Új Dunántúli Napló, 2000. október (11. évfolyam, 270-299. szám)

2000-10-28 / 296. szám

6. oldal - Uj Dunántúli Napló G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2000. Október 28., szombat Takarékossági program a Délhúsnál Leépítés, ésszerűsítések a stabil gazdálkodás érdekében Az utóbbi hónapokban meglehetősen kevés információhoz jutott a közvé­lemény a Délhús Rt.-ről. A lapunk­hoz áttételesen eljutott hírek vegyes képet mutattak a cégről. A Dunántúli Napló kérdéseire válaszolva Otmar Hofer (kis képünkön) vezérigazgató vállalta, hogy a kényes felvetésekre is megfeleljen. Pécs- Mi volt az oka annak, hogy ilyen nehe­zen lehetett információhoz jutni a válla­latról?- Az idei nyár az egész húsipar, Így a Délhús számára is meglehetősen nehéz volt. Erőinket a problémák megoldására koncentráltuk, ezért szorult háttérbe a külső kommunikáció. A házon belül meg­felelő az információáramlás, ugyanakkor a cég helyi jelentőségét tekintve ez való­ban nem volt elmondható a kifelé irányu­A változások a létszámot is érintik fotó: lmjfer i_ ló híradásról. Ilyen szempontból tanulsá­gos is volt számomra az elmúlt időszak.- A helyi gazdasági és közéletet legin­kább felbolygató döntés az volt, hogy sza­kítva az évtizedes hagyományokkal, a Délhús nem vett részt a legnagyobb bara­nyai gazdasági rendezvényen, a Pécs Ex­pón. Miért nem?- A cég számára egész évre szóló kom­munikációs és marketingtervet készítet­tünk. Ebben a vevők érdekeit maximáli­san tekintetbe véve a fő hangsúly a keres­kedelmi kapcsolataink ápolására került. Úgy vélem, hogy egy ilyen kérdésben nemcsak a tradíciót kell figyelembe ven­ni, hanem a cég pillanatnyi érdekeit néz­ve kell tudni nemet mondani is.- Felmérték a hirtelen váltás esetleges kockázatát is?- Az ilyen döntés olyan, mint a biztosí­tás. Ha az embernek van elég pénze, min­den baj ellen tud védekezni. Ha viszont az anyagi lehetőségek végesek, nem lehet minden elvárásnak megfelelni. Hasonló okok miatt nem megyünk el a Foodapestre sem, ugyanis álláspontunk szerint a nagy szakmai kiállítás nem hoz­hat új közvetlen vevőkapcsolatokat szá­munkra.- A Délhús számára anyagi kérdés len­ne a vásári részvétel? Milyen most a cég gazdasági helyzete?- A vállalatot jelenleg stabü pénzügyi gazdálkodás jellemzi. Banki kapcsolataink normál mederben vannak, és enyhültek a feszültségek a finanszírozás területén.- Mit szól ahhoz, hogy a Délhúsról érke­ző hírek hallatán többen MiZo-effektusról beszéltek a cég kapcsán?- A hasonlat csak optikailag állja meg a helyét, miután két hasonló nagyságú élel­miszer-ipari cégről van szó. Vállalatunk esetében sem csőd-, sem felszámolási helyzetről nem beszélhetünk, a Délhúst stabü gazdálkodás jellemzi. A realitáshoz ugyanakkor hozzátartozik, hogy az előző évi veszteség kihatással volt a cég banki kapcsolataira, a szerződésben álló pénz­intézetek szigorúbban vették a finanszí­rozási kérdéseket. Miután mi sem szere­tünk magas kamatot fizetni, törekszünk a helyzet megváltoztatására.- Vannak tartozásai a Délhúsnak a be­szállítóval szemben?- Előfordult késedelmes fizetés, ám az utóbbi hónapokban kedvező fordulat állt elő ezen a téren. A változást elősegíti a cég működésében beállt pozitív fordulat. Az idei első félévben 20 százalékkal növe­kedett a forgalmunk, egyharmadával az üzemi eredményünk. Ez azt jelenti, hogy szerény nyereséget termel a váüalat.- Ez csak egy pillanatnyi állapot, vagy remény van a tartós folytatásra is?- Az élelmiszeripar - habár nem olyan profitábilis, mint a telekommunikáció - egy roppant nagy piac, és a hússal lehet pénzt keresni, nyereséget termelni. Eh­hez azonban feltétlen szükség van új ter­mékek fejlesztésére, új piacok feltárására, a költségek kordában tartására. A Délhús egy meghatározó cég a magyar húspia­con, és minden remény megvan arra, hogy tartósan megőrizze ezt a pozícióját. Ezt támasztják alá a piaci folyamatok, a kereskedelmi cégek törekszenek minél kevesebb és minél na­gyobb partnerekkel együtt dolgozni. A mi cégünk európai mér­tékkel nézve is megállja a helyét higiénia, minő­ség és termelékenység szempontjából, tehát jó az esély a helytállásra.- Mivel indokolja, hogy időről időre újabb és újabb hírek kapnak lábra a Délhús egé­szének, illetve egységeinek eladásáról?- A vállalat osztrák tulajdonosai pénz­ügyi, nem szakmai befektetők. Mint ilye­nek, időről időre vizsgálják a megtérülés lehetőségét, ez nem szokatlan helyzet. Szakmai szempontból az a véleményem, hogy a Délhús jelenlegi négy telephelyé­nek - a pécsi központnak és a sertésvá­gásnak, a bajai vörösárugyártásnak, az alsómocsoládi szárazáru és gyorsfagyasz­tott-termelésnek, illetve a fővárosi keres­kedelmi központnak - egyenként megvan a maga szerepe és létjogosultsága, és a változást semmi nem indokolja.- Az utóbbi évben meglehetősen nagy mozgás volt a cég közép- és felső vezetésében. Milyen okokra vezethető ez vissza?- A vállalat irányításában nem változott az alapvető stratégia, a vásárlók igényei­nek kielégítése és az eredményes műkö­dés a fő célunk. A szervezeti felállás egy eszköz ennek a szolgálatában. Miután az igények, a kihívások folyamatosan változ­nak, ezekre a jelenségekre folyamatosan választ kell adni. Felső vezetői szinten ma már egy ember sem gondolkodhat 30 éves karrierben egy munkahelyen, hiszen a különböző gazdálkodási helyzetekben más és más emberre van szükség.- Ezért távozott a cégtől dr. Páva Zsolt, az ön korábbi vezetőtársa is?- Tudomásom szerint dr. Páva Zsolt szándéka volt az, hogy elhagyja a céget. Ugyanakkor továbbra is kötődik a Délhús­hoz, hiszen a mai napig az igazgatótanács tagja.- Személyes konfliktus nem volt önök között?- Az, hogy bizonyos kérdésekben más véleményen voltunk, még nem jelent sze­mélyes konfliktust. Véleményem szerint a gazdasági életben a viszonyok egészen mások, mint a politikában, talán ebből is fakadhat, hogy másként láttunk dolgokat a cég helyzetével, a szükséges intézkedé­sekkel kapcsolatosan. Bizonyára ez is hozzájárult dr. Páva Zsolt távozásához. Posztját egyébként nem töltöttük be, a korábban már említett racionalizálási, il­letve költségtakarékossági okok miatt.- Ez a költségtakarékosság megnyilvá­nul létszámleépítésben is?- A gazdálkodás minden területén ta­karékoskodunk, és ez a kitétel a bérre is igaz. Több helyen egyszerűsítjük a ter­melési, irányítási folyamatokat, csök­kentjük a termékek számát is. Mindezek hatására még idén mintegy 90 fővel csök­ken a vállalat létszáma. A leépítés mind­három, de leginkább a bajai gyártó üze­met érinti.- Ön hogy ítéli meg a Délhús várható helyzetét rövid-, illetve középtávon?- Idén szép forgalomnövekedést ér­tünk el belföldön és az exportban is. Erre alapozva kell folytatnunk a nyereséges termelést. A nemzetközi gyakorlat szerint hosszú távú túlélés csak úgy képzelhető el a húsiparban, ha egy vállalat az egyes piaci szegmensekben az első-második he­lyen van. Mi most a kenős áruk területén elsők, az úgynevezett vöröstermékekben másodikak, a gyorsfagyasztott áruk eseté­ben pedig harmadikak vagyunk. Jó úton haladunk tehát, hogy egy stabil alap­anyag-gazdálkodással, költségtakarékos működéssel és erős kereskedelmi straté­giával emelkedő gazdasági eredményt ér­jünk el.- A Délhús és elődjei mindig meghatá­rozó szereplői voltak a helyi közélet támo­gatásának. Mire számíthat ezután a cég környezete?- Amikor költséget takarítunk meg, amikor létszámot építünk le, azt hiszem természetes dolog, hogy az üyen célokra is kevesebb pénz jut. A mai napig sok szponzori, támogatói megkeresés jut el hozzánk, ezeket megvizsgáljuk, megvála­szoljuk. A mostani, nehezebb időszakban azonban kevésbé vagyunk nagyvonalúak, mint korábban. KASZÁS E. RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2000. október 27.) Borsodchem 8 200 Ft ff Fotex 302 Ft Ű Matáv 1440 Ft U Mól 4 800 Ft ű OTP 14 500 Ft ű Rába 2 320 Ft ü Richter 15050 Ft ü Zalakerámia 2 550 Ft _JL ___ BUX: 8216,59 +1,12% eltérés az előző záróértékhez képest BUX INDEX X. 20-27-IG ami ; j a. » 8100 (7918,181 8000 7782.41J 7900 J 18125,20! > 7800 i^8242,59! ;“59i —t"1,—“í------!------h g ® _ •§ S ■£ « s a i S cl. äc co 0 a. VALUTAÁRFOLYAMOK (OKT. 27.) H Vételi Eladási OTP USA-dollár 308,92 324,76 Német márka 130,99 137,71 Euró* 256,20 269,34 Svájci frank 168,69 179,12 Postabank USA-dollár 308,88 324,72 Német márka 130,97 137,68 Euró* 256,15 269,29 Svájci frank 169,50 178,55 ABN-Amro USA-dollár 311,51 316,86 Német márka 131,77 134,39 Euró* 257,10 262,85 Svájci frank 171,27 174,45 Horvát kuna* * 33,00 34,99 * Devizaárfolyam ** Az MM Exclusive Change pénzváltóhelyein Az adatok tájékoztató jellegűek! PÉCS INFO 2000. A PIV Kft. és a Pécs-baranyai Kereskedelmi és Iparkamara közös szervezé­sében november 7-9-én rende­zik a Pécs Info 2000 szakkiállí­tást a POTE aulájában. A vásárra mintegy 30 cég jelezte előzete­sen részvételét. <k> Támogatás nélkül Siklós Tegnap adta át jelképesen Máté János polgármester a Siklós és Vidéke Takarékszövetkezet új székházának kulcsait Dobay Gá­bor elnöknek, illetve a trezorok kulcsait Füredi Lászlóné fiókve­zetőnek. Az elnök köszöntőjé­ben emlékeztetett rá: hosszú út vezetett el a most kialakult álla­potig, amíg az egyszerű betét­gyűjtő intézményből mára egy sokoldalú, többmilliárdos forgó­mat bonyolító takarékszövetke­zetté nőtte ki magát ez a pénzin­tézet. Mindebben az elődök kivá­ló munkája is fontos szerepet ját­szott. Dobay Gábor hozzátette: a pénzintézet - mely sosem kapott állami támogatást - egyedül a la­kosság bizalma által juthatott el a fejlődésnek erre a szakaszára. A takarékszövetkezet ma a város életében is tevékeny szerepet ját­szik, támogatottjainak rendkívül széles körében számos kulturális csoport is megtalálható. m. Része a város életének Egy évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit az angol kereskedelmi szokásokat meghonosító Tesco Áruház, amely tevékenysé­gével többek között nem kevesebbet akart megvalósítani, minthogy a város életének részévé kívánt válni. Pécs kötött tiltakozást azzal szerelték ~ le, hogy az áruház környékét a Az áruházlánc tulajdonosai már a legmodernebb technikával parko- nyitás időszakában arra törekede- sították, füvesítettek, fásítottak, tek, hogy karitatív tevékenysé- játszóteret építettek. A tavaly júli- gükkel is fokozatosan ismertté usban átadott park az idén volt a váljanak. A Béke parkkal kapcso- legnagyobb erőpróbának kitéve, latos, lakossági tüntetéssel egybe- itt rendezték az országos turiszti­kai diáktalálkozót. A pécsi áruház egyéves fennállása óta számos eseményt és szervezetet támoga­tott, többek között a PMFC Sport Kft.-t, a MiZo PVSK női kosárlab­dacsapatát, a pécsi napokat szer­vező Pécsi Közművelődési Alapít­ványt. Vagyis - az áruház angol igazgatójának szavaival élve - a jubileum időszakára beváltották ígéretüket, már ténylegesen is ré­szévé váltak a város, és nemkü­lönben a megye életének. A működés első évében 2,3 millió vásárlót regisztráltak, s ha ezt a számot csak a statisztika alapján értékeljük, akkor minden pécsi polgár 13-szor látogatott el az áruházba. Stephen Reynolds áruházigazgató elmondta, hogy készen állnak bevezetni az egész napos nyitva tartást is, s már pró­bálkoztak is az éjfélig tartó eláru- sítással, ám úgy tűnik, a pécsi kö­zönség még nem igényli ezt a vá- sárlási megoldást. __________*0. Ké t elnökjelölt közül választ a kamara Utolsó fordulójához érkezik az önkéntes tagságon alapuló gazdasági önkormányzat őszi választási menete, október 30-án megalakul a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara küldöttgyűlése, a küldöttek elnököt, elnökséget választa­nak. A kamara vezetői posztjára a régi vezető, Tolnay Lajos, illetve Parragh László aspirál. A régi értékek megőrzése mellett a megújulás fontosságát hangsúlyoz­za Tolnay Lajos, a Magyar Kereske­delmi és Iparkamara (MKIK) elnö­ke. A stratégiai elképzeléseiről szól­va a jelölt kijelentette: a szervezet­nek a tagság érdekében aktívabban kell részt vennie a gazdasági és jogi környezet alakításában. A kamara garanciát vállal tagjaiért, és olyan minősítési rendszert léptet majd életbe, amely referencia lehet a bel­földi és a külpiacon egyaránt. A ka­marának 40 ezer tagja van és ezzel a létszámmal az ország legnagyobb vállalkozói szervezete. A tagság 90 százaléka mikrovállalkozás, de je­len vannak a nagyvállalatok is. Tolnay Lajos elképzelése szerint a kamara az általános érdekek mel­lett az ágazatiakat is képviselni fog­ja. A vállalkozók piacra jutását segí­ti majd a szervezet a pályázati rend­szereken keresztül is, javaslatokat tesznek a kis- és középvállalkozá­sok eredményes tender-részvételé­hez. Fontos az informatikai rend­szer fejlesztése, el lehet érni, hogy minden kamarai tag rendelkezzen internet-kapcsolattal. Ezzel olcsóbb lesz a kommunikáció és hálózatot épít a kamara vállalkozói között is. Tolnay Lajos szerint a kormány­zattal jó a kapcsolatuk, amit jelez az is, hogy az MKIK ja­vaslatai nagymértékben érvényesültek a 2001­2002. évi adótörvény-ter­vezetben. A kamarához való tartozást számos kedvezmény előkészíté­sével is erősíteni kívánja a szervezet. Ilyen lehet pél­dául az árubeszerzési »■ > - m kedvezmény beszerzési társaságok szervezésével. A kama­ra már működő pályázatfigyelő rendszerébe beépítik a közbeszer­zési információkat is. Számítások szerint várhatóan az MKIK kiadásainak 40 százalékát fe­dezi majd a tagdíj, a többit vállalko­zó típusú bevételből kell előterem­teni. A kamarai törvény lehetővé te­szi, hogy vásárok szervezésében, ipari parkok, logisztikai központok létesítésében részt ve­gyen a kamara. Nem tő­kével, hanem szakmai háttérrel, tőketoborzással tudnak beszállni ezekbe a vállalkozásokba. A gazdasági kamara lobbiszerepének és befo­lyásának növelését ne­vezte a megújuló Magyar Kereskedelmi és Iparka­mara egyik legfontosabb feladatá­nak az elnöki tisztségre pályázó Parragh László. A jelölt szerint a magyar gazdaság elég erős ahhoz, hogy megjelenítse érdekeit. Parragh László hangsúlyozta: a ka­marát gazdaságcentrikusan, a poli­tikától függetlenül kell működtetni, de megfelelő kapcsolatot kell kiala­kítani a kormánnyal.- A kamara nem teheti meg, hogy nincs jelen a direkt források elosztásánál - vélekedik Parragh László. Jövőre a költségvetés 30 milliárd forint támogatást szán a vállalkozások támogatására, ennek elosztásánál a kamarának is jelen kell lennie. Ennek kapcsán fontos­nak nevezte, hogy a helyi és az or­szágos gazdaság kereskedelmi és iparkamara feladata, szerepe jól el­váljon. Az MKIK-nak a koordináci­ós tevékenységét kell erősíteni. A kamarák feladatainak ellátásához szükséges források megteremtését is kiemelt feladatnak tekinti az el­nökjelölt. A kötelező tagsági rend­szer megszűnésével a kamarák anyagi alapja is megingott, ezért új források felkutatása is fontos felada­ta lesz a létrejövő szervezetnek. Ilyen lehet például európai uniós források, Phare-pénzek, kormány­zati és egyéb pályázati lehetőségek felkutatása, megszerzése. Programjában Parragh László megfogalmazta, hogy az elmúlt év­tized gazdaságpolitikája, amely az olcsó munkaerőt, a bérmunkát helyzete előtérbe, beteljesítette fel­adatát, és ösztönözni kell a maga­sabb hozzáadott értéket képviselő munkát igénylő technológiák minél szélesebb körben történő megho­nosítását. A helyi és az országos ka­marának együtt kell működnie a mindenkori kormánnyal az európai uniós csatlakozás elősegítésében. Ugyanakkor határozottan ki kell áll­ni a hazai vállalkozások érdekeinek védelme érdekében. k.e

Next

/
Oldalképek
Tartalom