Új Dunántúli Napló, 2000. október (11. évfolyam, 270-299. szám)

2000-10-18 / 287. szám

2000. Október 18., szerda KISTER MELÓK Uj Dunántúu Napló - 9. oldal Oldalszerkesztő: Gazdahírek ÚJ KUTATÓÁLLOMÁS. A hazai és a környező országokban veze­tő szerepet játszó vetőmag-előál­lító magyar-holland Novartis Seeds Kft. új kísérleti állomást, óriás üveg- és fóliaházat hozott létre Ócsán, ahol bemutatták a cég legújabb zöldségfajtáit, is­mertették nemesítési célkitűzé­seit. Bővítik a magyar paprikák választékát, megkezdték a kel­bimbó-, hagyma-, sárgarépa-, re­tek-, borsó és féldeterminált pa­radicsomnemesítést. FOODAPEST. November 28-án ötödik alkalommal nyitja meg kapuit a kétévente sorra kerülő nemzetközi élelmiszeripari szak- kiállítás. Eddig 30 ország - köz­tük az USA, Thaiföld, Egyiptom, Szingapúr, Németország, Hollan­dia, Svédország, Ausztria - csak­nem hatszáz cégének jelentkezé­se érkezett be, a lekötött kiállítá­si terület meghaladja a 21 ezer négyzetmétert. A legtöbb külföl­di résztvevő olasz, kollektív kiál­lítással mutatkozik be Jugoszlá­via, Szlovákia és Görögország. BIKAVÉR-ÁRVERÉS. Szómba ton kerül kalapács alá az Eszterházy Károly Főiskola dísz­termében az utolsó ezer palack Ezredforduló Egri Bikavére. A nagy körültekintéssel összeállí­tott, az egri történelmi borvidék termelőinek összefogását is szimbolizáló borkülönlegesség­ről tudni kell: azt az államalapí­tás 1000. évfordulójának tiszte­letére készítették az egri szőlős­gazdák. Alapjául a pincék legki­válóbb, 1997-es évjáratú borai szolgáltak, amelyeket - miként azt két éve, december 27-én, Szent János napján nyilvánosan is kihirdettek -119 termelő adott össze. A kuriózumnak számító eseményen elsősorban borgyűj­tők, szállodák és éttermek érdek­lődésére számítanak. A nedűvel teli palack ára jelenleg 8-12 ezer forint között mozog. _________■ RÓ ZSATŐ­eladás! Pécs, Tiborc u. 46. Nyitva: H-Sz. 9-18-ig, V. 9-12-ig Készítsük elő a tavaszi munkákat Kiforrott az újbor, és a gondos vincellérek már fel is töltögették a hordókat, hogy a nedű minél kevesebb levegővel érintkezve érlelőd­jék, és ne induljanak meg benne nemkívána­tos, beteg folyamatok. A kertben nincs vége a munkáknak, és a kedvező, enyhe időjárás le­hetőséget ad arra, hogy már ősszel készítsük elő a tavaszi munkákat. Hozzá lehet kezdeni a virágágyak, a veteményes ágyások, a fák aljának és a szőlőskert sorközé­nek felásásához. A munka során keletkezett hantokat, rögöket nem kell felaprítani, mert ezt a feladatot a tél fagya elvégzi helyettünk és az ősszel felásott talaj tavaszra apró morzsákra esik szét, jó magágy lesz belőle. Ha a fák lombja lehullott, el lehet vé­gezni a lemosó permetezést bordói lével, mészkénlével vagy a gombabetegségek és a rovarkártevők ellen egyaránt hatékony Vektofil nevű perme­tezőszerrel. Be kell fejezni a legkésőbb érő termények beta­karítását. A hosszú tenyészidejű mandulafajták termése is beérett már: ezeket rázással vagy ütö- getéssel lehet a fáról leválasztani, majd a zöld héjától megtisztítva megszikkasztani. A napon szárított mandula héja szép sárga marad, nem bámul, illetve nem feketedik meg. A naspolya gyümölcseit csak akkor kell leszüretelni, ha a fagy már megcsípte őket. Ekkor rekeszekbe kell a gyümölcsöt rakni, egy sorban elrendezve. Ka­rácsonyig a gyümölcsök megpuhulnak és fo­gyasztásra alkalmassá válnak. Fel kell szedni a gyökérzöldségeket, a sárga­répát, a petrezselyemgyökeret, a téli retket, a céklát. Ezeket a legjobb pincében, nyirkos ho­mok közé rétegezve eltartani a felhasználásukig. A burgonyának is legjobb tárolóhelye a pince, de kisebb mennyiséget igen jól lehet eltartani a vízóra aknájában is. A vöröshagymát papírra, egy rétegben elrendezve akár a padláson is el­tarthatjuk, de a fagyott hagymát nem szabad mozgatni, átrendezni, mert akkor kiengedés után elrothad! Több olvasónk panaszolta, hogy a gyümölcs­fái egyikét-másikát a farágó hernyó károsítja. A kártevőnek két faja van: a nagy farágó hernyó a fák törzsébe rágja be magát és abban hosszú já­ratokat fúr. A kis farágó hernyója a vastagabb ágakban folytatja kártevő tevékenységét. Járatai­val annyira legyengíti az ágakat, hogy azok gyakran le is törnek. A hernyókat a járataikból puha vashuzallal lehet kihúzni. Ha ez - a járat bonyolultsága mi­att - nem sikerülne, akkor vattát mártsanak ro­varölő szerbe és azt dugják be a járatba, majd a bemeneti nyílást zárják le cementtel, gipsszel vagy gittel. A kifejlődött póréhagyma, a bimbóskel, a le­veleskel és a mángold a termőhelyén maradhat. Ezek károsodás nélkül elviselik a zord időszakot és csak annyit kell belőlük betakarítani, ameny- nyit a család számára a háziasszony feldolgoz. Az edényes növények egyelőre maradjanak a szabadban, legfeljebb össze kell rakni őket vé­dett, napos helyre. A téli szállásukra csak akkor menekítsék őket, ha a meteorológiai előrejelzés fagyokkal fenyeget! Dr. Bálint György Zöldség a szárítóban Aszalni nemcsak gyümölcsöt lehet Aszalni nemcsak a gyümölcsöt, hanem egyes zöldségeket is lehet. Érdemes például a vöröshagymát, a gyökérpetre­zselymet, a karfiolt, a karalábét, a gombát, a borsót és a zöldbabot is szárítani. Ez azért előnyös, mert az aszalt konyhakerti vetemények nem foglalják a helyet a mélyhű­tőben, illetve nem csak savanyítva tárolhatjuk télire. Vigyázzunk azonban, csak zsen­ge, szép és elsőrendű zöldsége­ket aszaljunk, mert a fás karalá­bé, a szálkás zöldborsó vagy a rágós borsó aszalás után is meg­tartja mindezeket a rossz tulaj­donságokat. Szárítás előtt a ter­ményeket meg kell tisztítani, át­mosni és felaprítani. Szeletelés után következik az előfőzés, il­letve a gőzölés. Szitába, kosárba vagy vászonzsákba rakjuk a megfelelő méretre aprított nyers­anyagot és lobogva forró vízbe mártjuk. A káposztát és a kelkáposztát legfeljebb egy-két percig, a gyö­kérzöldséget négy-öt percig for­rázzuk. Ezután vékony rétegben az aszalócserényen elrendezzük a szárítandó árut, és addig aszal­juk, míg csontkeményre nem szá­rad meg. A kifejtett fiatal zöldbor­sót csak addig szabad főzni, amíg meg nem puhul, de a héja még nem szakadt fel. Egy rétegben he­lyezzük a szárítóba, és 60-65 fo­kon aszaljuk. A zöldbabot hüvelyknyire szeleteljük, ne főzzük, csak gő­zöljük három-öt percig. Vékony rétegben helyezzük az aszaló- cserényre, és szárítsuk 70-75 fo­posztát érdemes aszalni. Az utóbbit vékony cikkekre kell re­szelni, de nem kell gőzölni, mert elveszíti a színét. A kelkáposztát leveleire szét­szedve is aszalhatjuk a torzsával együtt 70-75 fokon, egy-két óráig, akárcsak a karfiolt. A szeletelt gombát nem kell előfőzni, csu­pán 65 fokos melegben aszalni. Aszalás előtt alaposan mossuk és tisztítsuk meg a zöldségeket kos hőmérsékleten egy-három órán át. A fejes káposzta frissen is so­káig eltartható, savanyítva pedig a legjobb. Ezért inkább a kelká­posztát, esetleg a vörös (lila) ká­Legtöbben a kockára vágott gyö­kérzöldséget, a karalábét és a sze­letelt vöröshagymát szárítják 70-75 fokon, két-három órán át, előzőleg felgőzölve. Szúrós-tövises fák, cserjék Díszfát, díszcserjét elsősor­ban díszítő értékükért ülte­tünk a kertbe. Bizonyos esetekben más szerepük is lehet a növényeknek. Tér­határolónak, sövénynek ül­tetve áthatolhatatlan a tűz- tövis, kökény, galagonya és a borbolya is. Magas sövényt alakíthatunk ki a narancseperből (makiura) vagy a lepényfából (gledicsia). Az akác visszavágva bokrosodik, az is al­kalmas lehet. Ha a kúszó rózsát épített kerítésre futtatjuk, hason­lóképpen megvédhetjük a terüle­tet a betolakodóktól. A vadrózsa is jó telekhatároló, de nagy helyet igényel. A növényeknek sa­ját védelmükre alakult tüskéjük, tövisük, ezt a lehetőséget használ­ja ki az ember. Jó kap­csolat alakult a növé­nyek és állatok között is. Több madárfaj szí­vesen fészkel a tüskés­tövises bokrokon, mert ott biztonságban érezheti magát. A tövis szúró gé­bics ágtövisekre (kökény, galago­nya) szúrja elfogott, tartalék ro­var táplálékát. A kökény, a gala­gonya és a vadrózsa termése több madár táplálékaként is szolgál. A fenti növényeket egyenként vagy csoportba dísznek is ültet­hetjük a kertbe. A tűztövis cit- romsárga-narancsvörös termése nyár végétől díszíti a kertet. A vérborbolya sötét lilásbordó leve­le tavasztól őszig díszít. Tavasz- szal sárga virágfürtjei, ősztől vö­rös bogyói adják díszértékét. A Júlia borbolya örökzöld levelé­vel, ősztől hamvaskék fürtös bo­gyótermésével is díszít. A rózsák virágjukkal és főleg a vadrózsa csipkebogyótermésével is szép dísz. A lepényfa (gledicsia) nagy, barna, csavarodott hüvelytermé­se ősztől tél végéig szembetűnő. A narancseper (makiura) nagy, labdaszerű, tejnedves sárga ter­mése lombhullás után mutatós. Az akác- virágzáskor csodála­tos. A kökény tavaszi fehér virág­zása elbűvölő, de hamvaskék termése is számottevő dísz lehet. A galagonya tavaszi virágdísze je­lentéktelen az őszi vöröslő ter­méstömegéhez képest. Szúrós le­vele van a mahóniának, magyal­nak, borókának, de ezeket védő­sövénynek nem ültetjük. Fontos, hogy ahol főleg kis­gyerekek tartózkodnak, játsza­nak, labdáznak, oda szúrós-tövi­ses növényt ne ültessünk, mert balesetet okozhat, tönkre teheti játékukat. Búzás László Érik a sütőtök Nem is olyan régen még a legkedveltebb téli csemegé­nek számított a sült tök. Ge­rezdekre vágták, és kenyér­kemencében vagy a tűzhely sütőjében sütötték. Finom, édes, omlós, rendkívül táp­láló, és nem utolsósorban nagyon olcsó étel. Sok cukrot, vitamint, fehérjét, a krumplihoz hasonló tömegű szénhidrátot és emészthető ros­tot tartalmaz. Nagyanyáink korá­ban még a kukoricásban, köztes veteményként termesztették. Sok jutott belőle a malacoknak és a baromfinak is. Tehetősebb pa­raszti és polgári családoknál ré­test, kelt kalácsot töltöttek meg vele - némi fahéjjal fűszerezve. Manapság leginkább a konzerv­ipar hasznosítja. Ivóié és/vagy bébitápszer készül belőle. Napjainkban se szeri, se szá­ma a legkülönbözőbb formájú és színű tököknek. Van, aki a tam- buratököt, a turbántököt, a lopó­tököt vagy a laska-(istengyalulta) tököt, esetleg a kolbásztököt sze­reti jobban. Egyes tökfajtákat a magjáért termesztenek (olaját a gyógyszeripar hasznosítja). Ős­hazája Közép- és Dél-Amerika trópusi övezete. Kifejezetten me­legigényes növény. Magját május végén kell fészekbe ültetni né­gyesével (csak két tövet hagy­junk meg). Mintegy 40 centimé­teres körben kapával emeljük ki a földet, és a gödörbe 5 kiló trá­gyát rakjunk, majd szórjuk visz- sza a földet. Ha hűvösebbre for­dul az idő, lassan vagy egyáltalán nem kel ki, mert csírázásához 12-18 fokra van szükség. A zsen­ge növény már -1 fokon kifagy. Ha nincs fagy, még a laza homok­talajon és a szikes földön is meg­terem, de nehezen viseli a túl nedves és a savanyú talajt. A töknek sok tápanyagra van szüksége. A biokertészek rend­szerint a komposzthalom mellé ültetik. Ezzel egyrészt jól kihasz­náljuk a komposztozó körüli he­lyet, másrészt a tök leveleinek ár­nyékában a trágya gyorsabban érik. Egy tövön 5-6 tök terem. Akkor kell leszedni, amikor a ter­méseket az első fagy már meg­csípte. Ekkor ízletesebb. Télire jól tárolható fagymentes helyen. TUDJA ÖN? A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény értelmében a biztonsá­gos műszaki állapot megőrzése érdekében IDŐSZAKOS BIZTONSÁGI FELÜL­VIZSGÁLAT ALÁ KELL VONNI A PROFESSZIONÁLIS BENZINMOTOROS LÁNCFŰ­RÉSZEKET ÉS ÉVENTE TEUES MŰSZAKI, EZEN BELÜL ZAJ- ÉS REZGÉSVIZSGÁ- LATOT KELL VÉGEZNI A GÉPEN! EZENTÚL AZ ÖKO-TRADE Kft. (a Gödöllői Szent István Egyetem Munkatudo­mányi Intézetének akkreditált laboratóriumával) a Komlói Stihl Márka Szakszervizzel közösen, havonta egyszer Baranya megyében biztosítja önnek a lehetőséget, hogy ezen jogszabályi kötelezettségének eleget tehes­sen. Ml MEGOLDÁST JELENTÜNK! A vizsga helyszíne: 7302 Komló-Mecsekjánosi, Fő út 38. (Stihl-Márkasz.) Ideje: minden hónap utolsó hetének csütörtöki napján Előjegyzés telefonon: 72/485-077 Horváth Lászlónénál *48229* Szedjük fel a tormát! Napjainkban a tormát fűszernövényként használjuk. Ez nem mindig volt így. Eleink gyógynövényként termesztet­ték. Bár egész évben kapható a boltokban az ecetes tor­ma, mely nélkül nehéz elképzelni a főtt húsokat és a mar­hasültet, hazánkban főként húsvétkor növekszik meg a fo­gyasztása. A tormamártás, a majonézes tor­ma és a tormalevél-saláta (zsenge levelekből) kevésbé terjedt el a magyar konyhában. Gyökérre­szelékének csípős illata és zama- ta elősegíti az emésztést, tisztítja a légutakat. Mindennap fogyaszt­hatjuk, kivéve a várandós anyá­kat és a vesebetegeket. A cukor­ban és illóolajokban gazdag föld alatti szárat, melyet tévesen gyö­kérnek nevezünk, kétéves nö­vényként termesztjük. A torma fagytűrő növény, az év bármelyik szakában felszedhető. Mégis, ha termeszteni kívánjuk, a legjobb októberben kiemelni az orsószerű, még nem fás, egy cen­timéter vastag töveket. Ezeknek a csúcsáról eltávolítjuk a leveleket, majd a tövet 5-10, illetve szükség szerint 15-20 centiméter hosszú­ra daraboljuk. Fontos, hogy a tő­ről (a leendő dugványról) alapo­san dörzsöljük le a hajszálgyöke­reket és éles késsel vágjuk le az elágazásokat. Ezután mossuk meg a dugványokat és napos he­lyeken szikkasszuk meg. Időközben végezzük el a ta­laj-előkészítést. Tíz négyzetmé­terenként 40-50 kiló istállótrá­gyát forgassunk be a mélyen fel­szántott termőtalajba. A torma kedveli a laza, jól megmunkált és nyirkos talajt. Nehéz talajon a torma rendkívül csípős lesz, míg a homokban termesztett íztelen és fás. A felszedett és megtisztí­tott szaporítóanyagot tavaszig pincében, nedves homokban kell tárolni. Március elején kell kiszedni és durva törlőronggyal ismét lemor- zsolgatni a gyö- kérkezdemé- nyeket. Ültetés előtt 20 centiméter mély, egymás­tól 70 centimé­ter távolságra lévő barázdá­kat készítsünk. A dugványokat ferdén (30 fokos szögben meg­döntve) ültessük 30 centiméter tőtávolságra. A hosszabb dugvá­nyokat már húsvét előtt felszed­hetjük. Király László Őszibarack Timon Bélát az őszibarack-ter­mesztésben kifejtett kutatói munkája és a gyakorlatban ki­próbált kísérletei tették e gyü­mölcskultúra legnagyobb hazai szaktekintélyévé. Innen szárma­zott el, az egykori Pécsi Állami Gazdaság főkertésze volt. A Mezőgazdasági Kiadó gon­dozásában megjelent könyve három évtizedes tevékenységé­nek összefoglalása, amelyben ismerteti az őszibarack-termesz­tés minden fontos elemét, a tele­pítést, a koronaformákat, a met­szést, a gyümölcsritkítást, a ta­lajművelést és a tápanyag-után­pótlást, az öntözést, a betakarí­tást, a növényvédelmet. A leg­újabb fajtákkal bővített fajtais­mertetés és a környezetkímélő termesztéstechnológia leírása bizonyára jótékonyan befolyá­solja majd a hazai őszibarack­termesztő gazdák szemléletét. ( »

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom