Új Dunántúli Napló, 2000. október (11. évfolyam, 270-299. szám)

2000-10-15 / 284. szám

8 * INFORMATIKA * 2000. október 15. Nobel-díj az információs technológiáért Stockholm: Évtizedekkel ezelőtti, a számítástechnika és az elektronikus tömegkommunikáció alapjait megteremtő felfe­dezéseiért kapott idén fizikai Nobel-díjat egy orosz és két ame­rikai tudós. Zoresz Alferov, Herbert Kroemer és Jack Kilby felfedezéseinek kö­szönhetően (az első integ­rált áramkör) vált a hét­köznapok részévé a zseb- számológép, a személyi számítógép, a CD, a nagy sebességű optikai adat- továbbítás, a mobiltele­fonálás, a vásárlást gyorsító vonalkódos leolvasás. Világméretű közvélemény-kutatás New York: A 3com, a Sun Microsystems és más informatikai cégek a világ egészére kiterjedő közvélemény-kutatást indíta­nak. Felmérik az emberiség véleményét az élet nagy kérdé­seiről, mint az egészség és jólét, házasság, szex, randevú. A nyolcnyelvű kérdőív november 15-től három napig lesz elérhető a www.planetproject.com címen. Fogynak a német zöldkártyák Nürnberg: A német munkaügyi szövetségi hivatal eddig 2140 munkavállalási zöldkártyát adott ki külföldi informati­kusoknak - jelentette be Nümbergben Bernhard Jagoda, a hi­vatal vezetője. A program húszezer külföldi informatikusnak biztosít munkalehetőséget. Az eddig elfogadott kérelmek ne­gyedét Németországban tanuló végzős diákok nyújtották be. Programtörvényesítés a Novelltől Budapest: Nagyszabású szoftverlegalizációs akciót indít a Novell Magyarország. Október végéig bárki kedvezményes frissítési áron vásárolhatja meg az új Kisvállalati Csomag 5.1 verzióját függetlenül attól, hogy a vevő által használt Novell szoftver legális eredetű-e, avagy a feketepiacon beszerzett il­legális másolat. Kémkednek a brit főnökök London: Egy október 24-én életbe lépő kormányrendelet le­hetővé teszi a brit munkáltatóknak, hogy beleolvassanak al­kalmazottaik e-mailjeibe, illetve lehallgassák telefonbeszélge­téseiket. Mindezt egyetlen célból tehetik, hogy ellenőrizzék, a dolgozók munkaidőben a munkájukat végzik-e. Internetes helyfoglalás a Malévnál Budapest: Már a Malévnál is lehet interneten keresztül re­pülőjegyet rendelni. Az utas egyből azt is rögzítheti, dohány­zó vagy füstmentes, ablak melletti vagy folyosói ülést akar-e. A jegyekért egyelőre még személyesen kell besétálni a fővá­rosi, illetve az öt területi iroda valamelyikébe. A Napster a legnépszerűbb alkalmazás New York: Egy gazdasági elemzés szerint a Napster zenecserélő minden idők leg­népszerűbb internetes alkalmazása. Szep­temberben a muzsikarajongók 1,39 milli­árd MP3 zeneszámot töltöttek le a 19 éves Sean Fanning alapította cserélőhálózat­ról. A Webnoize mérése szerint egyidejű­leg átlagosan hatszáznegyvenezren lógnak a vállalat 114 szerverének egyikén. A zene­rajongók háromnegyede nem törődik az­zal, hogy tevékenységük jogilag zene­lopásnak is minősülhet. Ha olcsóbb lesz a telefon, vonalban maradhat élvasalás közben is sait. Azok árban könnyen zetniük azért, hogy a gerinc- aláígértek a vállalatóriásnak, vezetéktől a fogyasztók ajta- hisz egy fillért sem kellett fi- jáig tartó vezeték-kilométe­A Matáv-csoport beruházásainak megoszlása11 (millió dollár) 600 —574 542 19% 400 5% 300 üzletág üzletág 1996 1997 1998 1999 I Üj termékek fejlesztése I Mobil- ( ■ Vezetékes ( reket (útbontás, árokásás, kábelfektetés és központ­szerelés) kiépítsék. Idehaza viszont már több nagy alter­natív szolgáltató (PanTel, Novacóm, UPC) is kiépítet­te, milliárdokat költve, saját hálózatát. A lobbik és ellenlobbik csatájának hevességét jelzi, hogy a versenyt bevezető egységes távközlési törvény első kilenc változatát az (ellen) érdekeltek kölcsönö­sen szétszabdalták. Az idő­ből lassan kifutó Hírközlési Főfelügyelet várhatóan no­vemberben kormány elé ter­jeszti a tizedik változatot. E szerint a Matávnak be kell engednie versenytársait az általa kiépített vonalakra, de nem örökre, hanem csak né­hány évre, ami elegendő időt biztosítana ahhoz, hogy a versenybe frissen be­szállók is kiépítsék a fo­gyasztókig vivő kapcsolatot. A piaci erőfölényben lévő cégeket köteleznék, hogy „költségalapon” engedjék át vonalaikat, azt azonban egyelőre nem tudni, vajon a vezetékek létesítésének árát bele kell-e érteni e költség­be, ez ugyanis jelentősen drágítaná az új szereplők szolgáltatásait. A Matáv-cso­port egyébként az utóbbi években egyre kevesebbet költ a vezetékes telefonháló­zat fejlesztésére. A távközlés felszabadítá­sa után a kistelepülésen élőknek nem lesz félnivaló­juk. A törvény kötelezni fog­ja a szolgáltatókat, hogy ott is biztosítsák a hálózat fenn­tartását, ahol az alacsony népsűrűség miatt nem éri meg. A nagyobb falvakban vagy városokban élők 2002- től azzal számolhatnak, hogy egy időben több cég is (némileg) olcsóbb telefoná­lást ígér majd nekik. Versenyfutás a telefonálókért Két-három év múlva a vezetékes telefonnal rendelkezők számlája lényegesen kisebb le­het a mainál. Jövőre le­jár a Matáv koncesszió­ja, s 2002-ben megindul a versenyfutás a fo­gyasztókért. Az ezt lehe­tővé tevő egységes táv­közlési törvény várha­tóan novemberben kerül a kormány elé. Alig több mint egy év múlva Magyarországon is kitör a távközlési liberalizáció. A vezetékestelefon-szolgálta- tásban monopolhelyzetet él­vező Matáv, illetve néhány regionális koncesszió tulaj­donosa erős és felkészült versenytársakkal találja ma­gát szemben. A fogyasztók kegyeiért folytatott verseny- futás akár jelentős spórolást is jelenthet az otthoni tele­fonnal rendelkezőknek. Az Európai Unióban 1998-ban vezették be a liberalizációt. Az ottani „monopolista” a Deutsche Telecom (DT) egyetlen év alatt harminc százalékot vesztett piaci ré­szesedéséből, miközben egyes telefontarifák (példá­ul távolsági hívások) nem tévedés, 71 százalékot csök­kentek. A fogyasztók az ol­csóbb telefonálási lehetősé­get meghálálták: többet és hosszabban beszéltek. Mielőtt a magyar polgá­rok elálmodoznának a 71 százalék körüli árcsökkenés lehetőségén, nem árt tisz­tázni, ekkora áresésre ide­haza aligha van esély. A né­met piacon kivérzett Deutsche Telecom jelentős részesedéssel bír a Matávban, innen származik nyeresége jelentős része. Emiatt abban érdekelt, hogy a hazai liberalizáció ne a né­met szisztéma szerint men­jen végbe. Ott a DT rendkí­vül alacsony áron volt kény­telen beengedni az általa ki­épített hálózatra versenytár-

Next

/
Oldalképek
Tartalom