Új Dunántúli Napló, 2000. október (11. évfolyam, 270-299. szám)

2000-10-04 / 273. szám

Él 2000. Október 4., szerda KISTER MELÓK Új Dunántúli Napló - 13. oldal Oldalszerkesztő: Gazdahírek NÖVÉNYVÉDELMI S. 0. S. A kistermelők kártétel esetén telefonon kérhetnek tanácsot a Baranya Megyei Növény-egész­ségügyi és Talajvédelmi Állo­mástól. A szakemberek munka­napokon reggel negyed 8 és 8 óra között készséggel állnak rendelkezésre a pécsi 72/552- 240-e számon. JOBB HAGYMAPIAC. Hektá- ronként 180-200 mázsa hagy­ma termett az idén az ország egyik meghatározó termőterüle­tén, a Jászságban. A hozamok ugyan elmaradtak a megszokot­tól, ám Németországban és Lengyelországban is kevesebb termett, ezért nem lesz gond a piaccal, a magyar hagymát jól lehet majd értékesíteni külföld­ön is, ha marad belőle exportra. Egyelőre a hazai felvásárlók házhoz jönnek a jászladányi hagymatermesztőkhöz, 50-60 forintot adva a hagyma kilo­grammjáért. Az állandó konku­renciát jelentő importhagyma az idén is megjelent mái a nagybani piacokon, ám azt a csírásodást gátló vegyszerekkel való kezelés miatt a vevők nem kedvelik, miközben 60 forintnál olcsóbban ezeket sem adhatják a rárakódó vám- és szállítási költségek miatt. ____________iki Gy akornokok Németországban Német családi gazdaságok, me­zőgazdasági vállalkozások mű­ködésével kapcsolatos tapaszta­latok megszerzésére a Földmű­velésügyi és Vidékfejlesztési Mi­nisztérium fiatal agrárvállalko­zóknak lehetőséget biztosít 6 hónapos németországi gya­korlatra. A program résztvevőit Baden-Württenbergben és Ba­jorországban növénytermesz­téssel és/vagy állattenyésztéssel foglalkozó vidéki családoknál helyezik el, velük együtt élve a közös munkavégzés során is­merhetik meg a német családi gazdaság működését. A jelent­kezés feltétele az aktív részvétel a mezőgazdasági termelésben, 20-30 közötti életkor, szakmai gyakorlat, érvényes gépjármű- vezetői engedély, alapfokú nyelvismeret. Jelentkezési ha­táridő október 30. Cím: Földmű­velésügyi és Vidékfejlesztési Mi­nisztérium humánpolitikai fő­osztály, Baracsi György szakfő­tanácsos. 1055 Budapest, Kos- suth Lajos tér 11. __________blg. Ko rai lombhullás másodvirágzással Felbolydult a természet rendje - jelezték több helyről is az országból. Ugyanazon kert­ben fajtától függetlenül egyes gyümölcsfák úgy hullatják egyik napról a másikra besár­gult leveleiket, mintha közelegne a tél, míg mások tavaszt érezve újra kivirágoztak. A népi megfigyelés szerint az idő előtti lombhul­lás korai kemény telet, a másodvirágzás elnyúló, verőfényes őszt jósol. Arról viszont nem szól a fáma, hogy mi várható az egyszerre tapasztalha­tó, egymásnak ellentmondó jelzések nyomán. Pancza János, a Gyümölcsszövetség országos alelnöke közölte: a gyümölcsösökön kívül a lombhullató díszfáknál is észlelhető jelenségek­nek valóban köze van az időjáráshoz, de nem a jövőbenihez, hanem az elmúlthoz, mivel az emberemlékezet óta leghosszabb idei kánikula hatásai még mindig tartanak.- A más évekbelihez képest egy-másfél hó­nappal hamarabbi teljes lombvesztésnek két különböző, de egyaránt az időjárásra visszave­zethető oka lehet, részint egy növényi kártevő, részint a légköri szárazság - fejtette ki a szak­ember. - A csapadékhiány miatt ugyanis az aknázómoly a szokásosnál jóval több nemze­dékben és nagyobb mennyiségben tudott elsza­porodni. A korai gyümölcsérés miatt már nem permetezhető fák a kártétel ellen az elszáradt, beteg levelek ledobásával védekeznek. Noha a föld nedvességtartalmának hiánya és egyben a levegő vészesen alacsony páratartal­ma következtében kialakult tápanyagzavart jel­zi, lényegében védekezésről van szó akkor is, ha a betegségektől mentes fák előbb a gyümölcsei­ket majd a levélzetüket lehullajtják. A teljesen lecsupaszodott, de egyébként egészséges, levél- és termőrügyeket kifejlesztett fák viszont, ha a levegő hőfoka - mint most is - megfelelő, má­sodvirágzással reagálhatnak a megváltozott kö­rülményekre, például az elmúlt napokban lehul­lott kevéske csapadékra. Ha a jelenlegi hőmérséklet tartós marad, a szakemberek szerint elképzelhető, hogy a kény­szerű „álnyugalomból” tavaszhoz hasonló őszi virágzással feléledt fák teljes lombozatukat ki­bontják, bemutatva, hogy egyetlen nyár rendkí­vüli időjárása több évszakra kihatóan képes fel­borítani a természet rendjét. _____ K.K. Ok tóberi teendők a kiskertben Mindszent havának (októbernek) második napja az őran­gyalok ünnepe. Ez az állatok behajtásának ideje, ilyenkor szedjük fel a téli burgonyát és a sárgarépát. A diót is vere­gessük le a fáról, de azonnal szedjük össze, és tisztítsuk meg héjától, különben megpenészedhet. Vendelnek, a pásztorok, földmű­vesek és állattenyésztők védő­szentjének napja 20-án lesz. Sok helyen ekkor tartották a pásztor­ünnepet, amelynek szép hagyo­mánya immár veszendőben van. A gyümölcsösökben ezekben a napokban telepítjük a facseme­téket. Gondosan készítsük el a gödröket, lazítsuk a talajt, és az érett istállótrágyával ne fukar­kodjunk. A szőlőben az utolsó fürtöket is szedjük le, majd a tő­két takarjuk be földdel a várható fagyok miatt. A veteményesben is rengeteg a teendő. Ültessük ki a téli salátaféléket, és ültessük át a korai káposztát. A borsó, a zöldbab és a bab zöldjét vágjuk le, szénáját takarmányként hasz­nosítsuk. Vigyázzunk azonban, hogy ne szedjük fel ezeknek a növényeknek a gyökérzetét! Mert azzal a nitrogéngyűjtő bak­tériumokat is eltávolítanánk, illetve az álta­luk megkötött, a már korha­dásnak induló gyökérzeten ta­lálható táp­anyagot is. Az őszi ká­posztafejekről eltávolított hulladéknak csak egy része hasznosítható takarmány­ként. Nagy zöld tömeg minden ősszel marad. Legjobb, ha ezt a gyümölcsfák és a díszfák lehul­lott lombjával együtt komposz­táljuk. A száraz levelek elégeté­sével ugyanis csak a környeze­tünket szennyezzük, és sok érté­kes tápanyagot „elfüstölünk” (el­pazarolunk). A cikóriát szedjük fel, gyökereit rakjuk a tárolóba. Csak azokat a zöldségeket hagy­hatjuk kint a szabadban, ame­lyek fagyhatást igényelnek vagy fagytűrők, mint a káposztafélék többsége. Ne felejtsük el visszavágni a csicsóka szárát! Akinek endívia- salátája van, kezdje el a halvá­nyítást. A spárgahajtásokat is vágjuk le, az ágyásait pedig ta­karjuk. Kössünk hernyófogó, enyves övét az alma- és a cse­resznyefák törzsére. Lombhullás után végezzük el a ribiszke met­szését. Király László Hogyan aszaljunk? A hagyományos paraszti kultúrákra jellemző volt, hogy a gazdaságban szinte semmi sem veszett kárba. Az egészsé­ges, apró, nyári almát, körtét, őszibarackot és szilvát (ha nem sikerült a piacon eladni) rendszerint megaszalták. A vékony karikákra vágott ép gyümölcsöt a párszárítóban min­den oldalról egyformán éri a lég­áramlat. Van, aki zsinórral fűzi fel a kimagozott gyümölcskarikákat és a napon (pormentes helyen) szárítja. Durva aszalványnak ne­vezzük a héjával, magházzal együtt megszárított gyümölcsöt. Finom aszalvány a meghámozott, egyforma karikákra szeletelt al­ma, illetve barack, vagy a kimago­zott szilva. A tűzhely sütője is alkalmas a gyors aszalásra. Az almát 90-100 fokos hőmérsékleten aszaljuk, amíg ropogós nem lesz. Előtte tisztításkor az almát merítsük 10-15 percig enyhén sós vízbe (egy liter vízre egy kávéskanál konyhasó), hogy az alma húsa fe­hér maradjon. A körtét az almához hasonlóan aszaljuk. Teljes érés előtt 3-4 nappal kell leszedni a fáról a gyü­mölcsöket. A héját hámozzuk le és szintén egyszázalékos sós víz­be mártsuk. Szilvából aszalásra a legalkalmasabbak az őszi, mag­vaváló fajták, melyek húsa vas­tag és sok cukrot tartalmaz. Lehe­tőleg túléretten, már a fán meg­ráncosodott állapotban aszaljuk 80-90 fokos sütőben vagy vesz- szőből, dróthálóból készült cseré- nyen. A napon 24-30 óra alatt megaszalódik. Díszük a nyári orgona A nyári orgona Kínából származó lombhullató dísz­cserjénk. A két-három mé­ter magas, laza bokorágai ívesen széthajlók. Átellenes állású lándzsás leveleinek fonáka szürkén molyhos. Füzér virágzatát júniustól őszig hozza a hajtás végén. Az apró virágokból álló virágfüzé­rek illatosak, fehér, rózsaszín, lila­piros színűek lehetnek. A lepkék biztosan rátalálnak. A különleges és most már ritka kardfarkú lepkét is megfigyelhetjük rajta. Védett, meleg, napos fekvést, üde talajt kí­ván. Száraz talajon csak sínylődik. Hideg teleken tövig visszafagyhat. Mivel a hajtás végén virágzik, az erőteljes hajtásképzés érdekében rendszeresen metszeni kell. A metszetlen bokor rövid haj­tásokat, azokon kis virágfüzére­ket hoz. A rövidre - 20-30 cm-re - visszametszett bokor erőteljes hajtásokat, azokon hosszú virág­füzéreket hajt. Csak tavasszal szabad metszeni, amikor már lát­szik, hogy meddig fagyott vissza. Ágai törékenyek, ezt az elmúlt té­len tapasztalhattuk - a vizes hó széttörte a bokrokat. Az ilyen kárt tavaszi metszéssel korrigálhatjuk. Szaporítani nyári hajtásdug­ványról, vagy ősszel - a fagyok előtt - megszedett, fagymentesen teleltetett fásdugványról lehet. A fásdugványt tavasszal szabad­földbe dugványozzuk, őszre gyö­keres lesz. Ültetés után a fiatal növények tövét egy-két évig lombbal takarjuk télre, az átfa- gyás ellen. Búzás László A hagyma szezonja Azt mondják a gazdák, idén jó télálló vöröshagyma ter­mett. A megválogatott, érett (két vörös védőrétegű), egészséges hagymát szellős zsákokban kell betenni a kamrába, vagy szétteríteni a padláson. Kibírja a legkemé­nyebb telet is, csakhogy fa­gyott állapotban nem szabad mozgatni, mert elrothad. Ha kamrában tároljuk, rakjuk jól szellőző ládákba és óvjuk az ütő- déstől, sérüléstől. Akár négy hó­napig is eláll 8-10 fokos hőmér- séídeten, ha a levegő páratartalma 60 százalék körüli. Amennyiben melegben tartjuk, gyorsan kihajt. Raktárban a vöröshagyma hét hó­napig eltartható nulla, mínusz 1 fokos hőmérsékleten, 80-85 szá­zalékos páratartalmú levegőben. A magyar ételek elképzelhetetle­nek a jó minőségű vöröshagyma nélkül. Indiában 2 ezer éve gyógy­növényként ismerik és szívbeteg­ségek, reumás fájdalmak, orrvér­zés, tyúkszem ellen, vizelethajtó­ként, epehólyag-gyulladás csilla­pítására használják (kivonatként, borban áztatva vagy szirupként). A növény nem igényli a mele­get. Magja már 4-5 fokon csírázik, a legjobban pedig 17-19 fokon fe- jesedik. Jól viseli a hideg időjárást. Nem károsodik mínusz hat fokig. Azonban ha a nyár csapadékos és hűvös, akkor a lombozatba megy el az ereje és nem lesz télálló. Ha kertben kívánjuk termeszteni, le­hetőleg ne ültessük frissen trágyá­zott földbe. A friss trágyától ugyan nagyok lesznek a fejek, de nem ér­nek be teljesen és már tél elején el­kezdenek romlani. Kétféleképpen lehet termeszte­ni: duggatással és magvetéssel. Dughagymáról a kétéves makói módszer az elterjedt. Az első évben a dughagymát termesztik, a máso­dikban pedig a hőkezelt dughagy­mát ültetik ki és augusztusban fel­szedik a végére érett hagymát. Magvetéssel egy év alatt tudunk vö­röshagymát termelni. A lehetőleg egyforma nagyságú dughagymát márciusban kell elduggatni 20 cm sor- és 15 cm tőtávolságra, 2,5 cm mélyre. A nagyméretű dughagy­mát már októberben ki lehet ültet­ni. Ebből újhagyma, vagy nyári fo­gyasztásra szánt hagyma fejlődik, mely nem lesz télálló. _________■ ÓR IÁSI, ÖTKILÓS ÉS FURCSA alakzatú (csápos cápafejű) céklák termettek az idén kedves pécsi olvasónk, Vida László pogányi telkén. Ugyan fényképet nem készített róla, de arról is értesített, sárgarépái között is akadt csaknem félméteres hosszúságú._______________■ La pok a kertész noteszából A nemzetközi kereskedelem térhódítása nyomán egyre gyakrabban jelennek meg nálunk olyan kertészeti termé­nyek, amelyek régebben ismeretlenek voltak a számunkra. A termesztésben levő fajták még gyorsabban divatba jön­nek, mások ugyanilyen sebességgel a feledés homályába süllyednek vissza. Ezért van igen nagy fontossága a szakmai információk terjesztésé­nek, mert az önellátásra termelők is szeretnék - és joggal - a legkor­szerűbb igényeket kielégítő, leg­értékesebb fajtákat verni, ültetni, termeszteni. Itt az ősz, amikor több idő jut arra, hogy szakkönyveket, folyó­iratokat, katalógusokat tanulmá­nyozva, vagy egy-egy szakelő­adást meghallgatva tájékozódja­nak arról, jövő tavasszal milyen zöldségfajták magját keressék a szakboltokban, milyen gyü­mölcsfacsemetéket, szőlőoltvá­nyokat, díszfákat és bokrokat vá­lasszanak a faiskolai lerakatok- ban. Alig akad olyan növénycsalád, amely annyiféle, változatos ter­ményt nyújt a fogyasztóknak mint a kobakosok. Ide sorolandó az uborka, a görög- és a sárga­dinnye, valamint a tökfélék né­pes csoportja. Most a sütőtök ter­méseinek betakarítása van folya­matban. Nem szabadna ennek az értékes terménynek az elő­nyeiről megfeledkezni: a sült tök nemcsak ízletes, kellemes cse­mege, de sok cukrot, emészthető rostokat tartalmazó értékes ki­egészítője is őszi-téli tápláléka­inknak. A hatalmasra növő, szür­ke héjú, vastag húsú fajtákat ki­egészíti a néhány éve forgalom­ba került, kanadainak mondott sárgahéjú, vékonyabb húsú son­katök, amely­nek az az elő­nye, hogy a háztartási sü­tőkben is gyor­san megsüthe­tő. De ne feled­kezzünk meg a laskatökről sem, amelynek 4-5 kilós termései kamrában, fé­szerben, szalma vagy fűrészpor között nehézség nélkül átvésze­lik a téli zimankó megpróbálta­tásait. Húsuk forró vízben csí­kokra esik szét: ezért nevezik „istengyalulta” töknek is. Belőle éppen olyan jó ízű tökfőzelék készíthető, mint a spárga- (főző) tökből. Sok termelő szokása, hogy a bimbóskel oldalleveleit letördeli. Ez nem helyes eljárás, hiszen a le­velek egészen a nagyobb fagyok beálltáig asszimilálnak, tehát táp­lálják a fejlődőben lévő bimbókat. A szár csúcsán levő levélrózsát vi­szont nem árt levágni: ebből igen kiváló, zsenge, kelkáposztához hasonló étel készíthető. A szőlő szürete országszerte a befejezé­séhez közeledik és igen jó minő­ségű terméssel örvendeztette meg a vincelléreket. A must is a leg­több helyen kiterjedt. Most ne fe­ledkezzenek meg a hordóban vagy ballonokban tárolt újbor fel- töltögetéséről, mert csak így lehet elejét venni a bor pimpósodásá- nak, dohosodásának vagy ecete- sedésének. Dr. Bálint György * /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom