Új Dunántúli Napló, 2000. október (11. évfolyam, 270-299. szám)

2000-10-01 / 270. szám

------iß----------------—-------------------------­20 00, október 1. ★ GAZDASÁG ★ DECEMBERBEN ÜRESEK LESZNEK A TEJESPULTOK Mennyit tefel a tej? Egy év alatt 6 százalékkal csökkent a tejet adó tehénállomány az országban. Szakemberek szerint akár már decemberben tejhiány alakul­hat ki egyes régiókban, mely tartósabb is lehet.- Míg a termelői költségek 25 százalékkal nőttek, s a tej fo­gyasztói ára 13 százalékkal emelkedett, tavaly december­től júniusig, addig a tej literen­kénti felvásárlási ára 0,66 szá­zalékkal lett magasabb - szol­gál adatokkal Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövet­ségének titkára. - Egy ünő vemhesítésétől ugyanakkor 285 nap telik el, amire tejet ad, a takarmányt viszont előre meg kell finanszírozniuk a gazdáknak. Ennyi pénzük azonban nincs az alacsony felvásárlási ár mellett, így egyre többen csökkentik vagy abbahagyják a termelésüket. A titkár szerint vagy a feldol­gozóknak és a kereskedőknek kellene többet adniuk a befolyt pénzből, vagy a tej árát meg­emelni, s a bevételi többletet visszajuttatni a termelőknek. Tóth István szerint a takar­mánytermés kevesebb a szük­ségesnél, messziről viszont nem kifizetődő szállítani. Tóth István úgy látja, hogy mivel a lefejt tejet fél napig sem lehet tárolni, a gazdák ki­szolgáltatott helyzetben van­nak a feldolgozókkal szem­ben, akik az átvételtől számít­va 15-30 nap múltán fizetnek.- A feldolgozókat is nem várt költségnövekedés sújtot­ta - mondja Aranyosi Zsu­zsanna, a Hajdútej Tejipari Rt. beszerzési vezetője. - Az energiaár-emelkedés például, vagy az üzemanyagköltség növekedése különösen hátrá­nyosan érintett bennünket, hi­szen a tej begyűjtése, az áru kiszállítása a boltokba óriási kapacitást igényel. Az exporttámogatást tíz százalékkal csökkentette a Tej Terméktanács, s aki idén még exportálni akar, annak a kivitt mennyiség után literenként öt forint kauciót kell fizetnie. A minisztérium máig nem fo­lyósította az 600 millió forin­tos exportszubvenciót. A Földművelésügyi és Vi­dékfejlesztési Minisztérium viszont úgy tudja, hogy ö fizetett: „Idén állami költség- vetésből 600 mülió forint fo­lyósítható tej és tejtermék ex­porttámogatás céljára. 2000. év I-Vni. hónapja között 584 A termelőtől a fogyasztóig Időpont Felvásárlási ár Fogyasztói ár' (Ft/kg) (Ft/I) 1997 44,0 80 1998 55,5 91 1999 60,8 101 2000. VI. hó 61,2 113 * 2,8 százalék zsírtartalmú, pasztőrözött tej, műanyag zacskóban millió forint került tejtermék exporttámogatás címén kifi­zetésre.” A Tej Terméktanácsnál Bo­tos Károly viszont arról tájé­koztatott, hogy ez nem az idei pénz, hanem a tavalyi Az elmúlt évben ugyanis a tárca késett az exportpályázattal, emiatt az 1999-ben esedékes támogatás „átcsúszott” erre az esztendőre. A szakember szerint a 600 millió forint igen kevés, hiszen a magyar tejexport értéke évente meg­haladja a 60 millió dollárt. Sőt, az ágazatot az idei első féléves 36 millió dollár értékű rekordkivitel mentette meg az összeomlástól. (Évente 300 mülió liter tejtöbblet ke­letkezik az országban.) A ha­zai egy főre eső 160 kilogram­mos éves fogyasztás ugyanis messze elmarad az uniós 200-300 kilogrammtól. A ter­melők és a feldolgozók ma már együttesen literenként 6 forintot fizetnek be a Tej Ter­méktanács intervenciós alap­jába a készítményeik külpiaci támogatására. ' Raskó Györgynek, a Ma­gyar Demokrata Néppárt alel- nökének többek tejtermelő vállalkozása is van, s arról számolt be, hogy a nagy tétel­ben szállított extra minőségű tej literjéért 68 forintot fizet­nek a feldolgozók. így tíz fo­rint tiszta eredmény képződik a gazdánál. A nagytermelők­nél, ahol tanácsadóként dol­gozik, komoly ágazati nyere­séget tapasztal. Az alelnök szerint az FVM ki nem fizetett 600 millió fo­rintjánál jóval nagyobb ve­szélyt jelent, hogy 800 terme­lőszövetkezet likviditása kerül veszélybe az üzletrészek vár­ható kifizetése miatt.- Ha a tejtermelésük kiesik, jövőre is számolhatunk tejhi­ánnyal - állítja Raskó György. - Pedig emelkedik a tejfo­gyasztás, húz a piac. Egyéb­ként nálunk a világpiacinak megfelelő a felvásárlási ár, jú­niusban, amikor az Egyesült Áüamokban jártam, a kalifor­niai gazdáknak is ugyanany- nyit fizettek, mint nálunk. Raskó György további prob­lémának tartja, hogy egyes nagykereskedők árkartellbe tömörülve nyomott áron kí­nálják a tejet, s ez több milli­árd forintos veszteséget oko­zott az ágazatnak. Hyen körül­mények között szerinte nem lehet árat emelni. W1&MUB& ■Ilii IMA Kevesebb a munkanélküli Az idén június-augusztusban a műnk i nélküliségi ráta 6,4 százalék volt, ami 0,5 százalékpontos csökkenés az előző év § azonos időszakához képest. A munl i nélküliek száma 263 ezer volt, 19 ezerrel | kevesebb, mint egy évvel korábban. Az | EU tagállamaiban az idén júliusban I átlagosan 8,2 százalék volt a ráta. Pécsi bányászok Leónban 200 pécsi bányász utazik januárban Spa­nyolországba. León tartomány egyik ba nyájában fognak dolgozni, miután a pécsi 2M cég megnyerte a nemzetközi tendeit A szerződést október 3-án írják alá a Gazdasági Minisztériumban. A mecseki bányák bezárása óta a 200 bányász mun kanélküli volt, s ha minden jól megy, tíz § évig lesz munkájuk. Átadják-e az egri uszodát? Egy hónapja van még a kivitelezőnek, hogy kijavítsa a több mint 2 milliárd fori n tért felhúzott egri uszoda hibáját. Ha | ugyanis a nemzetközi úszószövetség nem hitelesíti az uszodát, akkor a polgármester | nem fogja átvenni. Horvát bankot vesz az OTP A határon túli ter­vekről számolt be a héten Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezér­igazgatója. Leszö­gezte, hogy kül­földön bankot csak biztos állami ga­ranciák mellett szabad vásárolni, különben tanácsosabb új pénzintézet ala­pítása. Horvátországban kedvező feltéte­lek mutatkoznak egy bank megvásárlásá­ra. Szlovákiában pedig egy 12 fiókos, bankautomata-hálózattal rendelkező bank alapításáról tárgyalnak. Az erdélyi lehetőségeket októberben mérik fel, itt­hon pedig a Postabank mellett még egy bank megvételét tervezi az OTP. Leállított építkezés Óbudán Statikai hibái miatt a Fővárosi és Pest Megyei Mérnöki Kamara életveszélyesnek minősítette és leállíttatta a Kórház utcában épülő Globe 3. irodaház építkezését. A szakemberek megálla­pították, hogy a födémek teherbírása gyenge, az épület emeletei bármikor leszakadhatnak. A kiviteli terveket készítő külföldi cégnek a szabályokkal szemben nincs magyar telephe­lye, vezetője magyarul sem tud, nem is ismer­heti a hazai statikai előírásokat. Határon túli Pólusok Demján Sándor, a CEIC Holding elnöke úgy véli, határon túli kereskedelmi építési beruházásaiknak mint a magyar vállal­kozások működésének általában - sokszor még politikai akadályai vannak a térség orszá­gaiban. Kolozsvárott például telket már vásárolhattak bevásárló- központnak, az építkezés a már említett okok miatt azonban még nem kezdődhetett meg. Más a helyzet Kijevben, ahol biztató lehetősé­gekkel fogadják beruházóinkat, és pontosan kidolgozott tervek, elképzelések születhettek. Első bérházalapkő Kaposvárott Kaposvárott lerakták az első szociális bérla­kás-építési programban épülő önkormányzati bérház alapkövét. A somogyi megyeszékhely nyújtotta be elsőként pályázatát a szaktárcá­hoz, így a programhoz szükséges összeg 72 százalékát, 380 millió forintot is a város nyer­te el. Az első évben 69 bérlakást építenek, két­szer annyit, mint az eltelt tíz évben. A város­ban, ahol jelenleg 300-an várnak bérlakásra, hat éven belül ötszáz szociális bérlakást húz­nak fel. Elkeltek az Igrisztoje lakásai Félsikerrel zárult a bajai Igrisztoje Pezsgőgyár- tó Rt. felszámolói ingatlanárverése. Öt bajai la­kás a meghirdetett 24 millió forintos ár alatt ta­lált gazdára. A 16 millióra tartott tételre, az egyhektáros érsekcsanádi horgásztanyára pe­dig nem akadt jelentkező. Magát a pezsgőüze­met százmülióra taksálják, újjáindítására vi­szont még tízmilliót kell költeni. Ingatlanpiaci árrobbanás után •• // JÓN A KŐVETKEZŐ BUMM! Három évvel ezelőtt árrobbanás volt az ingat­lanpiacon, s csak az idei év elejére csöndese­dért el a piac. A szakember állítja: a ma­gyar ingatlanárak még mindig nyomottak, az­az a nagy haszon reményében most is érde­mes vásárolni. Mert lesz még drágulás... A nagy ingatlanpiaci bumm a legtöbb lakás- vagy háztu­lajdonosban felemás érzel­meket gerjesztett. Egyfelől örülhettek, - hogy tulajdo­nuk értéke hirtelen a több­szörösére nőtt, ám ennek csak akkor vehették bármi­lyen gyakorlati hasznát, ha egy másikra akartak válta­ni. Dr. Sztranyák József, az Origó Ingatlanbörze Egye­sülés börzetanácsának el­nöke szerint épp ezért a ré­gebben viszonylag keveset érő házak, lakások tulajdo­nosai korántsem jártak jól. Sőt.- Az ingatlanpiaci drágu­lás a lakótelepi panellakás­ban élőket érintette a legér­zékenyebben - véli. - Hiába nő ugyanis egy kétmilliós lakás ára a triplájára, ha a továbblépést jelentő jobb, frekventáltabb nyolc-tíz­milliós ingatlan is hasonló arányban drágul. A kisebb lakások tulajdonosai elve­szítették a lehetőségüket, hogy majd egy nagyobb, jobb minőségű ingatlanhoz juthassanak. A drágulásnak egyébként több oka is volt. Egyrészt a tőzsde átmeneti gyengélkedései vezettek oda, hogy a pénz átvonult erre a területre. Az ugyan­csak ebben az időszakban felszabadult befektetői tőke is felfedezte ezt az „ös­vényt”, s a volt bérlakások magántulajdonba kerülése is kedvezett a piaci folya­matok élénkülésének. A társadalmi struktúraváltás ehhez képest már csak a hab volt a tortán, vagyis megindult egy vidékre köl­tözési hullám is, amely szintén árfelhajtó szerepe volt. Házat, lakást, telket vásárolni az elmúlt néhány évben a legjövedelmezőbb befektetésnek bizonyult Magyarországon. Míg a fej­lettebb államokban is egy- egy ingatlan megtérülési ideje a legjobb esetben 4-5 év volt, addig nálunk ugyanez az idő a szinte he­tente átírt áraknak köszön­hetően 2-2,5 évre csökkent. Az országos körképből egyébként kiderül, hogy a legkisebb mértékben a kö­zepes "“kategóriájú családi házak árai nőttek. Való­színűleg azért, mert ha­zánkban még igencsak vé­kony az a fizetőképes réteg, amely a 10-12 milliós ottho­nokat ki tudja fizetni. A többség alulról nézi vágya­kozva ezt az összeghatárt, míg a tehetősebbek már nem érik be ezzel a minő­séggel. A panellakások is vi­io in ÍM CM Magyarországi ingatlanárak árrobbanás előtt (E) és után (U) pp (millió Ft) ■ garzonlakás □ panellakás □ családi ház lim E U E U E U Miskolc EU EU EU Békéscsaba E U E U E U Pécs EU EU EU Győr A garzonlakások alatt 28-32 négyzetméteres szoba-konyhás ingatlant értünk, a panellakások esetében a 2 szobás, kb. 53-55 négyzetméteres változatot tekintettük mértékadónak. A családi házak közül a mintegy 10-15 éves, 80-100 négyzetméteres ingatlanok árváltozását vizsgáltuk, bár az egyéb adottságokat tekintve - elhelyezkedés, infrastruktúra stb. - még így is nagy a szórás. szonylag szerényebben, 50- 70 százalékkal drágultak. Kivételt képeznek ez alól azok a lakások, amelyek va­lamilyen okból - új munka­helyek teremtése, bevásár­lóközpontok építése a kö­zelben - frekventáltabb po­zícióba kerültek. Ez utóbbiak ugyanis nemritkán az eredeti érté­kük háromszorosára drá­gultak. Hasonló a helyzet a garzonok esetében: parado­xon, de ezek árnövekedése leginkább a megfizethető- ségük számlájára írható. A szakemberek szerint a lát­szat ellenére Magyarorszá­gon még mindig nyomottak az ingatlanárak. Most ugyan megtorpant az árnö­vekedés, mivel a jó fekvésű helyek elfogytak, a mara­dék pedig a többség számá­ra megfizethetetlen. A vi­dékre költözők „kivándor­lási” hulláma is csökkent, s így a piac most visszaszabá­lyozza önmagát. Ám ez nem lesz sokáig így. Egy esetleges konkrét EU- csatlakozási dátum 30-40 százalékkal ismét meglódít­ja majd az árakat. A lassú keresetnövekedés is felfelé nyomja az árakat. így aztán menetrendszerűen jön a következő árbumm, vagyis még mindig érdemes ingat­lanba fektetni a pénzt. Dián Tamás » i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom