Új Dunántúli Napló, 2000. szeptember (11. évfolyam, 240-269. szám)

2000-09-23 / 262. szám

2000. Szeptember 23., szombat HAZA TŰKOR Új Dunántúli Napló - 3. oldal Minden harmadik magyar szegény Nemzeti egyetértés kellene a hátrányos helyzetűek lemaradásának leküzdéséhez Hírcsatorna A Magyarországon megszülető gyerekek egyharmada szegény­nek tekinthető - jelentették ki statisztikai felmérésekre hivat­kozva az „Utak és lehetőségek a szegénység visszaszorítására” címmel rendezett országos konferencia résztvevői tegnap a parlamentben. Országos körkép A gyermekek elszegényedése már a rendszerváltás előtt megkezdődött és ez a folyamat az utóbbi évtizedben csak felgyorsult. Ezt igazolják a Központi Statisztikai Hivatal népességkutató inté­zetének elemzései. Spéder Zsolt, az inté­zet igazgatója a szegénységről rendezett konferencián pontos és megdöbbentő képet rajzolt fel a gyermekek helyzetéről és kilátásairól. Adataik szerint a mosta­nában születő gyerekek jelentős része már eleve szegény családokba érkezik, vagy a szülők anyagi helyzete éppen attól a ténytől rendül meg, hogy az új jövevényt is el kell tartaniuk. A legrosz- szabb helyzetben a nagycsaládosok és a gyermeküket egyedül nevelő szülők vannak. Hasonló megállapításokat sorolt egy másik kutatóintézet, a TÁRKI (Társada­lomkutatási Intézet Rt.) igazgatója is. Tóth István György a lakosság Segítség hajléktalanoknak egészére érvényesnek ne­vezte az egyharmados sze­génységi arányt, majd hoz­zátette, hogy ezzel szem­ben a társadalom tíz száza­léka nevezhető jómódú­nak vagy gazdagnak. A szegénység leginkább a ci­gányságot, az alacsony is­kolai végzettségűeket, a munkanélkülieket, az ép­pen családot alapítókat és a nagycsaládosokat, vala­mint az időseket sújtja - tette hozzá a TÁRKI igaz­gatója. A parlamenti konferen­cián elhangzottakkal egy­becseng egy másik tegnapi tanácskozás több megálla­pítása. Az „Esély 2000” cí­mű oktatáspolitikai fórumon hangzott el, hogy a legnehezebb helyzetben lévők gyerekei közül minden százból csak A tanácskozásnak az ország háza adott otthont A hajléktalanok ellátására a költségvetés az idén egymilliárd 340 millió forintot fordít. Ebből az összegből 960 millió az intézményhálózat működésére kell, a többi a fejlesztésére szolgál. Az állandó fedél nélküliek száma hazánkban mintegy 30-35 ezerre becsülhető. Az ország 90 településén több mint 100 szervezet fenntartásában működik hajlék­talanszállás. A törvény értelmében minden 30 ezer főnél nagyobb településen kötelező az átmeneti szálló, 20 ezer fölött pedig a nappali melegedő kialakítása. Az idén minisztériumi forrásokból a rászorultak egészségügyi ellátóhálózatát fej­lesztették, újabb népkonyhákat, közfürdőket alakítottak ki. Még lehet pályázni téli alkalmi melegedők és szállások kialakítására, teásjáratok megszervezésére, rcs. b. nyolc jut el valamilyen felsőoktatási intézménybe, és jó esetben közülük három lesz egyetemista. A felső tized gyerekeinek viszont több mint a fele továbbtanul, közülük minden százból harmincötén egyetemre járnak. Az oktatáspolitikusokhoz hasonlóan a szociális ellátórendszer lehetőségeit elemzők is az esélyegyenlőség növelését sürgették. Ferge Zsuzsa szociológus pro­fesszor szerint már a gyermeksegélyezé­si rendszer sem megfelelő, a családi pót­lék elértéktelenedett, az adókedvezmény pedig nem érinti a leginkább rászoruló szegény családokat. A kormányzati oldalról felszólalók azt FOTÓ: EUROPRESS/KALLUS GYÖRGY emelték ki, hogy a szociális kérdésekben nemzeti konszenzusra kellene törekedni, mert a társadalom képtelen elviselni az egymást követő kormányok különböző intézkedéseit. A bevezető előadást tartó Stumpf István kancelláriaminiszter a pol­gári kormányzat céljait sorolva a közép­rétegek megerősítésének fontosságát, va­lamint a gyermekvállalás és munka be­csületének visszaállítását hangsúlyozta. A találkozó kiemelt célja volt a kor­mány és a szegényekkel foglalkozó civü szervezetek kapcsolatának erősítése, ezért is folytatták a munkát az egyes területeken dolgozók kisebb munka- csoportokban. _____________________■ Ta bletta vagy öngyilkosság Milliárdokért folyik a harc PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM Több milliárd forintért indított próbapert az Állami Privati­zációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. ellen öt település. Az önkormányzatok most az áramjussukért szálltak harcba. Alaptalanok azok a vélemé­nyek, amelyek szerint az öngyilkosságok számának emelkedése a depresszió elleni gyógyszerek térítési díjának növekedésével van összefüggésben - mondta dr. Frajna Imre, a Pénzügy­minisztérium társadalom- biztosítást felügyelő politi­kai államtitkára. A szakember szerint az öngyü- kosságok száma mindössze 3 százalékkal emelkedett, ami a korábbi évek tapasztalatai sze­rint átmeneti ingadozásnak is te­kinthető. Az 1995-ös és 1996-os év között már előfordult hasonló mértékű, átmeneti emelkedés, pedig ebben az időszakban gyógyszerárváltozás sem történt. Egyébként is csak az öngyilko­sok 10 százalékáról bizonyoso­dott be, hogy egyáltalán szedett gyógyszert. Frajna Imre hangsúlyozta, hogy a tb-támogatási rendszer ta­valyi változása óta a súlyos dep­ressziósok továbbra is térítés- mentesen, a többiek pedig - a fel­író orvos személyétől függetle­nül - 90 százalékos ártámogatás mellett kaphatják meg a szüksé­ges készítményeket. (Korábban csak a pszichiátereknek volt jo­guk 100 százalékosan támogatott vényeket felírni, a többi orvosnál mindössze 50 százalékos árki­egészítést kaphatott a beteg.) Dr. Kőrössy Péter, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár fő­osztályvezetője szerint jelenleg a legdrágább gyógyszer ’esetében is csak havi 500 forintot kell a be­tegnek fizetnie. Kifejtette azt is, hogy a biztosító évi 7,5 milliárd forintot költ az antidepresszán- sokra, ami a második legna­gyobb tétel a gyógyszerekre for­dított kiadások között, ráadásul ezek ára hamarosan 25 százalék­kal csökken. N. ZS. Budapest A települések már megkapták az államtól gázközművagyonuk egy részét, áramjussukkal azon­ban még mindig adósuk a kor­mány - nyilatkozta dr. Zongor Gábor, a Települési Önkormány­zatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára. Öt kisebb te­lepülés, Bihartorda, Derek- egyháza, Fertőhöz, Szentkoz- madombja és Tiszacsermely márciusban próbapert indított az Állami Privatizációs és Va­gyonkezelő Rt. ellen.- Ha a próbaperen beigazoló­dik, hogy igazunk van, támad- hatatlanok vagyunk - véli Zon­gor. - 1995-ben, az önkormány­zati törvény módosításakor az Országgyűlés úgy határozott, hogy az állami tulajdonban lévő áramvagyon egynegyede a tele­püléseket illeti meg. Ehhez ké­pest az állami vagyon fele akkor az ÁPV Rt.-é lett, másik felét pe­dig, a szintén száz százalékig ál­lami tulajdonú Magyar Villamos Művek Rt. kapta meg. Az ÁPV Rt. az önkormányzatoknak csak a saját tulajdonában lévő köz­művagyon negyedét adta át, a Villamos Művektől eddig egyet­len részvényt sem kaptak a tele­pülések. Mindent összevetve te­hát az önkormányzatok a tör­vényben előírt 25 százalék he­lyett csak 12,5 százaléknyi áramközművagyont kaptak. Az ÁPV Rt. tehát még tartozik a településeknek áramvagyonuk további egynegyedével. A majdnem 1500 önkormány­zatot tömörítő TÖOSZ idén év elején tárgyalásokat kezde­ményezett a vagyonmegosztás felülvizsgálatáról az ÁPV Rt.-vel, a vagyonkezelő azonban nem teljesítette a jogosnak vélt önkor­mányzati igényeket. Az öt tele­pülés polgármestere ekkor dön­tött úgy, hogy próbapert indít a vagyonkezelő részvénytársa­ság ellen. Dr. Dantesz Péter, a TÖOSZ jogi képviselője elmond­ta: az önkormányzatok azért nem a Villamos Műveket perelik, mert az ÁPV Rt. kötelessége lett volna az állami tulajdont meg­felelően szétosztani.- A parlament a jövő héten kezd tárgyalni az ötvenmillió fo­rintnál többet igénylő önkor­mányzatok gázközművagyon iránti kérelmének jogosságáról - közölte Kakukk Lajosné, a Bel­ügyminisztérium önkormányzati gazdálkodási főosztályának szak- főtanácsosa. - Eddig százhar­minchárom önkormányzat írt alá megállapodást a miniszterekkel a kisebb tartozásokról, s a kor­mány ki is fizetett csaknem más­fél milliárd forintot. _________________________(SZÉKHELYI) SZDSZ: ELNÖKVÁLTÁS. Ma gyár Bálint pártelnök közle­ményben jelentette be, hogy kérésére a következő küldött- gyűlésen új vezetést választa­nak az SZDSZ élére, és ő nem jelölteti magát az elnöki poszt­ra. Parlamenti képviselőként viszont továbbra is politizálni akar. Az utódlásról egyelőre csak annyit lehet tudni, hogy Magyar támogatná Demszky Gábor megválasztását, ám a budapesti főpolgármester nem akar indulni az elnöksé­gért. A párt országos listaveze­tését viszont elvállalná. FELÜLVIZSGÁLAT. A köztár­sasági elnök szerint alkotmá­nyossági aggályokat vet fel az a törvénymódosítás, amely jogot biztosít a belügyminiszter szá­mára türelmi zóna kijelölésére, ezért Mádl Ferenc a jogszabályt véleményezésre megküldte az Alkotmánybíróságnak. Az államfő álláspontja szerint a türelmi zónák kijelölése önkor­mányzati ügy, a belügyminisz­ter döntése az önkormányzati hatáskör elvonásához vezethet. EGYÜTTMŰKÖDÉS. A vám és pénzügyőrök ezentúl segíte­nek a börtönőröknek a zárkák­ban elrejtett kábítószerek és más tiltott jövedéki termékek felkutatásában. Az erről szóló megállapodást tegnap írta alá a két szervezet vezetője. DROGOS KATONÁK. Kábító szermentes laktanyákért indí­tott programot a Magyar Hon­védség a szárazföldi haderőnél. A becslések szerint a bevonuló fiatalok 12-13 százaléka kipró­bálta a drog valamelyik fajtáját, az eltávozásról visszatérő sorkatonák 30-32 százaléka fogyasztott is kábítószert a sza­badsága alatt. A tisztek megfe­lelő felkészítése mellett a sorka­tonák között kortárs segítőháló­zat kialakítása kezdődik meg. FELOSZLATÁS. Az Országgyű­lés döntését megelőzve feloszlat­ta magát a hódmezővásárhelyi képviselő-testület. A parlament jövő héten döntött volna a köz­gyűlés sorsáról. Túri József alpol­gármester azzal indokolta a Iá pést, hogy így be tudják fejezni a megkezdett fegyelmi eljárásokat, és a bíróság is dönthet Rapcsák András polgármester ügyében. TERJESZKEDNEK. Az európai élelmiszer-kiskereskedelmi piac egy-két éven belül három nagy kereskedelmi lánc kezébe kerül­het, s erre a magyar kiskereske­dőknek is fel kell készülniük - hangzott el szakmai fórumon. Ha­talmas forgalmú amerikai keres­kedelmi hálózatok megjelenése várható, ami az eddig legnagyobb európai láncokkal történő összeol­vadást is eredményezhet. ______■ !l )»»iiasaaaE:f ELNÖKI AJÁNDÉKOK. Göncz Árpád államfőként kapott ajándékaiból nyílt kiállítás az Iparművészeti Múzeumban. A volt köztársasági elnök a művészi és történeti értékű, tárgyakat közgyűjteményeknek ajándékozza, a többit jótékony célú árverésen értékesítik, a bevételt a beteg gyermekek gyógyítására fordítják.____________________________________________ FOTÓ: EUROPRESS/KALLUS GYÖRGY Me lyik a legeslegfőbb? Vita az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság kapcsolatáról Megalapozott szakmai érv, avagy politikai töltetű támadás rejlik a mögött a kormányszándék mögött, amely a Legfel­sőbb Bíróság bizonyos döntései felett kontrollt biztosítana az Alkotmánybíróság számára? Budapest A Legfelsőbb Bíróság (LB) bírálja azt a kormányzati elképzelést, amely az Alkotmánybíróság ha­táskörébe utalná a LB jogegységi határozatainak felülvizsgálatát. Ezekkel a határozatokkal a LB a bíróságok számára ad kötelező útmutatást, amennyiben határo­zatban kimondja, hogy az adott jogi rendelkezést miként kell ér­telmezni. A Legfelsőbb Bíróság, mint kü­lönálló hatalmi ág, önállóságának elvesztésétől tartanak az igazság­ügyi tárca indítványának ellen­zői, de vannak, akik politikai ízű támadást sejtenek mindezek mögött.- Szó sincs politikai támadás­ról, az elképzelés tisztán szakmai - nyilatkozta lapunknak Hende Csaba az IM politikai államtit­kára. Az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosításával a tárca nem akarja Legfelsőbb Bíró­ságot az AB alá rendelni. A kor­mányprogram megfogalmazza az egységes ítélkezés fontosságát, s ennek érdekében volna szükség arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság bizonyos döntései fölött alkotmá­nyossági kontrollt lehessen gya­korolni. A kétharmados törvény parlamenti elfogadására a jelenle­gi politikai viszonyok között amúgysem látok reális esélyt. A Legfelsőbb Bíróság jogegysé­gi határozatainak alkotmánybíró­sági felülvizsgálatát Lomnici Zol­tán, a LB tanácselnöke is szak­mai kérdésnek tekinti. Mint mondta, alkotmányos alapintéz­mények sorsáról folyik a berkek­ben a vita. Véleménye szerint a legfőbb bírói fórum jogegységi határozatai nem jogi normák, így azok felülbírálatára nem hivatott az Alkotmánybíróság. A tanács­elnök ugyanakkor megjegyezte: fontos volna, hogy ezen alapin­tézmények működéséről politi­kai konszenzus szülessen, hogy azok zavartalan körülmények kö­zött dolgozhassanak. A bírósá­gok tekintélyvesztése senkinek nem lehet érdeke - érvelt Lom­nici Zoltán. HORVÄTH MAGDOLNA (

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom