Új Dunántúli Napló, 2000. szeptember (11. évfolyam, 240-269. szám)
2000-09-05 / 244. szám
2. oldal - Új Dunántúli Napló 2000. Szeptember 5., Kedd Az orosz-japán béke kerékkötője A moszkvai belügyminiszter szerint nem merénylet volt az újabb két robbanás FOTÓ: EUROPRESS/EPA Nem közeledtek az álláspontok Vlagyimir Putyin orosz elnök és Móri Josiro japán miniszterelnök csúcs- találkozóján a Kuril-szigetek sorsával kapcsolatban. Az orosz államfő háromnapos útjának hivatalos célja a gazdasági kapcsolatok fellendítése. Tokió A japán tárgyalóküldöttség soraiból kiszivárgott értesülések szerint a két politikus abban állapodott meg, hogy a kérdés további megbeszélések tárgya lesz. Megfigyelők szerint ugyanakkor nem sikerült egyezségre jutni a két ország viszonyát rendező, a második világháborút végleg lezáró békeszerződéssel kapcsolatban, mivel annak aláírását Tokió a szigetek visszaadásához köti. A mostani találkozó egyébként az idén már a harmadik volt a két politikus között. A másfél órán át tartó tárgyalás során Móri megismételte azt az 1998-ban született japán kompromisszumos javaslatot, amely szerint országa hajlandó lenne tudomásul venni a szigetek orosz fennhatóságát, amennyiben Moszkva elismeri Tokió területi igényeit. Ebben az esetben Japán elősegítené a szigetek gazdasági fellendítését. * Két robbanás történt hétfőn Oroszországban. A Moszkvától 200 kilométerre délkeletre fekvő iparváros, Rjazany piacterén bekövetkezett detonáció két emberéletet köA Kuril-szigetek ügye A Kuril-szigetcsoport négy déli tagja a második világháború után került a Szovjetunióhoz, Japán azonban ezt nem ismeri el, az ország északi részének tekinti és visszaköveteli. 1956-ban Nyi- kita Hruscsov akkori pártfőtitkár hajlandó lett volna visszaadni két szigetet, később Borisz Jelcin is tett hasonló értelmű, bizonytalan ígéreteket. Putyin nem tartja időszerűnek a követelést, mert úgy látja, egy esetleges precedens lavinát indítavetelt, két másik személy megsebesült. Ugyancsak robbanás volt egy szentpétervári butikban is; itt egy eladónő könnyebb égési sérüléseket szenvedett. Vlagyimir Rusajlo belügyminiszter mindkét esetben kizárta a merénylet lehetőségét. Ugyanakkor megfigyelők arra emlékeztetnek, hogy tavaly szeptember óta több mint háromszáz áldozatot követeltek a csecsen szeparatisták által Oroszország-szerte elkövetett terrortámadások. GYŰ LAY ZOLTÁN na el: a második világháború után Kalinyingrád is hasonlóképp került a Szovjetunióhoz, s ha a Kuril-szigeteket vissza lehet követelni, akkor azt is. A második ok stratégiai: az orosz atom-tenger- alattjárók a Kuril-szigetek között képesek kijutni kikötőikből a Csendes-óceánra. A harmadik gazdasági: a szigetek térségében hallatlanul értékes halfajták vannak. Aki birtokolja a szigeteket, azé az 500 kilométeres gazdasági zóna is, ahol egyedül van joga halászni, s ez dollármilliárdokat jelent. ____________ ■ Ko sztunica választási esélyei A jugoszláviai választások mindenképpen változást hoznak a szerb demokráciában „Azért indulok az elnökválasztáson, mert változások kezdődnek Szerbiában. Ha az ellenzék bojkottálná a választásokat, ez belső konfliktusokhoz és akár háborúhoz vezethetne” - jelentette ki Vojiszlav Kosztunica (képünkön), a Szerbiai Demokrata Párt elnöke. Belgrad A Los Angeles Times belgrádi tudósítója szerint a jugoszláv ellenzék politikusai közül - a közvélemény-kutatások szerint is - egyedül Vojiszlav Kosztunicának van esélye a szeptember 24-i elnökválasztásokon Szlobodan Milosevics jelenlegi jugoszláv elnökkel szemben. A politikus azonban azt fejtegette az amerikai újságírónak, hogy minden olyan erőfeszítés, amelyet Washington Milosevics ellenfeleinek megsegítésére tesz, épp a visszájára fordul, és magát az elnököt erősíti. „A Clinton-kormány azonban téved - fejtegette az 56 éves Kosztunica -, ha azt hiszi, hogy például a Budapesten megnyitott koordinációs iroda a jugoszláv ellenzék javát szolgálná. Ellenkezőleg: ezt az intézményt akár a halál csókjának is nevezhetném”. Egy másik csók, tudniillik az, hogy Vük Draskovics kezet csókolt Albright amerikai külügyminiszter asszonynak, az ellenzéki vezér tekintélyét ásta alá. Draskovics egyébként, ha nem is éppen az erről készült felvétel miatt, önkéntes száműzetésbe vonult Montenegróba, ám makacsul visszautasítja Kosz-tunica támogatását, ami növeli Milosevics esélyeit. Kosztunica az ellenzék választási szövetségének lehetőségét borúlátóan ítéli meg. A várható manipulációkkal kapcsolatban az elnökjelölt úgy vélte: ha az ellenzék be tudja bizonyítani, hogy Müosevicsék esetleges győzelme csalásnak köszönhető, tiltakozásokkal fog reagálni. Ez azonban már nem a pártok, hanem a nép tiltakozása lesz. Ezzel együtt nem úgy zajlanak majd le a megmozdulások, mint 1996-ban, mert most mélyebb az apátia. A másik eltérést a négy évvel ezelőtti helyzethez képest Kosztunica abban látja, hogy akkor a helyi közigazgatási választásokról mindenki tudta, nem hozhatnak fordulatot; most azonban változások kezdődnek Szerbiában, s ez megmozgatja az embereket. A bécsi Die Presse című napilapnak nyilatkozva Kosztunica utalt arra, hogy a magyarok és a muzulmánok is őt támogatják. A szerbiai közállapotokra jellemző, hogy Belgrádban tegnap rendőrök szállták meg az Otpor nevű ellenzéki mozgalom központját. Semmilyen hivatalos okmányt sem mutattak fel, és teherkocsikra kezdték felpakolni a szervezet berendezéseit, iratait. EUROPRESS Verheugen vihart kavart Brüsszel Nem várt vihart kavart mind az Európai Unión belül, mind Németországban, mind pedig a tagjelöltek sorában Günter Verheugen (képünkön) bővítési biztos vasárnapi nyilatkozata. A politikus - a Süddeutsche Zeitungnak nyilatkozva - annak a véleményének adott hangot, hogy az Európai Unió bővítése előtt népszavazáson kellene kikérni a német polgárok véleményét. Indokolta ezt azzal, hogy Brüsszel az euró bevezetéséről is a polgárok „feje fölött” döntött, márpedig az új tagországok csatlakozása évszázados jelentőségű. Verheugen kijelentésétől az elsők között határolta el magát Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke, hozzáfűzve: reméli, hogy a német politikus magánvéleményének adott hangot. A kijelentésről egyébként hétfőn telefonon kért magyarázatot. Joschka Fischer német külügyminiszter, aki a hét végén Evianban tanácskozott uniós kollégáival az intézményi reformokról, úgy vélekedett: a bővítési biztos nem gondolta végig kijelentését és annak hatásait. „Kollégáim aggódó kérdéseket tettek föl nekem” - jelentette ki Fischer, s hozzáfűzte: „A keleti bővítés Németország részére kifejezetten történelmi és gazdasági esélyekkel szolgál”. Egyúttal cáfolta, hogy kezdeményezését a brüsszeli biztos a német kormánnyal egyeztette volna, s hogy Berlin egyetértését bírná. „Verheugen úr nem a bizottság álláspontját fejtette ki” - hangsúlyozta az Európai Unió egyik szóvivője is. Ezzel válaszolt azokra az aggodalmakra, amelyeket a külügyminiszterek és delegációik fogalmaztak meg. Egy diplomata egyébként az interjút úgy értékelte, hogy az „földrengéshez” vezethet. Elmar Brok, a CDU Európa parlamenti képviselője pedig úgy vélekedett: mivel a bővítés nem függ össze a német alkotmánnyal, így népszavazás kiírására sincs törvényes mód. A bővítési biztos magyarázkodásra kényszerült, s arra hivatkozott, hogy szavait félreértették, mindazonáltal sajnálja, hogy az európai irányváltoztatásokhoz nincs mód a német népakarat ki- nyüvánítására. _________ioyulayi Bí rálják a Vatikánt Róma „Mélységes sajnálkozását” fejezte ki a zsidó diaszpóra ügyeivel megbízott izraeli miniszter amiatt, hogy II. János Pál vasárnap egy „vitatott történelmi szerepű” pápát emelt a boldogok sorába. Miháel Malhior utalt arra, hogy IX. Pilis gettókban különítette el a zsidókat, s elraboltatott a szüleitől egy erőszakkal megkeresztelt zsidó kisfiút, Edgardo Mortarát, aki később katolikus pap lett. A miniszter szerint ezt a boldoggá avatást a zsidó közösség úgy értelmezheti, mintha a katolikus egyház elfogadná az erőszakos hittérítés gyakorlatát. Az olasz sajtó vatikáni forrásokat idézve azt írja, hogy a Szentszék nem tulajdonít különösebb jelentőséget ennek az állásfoglalásnak, mivel az szerinte nem tükrözi az izraeli kormány hivatalos véleményét, s a rabbi-miniszter önkényes értelmezést ad a boldoggá avatásnak. A Corriere della Sera az eset kapcsán emlékeztet arra, hogy két évvel ezelőtt Izrael azt kérte: a Vatikán halassza el ötven évre XII. Pius boldoggá avatásának procedúráját. A kérést Izrael szentszéki nagykövetsége terjesztette elő, tehát hivatalosnak volt tekinthető. Ezúttal azonban - jegyzi meg az újság - egy „másodvonalbeli” miniszter szólalt meg. A Vatikán úgy tartja, hogy az utóbbi időben érezhetően javultak a kapcsolatai Izraellel és a zsidó világgal, különösen II. János Pál márciusban tett szentföldi látogatása óta. Ezért a Bronzkapu mögött az a vélemény alakult ki, hogy ezt a viszonyt nem csorbíthatja egy izraeli politikus „alkalmi nyilatkozata”. Csakhogy a Szentszék mostani lépését rosszallóan vette tudomásul az olaszországi zsidó közösség is, amelynek elnöke, Amos Luzzato a sajtónak kijelentette: IX. Pius boldoggá avatása akadályokat gördíthet a zsidó-keresztény párbeszéd útjába. A olasz napilap ezzel kapcsolatban megállapítja: ez a vita különleges diplomáciai pillanatban tört a felszínre. Izrael ugyanis a Jeruzsálemmel kapcsolatos vita keretében a többféle megoldási lehetőség között fontolóra vett egy „vatikáni” típusú változatot is. Ez azt jelentené, hogy az óvárosban lévő szent helyek ugyanolyan státust élveznének, mint Rómában a Szentszék. Ennek tanulmányozásához az izraeli külügyminiszter már kért is információkat az olasz kormánytól arról, miként szabályozzák az olasz-vatikáni kétoldalú kapcsolatokat. ■ Hírek röviden Pénzügyminiszteri találkozó Az Európai Unió keleti bővítése mellett foglalt állást az osztrák pénzügyminiszter a magyar és szlovén kollégájával tartott találkozóján. Magyarországot Járai Zsigmond pénzügyminiszter és Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke képviselte Mariborban. Nemzetközi hadgyakorlat Cooperative Key-2000 elnevezéssel légi békefenntartó hadgyakorlat kezdődött a Románia déli részén fekvő Mihail Kogalniceanu légi támaszponton. A szeptember 15-ig tartó műveletben hat NATO-tagál- lam - köztük Magyarország - és a Partnerség a békéért program további nyolc országa gyakorolja, hogy a légierő miként tud részt venni egy olyan békefenntartó akcióban, amelyet az ENSZ felkérésére hajtanának végre egy nyílt összecsapássá fajult válságban. Médiatanácskozás Budapesten A szabad véleménynyilvánításról tanácskozott neves szakemberek részvételével az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének bizottsága Budapesten. Megvitatták a médiakoncentráció helyzetét, valamint a Törökországban bebörtönzött és a Csecsenföldön eltűnt újságírók problémáját. Kiadványok az Unióról Bemutatták tegnap a Magyarország európai integrációjáról és a csatlakozás jelenlegi állásáról áttekintést nyújtó „Engem is érint” sorozat friss információkkal kibővített brosúráit. Megjelent továbbá Európáról módszeresen címmel egy középiskolai tanároknak szóló módszertani segédkönyv is. Havel bírálja a cseheket Nagyobb megértéssel kellene kezelnie Prágának a temelíni atomerőművel kapcsolatos osztrák aggodalmakat - jelentette ki Václav Havel cseh elnök. Wolfgang Schüssel osztrák kancellár közölte: Ausztria akadályozni fogja Prága felvételét az Európai Unióba, ha megnyílik az atomerőmű. Magyarázat a katasztrófára Egy DCIO-esről származó fémlemez idézhette elő a 113 ember életét kioltó Concorde-balesetet. Az amerikai gépről hiányzik ugyanis egy olyan fémlemezdarab, amilyen felhasította a július 25-én szerencsétlenül járt francia szuperszonikus repülő- gép futóművének egyik kerékabroncsát. ________■ BEN ZINBLOKÁD. Az elviselhetetlenül magas dízelárak miatt a fuvarozók és a termelő parasztok elzárták a külvilágtól Franciaország legfontosabb olajfinomítóit és üzemanyagraktárait. Érdekképviselőik szerint a drágulás az elmúlt 12 hónapban 40 százalékos volt.____________________ fotó: europress/epa & * 1 Ai or osz elnököt fogadta Akihito japán császár
