Új Dunántúli Napló, 2000. szeptember (11. évfolyam, 240-269. szám)
2000-09-20 / 259. szám
Si 2000. Szeptember 20., szerda HÁTTÉR - RIPORT Erkölcsromboló egyházak Arra a kérdésre, hogy vajon ma hány egyház van Magyarországon, senki sem tud pontosan válaszolni. Úgy saccolják, hogy legalább kétszázötven-háromszáz lehet, egy részükben gazdasági vállalkozások vagy erkölcsromboló gyülekezetek, melyek az „egyház” védőernyője alá bújva fejtik ki tevékenységüket. Akadnak köztük zavaros fejű emberek és szélhámosok gyülekezetei is. A napokban a Pécsi Keresztény Értelmiségi Fórumon Semjén Zsolt, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának az egyházi kapcsolatokkal foglalkozó helyettes államtitkára (képünkön) a „Vallás, egyház és szabadság” címen tartott e témáról sokakat érdeklő előadást.- Ha valaki végigolvassa a hazai egyházak névsorát - legalábbis azét a közel százét, amely szükségesnek látta, hogy költség- vetési támogatásért az önök minisztériumánál bejelentkezzék - nem tudja, hogy sírjon vagy nevessen. Ön is így van vele?- Igen. Hiszen könnyebb ma Magyarországon egyházat alapítani, mint bármilyen egyéb, mondjuk lepkegyűjtő egyesületet.- Hogyan lehet e folyamatnak megálljt parancsolni?- Teljesen jogos a kérdés. De mielőtt megválaszolnám, nem árt némi történelmi előzményre is felhívni a figyelmet. Amikor megszűnt a rosszemlékű Állami Egyházügyi Hivatal, még egy utolsó időzített bombát ránk hagyott. Ugyanis ott dolgozták ki azt a jelenleg is hatályos lelkiismereti és vallásszabadsági törvényt, amelyet az állampárti parlament egyik utolsó ténykedéseként el is fogadott. A törvényhozók jó szándékát nem lehet vitatni, hiszen fő motivációként leszögezték, hogy többé nincs helye semmiféle állami felügyeletnek, minősítésnek és beavatkozásnak az egyházak életébe, ám az elmúlt tíz év bebizonyította, hogy eléggé parttalan törvényt produkáltak a reformkommunisták.- Mi gond van vele?- Csupán száz alapítót kíván és noha azt mondja, hogy egyházat csak vallási célra lehet létrehozni, nincs definiálva benne, hogy mit értenek vallás alatt. Ha bárki rámondja valamire, hogy az egyházi tevékenység, azt senki sem vizsgálhatja, s máris egyházat alapíthat. Manapság már a leg- extrémebb társulatok jegyeztetik be köny- nyedén magukat a megyei bíróságokon.- Én is megalapíthatnám az Ateista Egyházat?- Semmi akadálya. A Szent Ásványvizet Tisztelők Egyháza is beillik e sorba, sőt ma már ufó-hívőink is vannak. Az egyházak egy része zavaros fejű emberek ötletei alapján kerültek bejegyzésre. De a nagyobb probléma az, hogy a gazdasági visszaélések előtt is sarkig tártuk az ajtót, hiszen az egyházak pénzügyi tevékenységét nem szabad vizsgálni. Ekként a magukat egyházaknak nevező csoportok részint meglopják a költségvetést és zsebre vágják az adófizetők pénzét, részint azon a szellemi tőkén élősködnek, amelyet a történelmi egyházak hosszú évszázadok- évezredek alatt fölhalmoztak. Nevezetesen az egyház szónak a méltóságát, súlyát és jelentését rombolják akkor, amikor azt állítják magukról, hogy ők is egyházak, miközben közülük jó néhányan családellenes, társadalomellenes, destruktív tevékenységet folytatnak legálisan. Tönkreteszik gyerekeinket. Éppen ezért teljes joggal állíthatjuk azt, hogy ma Magyarországon csak egyetlen egy dolog veszélyezteti a vallásszabadságot: a vallásszabadsággal történő visszaélés.- Van-e hasonló gond Európában, esetleg az egykori szocialista országokban?- Ilyen típusú és ilyen liberális törvény sehol sincs.- Mi lennénk az egyházalapítások Svájca?- Ez pontosan így van. Az az ultraliberális vagy inkább anarchista jellegű szabályozás - szabályozatlanság - ami nálunk van, példa nélküli. S bár elég eltérő a különböző országok gyakorlata, olyan szélsőségesen megengedő mint a magyar, sehol sincs.- Mi a teendő?- Bár a jelenlegi lelkiismereti törvénynek vannak érdemei, az elmúlt tíz esztendő alapján bebizonyosodott, hogy olyan ajtókat hagyott nyitva a visszaélések számára, melyek nem kívánatosak, s melyeket nekünk kell becsukni. Ezért a legszélesebb egyeztetéssel dolgoztuk ki azt a törvény- tervezetet, amely kimondja, hogy a legalább dominánsan nem vallási tevékenységet végző társulatokat ne lehessen egyházként bejegyeztetni többé.- A törvény kétharmados úton léphet életbe.- Remélem, hogy a felelősen gondolkodó ellenzéki képviselők meg fogják szavazni. Igen szomorúnak találnám azt, ha valaki tovább is ahhoz akar asszisztálni, hogy a szekták és egyéb társulatok társadalomromboló tevékenységét még közpénzeken is támogassuk.- A törvénytervezet miként fogalmaz? Hogyan próbálják bezárni a kapukat?- Vallásszociológusokkal, alkotmány- jogászokkal konzultáltunk és az ekként megfogalmazott tervezet felsorolja taxatíve, hogy melyek azok a tevékenységek, amelyek nem tekinthetők vallásinak. így többek között a gazdasági és politikai célúak. Másrészt jelenleg bármelyik megyei bíróságnál be lehet jegyeztetni egyházat, a jövőben csak a Fővárosi Bíróságnál lehetne, ahol lenne néhány speciális képzettségű bíró is. A bejegyzésre jelentkező egyháznak pedig kötelessége, hogy alapvető tanítását bemutassa, s a hitvallása és gyakorlata alapján e bírák szakértő bevonásával meg tudják ítélni azt, hogy tényleg egyházi jellegű tevékenységet folytat- nak-e avagy sem.- Ma a bíró nem mérlegelhet.- Nem, s az ebből eredő abszurditásra példát is mondanék. Ma Magyarországon azonos jogi státusszal ül egymás mellett az esztergomi érsek, a Református Zsinat lelkészi elnöke és a Boszorkányegyház főboszorkánya. Ebből is látható, hogy a jelenlegi szisztéma nem tartható fönn. Ezért mondtuk azt, hogy az állam igenis distinkciót tehet a valódi egyházak és tegnap kitalált vallási kísérletek között. Az ellenzék erre rögtön sikoltozni kezdett, hogy az állam teológiai tételeket óhajt minősíteni. Nem erről van szó. Nem az állam tesz különbséget egyház és egyház között, hanem a történelem és a társadalom teszi azt. A bíró csupán eldönti, hogy vallási tevékenységről van szó, avagy sem, s ha nem, akkor is nyitva áll az adott közösségnek az út arra, hogy másféle egyesületbe, érdekközösségbe tömörülve dolgozzanak a maguk örömére.- Ma még nagyon óvatosan kell fogalmaznom, hiszen ha egyházat minősítek, a lelkiismereti szabadság megsértésével vádolhatnak meg. Tételezzük fel, hogy az új lelkiismereti törvényt a parlament elfogadja. De mi lesz a már eddig bejegyzett háromszáz egyházzal?- A törvény nem lehet visszamenőleges, s ekként új regisztrációs kötelességet sem tudunk előírni. Alkotmányjogászi segítséggel azonban találtunk egy hasznosítható passzust a jelenleg hatályos törvényben, amely kimondja, hogy egyházat csak vallási célra lehet létrehozni. Ebből következik, hogy mindazon társulatok, amelyek eddig megszerezték az egyházi státust, de nem vallási tevékenységet folytatnak - tehát hazudtak az alapítólevélben azok csalárd módon szerezték meg kiváltságaikat, s e csalárdság alapján lehet visszamenőleg törölni őket az egyházak sorából.- Megjósolnám, az évezred legnagyobb botránya lesz, amikor az új törvény alapján megkezdődik az egyházak revíziója Magyarországon.- Nyilvánvaló, hogy az új törvény sokféle érdeket fog sérteni, s bizony igen hangosan és tömegesen fognak kézzel-lábbal hadakozni a törvény ellen. Szerintem éppen ezzel fogják bizonyítani azt, hogy ugyancsak akad valami a fülük mögött. Egyébként másutt a világon elő sem fordulhat, hogy dominánsan nem vallási tevékenységet végző társulatokat egyházként bejegyezzenek. KOZMA FERENC Már a háromszáz felé A hazánkban bejegyzett egyházak száma már megközelíti a háromszázat. Mindegyikük felsorolása lehetetlen, de néhányat közülük megemlítenénk. A zárójelben álló szám azt jelzi, hogy az idén mennyien ajánlották fel az adott egyháznak személyi jövedelemadójuk 1 százalékát. Magyar Katolikus Egyház (333.383), Magyarországi Református Egyház (107.387), Magyarországi Evangélikus Egyház (30.534), Hit Gyülekezete (8.209), Krisna-tudatú Hívők Közössége (5.505), Magyarországi Scientológiai Egyház (852), Kozmosz Univerzális Szeretet Egyház (73), Emberi Lehetőség Független Szellemi Rend (69), Késői Eső Gyülekezet (40), Forrás Egyháza (18), Életenergia Közössége (8), Négyszegletű Apostoli Hitnemzetközi Egyház (7), Jövő Hídja Szabadegyház (5), Ősmagyar Egyház (2), Magyarországi Zen Közösség (0). Új Dunántúli Napló - 7. oldal-hetedik oldal — DUNAI IMRE,.. Aggodalom a felhőről Nem tudhatom, hogy hite szerint ez lehetséges-e, de megpróbálom elképzelni boldogult Rab Ferenc kollégámat, amint egy felhőn ül és a rádió mellett hallgatja a hírt: indul a nagy borüzlet Oroszországgal. A tőlünk nagy tételben kiszállított bort odakint palackozza a közös vállalat. Moszkvai útjának erről az eredményéről tartott tájékoztatót a hét végén a szaktárca minisztere, aki egyébként diplomatákkal szüretelt szombaton Pécsett a magyar bor nagyobb dicsőségére. A történelmi borvidékeken termett borainkat persze nem éri ez a tömegárú sors. Tehát például a villányiakat, siklósiakat, pécsieket sem. Úgy gondolom, e hír hallatán Feri mégis csak grimaszt vágva kétkedőn ingatná a fejét. Aggódna. Beletúrna az efféle speciális témákban mérhetetlen mély emlékbugyrába, majd hunyorogva lerikkantana hozzám a bárányfelhőről: „Figyelj! Nem te meséltél nekem arról, hogy ittál orosz tokajit, és édes volt, mint a márc?” Én persze ismét bevallanám: a kijevi „Junoszty” szállodában gyanakvásból én is megkóstoltam a magyar idegenvezetőnknek ajándékba szánt egyik palack tokajit. A címkéjén ugyanis ez állt: az ötszörös állami díjas kubányi borkombinál kiváló terméke. Munkácsi barátunk aztán a pocsékul plagizált orosz tokaji helyett eredeti pa- lackozású (cseh) szlovák szilvapálinkái kapott. „Na látod - mondaná Feri nekimelegedve a témának -, hát még ha szabadalmuk is lesz a palackozásra! Emlékszel arra a finn író-újságíró házaspárra, akiket megismertettünk a villányi borokkal? El voltak ájulva. Azt mondták, ők eddig csak az Egri bikavért ismerték. Egy kereskedőtől rendszeresen vásárolták odahaza. Hozattam abból is nekik. Belenyaltak és megrökönyödtek: ők nem ilyen bikavért ismertek. A gyönyörűségtől aztán már dalolni tudták a különbséget. Az a csibész finn borkereskedő Isten tudja - pardon! -, hogy miféle lőrével hígította a magyar bort, meg a jó hírét. És ezt egy rokon tette. Mit várhatunk akkor Ivántól?" Pénzt. De vajon milyen áron? MÉSZÁROS ATTILA _______________ A szépség dm Elég Napóleonig visszamenni. A franda tisztek igen kedvelték a mutatós orosz nőket. Tényleg szépek voltak, s ahogy előtte és azóta is, harap rájuk a világ. A szláv szépség nem tartalmatlan szavazólap. Szegény Alexandra! Zöld szeme volt, szökés haja, kissé telt arca, gyönyörű alakja Heming- way-t, Sibeliust, Rodint ugyan nem emlegette nyilatkozataiban, de azt mondta, nagyon boldog. Négy évvel ezelőtt ő volt az oroszországi szépségkirálynő. Ki hallott már a Volga-parti Csebokszáriról? Egy város. Az ember azt hinné, Alexandra inkább Moszkvában - ha már nem kapott, vagy nem fogadott el nyugati világvárosok kifutóira, stúdióiba felajánbtt szerződést - élte napjait. Ha karrier nem, de a szépség királynőiéként Alexandra Petrova élvezte az 1996-os jó start előnyeit. S lehet, így is volt. Orosz módra. Az ember már bizonytalan, hogy egy mutatós teniszcsillag-lány, de akár még egy ellenkező nemű, óriási tehetségű fiatalember is, nem bizonyos üzleti köröknek termelik-e a pénzt? Mondhatnánk úgy is, nem kerültek-e a maffia kezébe? Merthogy mi nem került oda? Mint Alexandra Ücsörgött Csebokszáriban, egy szálloda teraszán. Természetesen két helyi maffiafőnök társaságában. Talán Martinit ivott, vagy valami sületlen koktélt szürcsölgetett. De hál Csebokszáriban is vannak maffiaharcok. Alexandra ide, Alexandra oda, nem ga- tyáztak. Szitává lőtték az egész társaságot. Megtanullak az ellenmaffia tagjai is ölni Afganisztánban. Pedig meglehet, Alexandra eleinte duzzogott is, hisztizett, a Bolsójm hivatkozott, meg az Arbatra, amikor a maffiózó azt mondta neki: semmi Párizs, semmi Moszkva, jössz velem picikém Csebokszáriba, mert különben annyi a szép kis arcocskádnak... A szépség ára Mit tehetett a talán - mert ezt is ki tudhatja - megvett szavazólapokkal választott szépségkirálynő? Hivatásos szeretőként beleült a fekete, lefüggönyözött autóba. Ha nem ebbe, másikba. Vagy harmadikba. Mindegyik - és ma már mi nem? - maffiózóé. Napjaink tipikus orosz drámája. hetedik oldal HOLNAP Riport Szeptember 22. lesz az európai autómentes nap. Pécs is csatlakozott a mozgalomhoz. A városban alig több, mint öt kilométer kerékpárút van, de 62 lehet. A helyi járatú buszokra pedig ingyen lehet majd felszállni. Tehát: ki az autóból! Portré Dr. Tihanyi.László, Komló tisztionosa azt mondja magáról, lehetne éppen szigorúbb is. A fegyelemre azonban ott, ahol 56 településre ügyelnek, szükség van. Lassan 40 éve dolgozik Baranyában. Portré Gyorsan dönteni és menteni Oxiológiai, társadalom-orvostani, honvéd- és katasztrófa orvosi szakvizsgája van. A PTE Orvostudományi és Egészség- tudományi Központjában sürgősségi ellátást (oxiológiát) oktat. Óraadó az Egészségügyi Főiskolán, ahol több szakon tanítja az elsősegélynyújtást, illetve az oxiológiát. Idén beválasztották az országos szakmai kollégiumba.- Mi elöntött a pályaválasztásánál?- Szüleim orvosok. Erre rátett, hogy általános iskolásként megismerkedtem az elsősegélynyújtással. Csapatunk országos versenyen szerepelt sikeresen. Megnéztünk egy Inentőállomást is. Akkor formálódott meg bennem, hogy az embereken való gyors segítés közel áll hozzám, mentőzni szeretnék.- Mennyire volt konok?- Amikor elsőre nem vettek fel az egyetemre, egy évig mentőápolóként dolgoztam. Aztán egyetemistaként nyaranta, majd mentőtisztként is, mielőtt orvos lettem.-Mi ebben a munkában a vonzó?- Ami egyben a nehézsége is. Az ember a szolgálat kezdetén még nem tudja, hogy aznap infarktusgyanús beteghez megy, vagy közlekedési balesethez, netán szülést kell majd levezetnie. Rendszerint csak a helyszínen derül ki, miről van szó. Rendkívül széles a skála, amiben otthon kell lennie a mentőorvosnak és a mentőszemélyzetnek.-Mia különlegesség?- Dönteni gyorsan kell, és a mentőorvos magára van utalva. A helyszín a beteg lakása, az árokpart, vagy más speciális környezet. Dr. Buda Péter 1963-ban született Pécsett. 1988-ban kapott diplomát a Pécsi Orvostudományi Egyetemen. ’97 máráusálól a Baranya Megyei Mentőszolgálat vezető főorvosa, 1998. január 1-től Baranya, Somogy és Tolna megye oxiológus szakfőorvosa. Nős, három gyermeke van. Esetleg azt is fel kell mérni, milyen veszélyhelyzetek vannak, amiket el kell hárítani ahhoz, hogy megfelelően tudjunk tevékenykedni a betegért, rögzíthessük az állapotát, és szükség szerint beavatkozzunk, amíg a kórházba nem érünk.- Milyen speciális adottságok kellenek?- Az említett képességeken túl olyan alkatú ember kell hozzá, aki el tudja viselni a sok szörnyűséget is, amivel egy mentőorvos találkozik. A gyermekbalesetek a legrettenetesebbek. Ezekhez nem lehet hozzászokni. Azt mondjuk, ilyenkor a sziréna is másképp szól.- Sikerélmény is adódik?- Például, ha tökéletesen sikerül egy újraélesztés. Az első eset, amikor egyedül, saját felelősségemre kellett döntenem, mindjárt egy újraélesztés volt.- Van hobbija?- A horgászat, de nem jut rá idő. Örülök, ha a családdal tudok lenni. Egykori igazgatónk mondta: a mentőorvos felesége olyan özvegy, akinek még él a férje. / )
