Új Dunántúli Napló, 2000. október (11. évfolyam, 270-299. szám)

2000-10-07 / 276. szám

2. oldal - Űj Dunántúli Napló VILAGTUKÖR 2000. Október 7., szombat 1 A világ elismeri az új hatalmat Magyar állásfoglalás Győzelmi hangulat Belgrádban: ünnepük az új hatalmat „Szerbia népe a Vojiszlav Kos-tunica ve­zette demokratikus erők elvitathatatlan választási győzelme után most egyértel­műen kinyilvánította, hogy kész és képes kezébe venni saját sorsának és jövőjének alakítását, egy demokratikus Szerbia, egy európai Jugoszlávia jövőjének meg­teremtését” - hangsúlyozza Martonyi Já­nos magyar külügyminiszter nyilatkoza­ta. „A nemzetközi közösség és Magyar- ország a leghatározottabban elvárja, hogy a belgrádi hatalom tartsa tisztelet­ben a választásokon egyértelműen ki­nyilvánított népakaratot, és tartózkod­jon az ennek érvényesítésével szembeni erőszak bármilyen formájának alkal­mazásától” - szögezi le a nyilatkozat. - „A feszültségek súlyosbodásáért egyér­telműen a jelenlegi hatalmat terheli minden felelősség. Jugoszláviában győ­zött a demokratikus mozgalom, a vesz­tesnek ebből le kell vonnia a következte­téseket, ami nem lehet más, mint a ha­talom mielőbbi békés átadásának egyetlen józan lehetősége. ” „A magyar kormány folyamatosan konzultál NATO-szövetségeseivel és EU- partnereivel a jugoszláviai helyzet ala­kulásáról. Ennek során is különös fi­gyelmet szentel a vajdasági magyarság helyzete alakulásának. Magyarország egyértelmű támogatásáról biztosította a demokratikus fejlődés útjára lépő Ju­goszláviát és népeit. Magyarország ab­ban érdekelt, hogy a választásokon győzelmet aratott Vojiszlav Kostuni- cával és az új demokratikus Jugoszlá­via vezetésével hozzáláthasson a jó­szomszédi kapcsolatok helyreállításá­hoz, a kétoldalú kapcsolatok sokrétű fejlesztéséhez, és annak előmozdításá­hoz, hogy egy demokratikus Jugoszlá­via mielőbb ismét elfoglalhassa helyét a demokratikus nemzetek közösségé­ben és visszatérhessen Európába" - hangsúlyozza Martonyi János. (Folytatás az 1. oldalról) Jugoszláviában győzött a demok­rácia - jelentette be Vojislav Kostunica, az eddigi ellenzék ve­zetője pénteken a szerb állami té­vé műsorában. Slobodan Milose­vic eddigi elnök ugyanakkor az ál­lamot veszélyeztetőnek nevezte "az erőszakot és a romboló célza­tú káoszt". Ennyiből élnek választási győzelmét. Az RTS tele­vízió - amely eddig a Milosevic- rendszer hű kiszolgálója volt - péntek hajnalban már az "új jugo­szláv elnökként" mutatta be Kostunicát. A politikus sietett mindenek előtt leszögezni, hogy szó sem le­het semmiféle revansvágyról vagy bosszúról a korábbi hatalommal Minden alapvető élelmiszer kapható Jugoszláviában, hiánycikkek nem jellemzőek, az árak az elmúlt napokban nem változtak. Egy kiló hús 840-900 forintba (6-7 német márka), egy liter tej 49 forintba (0,35 német márka), egy kiló kenyér 35 forintba (0,2 német márka) kerül. A benzinért azonban továbbra is sorban állnak az emberek, az üzemanyagért literenként fél német márkát, azaz 70 forintot kell fizet­ni. Az átlagfizetés Szerbia-szerte 80 német márka (mintegy 11 ezer forint) körül van. Az emberek féltek, hogy a sztrájkok miatt akadozik majd a pénzforga­lom és fizetésüket nem kapják meg időben, aggodalmuk azonban alaptalannak bizonyult, a béreket és nyugdíjakat mindenki a megszo­kott időben kapja kézhez. Az elmúlt napokhoz képest leginkább a tájékoztatással kapcsolatban érezhető a változás, a televízió tegnapi adásait már a sztrájkbizottság szerkesztette, akik - a korábbi gyakorlattal ellentétben - hiteles infor­mációkkal látják el a közönséget. Ellenzéki források szerint a ju­goszláv alkotmánybíróság délután elismerte Kostunica első fordulós szemben, és ismét csak elutasítot­ta Milosevic kiadását a hágai Nemzetközi Törvényszéknek. Mladjan Dinkic, az ellenzék vezető közgazdásza bejelentet­te, hogy megakadályozták Milo­sevic embereit az állami pénzek külföldre menekítésében. Pénte­ken 50 millió német márka kivi­telét állították meg, és megkezd­ték a nemzeti bank tartalékainak ellenőrzését. A DOS pénteken a belgrádi vá­rosi tanács épületében ülésezett és válságtörzset állított fel, hogy előkészítse az új jugoszláv par­lament alakuló ülését. A válság­törzs feladata a közbiztonság és a nyugalom biztosítása. Az ellenzék pénteken azt sür­gette, hogy a jugoszláv hadsereg is ismerje el Kostunicát új elnök­ként. Délután a védelmi minisz­térium belgrádi főosztálya meg is tette ezt, de a katonai beavat­kozás bizonyos fokú veszélye sokak szerint még mindig nem múlt el. A hadsereg vezetéséhez közel álló forrásból azonban azt közölték, hogy a sereg csak ak­kor lép föl, ha létesítményei, ka­tonái vagy anyagi javai közvet­len veszélybe kerülnek. Montenegróban, a korábban Milosevicet támogató Szocialista Néppárt (SNP) üdvözölte Kostunica választási győzelmét. Zoran Zizic, az SNP alelnöke azonban hozzátette: Kostunica elismerése nem jelenti azt, hogy az SNP szakítana szövetségesei­vel. Az Európai Unió vezető illeté­kesei bejelentették, hogy a szer­vezet hétfőn hozzálát a Jugoszlá­via elleni szankciók fel­oldásához. Más politikusok mel­lett valószínűleg még a hét vé­gén Belgrádba utazik Hubert Védrine francia külügyminiszter is. Jacques Chirac francia államfő pedig meghívta Kostunicát az EU jövő heti biarritzi csúcsértekezle­tére. Ivan Kosztov bolgár kormány­fő kijelentette, hogy a jugoszlávi­ai helyzet nem jelent katonai kockázatot Bulgária számára, ezért a határ különleges őrzésére nincs szükség. Kosztov ugyanak­kor nem zárta ki, hogy Milosevic ellencsapást szervez. Romániában a védelmi mi­nisztérium különböző intézke­déseket tett az ország légterének szigorúbb ellenőrzésére, és álta­lában is meghozta az összes szükséges döntést, amelyet a ju­goszláviai fejlemények követel­nek. NYAKA SZ.-KAPITÁNY G. Széles körű nemzetközi támogatás A szomszédos országok lezárták a határokat, hogy megakadályozzák Milosevics szökését „Egész Európa támogatja és báto­rítja önt” - ezeket a szavakat in­tézte telefonon Vojiszlav Kostuni- cához Jacques Chirac, az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Franciaország köztársasági elnö­ke, miközben gratulált választási sikeréhez. Egyúttal kilátásba he­lyezte, hogy hétfőn sor kerülhet a Szerbiát sújtó legtöbb szankció - köztük az olajembargó - meg­szüntetésére. Hozzátette: sze­mély szerint messzemenően egyetért ezzel az intézkedéssel, mert úgy véli, hogy így megerősít­hető a ma még törékeny demok­rácia egész Jugoszláviában. „Szerbiában az emberek egy­értelmű kifejezést adtak vélemé­nyüknek” - jelentette ki Bili Clinton amerikai elnök, és támo­gatásáról biztosította a győztes ellenzéket. Gerhard Schröder né­met kancellár aggodalmának adott hangot, hogy Milosevics esetleg erőszakhoz folyamodik. Joschka Fischer német külügy­miniszter kijelentette: Szerbiá­ban leomlott a vasfüggöny utol­só darabja is. Benita Ferrero-Waldner oszt­rák külügyminiszter, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet soros elnöke elismerő szavakkal szólt a szerb nép bá­torságáról, amely a demokrati­kus fordulathoz vezetett Jugo­szláviában. A belgrádi eseményeket feszült figyelemmel kísérik a brüsszeli NATO-központban is. Az észak­atlanti szervezet visszafogottan viselkedik, és egyelőre nem lát okot a beavatkozásra. Egy nevé­nek elhallgatását kérő diplomata közölte: az esetleges lépéseket a koszovói helyzet alakulásától te­szik függővé. Görögország megerősítette ha­tárőrizetét, hogy megakadályozza Szlobodan Milosevics esetleges menekülését. Hasonló intézkedé­seket léptetett életbe Bulgária is, Románia pedig megerősítette lég­tere figyelését. Viktor Lukasenko fehérorosz államfő kijelentette: „Milosevics menedékjogának kér­dése nem időszerű.” Hasonlóan nyilatkozott Mihail Kaszjanov orosz kormányfő is. __________■ Tö rténelmi esély a bővítés Orbán Viktort fogadta Jacques Chirac francia államfő FOTÓ: EUROPRESS/EPA PÁRIZS Orbán Viktor miniszter- elnököt péntek délben fogadta Jacques Chirac francia államfő. A megbeszélések középpontjá­ban - az időszerű nemzetközi kérdések megtárgyalása mellett - a magyar uniós csatlakozás állt. Franciaország, mint azt az Ély- sée-palotában értésre adták, nagy jelentőségű lépésnek tekin­ti az Európai Unió bővítését, nemcsak Magyarország és a közép-európai államok, hanem az unió szempontjából is. „Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkkal kapcsolatban a találkozón elhangzottak igen ígéretesek voltak. A franciák úgy érzik, hogy történelmi esély van a kezükben, amivel elháríthatják az Unió bővítése előtt álló utolsó akadályt, a belső reformok hiá­nyát. Megítélésük szerint a jövő héten Biarritzban, illetve a nizzai csúcson az intézményi reform még függőben lévő összes kérdé­sére választ tudnak adni, s akkor képesek tartani a korábban vál­lalt időpontot: Magyarország 2003. január 1-jén az Európai Unió tagja lesz” - jelentette ki Orbán Viktor. ■ Varsó Tony Blair gyorsítana Az erős Európa nem szuperállam kező, ugyanarra az évre tervezett kormányközi értekezletének asz­talánál” - jelentette ki. A brit miniszterelnök felvázol­ta Nagy-Britannia vízióját az Európai Unió reformjáról. „Erős Európát, de nem szuperállamot szeretnénk látni - mondta -, amelyben az önazonosságukat megőrző nemzetállamok sikere­sen együttműködnének, és a tag­országok nemzeti kormányainak nagyobb szerepük lenne, mint az Európai Bizottságnak.” Javasolta, hogy az Európa Tanács dolgoz­zon ki éves menetrendet az Unió számára. A tőzsdei beszéden jelen vol­tak a visegrádi országok minisz­terelnökei is, illetve Orbán Viktor képviseletében Martonyi János külügyminiszter._______ _____■ Na gy-Britannia azt szeret­né, ha a svéd elnökség alatt, 2001 első fél évében áttörés következne be az EU-bővítés ügyében - jelen­tette ki Tony Blair brit miniszterelnök pénteken, a varsói tőzsdén elhangzott beszédében. „Arra fogom kérni Európa politi­kai vezetőit, hogy kötelezzék el magukat egy olyan keretterv mellett, amely lehetővé tenné a tárgyalási folyamat és a csatlako­zás mielőbbi befejezését. Azt szeretném, ha az új tagállamok részt vennének az Európai Parla­ment 2004. évi választásain, és helyet foglalnának az EU követ­Hírek röviden OSZTRÁK KÖRNYEZETVÉDŐK - tiltakozásul a csehországi Temelínben épült atomerőmű tervezett üzembe helyezése ellen - pénteken az osztrák-cseh határon tizenöt határátkelőhelyet trakto­rokkal és teherautókkal blokád alá vontak. A bécsi kabinet tagjai ismételt felhívást intéztek Prágához az atomerőmű beüzemelésé­nek elhalasztására. NÉMETORSZÁGBAN valósággal sokkolja a társadalmat a szélső- jobboldali, antiszemita támadások új hulláma. A berlini és a hallei zsinagóga elleni merényleteket a pártok, az egyházak és a szakszer­vezetek képviselőiből alakult, széles körű társadalmi egyesülés mélységesen elítélte, s felszólította az államot, hogy tegyen meg min­dent a rasszizmus és a neonácizmus térhódítása ellen. JERUZSÁLEMBEN a nemzetközi erőfeszítések ellenére folytatód­tak a zavargások. A Templom-hegyen a követ dobáló palesztinokra gumilövedékekkel tüzet nyitott az izraeli rendőrség; az összecsapá­sokban harminc tüntető és tíz karhatalmista megsebesült. Az izraeli hatóságok a további összetűzések elkerülésére négy napra lezárták Ciszjordániát és a Gáza-övezetet. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK képviselőháza és szenátusa kész elfo­gadni azt a törvényjavaslatot, amely negyven esztendei teljes elszige­telés után enyhítené a Kuba elleni kereskedelmi embargót. A közeli jövőben engedélyeznék élelmiszerek és gyógyszerek szállítását a szigetországba. A Fehér Ház egyelőre nem nyilatkozott, hogy kedve­ző kongresszusi döntés esetén az elnök él-e vétójogával. DÉL-OROSZORSZÁGBAN több bombát robbantottak pénteken. Pjatyigorskban egy vasúti sínre helyezett pokolgép egy asszonyt megölt. Nyevinnomiszkban, ugyancsak a sínekre helyezve két rob­banószerkezet lépett működésbe, 23 sebesültet követelve. A sztavropoli területen, Csecsenföldtől északra egy vasúti és egy autó­busz-pályaudvaron, valamint a piactéren követtekel ugyancsak sebe- süléseket okozó merényletet eddig ismeretlen tettesek. __________■ i «

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom