Új Dunántúli Napló, 2000. október (11. évfolyam, 270-299. szám)
2000-10-13 / 282. szám
6. oldal - Új Dunántúli Napló TÜKÖR 2000. Október 13., péntek — G A Z D A S A RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2000. október 12.) Borsodchem 6 700 Ft ű Fotex 317 Ft ű Matáv 1368 Ft ű Mól 4 490 Ft ű OTP . 14000 Ft ö Rába 2 235 Ft ű Richter 14850 Ft ű Zalakerámia 2 530 Ft ____JL BUX: 7831,42 TŐZSDEI ÉS PIACI ÁRAK 2000.40. hét Termény USD/t Áralakulás Tendencia Búza 103-106 Emelkedő Tartott FOB francia kikötő Kukorica 86-89 Emelkedő Tartott FOB Mexikómból Tak.-árpa 103 Tartott Tartott FOB európai kikötő Napraforgó 365 Lanyhuló Lanyha Ex tank európai kikötő Szójadara 212 Tartott Ingadozó 46 % CIF Rotterdam VALUTAÁRFOLYAMOK (OKT. 12.) K Vételi Eladási OTP USA-dollár 295,25 310,39 Német márka 130,93 137,65 Euró* 256,08 269,22 Svájci frank 168,82 179,27 Postabank USA-dollár 295,58 310,74 Német márka 131,04 137,76 Euró* 256,30 269,44 Svájci frank 169,69 178,75 Budapest Bank USA-dollár 295,48 311,26 Német márka 130,91 137,89 Euró* 254,98 270,76 Svájci frank 168,92 179,36 Horvát kuna* * 33,00 34,99 * Devizaárfolyam ’* Az MM Exclusive Change pénzváltóhelyein Az adatok tájékoztató jellegűek! NÖVÉNYVÉDŐ KAMARA. Megalakul október 18-án a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara országos szervezete. A kamara megalakítását azzal indokolják, hogy szigorúbb ellenőrzésre van szükség a növényvédő szerek fel- használásánál. Az ellenőrzés fokozására azért van szükség, mivel mintegy egymüliárd forint értékű növényvédő kemikáliát lopnak el és használnak fel illetéktelenül évente, ami veszélyezteti a lakosság egészségét. Új kárpótlásra lesz szükség Baranyai körkép Még azok sem értenek egyet a külső szövetkezeti üzletrész-tulajdonosok megváltásáról szóló törvénytervezet néhány részletével, akik a kidolgozásában részt vettek. A legnagyobb ellenzéki párt képviselője bejelentette, ha a jelenlegi, változatlan formában fogadják el a jogszabályokat, akkor kezdeményezni fogják egy új kárpótlási törvény létrehozását. Az 1992-ben létrehozott szövetkezeti törvény eleve elhibázott volt, ennek következtében nem a szövetkezetek vezetői, tagjai tehernek arról, hogy a külső üzletrész-tulajdonosok mind ez ideig nem rendelkezhettek a tulajdonukkal, vagyis semmiféle jutalékot nem kaptak a földjük után - fejti ki véleményét Vass János, a Baranya Megyei Területi Agrárkamara főtanácsosa. Viszont azzal egyetértenek, hogy a szövetkezed üzletrészek tulajdonlásával kapcsolatos problémákat rendezni kell, viszont nem úgy, ahogy azt a törvényalkotók elképzelték. Az agrárkamara nem támogatja a törvénytervezetet azért, mert ennek következtében a mezőgazdaságból 40-50 milliárd forintos egyszeri, a továbbiakban 90-100 milliárd forint elhúzódó tőkekivonás valósulna meg, amely az egyébként is leromlott agrárgazdaságnak érzékeny veszteséget okozna. Az agrárkamara tehát azt a megoldást támogatja, miszerint a rendezéssel egy időben állami céltámogatással kellene a szövetkezeteket megerősíteni. Ha ez nem történik meg, akkor az agrárkamara előrejelzése A döntés még titkos Orbán Viktor kormányfő és Torgyán József, az agrártárca vezetője e hét elején megrendezett koalíciós egyeztetési tárgyaláson már megállapodott az üzletrészek kifizetésének mikéntjéről, ám a döntést egyelőre nem hozzák nyilvánosságra. Eme a nyilatkozat szerint azért van szükség, mert csak az elvekben egyeztek meg, a törvénymódosítás részletes kidolgozása még várat magára. Amint elkészül, azonnal a nagyközönség elé tárják a nagy társadalmi ellenérzést kiváltó jogszabályokat. szerint valamennyi, jelenleg még régi felállásban működő szövetkezetei a csőd fenyegeti. Mi az 1992-ben elfogadott szövetkezeti törvényt a földtulajdonosokra nézve eleve igazságtalannak tartottuk, hiszen nem oldotta meg az üzletrész-tulajdonosok problémáját. Nevezetesen: hogyan rendelkezhetnek tulajdonukkal - vélekedik az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának MSZP-s alelnöke. Orosz Sándor (képünkön) szerint az előterjesztett törvényjavaslat egyértelműen azt jelzi, hogy egy gazdasági társasággal kapcsolatban nem gazdasági, hanem politikai döntést kívánnak áterőszakolni a legfőbb törvényhozásban. Megint csak arról van szó - folytatja az alelnök -, hogy a kormány az állampolgárok zsebében „matat”, olyan pénzekről akar dönteni, amelyhez tulajdonképpen semmi köze. Az országban - az áfészt és ipari szövetkezeteket is beszámítva - kétmillió üzletrésztulajdonos van, amelyből a mező- gazdasági szövetkezeti résztulajdonnal rendelkezők száma megközelíti az egymilliót. Valóban meg kell oldani ezt a problémát - magyarázza az alelnök -, de nem úgy, ahogy azt a mostam törvény- tervezet megvalósítaná: a műtét ugyan sikerülne, de a beteg életét veszítené. A szövetkezetek csődje miatt több ezer munkahely válna veszélyeztetetté. Ha viszont a törvényjavaslat változatlan állapotban megy keresztül a törvényhozáson - amelyre Orosz Sándor kevés esélyt lát -, akkor a megszűnt munkahelyek, az életjáradékok kifizetése, valamint a tagi kölcsönök visszafizetése miatt az üzletrész- és a földtulajdonosok vagyonában igazságtalanul okozott veszteségért állami kárpótlást kezdeményeznek. A Gazdakörök Országos Szövetsége tevékenyen részt vett a törvény-előkészítés munkálataiban, mert igazságtalannak és alkotmány- ellenesnek tartották, hogy a külső üzletrész-tulajdonosok nem élhetnek tulajdonjogukkal. Székely Gábor alelnök szerint mind ez ideig egy fillért sem láttak a földjük hasznából. Ők eddig is azért harcoltak, hogy a jövőben ez ne így történjen. Több részkérdésben viszont nem értenek egyet a jelenlegi törvényjavaslattal, hiszen megvalósítása esetén a külső üzletrész-tulajdonosok pénzügyi megváltásával a jól működő gazdasági egységek is csődbe kerülnének, s ezt mindenféleképpen el akarják kerülni. Új típusú szövetkezetek megalakítását szorgalmazzuk - ad javaslatot az üzletrészprobléma megoldására -, akkor ugyanis a tagok már résztulajdonnal rendelkeznek, s az esetlegesen megszerzett többletjövede- lemből is ennek arányában részesednek. B.G. Az idén sem kell a panelhitel A német szövetségi kormány által felajánlott, másodszor is meghirdetett panelhitel iránt változatlanul kicsi az érdeklődés, mert ezekben a házgyári lakásokban főként nyugdíjasok és nagycsaládosok élnek. ik lassan elavulnak, a homlokzatok és a tetők rosszul szigetelnek, a fűtésszámla elviselhetetlenül magas.- A panelhitel talán a legkedvezőbb támogatási forma, mert a hitelkamat kétharmadát az állam fizeti - tájékoztatott Horváth Sándor, a Gazdasági Minisztérium lakáspolitikai főosztályának vezetője. - A házgyári lakásokban élők nagy része ugyanakkor nyugdíjból él, vagy nagycsaládot tart el, ezért nekik még az is gondot okozhat, hogy egyáltalán felvegyék a hitelt. Ez a kölcsön egyébként is akkor szerencsés, ha a hitelképesség vizsgálatánál az önkormányzat vagy egy lakásszöBudapest A fővárosban 200 ezer, vidéken pedig több mint 300 ezer panellakás van. A német kormány még 1996-ban adott 30 millió márkát Magyarországnak, hogy ebből korszerűsítse a házgyári lakások fűtés- és melegvíz-ellátási rendszereit. A panelhitelből azonban nagyon kevesen kértek, az összeg fele sem talált gazdára a tavaly augusztus végi határidőig. Ezért újították fel idén januárban a hi- tellelhetőséget, de az érdeklődés most is elmarad a várakozásoktól. A panelházak háromnegyede ugyanakkor javításra szorul. Gépészeti és elektromos rendszerevetkezet áll a társasház mögé, kezességet vállalva a visszafizetésre. Az újraélesztett program szerződéseit aláíró Magyar Fejlesztési Bank munkatársa elmondta: most is kevesebb pályázat érkezett a vártnál. Az érdeklődés hiányát főleg azzal indokolják, hogy a lakásonként nyolcszázezer forintos hitelt csak fűtés-korszerűsítéshez vehetik igénybe a társasházak, és csak akkor, ha már megoldották a ház külső szigetelését. A másik problémát az jelenti, hogy a társasház nem jogi személy. Ezért a hitelt folyósító bankok csak úgy tudnának kölcsönözni egy-egy társasháznak, ha a lakókkal egyesével állapodnának meg. Tehát elég egyetlen hitel- képtelen személy ahhoz, hogy a ház felújításának terve meghiúsuljon. Pécs, Déli Ipari út 7. Tel: (72) 210-684, fax (72) 210-790 Nyitva: hétfő-péntek, 8.00-16.00 Ti A Bázis Art Kemikái Kft. tíz éve működő, elsősorban asztalosipari alapanyagok és építőipari vegyi anyagok kis- és nagykereskedelmével foglalkozó cég szlogenjének megtalálása érdekében pályázatot hirdet. A szlogen tömören és egyedien fejezze ki a «" • tevékenységi körét • a vásárlókhoz fűződő jó kapcsolatát • a piacon betöltött vezető pozícióját. A pályázatban korlátlan számú szlogennel bárki részt vehet, aki olvasható írással, neve és pontos címe feltüntetése mellett 2000. október 31 -éig eljuttatja javaslatát a következő címre: FerlingPRess, 7621 Pécs, Király u. 21. A borítékra kérjük ráírni: SZLOGENPÁLYÁZAT A szlogeneket egy szakértő bizottság bírálja el. Az első helyezett díja egy 15 000 Ft-os vásárlási utalvány, amelyről a nyertest levélben értesítjük. Bázis Art Kemikái Kft. SkodaTurné 2000 - sztármodellekkel! PORSC Hl SkodaTurné 2000 Helyszín: Pécsvárad, Szentháromság tér Időpont: 2000. október 15-én, 9-16 óráig I Zalai Autóház www.skoda-autoJiu 7631 Pécs, Északmegyer-dűló 2. Tel.: (72) 549-559, Fax: (72) 549-556 e mail: zalai@dravanet.hu Internet: www.skodazalai.dravanet.hu Kinek nő a minimálbére Budapest A verseny- és közszférában foglalkoztatott több mint két és fél millió dolgozó negyede kerülhet abba a körbe, akiknek 40 ezer íorintra emelik fel a minimálbérét - derül ki a Gazdasági Minisztérium elemzéséből. Az érintett foglalkoztatottak közül 480 ezren tartoznak a verseny- és 185 ezren a közszférába. A mostani 25600 forintos minimálbér felemelése 40 ezerre pontosan 56,9 százalékos emelkedést jelentene. A jelenleg ez alatt foglalkoztatottaknál átlagosan 23,2 százalékos alapbérnövelést igényel az új minimálbér elérése. Kettébontva ezt az adatot azt látjuk, hogy a nagyobb emelést a versenyszférában kell végrehajtani: majdnem 26 százalékot kell rátenni a mostani bérükre. A közszférában ez az arány kisebb, ott csak 16,5 százalékot kell hozzáadni a mostani keresethez, hogy elérjék a minimálbért. A közszférán belül egyébként most a dolgozók majdnem negyede kap a negyven ezer forintos minimálbérnél kevesebbet. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége szerint a munkanélküliség növekedését vonja majd maga után a tervezett minimálbér-emelés, ha a kormány elgondolása szerint vezetik be. Az MSZOSZ úgy véli, néhány ágazat csupán munkahelyek ezreinek megszüntetésével lesz képes eleget tenni a legkisebb bérek 40, majd 50 ezer forintra emelésének. Mindezt mérlegelve több szakszervezeti szövetség a fix összegű egészségügyi hozzájárulás mérséklését javasolja ellentételezésként, illetve szükségesnek tartják, hogy a kifejezetten nehéz helyzetbe kerülő szakterületeken célzott segítséget kapjanak a munkáltatók. A VERSENY- ÉS KÖZSZFÉRA DOLGOZÓI 2001. JANUÁR UTÁN 40000 forintos minimálbér Minimálbér fölötti bér Energiatakarékossági pályázatok A hőközpontok korszerűsítésére is igénybe vehető a támogatás fotó, t. l. ___Budapest A Gazdasági Minisztérium október elsején közzétett új energiatakarékossági pályázata kedvező kamatfeltételeket ígér. A minisztériumban lapunknak elmondták azt is, hogy a pályázat közzétételét banki tender előzte meg, amelynek nyertese az OTP lett. A pályázók igen előnyös kamattal kaphatnak kölcsönt energiatakarékos beruházásaik finanszírozásához. A tárcaközi bizottság által elfogadott pályázatok megvalósítására az éppen akkor aktuális bankközi, illetve jegybanki hiteltől függően 5,3-5,5 százalék kamatra kaphatnak kölcsönt, ami a piaci kamatnak alig egyhar- mada. Ezekkel a kamatfeltételekkel többféle pályázat jelent meg. Közülük kettő arra szolgál, hogy későbbi beruházásokat készítsenek elő. Azoknál a gazdasági társaságoknál, amelyeknek 50 millió forint feletti az éves energiafogyasztásuk, energiaköltség-megtakarítást feltáró vizsgálatokat támogatnak 2 millió forintig terjedő kedvezményes hitellel. A továbbiakban újabb két távhő-rekonstrukciós pályázat is indul. Az egyiken a távhőszolgál- tatók kaphatnak támogatást minden olyan beavatkozásra, amely a hőközpont korszerűsítését, energiagazdálkodásának javítását szolgálja. Hasonló céllal pályázhatnak a hő- és villamosenergia-termelő objektumok is. A elérhető összeg legfeljebb 150 mü- lió forint. Miután e célra 900 millió forintot irányoztak elő, feltehetően 6-8 projekt kaphat támogatást. Míg ezek a pályázatok a hőtermelőket és -szolgáltatókat támogatnák, egy másik pályázattal a lakosságot kívánják segíteni. Belső korszerűsítésekre, átkötések építésére, mennyiségmérők, költségmegosztók, szabályozók beszerelésére lakásonként maximálisan 25 ezer forintra pályázhatnak magánszemélyek, társasházak. Az e célra előirányzott keret 150 millió forint. Valamennyi pályázatra a 240 kijelölt OTP-fiók valamelyikében lehet beszerezni az űrlapokat. <
