezők (természeti, társadalmi, gazdasági, szociális viszonyok). A környezeti hatás biztosan kimutatható az összes emberi megbetegedés 20-25 százalékában. Hazai vizsgálatok szerint a szennyezett levegőjű területeken a légzőszervi eredetű megbetegedések és halálozások 25 százalékát, a szív- és keringési rendszer megbetegedéseinek és halálozásának 20 százalékát a környezet, illetve a levegő szennyezettségének lehet tulajdonítani. A halálozások mintegy 90-93 százalékáért felelős öt betegségcsoport (daganatok, keringési, légző-, emésztőrendszer betegségei, sérülések, mérgezések, balesetek) kialakulásában a környezeti hatásoknak és ártalmaknak jelentős szerepe van. Forrás: Dél-Dunántúli Regionális Egészségügyi Tanács, Pécs, 1999. DUNAI IMRE Bőre vagy gyapja Ma alakítják meg hivatalosan a Kulturális és Történelmi Városok Európai Hálózata (AVEC) nonprofit egyesületét Pécsett, a nemzetközi konferencia zárásaként. Az alapítók - Pécs, Cosenza, Olomouc, Tours és Toledo - valamennyien jelentős kulturális örökséggel bírnak, és ezt a gazdagságot kívánják fejlődésük szolgálatába állítani. Együttműködve igyekeznek mozgósítani a saját portájukon az összes érintettet az örökség megőrzésében a lakosság és a turisták számára. Ezen a ponton jut el a program a piszkos anyagiakhoz, mert hát majdnem minden, még a kultúra is pénzbe kerül, mielőtt hoz valamit a konyhára Amikor a pécsi csatlakozást megerősítette a város közgyűlése, vita folyt arról, a turizmus közvetlen haszonélvezői nálunk miért nem juttatnak érdemleges összeget nyereségükből a kulturális örökség fenntartására, ami a nem üzleti szférában jelentkezik nem csekély költségként. Egyes álláspontok szerint ez lehetne itt is még inkább adó jellegű. Hiszen hovatovább nevetséges, hogy a turizmusipar prominensei a kasszát eltakarva üres tenyérrel széttárják a karjukat: az felbecsülhetetlen, hogy milyen mértékben az ő két szép szemükért, termékeikért és szolgáltatásaikért jönnek ide a vendégek, és mennyire azért, mert ez a város történeti és kulturális nevezetességeiről híres. (Vajon akkor miért nem Felsőkarakószörcsögön nyitották meg a vállalkozásukat?) A gazdasághoz közelebb állók szerint a kultúra fenntartásához való hozzájárulás csak a szponzorálás révén, esetleg alapítványi támogatásokkal lehetséges. Ám ez is olyan elmélet, amit a gyakorlat alig akar igazolni. Tessék belenézni a műemlékvédelmi jellegű pécsi alapítványok eddigi adományozóinak listájába! Az AVEC nyújtotta tapasztalatcsere talán annak az igazságnak a meghonosítását is szolgálja majd, hogy befektetés nélkül a turizmusban sincs üzlet. Vagyis - ahogy ezt Mária Terézia királynőnk mondotta volt birka allegóriával a jobbágyokra - etetni kell a műemléket, kultúrát, hogy rendszeresen nyímyi lehessen a hasznát. Hacsak nem akarunk báránybőrbe bújni. KOZMA FERENC __________________________ Vi zet a borba? Megtisztelte kies Baranyánkat a hét elején a rádiókabaré stábja is (ma délelőtt hangzik el a Kisharsányban szalagra vett Akkor, szüret! című műsor), s mint hírlik, nem találtak semmi kivetnivalót a jóféle Oportóban. Bizonyára ők is észrevették, hogy a millennium évében a Szent István királyunk közbenjárásáért fohászkodó borosgazdákat megsegítette a Jóisten, s olyan termést adott, amivel tovább öregbíthetik e történelmi borvidék nemzetközi hírnevét. Érdemes lesz hát megjegyezni a kétezredik évet a borospalackokra tekintve is, s ha igaz, a lassan öregedő Cabernet saugvinon hosszú éveken át éke lehet az ünnepi asztalnak. Hiszen a nedű 3-8 év után jut el fejlődése csúcsára, és képes 25-30 évig is megtartani minőségét. Ekként majdnem annyi ideig uralkodhat, mint amennyit első királyunk. Az utóbbi tizenöt évben több kiemelkedően jó évjáratra is emlékezhetünk, hiszen a tavalyi sem volt akármilyen, de az átkosból itt maradt 1983-as, 1986-os vagy 1988-as vörösborok miatt sem kell szégyenkezni. Másrészt külön öröm e történelmi borvidéken, hogy több neves gazda próbálja már ismét élesztgetni csipkerózsika- álmából a minőségi fehérborokat is (utóbbiak méltatlanul szorultak háttérbe), próbálva ismét kultuszt teremteni nekik. S olyan fehér is kerülhet végre- valahára az asztalra, melyet (mint ahogy a vörösbort sem) nem igen illik szódázni. Nem azért mondom, hogy kezdjünk meg leszokni a gyakori fröccs- ről (a magyar ember olykor, fröccs mellett kvaterkál), de az sem árt, ha felsorakozunk ebben is az olyan bortermelő nemzetek közé, melyeknél a bor olyan jó, hagy vizezése (színre való tekintettel) az eredendő bűnök közé soroltatik. Sose felejtem, hogy az első franciaországi barátkozásaim idején egyszer egy vendéglőben ásványvizet töltöttem poharamba a borra, de nem volt időm kiinni. A pincér hirtelen kikapta a kezemből, és szégyenkező ábrázattal elvitte az üveggel együtt. Ugyanis a dugó hibája miatt megbuggyant vinkót szokták ekként jelezni, azon a vidéken. hetedik oldal HOLNAP Riport A Zámolyon megölt ifj. Csete Péter ügyvédje precedens nél- küh eljárást kezdeményezett. Beadványt juttatón el a stras- bourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bizottságához, és e beadvánnyal azt szeretné elérni, hogy vegyék le a napirendről a romák menedékkérelmét, amígazámolyi emberölés tetteseinek ügye nem tisztázódik. Portré Dr. Harsányi Iván történész, a PTE professor emeritusa, a Pécsi Magyar-Spanyol Baráti Társaság fővédnöke a nyomdai szedő szakma kitanulása után fordult a bölcsészet felé. Portré A keresztény értékek mentén Azt mondja, számára a közéletiség életelem, olyannyira szükséges, mint halnak a víz. Valaha a népfrontosok között kezdte, volt tanácstag, amiről elvei miatt lemondott (ritka tett volt az ilyesmi akkoriban, a nyolcvanas években), az MDF regionális irodáját vezette a hősidőkben, lapot adott ki Pécs déli városrésze lakóinak.- A keresztény értelmiségi kör hogyan született?- Hogy repül az idő! Öt és fél éves már, s olyan emberek segítségével állt föl, akik észrevették, hogy erre is szükség van e városban, s megtiszteltetés, hogy elnöke lehetek. Azt hiszem, megkedvelt fórumainkon sokféle gondolat terjesztésének adtunk lehetőséget. Ez a kör adja ki a havonta megjelenő és az ökumené jegyében szerkesztett Kapocs folyóiratot, ami országosan is egyedülálló kiadvány, s ami a felekezetek közti párbeszédet is segíti. Nem kell szégyenkeznünk miatta.- Olykor pofont is kap a közéleti- séget fölvállaló.- Kaptam eleget. Megesett, hogy váratlanul ért, főleg amikor taktikai hibákat vétettem, de én is odatartottam néha az arcom. Persze kell néha a pofon, hogy edződjék az ember. Segítheti abban, hogy egyre biztosabb legyen az elveiben, céljaiban, s ne adja föl azokat könnyedén.- Hogy kezdődött?- Hiszem, hogy kötelességünk egymáson segíteni, az elesettek Várbíró Péter magánvállalkozó 1948-ban született Pécsett, a műszaki főiskolán szerzett diplomát. A Zöld Híd Egyesülés, a Pécsi Keresztény Értelmiségi Kör alapítója, a Kapocs ökumenikus magazin szerkesztője. Nős, felesége gyógyszertári asszisztens. Három gyermekük és négy unokájuk van. a „szent” sokaknak nem tetszett én pedig nem óhajtottam visszakozni. Amikor a rendszerváltás már a levegőben lógott, az MDF alapítójaként próbáltam segíteni az információáramlását, az emberek tájékoztatását mindaddig, amíg regionális irodára szükség volt.- Aztán eltávolodott a párttól.- Mit csinál akkor, amikor nem „közéi"?- Nagyon fontos számomra a család, szeretnék jó nagyapa lenni. Mivel borzasztóan kevés az időm, ha tehetem, leginkább hosszú erdei sétákra, jó levegőre vágyom. KOZMA FERENC után nyúlni, a szomorúaknak vigaszt adni. Keresztény értékek mentén nőttem fel, számomra nincs semmi különleges abban, hogy mindezekért áldozzak a szabadidőmből. Ezért vállaltam annak idején tanácstag- ságot is, amiről azért mondtam le - csak emlékeztetőül -, mert a pécsi Szent István tér elnevezésében- Nem én távolodtam el, a párt és politika távolodott el valahogy tőlem. Attól, amit akkoriban hirdetett.
