Új Dunántúli Napló, 2000. október (11. évfolyam, 270-299. szám)

2000-10-09 / 278. szám

\ Ül 2000. Október 9., hétfő HÁTTÉR - RIPORT Új Dunántúli Napló - 7. oldal hetedik oldal — Nyugtalanság a levegőben Meglehetősen elterjedt felfogás szerint Beremenden az országos és a megyei át­lagot meghaladó a rákos megbetegedésben szenvedők, amiatt elhunytak aránya. A népegészségügyi, környezetvédelmi szervezetek hosszú idő óta kísérik figye­lemmel a térséget. Eredményeik lényegében a félelem okának cáfolatát jelentik, ám akár a Pannon Almanachban, akár más korábbi összefoglaló jelentésekben szereplő adatok nem tompították a gyanakvást. Amikor Baranya Megye Közgyűlése a kör­nyezet-egészségügyi helyzetet tárgyalta ez év közepén, Beremendet nem nevesítette külön. Annyit összegfoglalóan meg lehetett állapítani, hogy a környezeti elemek állapo­ta, az ebből eredő hatások, a különböző szennyezések okozzák az összes megbete­gedésnek mintegy ötödét-negyedét. Az ossz halálozást tekintve a baranyai átlag jellemzően az országos alatt marad. Bár a megyében a szív- és érrendszeri, illetve lég­zőszervi halálozási okok az országos átlag felett szerepelnek, ugyanakkor a daganatos megbetegedésekből eredő mortalitási muta­tó azonos azzal. A daganatos halálozáson belül viszont magasabb a gyomor-, illetve a végbélrák előfordulása. Annyit érdemes kiemelnünk, hogy a szív­ás érrendszeri kiemelkedő halálozás elsősor­ban a magas vérnyomás következménye, ez nálunk az országos standardnak két és fél­szerese. Az összefoglaló jelentés azt is meg­állapítja, hogy környezet-egészségügyi prob­lémát okoz a közlekedés következtében fel­lépő légszennyezés, az ugyancsak a gépjár­művek okozta zajterhelés is. Igen súlyos gond Baranyában a különböző eredetű hul­ladékok nem megfelelő kezelése, illetve - megemlítve egy másik területet is - a lakó- környezet minőségének alacsony színvona­la, helyenként romlása is. ■—B—MM— A múlt évben összeállított Pannon Alma­nach egyebek mellett külön is kitér Beremendre. A tanulmány szerint az 1984- 1993 évek adatai alapján a határmenti köz­ség a megye egyik legkedvezőtlenebb daga­natos halálozású települése. Az összes da­ganatos halálozás mellett magasabb volt a tüdőrák, a leukémia, a máj-epeúti daganat, a nyelőcsőrák, a prosztatarák, illetve avas- tag- és végbélrák okozta halábzás. „Mivel a településen - írja a Pannon Almanach - működik egy cementgyár - jelentős mér­Kömyezet és halál tékben szennyezve a környék levegőjét -, adódik a feltételezés, hogy ez a kibocsátás magyarázzam daganatos halmozódást. A végzett számítások valószínűvé teszik, hogy a gyártól származó kibocsátás okozza a daganatos halálozási többletet.” Vagyis első lépésként másra nem gon­dolnak a szakemberek, mint a cementmű légszennyezésére. Második lépésként azon­ban már adatokra támaszkodva ezt a felté­telezést a lehetőség szintjére emelik. Csak­hogy ezek még mindig nem tények, külö­nösen nem bizonyított ok-okozati összefüg­gés. Vagyis eddig sehol senki sem mondta ki, hogy a beremendi szomorú rákstatiszti­ka mögött felelősként a cementű szennye­zőanyag-kibocsátása van. Ez év májusában készült el az ÁNTSZ Baranya Megyei Intézetében a további ösz- szefoglaló jelentés, amely a beremendi ha­lálokokat vizsgálja. A POTE elemzéseire tá­maszkodva ismételten jelzi az 1984-1993 közötti adatok végkövet­1993-1997. évek közötti időszakban a halálozási adatok elemzése során - különös tekintettel azok kis számára - nem találtunk olyan megbetegedésekre visszavezethető halálozást, mely egyértelmű­en csak a környezeti elemek állapotával, il­letve azok hatásával tenne magyarázható. ” Annyit dr. Antal Ilona (képünkön), az ÁNTSZ Baranya megyei igazgatója szüksé­gesnek tart hozzátenni, hogy a korábbi vizs­gált időszak magas daganatos halálozási okaihoz hasonlóan az utóbb említett öt év­ben is az országos standardnál változatlanul magasabb értékkel fordul elő a férfiaknál a tüdőrák és a vastagbélrák, a nőknél pedig a gyomorrák eredetű ha­lálozás. Ez szükségessé teszi a településen élő lakosság halálozási ese­teinek nyomon követé­sét, vizsgálatát, a befo­lyásoló körülmények elemzését. Nézzük a tényeket. A Pannon Almanach ugyan tavaly jelent meg kötetben, ám 1996-ig rögzített adatokat tartal­maz. Ezen belül a bere­mendi felmérés az 1984-1993 közötti évek eredményeit dolgozza fel. Amikor a megye környezet-egészségügyi állapotával a baranyai közgyűlés foglalkozott, már frissebb informáci­ók is rendelkezésre áll­tak, 1993-1997-ből. Ebből az derült ki, hogy Beremend térségében a férfiaknál a tüdőrák és a vastagbélrák, a nőknél a gyomorrák gyakoribb, mint az országos átlag.- Ez a többlet azonban oly kevés - kom­mentálja Antal Ilona -, hogy statisztikailag nehezen értékelhető. A vizsgálatok szerint ezeknek a megbetegedéseknek döntően életmódi ókai vannak, vagyis a környezet, mint forrás, kizárható. Az 1993-1997 közötti években Be­remenden 12 ember halt meg tüdőrákban, kettővel több, mint az országos átlag. Az ÁNTSZ azonban a tisztább kép nyerése ér­dekében úgynevezett egyedi felmérést készí­tett, az adatlapokat az elhunytak orvosai töl­tötték ki. Egy híján valamennyi adatlap visz- szajött, s kiderült, a 11 betegből 8 erősen do­hányzott, az alkoholt közülük kevesen ke­rülték, többen elhízottak voltak, akadt olyan is, akinek családjában ez a kór örökle­tes tényezőként volt jelen. A 11-ből négyen voltak a cementgyár munkatársai, közülük egy az üzem kőbányájában dolgozott. Elvileg az úgynevezett idő előtti elhalálo­zás is ismérv lehet. Ennek határa 65 év, s a beremendi 11 elhunyt közül 6 ennél fiata­labb volt - de mind dohányzott. A nők ese­tében gyomorrák miatti várt halálszám 1,19 - hárman haltak meg. Közülük azonban ket­ten igen idősek - 91 és 77 évesek - voltak. Ez az a bizonyos kettő többlet, amit trend­ként nem lehet figyelembe venni. A cementüzem azonban ott van. Sőt, kö­zel 100 éve folyik cementgyártás a települé­sen, korábban kifejezetten a falu belterüle­tén. Hogy ebből a 80-90 évből az 1989 óta kötelező kibocsátási bevallás előtt milyen volt a levegő szennyezése - és innen eredő­en a potenciális megbetegedésveszély elő­idézése - természetesen nem lehet tudni. 1989 óta viszont túl rövid idő telt el, hogy közegészségügyi következtetéseket lehes­sen levonni a mért adatokból. Beremend térségében az alapállapot-fel­mérés 1995-96-ban volt, 17 mintavételi ponton, a gyár kéményét centrumnak te­kintve 11 kilométer sugarú körben, s ebbe a körbe több lakott település is beleesik.- Sehol sem találtunk határérték-túllé­pést - összegzi a tapasztalatokat dr. Antal Ilona. - A porleülepedés az üzem és a kő­bánya területén volt a legmagasabb. Ezekre a pontos adatokra azért is szükségünk volt, mert a beremendi térség a levegő minősé­gét tekintve veszélyeztetett terület volt. Mértünk szinte mindent, például csak ne­hézfémekből 13 félét, de a közismerten rák­keltő hatású PCB-t is. Az utóbbi a kimutat­ható határérték alatt volt, az előbbiek az el­fogadható szintnek a felét sem érték el. Az ellenőrző mérések azóta is folyamatosak. Most az országos besorolás szerint a kistér­ség huzamosan a megfelelő minőségű leve­gőjű kategóriába tartozik.- A végkövetkeztetés?- A jelenlegi cementgyár egészen bizo­nyosan nem szennyez olyan mértékben, hogy a beremendi rákos és egyéb megbe­tegedések forrásaként meg lehessen jelöl­ni. A kórtól szenvedők, abban elhunytak esetében az életmódi okokat kell elsősor­ban kiemelnünk. És ez természetesen az embereken múlik. Azt várják mindig, hogy majd az egészségügy, az orvoslás, a gyógyszerek meggyógyítják őket - és sem­mit sem változtatnak életmódjukon annak érdekében, hogy a bajt megelőzzék. Ez a döntő ok, ezzel kell szembenézni Beremenden is. MÉSZÁROS ATTILA Az egészséget befolyásoló tényezők négy csoportra oszthatók:- az egészségügyi ellátás színvonala,- az életmód,- a környezeti hatások,- az egyéb tényezők (természeti, társadalmi, gazdasági, szociá­lis viszonyok). A környezeti hatás biztosan kimutatható az összes emberi meg­betegedés 20-25 százalékában. Hazai vizsgálatok szerint a szennyezett levegőjű területeken a légzőszervi eredetű megbe­tegedések és halálozások 25 százalékát, a szív- és keringési rendszer megbetegedéseinek és halálozásának 20 százalékát a környezet, illetve a levegő szennyezettségének lehet tulajdoníta­ni. A halálozások mintegy 90-93 százalékáért felelős öt beteg­ségcsoport (daganatok, keringési, légző-, emésztőrendszer be­tegségei, sérülések, mérgezések, balesetek) kialakulásában a környezeti hatásoknak és ártalmaknak jelentős szerepe van. Forrás: Dél-Dunántúli Regionális Egészségügyi Tanács, Pécs, 1999. DUNAI IMRE Bőre vagy gyapja Ma alakítják meg hivatalosan a Kulturális és Történelmi Váro­sok Európai Hálózata (AVEC) nonprofit egyesületét Pécsett, a nemzetközi konferencia zárása­ként. Az alapítók - Pécs, Cosenza, Olomouc, Tours és Toledo - valamennyien jelentős kulturális örökséggel bírnak, és ezt a gazdagságot kívánják fej­lődésük szolgálatába állítani. Együttműködve igyekeznek mozgósítani a saját portájukon az összes érintettet az örökség megőrzésében a lakosság és a turisták számára. Ezen a ponton jut el a prog­ram a piszkos anyagiakhoz, mert hát majdnem minden, még a kultúra is pénzbe kerül, mielőtt hoz valamit a konyhá­ra Amikor a pécsi csatlakozást megerősítette a város közgyűlé­se, vita folyt arról, a turizmus közvetlen haszonélvezői nálunk miért nem juttatnak érdemleges összeget nyereségükből a kultu­rális örökség fenntartására, ami a nem üzleti szférában je­lentkezik nem csekély költség­ként. Egyes álláspontok szerint ez lehetne itt is még inkább adó jellegű. Hiszen hovatovább ne­vetséges, hogy a turizmusipar prominensei a kasszát eltakar­va üres tenyérrel széttárják a karjukat: az felbecsülhetetlen, hogy milyen mértékben az ő két szép szemükért, termékeikért és szolgáltatásaikért jönnek ide a vendégek, és mennyire azért, mert ez a város történeti és kul­turális nevezetességeiről híres. (Vajon akkor miért nem Felsőkarakószörcsögön nyitot­ták meg a vállalkozásukat?) A gazdasághoz közelebb állók szerint a kultúra fenntartásá­hoz való hozzájárulás csak a szponzorálás révén, esetleg ala­pítványi támogatásokkal lehet­séges. Ám ez is olyan elmélet, amit a gyakorlat alig akar iga­zolni. Tessék belenézni a mű­emlékvédelmi jellegű pécsi ala­pítványok eddigi adományozói­nak listájába! Az AVEC nyújtotta tapaszta­latcsere talán annak az igaz­ságnak a meghonosítását is szolgálja majd, hogy befektetés nélkül a turizmusban sincs üz­let. Vagyis - ahogy ezt Mária Terézia királynőnk mondotta volt birka allegóriával a jobbá­gyokra - etetni kell a műemlé­ket, kultúrát, hogy rendszere­sen nyímyi lehessen a hasznát. Hacsak nem akarunk bárány­bőrbe bújni. KOZMA FERENC __________________________ Vi zet a borba? Megtisztelte kies Baranyánkat a hét elején a rádiókabaré stáb­ja is (ma délelőtt hangzik el a Kisharsányban szalagra vett Akkor, szüret! című műsor), s mint hírlik, nem találtak sem­mi kivetnivalót a jóféle Oportóban. Bizonyára ők is észrevették, hogy a millennium évében a Szent István kirá­lyunk közbenjárásáért fohász­kodó borosgazdákat megsegí­tette a Jóisten, s olyan termést adott, amivel tovább öregbíthe­tik e történelmi borvidék nem­zetközi hírnevét. Érdemes lesz hát megjegyezni a kétezredik évet a borospalackokra tekintve is, s ha igaz, a lassan öregedő Cabernet saugvinon hosszú éve­ken át éke lehet az ünnepi asz­talnak. Hiszen a nedű 3-8 év után jut el fejlődése csúcsára, és képes 25-30 évig is megtartani minőségét. Ekként majdnem annyi ideig uralkodhat, mint amennyit első királyunk. Az utóbbi tizenöt évben több kiemelkedően jó évjáratra is emlékezhetünk, hiszen a tava­lyi sem volt akármilyen, de az átkosból itt maradt 1983-as, 1986-os vagy 1988-as vörösbo­rok miatt sem kell szégyenkez­ni. Másrészt külön öröm e tör­ténelmi borvidéken, hogy több neves gazda próbálja már is­mét élesztgetni csipkerózsika- álmából a minőségi fehérboro­kat is (utóbbiak méltatlanul szorultak háttérbe), próbálva ismét kultuszt teremteni nekik. S olyan fehér is kerülhet végre- valahára az asztalra, melyet (mint ahogy a vörösbort sem) nem igen illik szódázni. Nem azért mondom, hogy kezdjünk meg leszokni a gyakori fröccs- ről (a magyar ember olykor, fröccs mellett kvaterkál), de az sem árt, ha felsorakozunk eb­ben is az olyan bortermelő nemzetek közé, melyeknél a bor olyan jó, hagy vizezése (színre való tekintettel) az ere­dendő bűnök közé soroltatik. Sose felejtem, hogy az első franciaországi barátkozásaim idején egyszer egy vendéglőben ásványvizet töltöttem poharam­ba a borra, de nem volt időm kiinni. A pincér hirtelen kikap­ta a kezemből, és szégyenkező ábrázattal elvitte az üveggel együtt. Ugyanis a dugó hibája miatt megbuggyant vinkót szokták ekként jelezni, azon a vidéken. hetedik oldal HOLNAP Riport A Zámolyon megölt ifj. Csete Péter ügyvédje precedens nél- küh eljárást kezdeményezett. Beadványt juttatón el a stras- bourgi székhelyű Emberi Jo­gok Európai Bizottságához, és e beadvánnyal azt szeret­né elérni, hogy vegyék le a napirendről a romák mene­dékkérelmét, amígazámolyi emberölés tetteseinek ügye nem tisztázódik. Portré Dr. Harsányi Iván történész, a PTE professor emeritusa, a Pécsi Magyar-Spanyol Baráti Társaság fővédnöke a nyom­dai szedő szakma kitanulá­sa után fordult a bölcsészet felé. Portré A keresztény értékek mentén Azt mondja, számára a közéletiség életelem, olyannyira szükséges, mint halnak a víz. Valaha a népfrontosok kö­zött kezdte, volt tanácstag, amiről elvei miatt lemondott (ritka tett volt az ilyesmi akkoriban, a nyolcvanas évek­ben), az MDF regionális irodáját vezette a hősidőkben, la­pot adott ki Pécs déli városrésze lakóinak.- A keresztény értelmiségi kör hogyan született?- Hogy repül az idő! Öt és fél éves már, s olyan emberek segít­ségével állt föl, akik észrevették, hogy erre is szükség van e város­ban, s megtiszteltetés, hogy elnö­ke lehetek. Azt hiszem, megked­velt fórumainkon sokféle gondo­lat terjesztésének adtunk lehető­séget. Ez a kör adja ki a havonta megjelenő és az ökumené jegyé­ben szerkesztett Kapocs folyóira­tot, ami országo­san is egyedülálló kiadvány, s ami a felekezetek közti párbeszédet is segíti. Nem kell szégyenkeznünk miatta.- Olykor pofont is kap a közéleti- séget fölvállaló.- Kaptam eleget. Megesett, hogy váratlanul ért, főleg amikor taktikai hibákat vétettem, de én is odatartottam néha az arcom. Per­sze kell néha a pofon, hogy edződjék az ember. Segítheti ab­ban, hogy egyre biztosabb legyen az elveiben, céljaiban, s ne adja föl azokat könnyedén.- Hogy kezdődött?- Hiszem, hogy kötelességünk egymáson segíteni, az elesettek Várbíró Péter magánvállalkozó 1948-ban született Pécsett, a műszaki főiskolán szerzett diplomát. A Zöld Híd Egyesülés, a Pécsi Keresztény Értelmiségi Kör alapítója, a Kapocs ökumeni­kus magazin szerkesztője. Nős, felesége gyógyszertári asszisz­tens. Három gyermekük és négy unokájuk van. a „szent” sokaknak nem tetszett én pedig nem óhajtottam vissza­kozni. Amikor a rendszerváltás már a levegőben lógott, az MDF alapítójaként próbáltam segíteni az információáramlását, az embe­rek tájékoztatását mindaddig, amíg regionális irodára szükség volt.- Aztán eltávolodott a párttól.- Mit csinál akkor, amikor nem „közéi"?- Nagyon fontos számomra a család, szeretnék jó nagyapa len­ni. Mivel borzasztóan kevés az időm, ha tehetem, leginkább hosszú erdei sétákra, jó levegőre vágyom. KOZMA FERENC után nyúlni, a szomorúaknak vi­gaszt adni. Keresztény értékek mentén nőttem fel, számomra nincs semmi különleges abban, hogy mindezekért áldozzak a szabadidőm­ből. Ezért vállaltam annak idején tanácstag- ságot is, amiről azért mondtam le - csak emlékeztetőül -, mert a pé­csi Szent István tér elnevezésében- Nem én távolodtam el, a párt és politika távolodott el valahogy tőlem. Attól, amit akkoriban hir­detett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom