Új Dunántúli Napló, 2000. szeptember (11. évfolyam, 240-269. szám)

2000-09-04 / 243. szám

2000. Szeptember 4., hétfő HATTER RIPORT Új Dunántúli Napló - 7. oldal ■hetedik oldal — Hallatszik-e a lakók panasza? Bíróság előtt az ügy, pedig békében is elrendeződhetett volna Valószínűleg nem csak a vendéglőből kiszűrődő zaj nem hagyja időnként a kör­nyék lakóit aludni, hanem a panaszuk is behallatszott már a vendéglőbe. Hi­szen a tulajdonos azt mondja, hogy igyekszik mindent megtenni a csend érdeké­ben. Persze van, ami rajta múlik, van ami nem. Mindenesetre már a bíróság előtt a pécs-kertvárosi ügy, ami csendháborítás, birtokháborítás. Akkora a paksaméta, hogy mögüle alig lehet kilátni. Böröcz József Pécsett, a Lőtér utca 6-ban lakik, szemben a Kolozsvár vendéglővel. Azt mondja, hogy annak idején éppen azért építkezett itt az öreg Kertvárosban, mert csendes, nyugalmas környezetre vágyott, ámde egyszer átjött a szembeszomszéd és bejelentette; vendéglőt akar nyitni. Sokan sokféleképpen gondolták, volt olyan szomszéd, aki aláírta az ívet, s bele­egyezett, volt aki nem. Böröcz József rákér­dezett:- Én elhiszem azt, hogy csöndes hely lesz, de ki biztosít arról, hogy ha új tulajdo­nos jön, ha egyik vendéglős átadja a másik­nak, akkor is nyugodtan alhatunk? Aggodalma nem volt alaptalan. Új, majd megint új tulajdonosa lett a ven­déglőnek, meghosszabbodott a nyitva tartás, s mostanában éjfélkor, éjfél után olyan zaj van, ajtócsapkodás, kiabálás, motortúrázta- tás, hogy lehetetlen aludni. Idegesítő, hogy sose lehet tudni, hogy mire számítson az ember. A hirtelen támadt éjjeli zaj kiveri az álmot az ember szeméből. A lakóházak többségét pedig úgy építet­ték, hogy a hálók a tetőtér­ben az utcafront felé szellőz­nek. Először 1998-ban tett pa­naszt, majd többször is a pé­csi önkormányzat hatósági főosztályához fordult. Különösen ez a nyár tett be. Hőség és zajongás.- Átmentem a vendéglőbe is, kértem, szüntessék be a hangoskodást, állítsák vissza a nyitva tartást 11 óráig, de mihaszna. Sokszor telefonáltunk a rendőr­ségre, elmentünk az önkormányzathoz is, ám senki sem intézkedett érdemben. Hogy miért nem? Csak sejti az ember. Azt taná­csolta az önkormányzatnál az ügyintéző, hogy szóljak néhány szomszédnak is, mert ha csak egyedül én panaszkodom, nem tud­nak semmit se tenni. Valójában eleinte ma­gam hadakoztam, mert mások nem akarnak senkivel sem rossz viszonyba keveredni, Csendháborítás Aki lakott területen, az ott lévő épületben, vagy az ahhoz tartozó telken, tömegközlekedési eszközön, továbbá természeti és vé­dett területen indokolatlanul és a megengedettnél nagyobb zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát, illetőleg a természeti vagy védett természeti értéket megzavarja, harminc­ezer forint pénzbírsággal sújtható. Az elkövetővel szemben a rendőrség, továbbá a helyi önkor­mányzat képviselö-testülete hivatalának erre felhatalmazott ügy­intézője, a közterület-felügyelő, a természeti és védett termé­szeti területen a természetvédelmi őr bírságot szabhat ki. A jegyző a zajterhelési határérték figyelmeztetés ellenére való ismételt túllépése esetén az üzlet éjszakai (22 és 6 óra közötti) nyitva tartását korlátozhatja, illetve kötelező zárvatartási idősza­kot rendelhet el. Mutatja a bírósághoz küldött keresetet; öten Mák alá. A Lőtér utca és a Víg utca la­kói. Csak hétfőn biztos a nyugalmuk; akkor a Kolozsvárban szünnap van. A Kolozsvár vendéglő tulajdonosa, Molnár Norbert azt mondja, hogy érti a panaszokat, és azon van, hogy minél csendesebben mű­ködjön a vendéglő. Ez viszont nem mindig rajta múlik, arról nem tehet, hogy a távozók (olykor már jó han­gulatban) hogyan és miként visel­kednek, hangosabban szólnak-e egymáshoz avagy suttognak.- Való igaz, kellett másfél év ar­ra, hogy a vendégkör kialakuljon, s az üzlet bejáródjon. Tudja hogy van ez? Sokféle ember jön, kita­pasztalják, hogy mit várhatnak tő­lünk, aztán letisztul a vendégkör. Elsősorban melegkonyhás étterem­ként szeretnénk működni, s higy- gye el, arra törekszünk, hogy a te­vékenységünkkel ne zavarjuk a környék lakóit. Ezért a kerthelyisé­get este 10-kor bezárjuk, s most szeptemberben kezdődik a vendég­lőben egy közel kéthetes átalakítás, amivel a légkondicionálást oldjuk meg közel háromszázezer forintból, hogy ne kelljen nyáron az ablakokat nyitva hagyni. Ha kész, bentről sem szűrődik ki a zaj.- De már a bíróság előtt az ügy.- Bízom abban, hogy sikerül majd meg­egyeznünk kölcsönös kompromisszumok által. Semmi ok arra, hogy pereskedjünk. Ősszel és télen sose volt gond, remélem, hogy jövő tavasszal és nyáron sem lesz már. Csendes, nyugodt hely lesz ez, uram. A környék lakói nemigen bíznak az ígére­tekben; majd hiszik, ha látják. Illetve nem hallják a zajt. Megkerestük dr. May Gábort (képünkön), az önkormányzat hatósági főosztályának ve­zetőjét.- A vendéglő működésére az önkormány­zat adott engedélyt, miért nem tud a lakók panasza mellé édlnü- Valójában nem volt rá hatáskörünk, emiatt kellett elutasítani a panaszukat, ugyanis a probléma évek óta fennáll, s ek­ként a jegyzőnek nincs joga az ügyben eljárni. Az eljárás le­folytatására a bíróság az illetékes. A jog fur­csán szól; csak akkor járhatunk el bMokhá- borítási ügyben, ha az egy éven belül ke­letkezett.- Példával is meg­magyarázná?- Egy ilyen eset­ben, ha a vendéglős azt állítja, hogy ő két és fél éve azonos mó­don üzemel, nem na­gyobb és nem kisebb a kiszűrődő zaj, akkor nem tudunk mit tenni.- A nyitvatartási időt sem tudják korlátoz­ni?- Mindenki maga határozza meg, hogy meddig tart nyitva. A törvényi liberalizációk idejét éljük, s a dolgok jelenlegi állása sze­rint mi nem adhatunk utasítást arra, hogy egy vendéglős mikor nyisson és mikor zár­jon be. Mindezt maga dönti el.- Nincs a városnak csendrendelete?- Volt régen, de ma már nincs. A legfris­sebb törvények ugyanis nem teszik lehetővé azt, hogy egy önkormányzat a saját hatás­körében csendrendeletet alkosson. Csupán azt tehetjük, hogy a panaszos kérésére zajszintvizsgálatot végezzünk, s többszöri Az itt lakók nyugalmat szeretnének FOTÓ: MÜLLER A. mígnem náluk is betelt a pohár. Végül hatás­kör hiánya miatt elutasították a panaszun­kat, mondván, ha nem tetszik, forduljunk a bírósághoz. határérték-túllépés esetén lehet nyitvatartási korlátozással élni. A folyamat bonyolult, drága, s egyáltalán nem biztos, hogy elérünk vele valamit. Ugyanis egy-egy ilyen bejelen­tés után a zajt okozó vendéglők többnyire csöndessé válnak. Az a tiszta ügy, amikor a bejelentő hitelt érdemlő módon bizonyítani tudja, hogy valaki visszaél a szomszédjogok­kal, olyan tevékenységet végez, ami a nyu­galmat megzavarja.- A Lőtér utcai panaszosok esetében miért nem mértek zajszintet?- Említettem már, hogy hatáskör hiányá­ban nem tudtunk lépni.- Érkeznek be hasonló panaszok?- Meglehetősen gyakori az, hogy valaki az egyre szaporodó éjszakai mulatók, ven­déglők, vagy nyáron a kerthelyiségek zaja miatt bejön hozzánk, de hasonlóképpen sok a szomszédok közti vita is. Ugyanis teljesen mindegy, hogy mikor zajong valaki, zavarja bármivel a szomszédja nyugalmát. Éjjel, dél­előtt avagy délután, s akár szándékosan te­szi, akár vétlen benne.- Úgy érzem ki a szavaiból, hogy néhány éve még könnyebb volt az eljárás menete.- Valóban. 1992-ben hoztak egy olyan jogszabályt, amely kimondta, hogy a szexu­ális árut árusító, a kimért szeszes italt forgal­mazó, valamint a szórakoztató játékok szín­helyéül szolgáló üzlet 22 óra után csak ak­kor tarthat nyitva, ha nem zavarja az üzlet környezetében lakók éjszakai nyugalmát. Ma ez a jogszabály már nincs hatályban. Sajnos. A kertvárosi csendháborítás a Pécs Városi Bíróságra augusztus végén került; feltételez­hető, hogy ítélet nem egyhamar születik. A felperesek, Böröcz József, Császár Jánosné, Rémes Lászlóné, Hoffer János és Hoffer Zsolt bizonyára jobban örültek volna, ha nyugodt légkörben sikerül megbeszélni a dolgokat, ha a panaszuk legalább annyira behallatszik a vendéglőbe, mint az onnan kiszűrődő zaj hozzájuk. KOZMA FERENC BÓKA RÓBERT Megkövült forintok Estébe hajló órában érkeztünk az óriás fákkal övezett, a kopott pompájában is lenyűgöző épü­letegyütteshez. Csak a kulcsait csörgető, kutyáit eleresztő gond­nokkal volt alkalmunk szót vál­tani. így Fertődön a kastély egy­szeriben állatorvosi lónak tűnt. Egyik traktusában múzeum, a másikban olcsó szálloda, a har­madikban szakképzőiskola van. Egy idősödő hölgy a közművelő­dés egyszemélyes gazdája A szomorú külső alapján alig hi­hető, de még nem koptak ki in­nen a hangversenyek sem. Az épület kétharmada még így is lakatlan, tudott; több száz szo­bát lehetne kiutalni a denevé­reknek. Az Esterházyakról kér­dezve a ház kulcsos őrá, évente ha felbukkanó családtagokat említ, akik inkább ausztriai in­gatlanjaikba fektetik pénzüket. Az ottani körülményeket talál­ják elegánsabbnak? Rangjukhoz méltóbbnak? Mindenesetre a kormányhoz most'intézett levelet egy helyi pártképviselet, hogy évek óta kész a kastély hasznosítási programja, de azt a nemzeti kastélyprogramba gyömöszöl­ték, ahelyett, hogy kiemetiék volna onnan. A mi zsebünkből fizetett protekció ez is. Ettől nem lesz olcsóbb cipőnk, nem jut na­gyobb falat kenyér - az éltető és túlélő kultúrából, nemzeti önbe­csülésből pedig csak az idealis­ták kémek. Itt van Pécs, amely évek óta pályázik, koldul, hogy legalább a rendkívüli értékű emlékeit megmentse. De közben helyben is rossz példákba bot­lunk: a Megyeháza tetőzetének felújítását csak most, az esős idő beálltával kezdik meg: a munkáért versengők marakodá­sa a nyáron ezt késleltette. Ab­lakon kidobott milliárdokra, méltatlan vitáinkra gondolva - nemzeti színház, metró - mibe érdemes belefogni? Fölsétáltunk a csonka duz­zasztóműre is Kilitinél. Légvo­nalban Fertőd csak negyven ki­lométer. Megbámultuk a főso­dor irdatlan fémlapátok közt kavargó vizét, a betonba vert milliárdokat. A hajózsilip szür­ke csendjét, a víztükör alatt ci­kázó apróhalakat. Odaát az erőmű működik, mutatják a he­lyiek, nem lettek fertőzöttek a kutak. Onnan, a hídról is látni, sok ága van ideát a Dunának, de azt sehonnan, hogy szán­dék, hit, múlt és jövő hány részre szakad. MÉSZÁROS B. ENDRE _______________________ He cc A hírközlési technika fejlődésé­vel az emberi leleményesség másik fokmérőjeként a nagy átverések korszaka is eljött, igaz, időnként meglehetősen torz poénok születnek az „em­berbaráti" közreműködések eredményeként. Már a telefon használatának őskorában megkezdődtek a jópofáskodá- sok, talán a legjellemzőbb vál­tozatát az a vicc adja vissza, miszerint Horváthot felhívják éjfélkor: - Kovács lakás? A sze­mét álmosan törölgető készü­léktulajdonost aztán ugyanez­zel a kérdéssel zaklatják haj­nali háromkor és ötkor is, hogy végül reggel az alábbi hí­vásra ébredjen: - Kovács va­gyok. Nem kerestek telefonon? A vezetékes készülék azóta is kínálja az átveréseket, hol a pizzafutárt szabadítja valame­lyik rosszakarója az emberre tucatnyi magyaros csomaggal, hol a jó barátai bérelnek fel egy hölgyet, hogy lihegjen sze­relmes szavakat a kagylóba, akkor meg különösen ne fogja vissza magát, ha csak a fele­ség van otthon. Mert ma már a taxiközpontból sem kérdez­nek vissza, hogy valóban az adott számról rendelték-e a járművet. Az óra pedig egyre hangosab­ban ketyeg, s mind gyakrab­ban érik az embert ilyen érzel­mi töltésű atrocitások. A tö­megkommunikáció is újabb és újabb formákat ölt, mostaná­ban leginkább az internet, az információk eme világi sztrá­dája adja a talajt a gáncsosko- dó ötleteknek. Mert nem kell érteni a számítógéphez, vagy barangolni tudni a világhá­lón, hogy valaki az internetről kapjon pofonokat. Elég csak egy nevében feladott hirdetés valamelyik ingyenes reklámol­dalon, s például homokosok hada ostromolja majd az érin­tettet, meleg üzeneteket kap­hat levélben, telefonon. Vagy éppen skinhead összejövetelre invitálják a pocakos, szemüve­ges házaló ügynököt, netán a könyökvédős tanítót. Persze van védelem. Legalább látszatra meg kell békél- ni ellenségeinkkel. Talán ezért is terjed egyre inkább az ame­rikai smiling viselkedési for­ma. Kérdés csupán, hogy ki, mikor és min tud moso­lyogni. hetedik oldal HOLNAP Riport Huszonöt éves a pécsi Ifjúsá­gi Ház. A jubileumra ugyan majdnem a nyakába szakadt a gazdasági társasággá való átalakítás, de végül megúsz­ta létszámracionalizálással. Központi helyet tölt be a fia­talok művelődésében, szóra­koztatásában, az amatőr művészeti mozgalmak pá- tyolgatásában. Portré Deák Zsuzsa grafikusmű­vész arra született, hogy ma­ga körül észrevegye a szé­pet, a nemes dolgokat, s ezt továbbadja másoknak. Több mint félszáz kiállítása volt ezideig. Portré Útmutatók gyógytilalmak helyett A magyar Ki Kicsoda? 2000-es kiadványába kevés baranyai közéleti személy került be. Az egyikük a Dischka Győző utcai nőgyógyászati klinika igazgatója, aki az országban egyedülálló műtétéivel, a legújabb technikák bevezetésével szerzett ismertséget.- Két úton haladtam a szakmában. Klinikai vonalon a meddőséggel foglalkoztam, és a nőgyógyászati endoszkópos műtétekkel. A má­sik teljesen elméleti vonal. A hor­monális szabályozás terén szer­zett kutatási eredményeimet pró­báltam meg átültetni a gyakorlat­ba. Az akadémiai doktori mun­kám is erről szól.- Mi az ars poeticája orvosként?- A legfontosabb szándékom, hogyha egy hölgynek egészség- ügyi problémája van, akkor a megoldásra több lehetőséget java­soljak, s lehetőséget adjak neki, hogy a hozzá legközelebb álló módszert választhassa.- Miben maradtunk le a Nyu­gattól?- A min­dennapi nő­gyógyászat­ban külföl­dön lényege­sen nagyobb hangsúlyt fektetnek az alternatív szülészeti módszerekre. Én is úgy gondolom, hogy a különböző le­hetőségeket nekünk is kínálnunk kell. Például nemcsak a hagyomá­nyos szülőszobán, szülőágyon le­het szülni, hanem franciaágyon is, nemcsak hanyatt fekve, hanem akár függőleges helyzetben is. Egy kicsit a természetes folyama­tokat kell erősíteni.- Az abortuszról mi a vélemé­nye gyakorló szülész-nőgyó­gyászként? Dr. Bódis József szülész-nőgyógyász Csurgón született 1953 szeptemberében. Az orvosi egyetemet Pécsett végezte, s több mint 20 éve az alma mater alkalmazottja. Felesége Katalin, a PTE radioizotóp laboratóriumának vezetője, Viktória lánya építészhallgató, fia kisiskolás.- Hogy az oktatásban, nevelés­ben van óriási hiányosság, többek között ennek a következménye, hogy ilyen magas az abortuszok aránya. Ha az emberek általános ismeretanyagát tudnánk fokozni saját egészségükről, akkor nem­csak ezen a területen, de a daga­natok elleni védelemben, az élet­módbeli tényezőkön is javíthat­nánk. Számomra az az igazi or­vos, aki nem tilalmakban gondol­kodik, hanem aki megmutatja a lehetséges utakat a gyógyulásra. A főorvosnak van egy különös ismertetőjegye. Báli szezonban gyakran látni a parkettán, amint a hölgyeket for­gatja. Mint mondja, egyetemi évei során kialakult egy százfős csa­pat, akik most is sűrűn egymásra találnak. Jómaga tangóharmoni­kázott is egykor, de kikapcsoló­dásként ma már csak főzőcskézik a barátoknak. MÉSZÁROS B. ENDRE

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom