Új Dunántúli Napló, 2000. szeptember (11. évfolyam, 240-269. szám)

2000-09-27 / 266. szám

ill 2000. Szeptember 27., szerda POLITIKAI Új Dunántúli Napló - 9. oldal IV I T A FÓRUM Elérni a lehetségest! Az MDF a szellemi és kulturális közélet ál­lapotát nem tartja kielégítőnek. A magyar­ság fizikai egészségén túl a lelki egészség állapota is kiemelkedő fontosságú követel­mény. A széleskörű és erkölcsromboló szabadosságtól - esetenként az államhata­lom eszköztárainak igénybevételével is - védeni kell a magyar társadalmat. A Magyar Demokrata Fórum nem hirdet illú­ziókat és nem operál illúziókkal. Számol a külső és belső világ realitásaival és tudja, hogy a politikai szférában ezek mellőzése baj­ba sodorhatja az országot. Ezért veti el a szél­sőséges megfogalmazásokat és nem kíván az emberek csalóka reményeivel visszaélni. Szé­chenyi István és Deák Ferenc előrelátó, komp­romisszumokat is vállaló, és a lehetségest el­érni törekvő példája számára a meghatározó. Az MDF új viszonyt szeretne a hazai balol­dalt képviselő irányzatokkal is. Úgy látja azon­ban, hogy a szocialista irányzat - kötődése az állampárti vonásokhoz - még nem járja a nyu­gati szociáldemokrácia útját. Azét a baloldalét, amelyik éppen most, „harmadik útnak” is ne­vezett módon a hagyományos szociáldemokra- tizmus főbb tételeinek felülvizsgálatával polgá­ri irányba mozdul el. Az MDF elhatárolódása akkor változhat, ha ez a törekvés a hazai domináns baloldal ré­széről is tapinthatóvá válik. Mindezen túl az MDF ja­vítani szeretne az egyre ala­csonyabb színvonalú politi­kai polémiák stílusjegyein. Elő szeretné segíteni a tár­gyalási készséget, az előítéle­tek nélküli hajlandóságot és a tárgyszerű vitá­kat. Úgy véli, hogy a parlamenti pártok a lakos­ság által legitimizált szerveződések, és kötele­sek együttműködni az ország számára fontos kérdésekben. Az MDF szeretné, hogy az éle­sebb hangvétel az emberi méltóságot tisztelő módon a választási kampányokra szorítkozna. Több nyugalmat igényel tehát, és végre szeret­ne megfelelni az 1990-ben megfogalmazott „nyugodt erő” követelményeinek. Éhhez part­nerséget ígér minden hasonló szándékú polith kai szervezetnek. Az MDF a politikai helyzet elemzése alapján arra a következtetésre jutott, hogy a korábbi években szétesett keresztény- nemzeti-konzervatív erőket egységes szervező­dés irányába kell mozdítani. Égyeztetések so­rán kell megtalálni azt a formát, amelyik ered­ményes lehet, ugyanakkor nem jár a korábbi ellentétek felszításának kockázatával. Az MDF ebben a törekvésében nem csak politi­kai pártokra, hanem egyéb hasonló felfogású szervezetekre és személyekre is gondol. Az MDF meggyőződése, hogy szoros kap­csolatban kell működni a progresszív szabad­elvűséget magáénak valló Fidesszel. Értékeli azt az utat, amelyet a Fidesz-Polgári Párt az elmúlt egy évtizedben megtett, és elismeri e párt és vezetőinek képességeit. Biztos abban, hogy a 2002-ben esedékes választásokon megtalálják az optimális eredmény elérésé­hez szükséges együttműködés módozatait. Az MDF mint önálló párt, maga kíván dönte­ni minden fontos kérdésben, de egyeztetések útján mindig hajlandó ésszerű kompromisz- szumokat kötni. Dr. Dávid Ibolya Családbarát költségvetés a Ház előtt A fejlődési pályára állt magyar gazdaság alkalmat nyújt ar­ra, hogy hosszabb távú tervezéssel, kiszámíthatóbb kör­nyezetet, tervezhetőbb jövőt biztosíthassunk a magyar csa­ládok és a gazdaság szereplői számára. A millennium évé­ben a kormány ezért újabb lépést tesz előre és két évre ■ szóló költségvetést nyújt át az országgyűlés tagjainak. A polgári kormánynak célja, hogy a választási kampányban meghir­detett új gazdaságpolitikájának gyümölcseként, a megtermelt ér­tékekből egyre több és több ma­radjon az emberek, a családok, a kenyérkereset lehetőségét megte­remtő vállalkozások kezében. Ko­rábbi elképzeléseinknek megfele­lően a gazdasági növekedésből származó többletbevételek felét a jövedelmek növelésére, a felét a növekedés fenntartása érdekében beruházásokra fordítjuk. így a munkahelyeket biztosító kis- és középvállalkozások terhei is enyhülnek. A munkaadók által befizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke a következő két évben tovább csökken. A csa­ládi vállalkozá­sokat segítő in­tézkedés, hogy az első 10 mil­lió forint nyere­ség adómentes­séget élvez. Ez­zel az állam 50 milliárd forintról mond le a családi gazdaságok ja­vára 2001-ben. A lehetőségeinket tovább tágító Széchenyi terv kö­zös elhatározásra, a gazdaság szereplőinek közreműködésével jött létre. Bízunk benne, hogy a jelentős anyagi ráfordítást is igénylő terv elősegíti az ország gazdaságának bővítését és széles­re tárja a kapukat mindazok előtt, akik itthon kívánnak boldogulni. A kormányra kerülés után azonnal bevezettük a gyermekek után járó adókedvezményt, vala­mint a jövedelemarányos gyer­meknevelési támogatást, a gye­det. Alanyi jogúvá tettük a csalá­di pótlékot, s mindenki számára hozzáférhetővé vált a gyes. A gyermekek után járó adókedvez­ményre fordítható összeg 2001- ben újabb 32 milliárd forinttal emelkedik, s ezzel országosan a jelenlegi összeg kétszeresére nö­vekszik. A minimálbér jelentős mértékű emelkedése a gyerme­kek után járó adókedvezmény igénybevételét is biztosítja. Ezeket az eredményeket an­nak ellenére sikerült elérni, hogy az elmúlt években, évtize­dekben felhalmozódott állam- adósság törlesztése, nemzetünk gazdaságának legjelentősebb terhe, és a kormány a polgárok által befizetett személyi jövede­lemadó csaknem teljes összegét kénytelen az elődök által felvett hitelek törlesztésére fordítani. Jó hír, hogy az államadósság ka­matterhei folyó áron csökkenő tendenciát mutatnak, hiszen külföldi tartozásaink terhe adós- minősítésünk javulásával, a bel­földieké pedig az infláció csök­kenése miatt mérséklődik. Körömi Attila országgyűlési képviselő Közös baloldali jelölt A Munkáspárt Pécs városi szer­vezete többszöri tárgyalás után úgy döntött, látva és érzékelve a városban a jobboldali pártok és tömörülések összefogását a 2000. október 1-jei Pécs 13-as vá­lasztási kerületben megrendezés­re kerülő időközi választásokon, lemond az önálló jelöltállítás le­hetőségétől. Felkérte Bödő Csil­lát, a Munkáspárt bejegyzett je­lijét, hogy nyilatkozatával erő­sítse meg a pártszervezet dönté­sét, miszerint lemond az ajánló­szelvények összegyűjtésével megszerzett jogáról és visszalép a választásokon, lemond a Ma­gyar Szocialista Párt, a Szabad Demokraták Szövetsége és a Civil Koalíció közös jelöltje javára. Jelöltünk Bödő Csilla, igen konstruktív magatartást tanúsí­tott és megtette azt, amit kértünk tőle, szeptember 15-én hivatalo­san lemondott a képviselőjelölti státusáról. A Munkáspárt városi szerveze­tének nem lehet célja, és hisszük azt, hogy a szimpatizánsainknak sem, hogy a baloldali szavazato­kat megosztva, elősegítsük a vá­lasztókerületben egy esetleges jobboldali győzelem lehetőségét. A Munkáspárt városi szervezete és jelöltje felkéri valamennyi ve­lünk és politikánkkal szimpatizá­ló választópol­gár megértését és aktív segítsé­gét abban, hogy immár a Magyar Szocia­lista Párt, a Sza­bad Demokrata Szövetség, a Ci­vil Koalíció va­lamint a Mun­káspárt által támogatott jelölt vá­lasztási győzelmét elősegítve rá adják voksaikat. Morvay Nándor, a Munkáspárt városi elnöke Együtt egy máséit Megköszönöm a pécsi 13. sz. vá­lasztókörzet lakosságának bizal­mát. Támogatásukkal független képviselőjelöltjük lettem az októ­ber 1-jei időkö­zi választáson. Születésem óta a Szigeti úton élek, saját tapasztalatom van a választó- körzet helyze­téről. A több mint tízéves közigazgatási, önkormányzati gyakorlatom bir­tokában tudom, hogy mit lehet, és hogyan kell tenni a fejlődés ér­dekében. Célom az, hogy a kör­zet közlekedési, infrastrukturális feltételei javuljanak. Pécs városában emberek, önálló egyéniségek élnek. Min­denkinek van elvárása az élet mi­nőségének javításáról. Figyelemmel, türelemmel, egymás iránti tisztelettel is lehet elégedett közhangulatot kialakí­tani. Pécs város hírnevét ne az egy­másnak feszülő koalíciók, politi­kai botrányok jelentsék. A város­nak kell szolgálnia a lakosságot és nem fordítva. Mit jelenthet egy független képviselő? A tudással, a tenni- akarással, az együtt egy másért (jobbért) való tevékenység indí­tását. Sajkás Péter oki építészmérnök, közlekedési szakmérnök ______PÁRTHÍREK________ A HADIGONDOZÁSI Törvény módosításáról, az eddig kima­radt hadiárvák kárpótlásáról dr. Wekler Ferenc, az országgyűlés alelnöke szeptember 28-án, csütörtökön 14 órakor Pécsett a Lenau-házban (Munkácsy u. 8.) ad tájékoztatást. AZ FKGP Pécs-belvárosi Alap­szervezete soron következő tag­gyűlését október 2-án (kedden) 17 órakor tartja a megyei szer­vezet tanácstermében (Pécs, Széchenyi tér 18. II. em.). SZEPTEMBER 28-ÁN, csü­törtökön 16 órakor a Vénusz presszóban (Pécs, Kürt u. 17/1.) Zwack Péter vállalkozó, az SZDSZ Országos Tanácsának tagja lakossági fórumot tart. SZEPTEMBER 28-ÁN, csü- törtökön 16.30 órakor a Makár- tanyán (Pécs, Középmakár-dülő 4.) Zwack Péter üzletember, az SZDSZ Országos Tanácsának tagja szakmai fórumon várja az érdeklődőket. A programban a magyar gazdaság lehetőségei­ről, kényszerpályáiról esik szó. Házigazda Toller László polgár- mester, Kerényi János és Papp Béla alpolgármesterek. SZILI KATALIN, Toller László országgyűlési képviselők szep­tember 29-én, pénteken 15 órá­tól Pécsett, az Acsádi utcai ját­szótéren (rossz idő esetén a Horvát Gimnáziumban) fogadó­órát tartanak. A BOCSKAI SZÖVETSÉG Baranya megyei szervezete szeptember 30-án, szombaton 16 órakor millenniumi megem­lékezést tart Erdély az ezred­fordulón címmel a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziu­mának dísztermében (Széche­nyi tér 11.). Ki lesz a végső győztes? Az olimpiai játékok lassan két hete folynak. Ausztria ver­senye az Európai Unióval szemben viszont hét és fél hó­napnyi küzdelem után végre véget ért, amikor a bölcsek úgy döntöttek: feloldják az EU által kiszabott szankciókat. Úgy tűnik, hogy Ausztria ezúton megnyerte a csatát az EU- val szemben. Az újságokból, a televízióból úgy értesülhettünk, hogy az egész unió fellélegzett, Ausztria pedig örömmámorban úszik a döntés hallatán. De vajon hogyan gon­dolkodik most az a néhány ezer ember, aki Bécsben tiltakozott annak idején (az osztrák válasz­tásokkor) Haider személye és pártja ellen? Most miért nem emelik fel hangjukat? Csak azt le­het hallani, hogy a francia balol­dal és Izrael tiltakozik. Akkor vi­szont Európa számos országából Bécsbe irányítottak pár ezer bal­oldali és liberális embert, hogy így próbálják meg felkorbácsolni a kedélyeket. Most miért nem le­het hallani szólamaikat? Lehet, hogy majd azon jövőben esedékes választások után fogjuk ismét hallani őket, ahol jobboldali, vagy ahogy ők nevezik, „fasiszta, neonáci” párt kerül majd hatalom­ra. Ennek a hatalomra jutásnak egyre nagyobb az esélye Európa több országában is. így például Franciaországban, Olaszország­ban és Magyarországon is egyre inkább előretör a hazafias érdeke­ket előtérbe helyező (hazánkban a Magyar Utat kereső) jobboldali párt. Lehet, hogy az EU ekkor majd hasonló szankciókkal fogja sújtani ezeket az országokat is? Ausztria mindenesetre most győzelmet aratott. Szakaszgyő­zelmet. Ezért is tettem fel a kér­dést az elején: ki lesz a végső győztes? Ugyanis még számos or­szág érhet el hasonló eredményt, mely részeredményekből össze­állhat a Helyes Út. Csak azt nem tudni, mikor és melyik ország lesz a következő, és melyik a vég­ső, amely majd kikövezi a hazafi­as, igazságos, szabad utat. Mindenesetre az olimpia ha­marosan véget ér, ez biztos, és az is, hogy a helyes út keresése foly­tatódik. Sipos Sándor MIÉP Pécsi Szervezete Csak egy eset „Volt egyszer egy munkásőrség!” Ez a párthadsereg közvetlenül ’56 után a hírhedt pufajkás mag­ból alakult, számuk, soruk egyre nőtt. Ideológiaüag mélységesen elkötelezett, kiválogatott ember­anyagával méltó helyet kapott a honvédség és a rendőrség mel­lett. Fegyverzete, felszerelése egyre jobban gyarapodott, mo­dernizálódott. Országunk lakosságának a többsége bizonyára tudta, hogy ez a több hadosztályt kitevő párt­hadsereg milyen célból alakult és mi mindenre lenne képes. így az­tán az ún. rendszerváltást követő népszavazáson a többség arra voksolt, hogy a munkásőrség szűnjön meg. A szürke hadsereg leszerelését a honvédségre bízták, vagyis elv­társakra az elvtársakat. így aztán nem csoda, hogy bizonytalan mennyiségű fegyver és hadi­anyag „magánkézen” maradt. A közelmúlt egyik híre talán felébreszti az illetékeseket: tenni kéne valamit. Egy magánház ud­varán kigyulladt melléképületből robbanások ijesztgették a kör­nyékbelieket. A tűzoltók gyorsan eloltották a tüzet. Ugyancsak el­csodálkoztak a töméntelen lőszer, kézigránát láttán. Több kérdés is felvetődik az emberben. Ugyan, mire tartogatta az üzemmérnök­főtiszt a több tucat kézigránátot? Ez csak egy eset. De hány ilyen ember lehet még ebben az országban? Mennyi fegyver, lő­szer, kézigránát „szunnyad” kü­lönböző sufnikban, várva a „nagy visszatérést?” Bangó Géza Pécs-baranyai 56-os Szöv. Mire nincs pénz, s mire van A szociológusok nemzetközi vizsgálatokkal kimutatták, megdőlt az a tétel, hogy fejlődő gazdaságban annak ered­ményei „lecsurognak” a szegény rétegekig, biztosítva a fel­zárkóztatás esélyét. A látszatteremtés és a propaganda ki­váló. A valóság azonban az, hogy a „családbarát” pártjaink országlása most bővítetten termeli újra a tömegesen és re­ménytelenül elszakadó fiatalok rétegét. LAKÁS Piacgazdaságban a lakás is áru, ér­téke a kereslet-kínálat viszonyától függ. A kormányintézkedések az­zal, hogy csak a keresleti oldal tá­mogatására szorítkoznak, maguk is emelték a lakásárakat. Egy jól kereső fiatal pár sem tud annyit félretenni egy évben, mint ameny- nyit ezen idő alatt a lakásárak emelkednek. Az építkezők pedig a kapott támogatást az építőanya­gok forgalmi adójával szinte rög­tön visszafizetik az államkasszá­ba. Az átlagkeresetek a kedvezmé­nyesnek mondott kamatterhek fi­zetésére sem elegendőek. Megol­dás csak a tömeges, évi 15-20 ezer körüli bérlakás építése. (Ez egyébként az 500 ezres munka- nélküliség csökkentésének is je­lentős eszköze lehetne). A kor­mánynak erre nincs pénze. Az ilyen célra szánt, mindössze 2 milliárd forint csak 4-500 lakás­építés támogatásához elég. Ez ne­vetségesen kevés, a megoldatlan­ság társadalmi következményei­nek fel nem ismerésére vall. Jól- esően mondhatjuk viszont, hogy nagyvárosaink közül elsőként fel­ismerve fontosságát, Pécsett in­dult szociális bérlakásépítés. EGÉSZSÉGÜGY A rendszerváltás után tíz évvel még mindig nincs elfogadott kon­cepció, válságmenedzselés folyik. Kórház- és ágyleépítésről beszél­nek, miközben kimutatott, hogy az eddigieknek sem volt megtaka­rítási hozadéka. Az Állami Szám­vevőszék jelentése szerint ilyen finanszírozás mellett megállítha­tatlan az eladósodás az egészség­ügyben. Sok az öreg épület, az el­avult gép, kritikus a nővérhiány. A társadalombiztosítás saját mű­ködési költsége tíz év alatt 2,5 milliárdról 28 milliárdra nőtt, a vagyonkezelése átláthatatlan. Á Fidesz-kormány megszün­tette a tb-önkormányzatokat, mert az általuk képviselt társa­dalmi kontroll túl erős volt a mostani, frakciófegyelemmel re- gulázható országgyűlési képvise­lőkéhez képest. Nyugati példákat emlegetve ágyszámarányokat, 1-2 napos műtéti kezeléseket, a házi beteg­ápolást erőltetik, mintha ezek fel­tétele elválasztható lenne az or­szágos általános szociális, infra­strukturális és népegészségügyi helyzettől. Példaként: nem mind­egy, hogy egy frissen operált bete­get milyen körülmények közé en­gednek haza. 4-5 szobás, 2-3 für­dőszobás, telefonnal bíró laká­sokba, autókkal rendelkező csalá­dokba, vagy a nagy magyar való­ságba. A miniszterelnöki és mi­niszteri tanácsadó testületbe tar­tozó intézményvezető professzor uraknak ez utóbbiról nem sok fo­galmuk lehet. Szakmailag kiváló­nak minősített javaslataik erőlte­tése káoszt terem. Az egészség­ügyben még sok pénzzel sem le­het fejlődési lépcsőket átugorva haladni. Azonkívül nem biztos, hogy vakbélműtétet csak szívsebészeti feltételeknek is megfelelő műtők­ben lehet megoldani. A kis kórhá­zak szerepe fontos, olcsóbban gyógyítanak mint a nagyok, és ne mondják, hogy az a racionális döntés, mikor 1 forintot úgy spó­rolunk meg, hogy az 2 forint pluszkiadást jelent a betegeknek és hozzátartozóinak! A sokat emlegetett uniós gya­korlatot először abban kövessük, hogy a GDP 3 százaléka helyett az ottani átlagot, 5-6 százalékot kap­jon az egészségügy! KÖZSZFÉRA A közalkalmazottaknak adott idei 8,25 százalékos bérnövekedés ak­kor is reálbércsökkenés, ha az inf­láció ezzel egyező százalékú. A bér ugyanis egy bruttó összeg, az inflálódott árak pedig nettó kifize­tendő összegek. A pedagógusok tavalyi béremelése is szemfény­vesztés volt, mivel a béremelés második lépcsőjét a minőségi bér­pótlékok megvonásából finanszí­rozták. Dr. Sütő László « i 1 i

Next

/
Oldalképek
Tartalom