Új Dunántúli Napló, 2000. október (11. évfolyam, 270-299. szám)

2000-10-21 / 290. szám

HAZAI TÜKÖR Új Dunántúli Napló - 3. oldj d 2000. Október 21., szombat Vita a nyugdíjemelésről A kormányfő bírálta a magánpénztári rendszert Országgyűlés Orbán Viktor miniszter- elnök (képünkön) az ellen­zék felvetéseire reagálva teg­nap a parlamentben kijelen­tette, hogy nem lát okot a két­éves költségvetés terveinek módosítására. A kormányfő emlékeztetett arra, hogy a költségvetés előterjeszté­sekor a kabinet a tartós és gyors gazdasági nö­vekedést, a magasabb bér- színvonal el­érését, vala­mint a gyer­mekes csalá­dok helyzeté­nek javítását tűzte lü célul. Mint mond­ta: ő maga is a tervezett szint két- háromszorosára emelné az egészségügyben, oktatásban dol­gozók bérét, valamint a nyugdíja­kat, ám ennek a 6-7 százalékos gazdasági növekedés korlátot szab. Az MSZP által javasolt na­gyobb mértékű nyugdíjemeléssel kapcsolatban a miniszterelnök közölte: ha a szocialista párt part­ner abban, hogy felülvizsgálják a nyugdíjreformot, akkor a kor­mány kész rá, hogy a tervezett­nél akár 70 milliárd forinttal na­gyobb összeget különítsen el nyugdíjemelésre 2001-ben. Arról a 70 milliárd forintról van szó, amellyel a költségvetésnek a ma­gánnyugdíj-pénztárakhoz átirá­nyított járulék okozta hiányt kell pótolnia. Mint mondta, szép do­log a mostani fiatalok jövőbeni nyugdíjának állami támogatása, de ma fontosabb cél a jelenlegi nyugdíjasok járandóságának emelése. Reagált a kormányfő azokra a kritikákra is, amelyek amiatt ér­ték a kormányt, hogy az egyes kormányzati szervek kiadásai nagy mértékben, 15-20 százalék­kal nőnek 2001-2002-ben. A fel­adatok bővülésével, a leendő in­formatikai minisztérium kiépíté­sével, a NATO-tagságból fakadó feladatokkal, a jelentős agrárfej­lesztési programmal, valamint a komoly beruházásokat magában foglaló Széchenyi-terwel indo­kolta az egyes tárcák kiadásainak növekedését. A minimálbér tervezett emelé­sével kapcsolatban a miniszterel­nök kifejtette, hogy az többletter­het ró ugyan a kis- és középvál­lalkozókra, ám ennek kompenzá­lására a kormányzat több lehető­séget is biztosít a költségvetés tervezetében. A megoldások kö­zött említette a társadalombizto­sítási járulék 2 százalékpontos csökkentését, és azt a javaslatot, amely az 50-nél kevesebb főt fog­lalkoztató vállalkozások számára 10 millió forintig adómentességet biztosítana. ■ Mire tanít az egyetem? Az elmélet mellett kell a gyakorlati tudás is Országos körkép A mai egyetemi, főiskolai oktatás egyik legnagyobb gondjának tartják, hogy a végzős diákok elméleti tu­dása sokszor nincs össz­hangban a napi gyakor­lattal. Oktatáskutatók állítják, hogy a magyar felsőoktatás azért nem tud lépést tartani a vüág élvona­lával, mert hiába ad nagyszerű elméleti alapokat a diákoknak, ha az egyetemek, főiskolák anya­gi háttere nem teszi lehetővé a korszerű technikák, technológi­ák alkalmazásának oktatását. Ez különösen a műszaki fakultások­ra és az orvosegyetemekre igaz, de nem jobb a helyzet a társada­lomtudományi karon sem.- Más dolog az elmélet, és más a napi gyakorlat - állítja Horváth Magyary Nóra, a Coca-Cola Ma­gyarország közkapcsolati igazga­tója. - Az iskolapadban sajnos nem lehet megtanulni a csapat­munkát, és nem lehet azt sem el­sajátítani, hogyan kell egy-egy feladatot a lehető leghatékonyab­ban megoldani. Meggyőződé­sem, ezen az akadályon csak úgy lehet átlépni, ha a gazdasági élet piaci tapasztalatokkal rendelke­ző szereplői az egyetemek, főis­kolák segítségére sietnek. Csakis egy-egy konkrét feladat megoldá­sa, az oktatómunka gyakorlati foglalkozásokkal való kiegészíté­se oldhatja fel az ellentmondást. Nemrég a Budapesti Gazdasá­gi Főiskola külkereskedelmi kara adott otthont egy ilyen gyakorlati kurzusnak. Azért szervezték a háromnapos programot, azért tartották az előadásokat, a vizs­gáztatást a cég munkatársai, hogy a különböző felsőoktatási intézmények 200 hallgatójának lehetőséget adjanak belekóstolni „a felnőtt” marketingesek napi munkájába. Egy asztali víz piaci bevezetésének programját adták fel leckének, miután elmondták a diákoknak, mi mindenre kell fi­gyelniük egy-egy ilyen feladat megoldásakor. Az eredmény ma­gáért beszélt: a diákok egy része bizony nem tudott mit kezdeni a feladattal, mások magabiztosan, sebtében előkeresett kutatási eredményekre hivatkozva adták elő megoldási javaslatukat. _____________________!KK1 IS MERETLEN FOTÓS. 1956 ...Hogy legyen jel címmel fotóalbumot jelentetett meg a Történeti Hivatal és a XX. Század Intézet. A most nyilvánosságra került képek (köztük a fenti felvétel is) egy ismeretlen fotós kordokumentumai. A szerző özvegye még most, 44 év elteltével is annyira fél, hogy nem járult hozzá nevük közre­adásához. REPRODUKCIÓ: EUROPRESS Indítvány az otthonokért Parlament-Boly Külön költségvetési jogcí­met javasolt a Parlament­ben dr. Kurucsai Csaba, Ba­ranya megyei képviselő a gyermekkorú fogyatékoso­kat ellátó otthonok számá­ra. A módosítás a bólyi Ér­telmi Fogyatékos Gyerme­kek Otthonának helyzetét is javítaná. A költségvetési törvényjavaslat e héten zajló vitája során, tegnap délelőtti beszédében dr. Kurucsai Csaba, Baranya megyei ország- gyűlési képviselő - amellett, hogy jövőre tíz, 2002-ben pedig tizenötmilliós kiemelt előirány­zatot javasolt a Magyar Tanya és Falugondnoki Szövetség támoga­tására - felszólalt a gyermekkorú fogyatékosokat ellátó intézmé­nyek érdekében is. A képviselő hangsúlyozta, hogy a bólyi gyermekotthonhoz hasonló intézmények jelenleg nem kapnak elkülönített forrást speciális feladataik elvégzésére. A Szociális és Családügyi Minisz­térium rendelete ugyanis maga­sabb szakmai igényű személyze­ti struktúrát ír elő az ilyen ottho­nokban (míg 100 felnőtt fogyaté­kosra 36, addig ugyanennyi gyer­mekre 40 ápoló kell, továbbá 50 férőhelyenként mentálhigiénés szakembert kell alkalmazni), ami plusz költségeket jelent a fenn­tartó (jelen esetben a Baranya megyei) önkormányzat számára. Mivel az állami normatíva a kép­viselő állítása szerint csak a mű­ködési költségek felét fedezi, a fenntartó folyamatos válságme­nedzselésre kényszerülve az ága­zat más intézményeitől csoporto­sít át összegeket. Felszólalásában dr. Kurucsai Csaba arra kérte a tárca miniszte­rét, hogy vizsgálja meg, milyen lehetősége van annak, hogy az értelmi fogyatékos gyermekek otthonai számára a 2001-2002. évi költségvetésben külön jogcí­met alkossanak. S. G. Szót kér a Vidék Parlamentje Segít a kistelepülések boldogulásában Budapest Nyugat-európai minták alapján szerveződött, és nyolcszáz kistelepülésen működik a Vidék Parla­mentje. A civil szervezetet két éve hozták létre azért, hogy támogassa a vidék fej­lesztését szolgáló kezdemé­nyezéseket. Márczis Márta (képünkön), a Vi­dék Parlamentje ügyvezető elnöke elmondta: kiterjedt tevékenységet folytatnak. Értékelik a vidékfej­lesztési programokat, s keresik azok támogatásának legjobb for­máit, országszerte tréningeket, képzéseket szerveznek, és állandó kapcsolatot igyekeznek fenntarta­ni a kormányzattal.- Sajnos a vidékfejlesztésért fe­lelős tárcával még mindig nem ki­elégítő a kapcsolatunk - nyilatkoz­ta Márczis Márta. - A SAPARD- program vitájába például be kel­lett volna vonniuk bennünket is, mégsem tették. Ezt egyébként az Európai Unió is nehezményezte. Szerettük volna, ha a Földműve­lésügyi és Vidékfejlesztési Minisz­térium képviselői tájékoztatnak bennünket a program adta lehető­ségekről, illetve meghallgatják a javaslatainkat. Mi a tervezetet ta­valy decemberben láttuk utoljára, és amikor mi magunk kezdemé­nyeztünk szakmai vitát, arra a mi­nisztérium képviselője nem jött el. A Vidék Parlamentje azonban mindezek ellenére bízik abban, hogy előbb-utóbb megjavul a kap­csolat a szaktárcával, hiszen csak úgy lehet kézzelfogható eredmé­nyeket elérni a vidékfejlesztés te­rületén, ha összefog a minisztéri­um és a civil szervezet. A Vi­dék Parlament­je akár egyfajta mankója is le­hetne a minisz- tériumnak. Egyik legfonto­sabb célkitűzé­se ugyanis az, hogy javítsuk azoknak a kistelepü­léseknek a helyzetét, amelyek nem tudnak megélni a mezőgaz­daságból.- Számtalan olyan falu, község, kisváros van Magyarországon, ahol a gazdálkodási lehetőségek meglehetősen behatároltak - véle­kedett az elnök asszony. - Ezek­ben a térségekben az ipart kellene fejlesztem és kiépíteni a számító­gép-hálózatot. De nagyon fontos lenne az is, hogy segítsük a kister­melőket erőik összefogásában. SZ. F. Hírek röviden Megbecsülés Az ’56-os hősök anyagi megbecsülését sürgette Boross Péter volt mi­niszterelnök a Belügyminisztérium ünnepségén, amelyen az 1956- os forradalom és szabadságharc kezdetére, valamint a Magyar Köz­társaság kikiáltására emlékeztek. A miniszterelnök főtanácsadója el­mondta, hogy rövidesen törvényjavaslat készül, amely alapján a jö­vő évtől 60 ezer forintos minimálnyugdíjra számíthatnak mindazok, akik forradalmi tevékenységük miatt börtönbüntetést kaptak. Nagyfogyasztók Levelet írtak Orbán Viktor miniszterelnöknek a legnagyobb gázfo­gyasztók. Szerintük ugyanis jogszabályellenes a gáz árának emelésé­re tett javaslat, mert a törvény szerint nem lehet egyes fogyasztói csoportokat indokolatlanul megkülönböztetni. Úgy vélik, hogy a ter­vezett áremelés az európai uniós elveknek sem felel meg. Agyelszívás Lelassult az utóbbi években a tudományos kutatók külföldre ván­dorlása a Visegrádi Négyek országaiban. Ezt a négy állam akadé­miai vezetői állapították meg budapesti tanácskozásukon. A magyar, a lengyel, a cseh és a szlovák tudósok ugyanakkor hangsúlyozták, hogy országaikban a kutatás és fejlesztés területén nemcsak több pénzre, hanem nagyobb erkölcsi elismerésre is szükség lenne. Sikernyilatkozat Gógl Árpád egészségügyi miniszter szerint több ponton is sikereket ért el az elmúlt két évben. Egy tapolcai fórumon kiemelte, hogy önál­ló szakma lett a sürgősségi betegellátás, az idősgondozás bekerült az oktatási rendszerbe, hamarosan átadják a kétszázadik mentőállo­mást. Elmondta azt is, hogy a most elkészült új egészségügyi prog­ramot november 6-án mutatják be az akadémián. Közös fellépés A hat legnagyobb szakszervezeti tömörülés az összefogás újabb je­leként közös nagygyűlést szervez november 11-én a budapesti Nem­zeti Sportcsarnokban. Tegnap arról is döntöttek, hogy akkor alakít­ják ki végleges álláspontjukat arról, milyen lépéseket tehetnek a szo- ciális párbeszéd további háttérbe szorítása ellen. _____________■ i A betegeket is megnevetteti Beszélgetőpartnerünk: Szuhay Balázs színművész, író Budapesten, a Sas-hegy legszebb ré­szén áll az a társasház, amelynek egyik lakója Szuhay Balázs színmű­vész, író. Hatvanötödik születésnap­ja alkalmából otthonában fogadott bennünket a humor műfajának egyik legismertebb alakja. Budapest- A televízió és a rádió kabaréműsorai­ból sokan hiányolják. A szórakoztatás­nak ezek a régi ízei mintha feledésbe merültek volna.- Kellér Dezső, Latabár Kálmán, Feleki Kamill, Kazal László, Kibédy Er­vin és Kabos László mellett rang volt fellépni - mondja kissé elkomorodva.- Nem szeretnék senkit megsérteni, de néha inkább sírni lenne kedvem né­hány mai szórakoztató műsoron.- A hangja számomra elválasztha­tatlan a gyermekkortól, a rajzfilmbeli Foxi Maxitól.- Érdekes, hogy generációk mond­ják ezt. Az ön szájából ez nagyon ked­vesen hangzik. Ám amikor legutóbb társaságban egy ősz, szakállas vén úr mondta ugyanezt, akkor az már kissé bosszantott. Egyébként is a színészek szeretnének a nagyobb, komolyabb szerepeikkel maradandót alkotni. A végén aztán kiderül, hogy egy kutyus hangja hozza el az igazi népszerűsé­get. Persze ez nem jelenti azt, hogy egy rajzfilm szinkronizálását nem tar­tom fontos feladatnak. Jó példa erre a Flinstone család is, amit a magyar szöveg és a kiváló szinkron az eredeti­nél is jobbá varázsol.-Ön a magánéletben is mindig ne­vettet?- Imádom a humort, ez a létele­mem. Az egész pályámon az vezérelt, hogy jó hangulatot teremtsek. Leg­utóbbi sikerélményem például a be­Élete a humor fotó: europress/kallus tegségemmel kapcsolatos. A szívem­mel vannak problémák, és a mentő­kórházba kerültem. Amikor átvittek egy másik helyre, ismerős ápolónővel találkoztam. Kiderült, hogy mindkét kórházban dolgozik. Egyszer csak odalépett hozzám: tudja-e, hogy cso­dát tett? Azt az öregurat, akivel leg­utóbb egy szobában feküdt, néhány óra alatt sikerült visszahoznia a leg­súlyosabb depresszióból, és azóta szépen gyógyul. Nos, a humoris­tának, a színésznek ez az igazi kül­detése.- A születésnapját hogyan szokta ünnepelni a család?- Sajnos egyre szűkebb körben. Nem vágyom semmilyen ajándékra, csak arra, hogy még utazgathassak egy kicsit a világban. Szerencsére a családomtól és a közönségtől már •olyan sok szeretet kaptam, hogy az életem végéig kitart. Ünnepi ételekben sem vagyok válogatós. Egy jó rakott krumplival vagy még inkább egy fi­nom sárgaborsó főzelékkel le lehet venni a lábamról. NÉMETH ZSUZSA Született: 1935. október 20-án, Budapesten Családi állapota: feleségét 34 évi házasság után két éve veszítette el Gyermekei: Klára angolnyelv-tanár, Barbara idegenvezető Végzettsége: Rózsahegyi Kálmán színiiskolája Hobbija: világjáró utazások, olvasás, házi mozi Pályájának főbb állomásai: 1955-57 Békéscsaba, 1957-60 Kecskemét, 1970-92 Vidám Színpad, 1992-93 a Ludas Matyi főszerkesztője, 1998-tól a Szabó család című rádiós családregény írója I ) A á

Next

/
Oldalképek
Tartalom