Új Dunántúli Napló, 2000. szeptember (11. évfolyam, 240-269. szám)

2000-09-30 / 269. szám

4. oldal - Új Dunántúli Napló 2000. Szeptember 30., szombat HHI B A R A NYA I TÜKÖR Feljárat az uniós autóútra Tuzla (Munkatársunk telefonjelentése) A pillanatnyi gazdasági el­szigeteltségéből Baranyának egyetlen kitörési esélye van: uniós programokból pénzt szerezni, és erre a Duna- Dráva-Száva Eurorégiós Együttműködés (DDSZE) te­remti a legjobb lehetőséget - hangzott el Tuzlában. Az Eurorégió az elképzelések sze­rint fél éven belül nem csak a hor- vát és a magyar Baranyára, vala­mint Tuzla kantonra korlátozó­dik, hanem országonként három­három megyére bővül - foglalta össze a szövetség tuzlai elnöki ülésének döntéseit dr. Kékes Fe­renc, a DDSZE soros elnöke. így céljai túlnyúlnak az V/C korridor megvalósításáért folytatott lobbi­záson. Dél-Dunántúl horvát határ menü kapcsolatainak a bővítése is cél, elsősorban a regionális terve­zés, az infrastruktúra, a gazdaság és az idegenforgalom fejlesztése a környezet- és természetvédelem területén. .Egy olyan regionális együttműködés készül, melyre az EU különösen fogadókész, így ha Magyarország tagja lesz a közös­ségnek, ez a térség felkészülten, konkrét programokkal indulhat a megnyíló források megszerzésé­ért. A jelek szerint Baranyának ez az út kínálkozik leginkább kitöré­si lehetőségként gazdasági elszi­geteltségéből, de a horvátok sem járnak rosszul: ugyanis csatlako­zásuk előtt hozzájuthatnak tér­ségfejlesztési célú EU-s pénzek­hez. A bosnyák megyék pedig el­ső körben az autóúttól várnak so­kat, hiszen csak így érhetik el köz­vetlenül Európát. Az Eurorégió most hozzákezd a konkrét mun­kához, a pénzgyűjtéshez, a prog­ram előkészítésekhez. Pécsett de­cember 15-én Eszék-Baranya zsu­pánja, Marko Bagarics veszi át a soros elnöki teendőket. Addigra dr. Kékes Ferenc azt ígéri, hogy néhány millióval a Regionális Tér­ségfejlesztési Tanács is támogatni fogja a Dráva menti határtérség horvát-magyar kapcsolatainak előkészítését. m. b. e. Pontrendszer dönt SZENTLŐRINC Az új lakásrendelettel az el­vándorlás megakadályozása érdekében is kötni akarják a városhoz a letelepedni vágyó fiatal házasokat. A szeptember 7-én tárgyalt, de el­napolt és újra megvitatott tervezet­nek mindössze három pontja vál­tott ki vitát a testületben. Végül ar­ról döntöttek, hogy évente kétszer bírálják el majd a kérelmeket, fia­tal házaspárnak azok számítanak, akiknél az egyik 35 év alatti, a net­tó családi jövedelem számításánál pedig az 1993. évi III. törvényt és annak módosításait kell figyelem­be venni. A 250 ezer forintig terjedő vissza nem térítendő támogatás­ban a kérelmező és házastársa csak egyszer részesülhet magán- tulajdonú lakás építéséhez, ma­gánszemélytől vett vagy értékesí­tés céljára épített lakás vásárlásá­hoz, ha az ingatlant a pályázat el­bírálását megelőző egy éven belül vásárolták vagy építették. A rendelet a támogatásból kizá­ró okok közé sorolja a nem első in­gatlan vásárlását, építést, építési telek vásárlást, az önkormányzati tulajdonú lakás vásárlóját és azt, aki bárminemű köztartozással adósa az önkormányzatnak. A támogatás összegét pontozá­sos rendszer alapján határozzák meg. Pontokat jelent az igénylő meglévő lakáskörülménye, a vett vagy épített ingatlan nagysága és komfortfokozata, jövedelmi és va­gyoni helyzete, az eltartásra szoru­ló gyermekeinek száma és sok más szempont. ___________b.m.l Is mét Leány vásár PÉCSVÁRAD 1966 óta minden páros évben ren­dezik meg a térség református magyar hagyományait felelevení­tő kulturális rendezvényt, a Le­ányvásárt. Októberben, Lukács napja körül színpompás menet­tánccal, hagyományőrző zeneka­rokkal, együttesekkel egy hétvé­gén át várják a helyieket és a turis­tákat egyaránt. Ilyenkor nyílik meg a pécsváradi borok utcája is. A rendező Fülep Lajos Művelő­dési és Sportközpontban megtud­tuk, bár még javában folyik a szer­vezés, az elképzelések szerint idén sok újdonság is fogadja az ünneplőket. Október 14-én és 15- én az ország minden tájegységé­ről érkeznek majd a kórusok és a zenekarok, sőt a Felvidékről is jön egy magyar együttes. Kiskunfélegyházáról bejelent­kezett a gyerekek egyik kedvence, a gólyalábakon közlekedő óriás­báb-csoport, de más bábművé­szekre is számítanak a szervezők. Az idei fesztivál egyik újdonsá­ga az a divatbemutató lesz, ahol az ország minden részéről és a Felvidék magyar tájairól mutat­nak be népviseleti ruhákat. ___ NYAKAIÉ. Ze netanulás: horribilis költségek Kölcsönkottákból, bérelt hangszereken kénytelenek gyakorolni A Zene világnapján, amelyet holnap tar­tanak hivatalosan, de Pécsett tegnap kö­szöntöttek nagyszabású kórushangver­sennyel, nem érdektelen, hogy jut el va­laki odáig, hogy muzsikálhasson ezen az ünnepen. Bár a hangszerek ára gyak­ran csillagászati, és a képzés is sokba kerül, nem csökkent a zenélési kedv. Baranyai körkép Ha ma valaki új zongorán szeretne zenéim tanulni, milliomosnak számít, hiszen egy üyen hangszer ma már 3 millióba is beleke­rül. Alig hét éve egy Petrof-zongora még 600 ezer forint volt, de már tavaly is 2,2 millióért lehetett beszerezni. Nem csoda, hogy sokkal nagyobb az érdeklődés a 150 ezer forintért már kapható digitális zongora iránt, amely­nek még az az előnye is megvan, hogy nem teszi ellenséggé az összes szomszédot, ugyanis lehet a hangerőt állítani rajta. Itthon sok jó képességű zenész tanul ki, de a zeneiskolások többsége nem lesz mu­zsikus. Mint a mohácsi zeneiskola igazgató­ja, Dobos József elmondta, nincs különösebb rejtély, a szülők egyszerűen azért hozzák a gyermeket, mert szeretnék, hogy műveltebb, érzelmileg is gazdagabb legyen, s hogy meg­tanulja a rendszerességet, a kitartást a gya­korlás során. (Az eredményről egyébként 2- án 18 órakor a Kossuth moziban hangverse­nyen adnak számot.) Mint a nagyobb városi zeneiskolákban, így itt is 300 fölötti a lét­szám, de például a pécsi Liszt Ferenc Zeneis­kolában 1000 körüli a növendékek száma. Meghatározhatatlan, hány ezer iskolás tanul Baranyában valamilyen hangszeren, de az érdeklődést mutatja, hogy míg egy évtizede csak öt intézmény létezetett, ma már körül­belül húsz, önkormányzati fenntartásban, vagy alapít­ványi és magán-zeneisko­laként. Az új iskolák többsége helyi igényt elégít ki, Bólyban, Sásdon is példá­ul, így a gyerekeknek nem kell hosszasan utazniuk a zeneórákért. A pécsi után a megye második legna­gyobb iskoláját Komlón ta­láljuk, itt Altorjai József igazgatóval (képünkön) beszélgetünk arról, hogy még a legerősebb demog­ráfiai hullám idején sem volt annyi diákjuk, mint a tavalyi évben, amikor 345 gyermek járt a szép, húsz tantermes iskolába. Hege­dűsük rengeteg van, de a legújabb sláger a fuvola lett és a gitár. Talán mert ezek még mindig megfizethető zeneszerszámok. Állí­tólag néhány éve divat volt kedvező áron ro­mán hangszereket behozni, de a zeneisko­lákban azt állítják, nem találkoztak ilyenek­kel. A jövő hangszerei egyébként azok, ame­lyeket számítógéppel is össze lehet kapcsol­ni, a zeneszerkesztő programok meglehető­sen izgatják a fiatalokat. A képzéshez a zeneis­koláknak 50 ezer forint körüli állami fejkvóta jár, de ez a költségeknek csak nagyjából a 70 százalékát fedezi, így, s mert a közok­tatási törvény is előírja, mindenhol kell még tandí­jat kérni, ez fél évre 2-3 ezer forint lehet. A szülők, ha nem bírnak százezre­ket kiadni egy hangszerért, kölcsönözhetnek is az iskoláktól, 5-600 forint többnyire a fél­éves díj. Általában fizethetnek részletben, és ha az intézmény megkapja az úgynevezett kottapénzt, ingyen partitúrát adhat a gyerek kezébe. (A kotta ugyanis szintén nem olcsó, 1000 forintnál kezdődnek az albumok.) Nánásiné Mayer Marianna zenepedagó­gusból lett egy hangszerbolt vezetője. Kéri, ne riasszuk el a szülőket és a kicsiket, ezért sorolja, hogy részletfizetési lehetőség van, áruvásárlási gyorshitel, kedvezmény zeneis­kolásoknak, de visszaveszik a „levetett hang­szereket” is, a használt kottákat. Kell a segít­ség, különösen ha belegondolunk, hogy pél­dául egy hegedű esetében a 40-50 ezer forin­tos alaphangszerhez egy jobb húrkészlet 4- 5000 forintért, egy tok pedig 10 ezerért kap­ható. Mindez nem tántorítja el a szülőket, bár van, aki azzal jön, hogy „kér valami ol­csó hangszert a gyereknek”. Nem igaz a tév­hit, hogy csak a gazdagabbak tudják zenére taníttatni utódjukat, vannak olyanok, akik évekig fizetik a részleteket, csak hogy meg­adhassák a lehetőséget a gyermeküknek. HODNIK I. QY. Lesz-e tökkirály? Sásd és környéke Eddig tízen jelezték, hogy rekordsúlyú, illetve szo­katlan méretű terménnyel mutatkoznak be a Sásdi Ősz Ünnepe vigasságon. Az önkormányzat, a falugazdász központ, a gazdabolt és egy vi­rágkereskedés által is támogatott hagyományos esemény Évsza­kok ajándéka című rendezvénye ma fél ötkor kezdődik a művelő­dési központban. Itt derül ki, hogy a benevezők milyen furcsa­ságokat állítanak ki. A szervezők a siker érdekében tíz faluba és a város összes lakójának küldtek meghívót. Az már biztos, hogy egy sásdi gazda bemutatja több mint kétkilós cékláját, egy másik pedig szív alakú krumpliját. Bodolyabérről sok kilós szőlőfür­töt hoznak, egy vázsnoki ter­mesztő úgynevezett Halloween- tökökkel rukkol ki. Ha sikerül, idén is választanak tökkirályt és -királynőt. A tavalyi csúcs egy 30 kilós tök volt. cs. j. Nem bíznak a gazdahitelben November közepéig szeretné meghosszabbítani a Földmű­velésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) az idén tavasszal meghirdetett és szeptember 30-ig tartó gazdahitel­kérelmek beadási határidejét. Az érintettek viszont úgy vé­lekednek, nagy sikere továbbra sem lesz a csak beruházási támogatásra felhasználható kölcsönfelvételi lehetőségnek. Baranyai körkép Tavasszal, kissé megkésve, há­romfajta támogatási lehetőséget hirdetett meg az agrártárca. Szep­temberre ezek közül a gazdahitel maradt „talpon”, azaz már csak ebben a kasszában található pénz, az úgynevezett konszolidá­ciós, valamint a kibontakozási hi­telkeret elfogyott. A két utóbbi tá­mogatási lehetőségre pályázó több száz igény egy részének el­bírálása még mind a mai napig nem történt meg, ezért gyanítha­tó, az időhúzásra azért volt szük­sége a minisztériumnak, mert a még el nem bírált igényekre csak nemleges választ tudnának adni. Az úgynevezett gazdahitelkeret viszont még nem fogyott el, a szeptember 30-i beadási határidő után is jócskán maradtak milliók a „pántlikázott” kasszában. A mi­nisztérium most arra készül, hogy kezdeményezi a konstrukci­ót igénylő támogatási kérelem be­adási határidejének november 15- ig tartó meghosszabbítását.- A gazdahitelről azt hittük, hogy azt majd szabadon felhasz­nálhatjuk, vagyis kiválthatjuk ve­le a régi, rendkívül rossz kamat- feltételekkel felvett hiteleinket - magyarázza egy kisdobszai gaz­da, miért is nem használták ki ezt a lehetőséget sokan a termelők közül. Harmat Árpád társaival együtt arra számított, hogy ez a támogatási forma majd lélegzet­hez juttatja gazdaságukat, de amikor megtudta, milyen feltéte­lekkel lehet hozzájutni, azonnal le is mondott az igényléséről.- Ez csak hosszú távú beruhá­zás megvalósításához nyújtana segítséget - magyarázza csalódá­sának okát -, viszont a fejlesztés előkészítése több hónapot vett volna igéflybe, úgyhogy egyálta­lán nem lehet csodálkozni azon, hogy a tavasz végén meghirdetett támogatási ke­ret szeptember végére még nem fogyott el. Kósa Ferenc, az FVM helyet­tes államtitkára (képünkön) vi­szont bízik ab­ban, hogy a gazdálkodók a meghosszabbított határidő miatt tömegesen élni fognak a lehetőséggel, s a hosz- szabb távú fejlesztéseikhez ki­használják majd ezt a támogatási formát. A minisztérium segíteni akarja a családi vállalkozásokat, a fiatal agrárszakemberek törekvé­seit, valamint az új típusú szövet­kezetek megalakítását. B. C. ALAPHANGSZEREK ÁRAI (EZER FORINTBAN) Kórházak, ápolás: fejlesztési tervek Az egészségügyi tárca támogatja a sürgősségi központot A fekvőbeteg-ellátásról, a normatíván felüli igényekről tár­gyalt tegnap Gógl Árpád egészségügyi miniszter a baranyai megyeszékhelyen a régió kórházainak és tisztiorvosi szol­gálatainak vezetőivel. A tárca vezetése támogatást ígért a Honvédkórházban működő sürgősségi központ bővítésére és a szigetvári alkoholbeteg-központ fejlesztésére is. Sorskérdések és születésnap Pécs Jónak minősítette Gógl Árpád (ké­pünkön) a dél-dunántúli régió, s ezen belül Baranya javaslatait a szakellátás fejlesztésére, a normatí­ván felüli igényekre. A tárca veze­tője tegnapi sajtótájékoztatóján el­mondta: fontosnak tartják a drog- megelőzésre és kezelésre tett erőfe­szítéseket, s támogatandónak ne­vezte a szigetvári kórház alkohol- betegeket gyógyító központját is.- Baranya ugyanakkor speciális helyzetben van, hiszen aprófalvai­ban sok az idősebb ember, aki ápo­lásra szorul, ezt a rendszert min­denképp erősíteni kell * vélekedett a miniszter. - Nagyon jelentős, hogy az egyetemen, amely regio­nális egészségügyi központ, létre­jött a gerontológiai tanszék, a kö­vetkező lépés az idősebbekkel fog­lalkozó szakemberek képzése. A szakápolásban nemcsak az orvosi munkaerő képzését tartja fontosnak a minisztérium, hanem a főiskolai végzettségű assziszten­sekét is, akiknek oktatására Pécsett szintén van lehetőség. Gógl Árpád szerint egyelőre még hiányzik a kínálatból a reuma­tológia, ebben az egyetemen kívül az ország egyik jelentős gyógy- központja, a harkányi fürdő együttműködé­se lehet a járha­tó út - ha rende­ződnek a tulaj­donviszonyok. A szakmai ala­pok minden­esetre az univer- sitason és a gyógyfürdőben egyaránt megvannak, ami biztató lehet a jövőre nézve. Győr mellett csak Pécsett jöhet létre az egész Dunántúlon olyan traumatológiai és égési sérülteket ellátó centrum, amely a Honvéd­kórház területén, a Pécsi Tudo­mányegyetem Egészségtudományi Központjával közösen működhet. A centrumnak ugyanakkor még csak az első üteme készült el, a be­fejezéshez legalább 1,5 milliárd fo­rintra van szükség. Gógl Árpád ki­jelentette: a tárca azon dolgozik, hogy forrásokat különítsenek el a fontos beruházás befejezéséhez, az egység a központi támogatásra mindenképp számíthat. A tegnapi regionális megbeszé­lés a térségi központokban az utol­só volt a sorban, most már teljes képet kaphatott az egészségügyi kormányzat a területek javaslatai­ról és igényeiről. A fejlesztési prog­ram elemeit az elképzelések sze­rint szakmai vitára bocsátják, s csak ezután készül el a végleges koncepció. NYAKA SZABOLCS PÉCS A PTE Bölcsészettudományi Karán Sorskérdések Európá­ban és Magyarországon a 20. században címmel tudomá­nyos ülést rendeztek Ormos Mária akadémikus 70. szüle­tésnapja alkalmából. A szakma hazai és külhoni repre­zentánsai részvételével zajló kon­ferencia megnyitóján Tóth József, a PTE rektora korábbi elődje mun­kásságának méltatásakor kiemel­te: Ormos Mária volt a pécsi egye­temi integráció folyamatának elin­dítója. Toller László, Pécs polgár- mestere a város díszpolgárának szóló köszöntőjében arra emlé­keztetett, hogy az egyetem fejlesz­tésének kiharcolása során le kel­lett győzni a maradiság ellenállá­sát. Glatz Ferenc akadémikus, az MTA elnöke a történészszakma nevében is szólva elismeréssel ál­lapította meg: Ormos Mária min­den művéhez jelentős kutatói eredmény kötődik, az 1920 és 1990 közötti időszak európai és magyar történelme nem tanulmá­nyozható és nem oktatható publi­kációinak ismerete nélkül. Végül Fischer Ferenc, a modem kori tör­téneti tanszék vezetője az akadé­mikus pedagógusi tevékenységre is utalva adta át a születésnap al­kalmából készült, 53 szerző érte­kezését tartalmazó ünnepi kötetet. Ormos Mária válaszában gene­rációjának életútját robogó hul­lámvasúihoz hasonlította, amely­nek csúcspontjairól szépnek tűnt a jövő, lehetségesnek az ítéletalko­tás, és megőrizhetőnek a tisztes­ség. Azon reményének adott han­got, hogy ezeket az esélyeket zöm­mel sikerült beváltania. (Ormos Máriával készített irtterjún.- kat a 7. oldalon olvashatják.) d. i. t « 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom