Új Dunántúli Napló, 2000. október (11. évfolyam, 270-299. szám)

2000-10-16 / 285. szám

4. oldal - Új Dunántúli Napló BÁRÁNY A I TÜKÖR 2000. Október 16., hétfő | H if HÍRCSATORNA A BARANYAI ZSELIC falvai ban mind több gyógynövényt nevelnek a kiskertekben. Idén például szép termést hozott a körömvirág, a mór mályvavirág és a kamilla Somogyviszlón, Somogyhárságyon, Becefán és Somogyapátiban, harminc por­tán. Jövőre, illetve már ezen az őszön várhatóan ugyanennyi kis parcellán újból vetnek, (cs) MÁRIAGYÜDÖN, a megyénk egyik legnagyobb árvalányhajat termő területén mind több vi- rágtolvajlás történik. A portékát aztán a pécsi, siklósi és a harká­nyi piacon próbálják kínálni az árusok. Nincs kizárva, hogy az árvalányhajas gyűdi határrészt idővel védetté nyilvánítják, (cs) KÖZÖNSÉGDÍJ. Gregorovics Tamás, a pécsi Zsűri együttes énekese, a Jézus Krisztus Szu­persztár rockoperában Júdás megformálója nyerte a BAT Pé­csi Dohánygyár által felajánlott közönségdíjat. A díj átadója­ként tévesen Egyed Kálmánt a BAT vállalati kapcsolatok me­nedzserét jelöltük meg, valójá­ban Rácz Gábor, a BAT Do­hánygyár CORA-igazgatója adta át a jutalmat a Cirkuszhercegnő bemutató előadásán. __________________________________(Cj Olvasásból ázsiai szinten A felnőttek negyede nehezen érti meg az eléje kerülő szövegeket PÉCS Az európai mezőny legvégén, az ázsi­ainak a legelején tartottak a magyar gyerekek az olvasott szövegek megér­tése szempontjából a hetvenes évek­ben. A helyzet nem javult, sőt egy friss felmérésből az is kiderült, hogy minden tizedik felnőtt életében nem olvasott végig egy könyvet sem. Minderről a Baranya megyei könyv­tári hét zárónapján beszéltek. Világjelenség, hogy csökken az olvasással töltött idő. Ma például Dániában a 15-18 évesek napi 7 óra 46 percet töltenek „média­gyarországon a felnőttek 58 százalékának ma nem kell a napi munkája során olvasnia, 44 százalékuknak pedig számolnia sem. Az Országos Széchenyi Könyvtár tudo­mányos munkatársa, dr. Nagy Attila olva­sáskutató (képünkön) szerint ma a lakos­ság 20-25 százaléka funkcionális analfabé­ta. Ez nem azt jelenti, hogy nem tudnak ol­vasni, hanem azt, hogy nehezen, vagy egy­általán nem képesek megérteni egy haszná­lati utasítást, kitölteni egy űrlapot, egy ban­ki átutaláshoz szükséges nyomtatványt, pá­lyázatok és önéletrajzok írásáról már nem is beszélve. Kérdés, ilyen háttérrel vajon a ha­zai munkaerőnek hány százaléka lesz ver­senyképes az európai csatlakozáskor? Nem ütni, megszerettetni Szülők gyakran kérdezik a szakembereket, hogyan lehet a gyermekekkel megszerettet­ni az olvasást. Az „erőltetés helyett kedvet csinálni” alapelvet nehéz betartani. Az óvodáskor elérése után is szabad mesélni, szavalni, sőt énekelni a kisgyermek­nek. Nem kell viszont tartalmi kikérdezést rendezni a szövegből. A nagyobbakat vegyük rá, hogy egy-egy ismeretlen fogalomnak vagy szónak lexikon­ban nézzenek utána. A szülő az ismeretet magyarázatával kiegészítheti. Ellenőrizni kell, hány órát tölt a kisgyermek a képernyők (tévé, számítógép) előtt. A je­lenlegi majdnem 4 órás átlag helyett jobb csak 1-1,5 órát engedélyezni. használattal”, amiből a számítógépre közel Sokan a szóképes olvasástanítást hi- 4 óra jut, a televízióra valamivel kevesebb, báztatják, s a tapasztalatok egyre inkább az olvasásra pedig legfeljebb fél óra. Ma- megerősítik a gyanút. Nagy Attila úgy lát­ja, a 10-15 éve megváltó újdonságként be­vezetett módszer helyett a magyar nyelv tanítására a hagyományos szótagoló, hangos olvasás a legalkalmasabb. A rossz technikák hibáztathatók azért is, hogy a diszlexiások arányát ma sokan 30 száza­lékra teszik, pedig az olvasási részképes­ség zavarával küszködök hányada valójá­ban csak 5-8 százalék. Oktatási szakem­berek 1986 óta kétévente országos felmé­réseket készítettek, ezekből az derült ki, hogy 1995-ig folyamatosan gyengültek az olvasási eredmények, ám az utóbbi öt év­ben a romló folyamatot sikerült megfé­kezni. A javulás reményét adja, hogy ma már a gyerekek kétharmada tanul tovább középiskolában, a korábbi egyhar- mad helyett. Vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a felsőoktatásba felvételizők­nél számít, hány kötetet találni a családban, illetve a fiatal saját kis­könyvtárában. A felvettek és a lema­radók között az 1998-ban elvégzett kutatás szerint több száz kötetnyi különbség van. Az olvasási készség kialakulásá­ban a szülők iskolázottsága óriási szerepet játszik, ám maga az iskola is, ahol azonban nem szabadna az olva­sástanítást az alsó tagozat végén befejez­ni. Nagy Attila és munkatársai az elmúlt három évben az ország több iskolájában folytattak kísérletet, amelynek keretében tanórákon kívüli könyvtárhasználatra buzdították a diákokat. A most lezárult program tapasztalata: míg korábban a tanu­lók csak azért olvastak, mert az kötelező volt, a kísérlet végére azért vettek könyveket a ke­zükbe, mert az isme­retszerzést érdekes, iz­galmas elfoglaltságnak ítélték. A kontroliosz­tályokhoz képest bebi­zonyosodott, hogy a kiválasztott gyer­mekek olvasási készsége fejlődött, míg a többieké leállt. A Csorba Győző Megyei Könyvtárban tartott beszélgetésen az is kiderült, hogy Baranyára is igaz az országos képlet: az olvasási készség Budapesten a legna­gyobb, majd a megyeszékhelyeken, a vi­déki városokban, s végül a falvakban. Ezt támasztotta alá az az ormánsági ta­nárnő is, aki elmondta, a képzettebb, okosabb fiatalok munkalehetőséget ke­resve elhagyják a települést, s az iskolá­ba az egyre kevésbé tanult szülők gyer­mekei kerülnek. Ez a kistelepülések mai magyar valósága. HODNIKI.GY. A TERRA CSOPORT TÁRLATA. Benkő Ilona, Fekete László, Fusz György, Füzesi Heierli Zsuzsa (felvételünkön), Geszler Mária, Hor­váth László, Lammel Hona, Molnár Sándor, Nagy Márta, Szalay Lász­ló, Szekeres Károly, Tamás Ákos és Vásárhelyi Emese alkotásaiból nyílt kiállítás a pécsi Parti Galériában a hét végén. _________fotó: tóth l. Ok tatásügyi sérelmek: beadványok az ombudsmannak PÉCS Közelről megismerheti az oktatási ombudsman a pécsi oktatási szféra problémáit: egy új „ügyhöz” kapcsolódó beadvány már megérkezett, egy régihez kötődő másik pe­dig rövidesen megérkezik Aáry-Tamás Lajoshoz. mondván, erre most egyáltalán nincs pénze az önkormányzat­nak. A Pedagógusok Demokrati­kus Szakszervezete azért for­dult az oktatási ombudsmanhoz és a közigazgatási hivatalhoz, mert a fent említett bizottság egyik döntéséhez kapcsolódóan két törvénysértést is fel­fedezni vél. Mint lapunkban hírt adtunk róla, a kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés váro­si költségvetésben ter­vezett fedezete - nor­matív finanszírozás és az időközbeni létszám- csökkenés miatt - egy­millióval több annál, mint amennyit a mostani létszám szerint ki kellene osztani a pé­csi pedagógusoknak. Legutóbbi ülésén a közoktatási bizottság ezért - zárt ajtók mögött - úgy határozott: a maradványt a Comenius 2000 pályázaton nyertes néhány intézmény ve­zetőinek adják oda. Az istenkúti általános iskola megszüntetése óta a városrész lakói folyamatosan próbálnak helyzetükön javítani. Korábban az állampolgári jogok ország- gyűlési biztosa is vizsgálódott az iskolabezárás ügyében, ám ő nem észlelt törvénytelenséget. Most az oktatási ombudsman­hoz kívánnak fordulni az isten- kútiak, úgy vélik ugyanis, az is­kolamegszüntetés után arányta­lanul nagy terhet kell viselnie több családnak. Az önkormányzat oktatási bi­zottságának legutóbbi ülésén az érintett szülők megpróbálták el­érni, hogy ne csak a körzeti (a rácvárosi) iskolába átkerült gyerekek buszbérletét fizesse ki a város, hanem mindegyikét. (A rácvárosi intézménybe sem­miképpen sem fért volna el az összes Istenkútról érkezett ta­nuló, mivel egyszerűen nincs annyi tanterem.) Az oktatási bizottság egy­hangúlag elutasította a kérést, A PDSZ szerint ez a döntés a Közoktatási Törvény 118. para­grafusával ellenkezik. A jogszabály kimondja: (11) „Az intézményfenntartó ...meg­tervezi a kiemelt munkavégzé­sért járó keresetkiegészítés fe­dezetét... A fenntartó a (11) be­kezdés szerint meghatározott összeget az érintettek létszámá­nak megfelelően osztja szét az intézmények között." A szakszervezet a fentiekre támaszkodva úgy véli, szemé­lyeket ebből az ösz- szegből nem lehet ju­talmazni, ezen kívül sérelmezi, hogy zárt ülésen - amit aztán később, a meg­beszélés felénél felol­dottak - kezdték tár­gyalni az előterjesz­tést. Egyelőre sem az oktatási ombudsman, sem a Baranya Megyei Közigazgatá­si Hivatal nem foglalt állást az ügyben. A pécsi önkor­mányzatnál az elmúlt napok­ban nem akadt senki, aki nyi­latkozott volna lapunknak az egymilliós jutalommal kapcso­latban. Tisztázandó szemétügyek EU-felmérés készült a magyarországi települések kommunális- hulladék-gazdálkodásának színvonaláról, minőségéről. Az el­várható szintet 1-ben jelölték meg. Városaink átlaga 0,6 körül mozgott, a kistelepüléseké 0,2. Pécs 1,1-et kapott. Az osztályzat­nak a később megállapítandó normatív támogatásnál lesz nagy jelentősége, mert az érdemjegy szorzóként szolgál majd. Pécs-Sellye-Bóly-Komló Az országban 2700 kommunális- hulladék-lerakó van, ebből 11 fe­lel meg az EU-normáknak. Utób­biakból kettő van Baranyában: a Pécs-kökényi és a sellyei. 2002. december 31-ig minden lerakóról teljes körű környezetvédelmi fe­lülvizsgálat készül, fit végered­mény a falhoz állíthatja az önkor­mányzatok egy részét, mert en­nek a felmérésnek a következté­ben tisztul le a kép, melyik üze­melhet tovább, melyik milyen munkák elvégzése után, illetve melyikeket kell bezárni. Ahol pél­dául nincs meg az övárokrendsz­er, megoldatlan a csurgalékvíz el­vezetése, hiányoznak a talajvíz fi­gyelésére szolgáló kutak, több milliós beruházásokra lesz szük­ség. S mivel az idén májusban el­fogadott törvény az önkormány­zatok kötelességévé tette a hulla­dékgazdálkodás megoldását, sze­métfronton igen sötét a jövőkép. Leitol Csaba (képünkön), a Pé­csi Biokom Kft. kereskedelmi és marketingigazgatója szerint az említett felülvizsgálat után talán két-három lerakó felel majd meg - a kökényin és a sellyein túl - az elvárásoknak. A hulladékgazdál­kodás gyakorlatát ez nagymérték­ben módosítja, például azzal, hogy amelyik település nem tudja hol elhelyezni kommunális hulla­dékát, kénytelen lesz egy regioná­lis lerakóba vinni, ami a tetemes szállítási költségek miatt jelentő­sen emelheti majd a szemétdíjat. Számíthatnak a jelenlegi állapot szerint erre például Bolyban, Sze­derkényben. Iszonyú mennyiségű kommu­nális hulladék jön össze a háztar­tásokban egy-egy évben. Az 1998- ban megállapított lakosonkénti 250 kilogramm ugyan azóta nem nőtt, ellenben a sok csomagoló­anyag miatt a térfogat igen. Most összességében mintegy évi 4,3 millió tonnánál tartunk. Pécs nem véletlenül kapta az 1,1-es osztályzatot, s tulajdonkép­pen Baranya sincs olyan szem­pontból rossz helyen, hogy meny­nyi a rendszeres szemétszállításba bevont települések száma. Annyi azonban ez a helyzet mögött is meghúzódik, hogy például a pécsi eredmény is csak átlag. A kom- poszttal ugyanis igen súlyos gon­dok vannak. Ezen a területen is van EU-elvárás (ahol egyébként a keletkezett komposzt mindössze 2 százaléka szorul lerakásra, a töb­bit hasznosít­ják), amennyi­ben a magyaror­szági mennyisé­get 2004-re a je­lenlegi 75, 2014- re 30 százaléká­ra kellene csök­kenteni. Pécs például azért nem kapott ma­gasabb osztályzatot, mert a „komposzt-összetevő” volt az át­lagrontó. Úgy tűnik, a közeljövőben megoldódhat a Mecsektől északra eső térség hulladékgazdálkodása is. A Biokom kezdeményezésére öt település - Komló, Sásd, Tamá­si, Dombóvár és Kaposvár - tár­sult egy térségi lerakó megvalósí­tása érdekében. Ez húsz évre biz­tosítaná az EU-normákhoz igazo­dó lerakást, kezelést. Az előkészí­tés folyamatban van, ha minden zökkenőmentesen megy, 2003- ban megvalósulhat a létesítmény.- A jövőt illetően más alternatí­va, mint a kommunális hulladék lerakása, térségünkben nem igen jöhet szóba - tájékoztatta lapun­kat Leitol Csaba -, mert egy égető­mű gazdaságos működtetéséhez évi 200 ezer tonnára lenne szük­ség, ennyi háztartási hulladék pe­dig nem jön össze. Az említett hulladéktörvény egyelőre „féllábúnak” is mondha­tó, mert végrehajtásához további 35 különböző szintű jogszabályra lesz még szükség. Ebből idén mindössze öt várható, ám ezek egyike rendelkezik majd a sze­métdíjról, egy másik pedig a hul­ladékgazdálkodás normatív támo- gatásáról. mészáros attila Kitörés Sellye A kisrégió vezetői még két éve adták be jelentkezésüket az EU Eugénia pályázatára, amit a kedvezőtlenebb helyzetben lévő térségek együttműködése céljá­ból írtak ki. A magyarországi pá­lyázók közül a döntéshozók a kistérség mellett döntöttek. A választás harmincmillió forintos támogatást jelent, amit informa­tikai rendszerek, illetve szakér­tők alkalmazására lehet fordíta­ni. A sellyeiek egy francia, egy belga és egy román tartomány­nyal dolgoznak együtt. A tervek a munkanélküliség csökkenté- sét tartják szem előtt. ________m. b. LO TTÓSZÁMOK Ötös lottó: Jokerszám: 420737 Fájó szívvel tudatjuk, hogy MOLNÁR JÓZSEF (Cinda) harkányi (volt siklósi) lakos 59 éves korában gyógyítha­tatlan betegségben rövid szenvedés után elhunyt. Te­metése 2000. okt. 17-én 14 órakor lesz a harkányi teme­tőben. Gyászolják: felesége, gyermekei, édesanyja, test­vérei, unokája és a rokonok (4858) Mély fájdalommal tudatjuk, hogy BALÁZS ISTVÁNNÉ sz. Krozma Teréz életének 91. évében elhunyt. Temetése 2000. október 17- én, kedden 15 órakor lesz a mecseknádasdi alsó temető­ben. A gyászoló család 1 I 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom