Új Dunántúli Napló, 2000. szeptember (11. évfolyam, 240-269. szám)

2000-09-02 / 241. szám

2000. szeptember 2., szombat Velencei Atlantiszok Kórussiker a világkiállításon Ahol nem várnak a múzsák csókjára Festők egy múlt nélküli városból 10. oldal 10. oldal 11. oldal 11. oldal Kulturális melléklet Egyetemi közélet----------------------------------------------------------­Me gnyílt az Egyetemtörténeti Múzeum Kétezer kiállítási tárgyat láthatnak az érdeklőáők Tegnap ünnepélyes keretek között megnyílt a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Egyetemtörténeti Múzeuma Pé­csett a Vasváry Házban. Az érdeklő­dők kétezer olyan kiállítási tárgyat te­kinthetnek meg a Király utcai épület­ben, melyek a pécsi egyetemhez kap­csolódnak a kezdetektől napjainkig. Az országban egyedülálló gyűjtemény­nek helyet adó, több mint 400 millió fo­rintos épületet a város adta az egyetem­nek, valamint a csaknem 50 milliós belső felújítási költséget is magára vállalta. így mostantól a már „megszépült” nyolc nagyteremben rendezték be a múzeumot a szervezők. Mint dr. Benke Józseftől, a PTE Általá­nos Orvostudományi Karának docensé­től, az orvoskari múzeum igazgatójától megtudtuk, még 1992. szeptember 17-én nyílt meg az orvoskari múzeum, az egyetem 625. évfordulója alkalmából. Már akkor körvonalazódtak azok az el­képzelések, melyek mára öltöttek látható formát, azaz egy összegyetemi múzeum megvalósítása, mely megnyitását egybe­kapcsolnák a város napjával, szeptember elsejével. A tárlat gyűjtése tulajdonképpen majdnem tíz éve tart, ezen időszak alatt gyűlt össze az a 2000 tárgy, amelyet bár­ki megtekinthet, aki elmegy a Vasváry Az első tévéfelvétel a kiállított tárgyakról Házba, a tegnap megnyílt Egyetemtörté­neti Múzeumba. Ezek között az intéz­mény eddigi fennállása alatt működő rektorok - szám szerint hatvan - fotója, több mint száz dékán arcképe, egyetemi épületek, elhunyt professzorok lakóhá­zainak fotói találhatók, de olyan relikvi­ák is felfedezhetőek, mint például egyes professzorok egyetemi vizsgaeredmé­nyei, vagy dr. Tóth József, a PTE rektorá­nak kinevezési okmánya. A tegnapi megnyitón többek között a városatyákon kívül egyetemi vezetők és azok voltak jelen, akik adományaikkal hozzájárultak a kiállított anyagok teljes­ségéhez, valamint megjelentek a gyűjtő­munkában segédkező munkatársak. Természetesen a múzeum megnyitása szervesen összefügg az egyetem történe­tének kutatásával, mely igen érdekes in­formációkat hozott felszínre. Közép-Eu- rópában a XIV. század közepe az egye­temalapítások időszaka volt. 1348-ban Prágában, 1364-ben Krakkóban, 1365- ben Bécsben, majd 1367-ben Pécsett hoztak létre egyetemet. Nagy Lajos ki­rály pécsi egyetemalapítását V. Orbán pápa 1367. szeptember elsején engedé­lyezte. Az egyetem alapítását Vilmos pé­csi püspök (1361-1374) indítványozta, egyúttal biztosította helyét a Püspökvár­ban, valamint vállalta a fenntartási költ­ségeit. A XIV. század végén már megin­dul az egyetem hanyatlása, majd „scola maioris ecclesiae”-ként (magasabb fokú egyházi iskola) működött a törökök * 1543-as bevonulásáig. Az egyetemi épület helyének pontos meghatározásával már az 1900-as évek elejétől próbálkoztak kutatók. Evlia Cselebi török történetíró leírása alapján az épület helyét a székesegyház közelé­ben feltételezték, de a pontos helyzet­meghatározást az 1978-as kutatás tette lehetővé. Ekkor találták meg ugyanis a székesegyház és az északi várfal közötti területen azt a címerkövet, mely eredeti­leg az egyetem „Magna aulájának” falán volt elhelyezve. Dr. Benke József elmondta még, a ki­állítást mindenkinek ajánlja, mert nem pusztán az egyetemi berkeken belül jára­tos illető találhat érdekességet a gyűjte­mény darabjai között. A tervek szerint a múzeum folyamato­san bővülne a jövőbeni professzorok, rektorok relikviáival, ám ennek alapvető feltétele az épület bővítése, ugyanis - amint az igazgató megerősítette - ami már kinn van a falakon, azok bizony ott is maradnak. kapitány gergely Tanári kinevezések Főiskolai főigazgatói megbí­zásokat és tanári kinevezé­seket adott át összesen 70 oktatónak Pokomi Zoltán a héten Budapesten, a Népraj­zi Múzeumban. A szaktárca vezetője köszöntőjé­ben úgy. fogalmazott: reméli, hogy a kormány és a parlament jóváhagyja a felsőoktatási dolgo­zók új életpályarendszerét, és 2001. január 1-jétől a szakmai sa­játosságokat és a teljesítményt is figyelembe vevő bérezés léphet életbe. Az új juttatási rendszer­ben az egyetemi tanárok bérét 230-240 ezer forintban határoz­nák meg, s ennek az összegnek a 85 százalékára számíthatnának a főiskolai tanárok. A legkiválób­bak munkáját emellett ösztöndí­jakkal, és különböző juttatások­kal is honorálnák. Az oktatáspo­litika vezetője szólt arról is, hogy a minisztérium elképzelései kö­zött a hallgatói létszám növelése­kor kiemelt helyen szerepel a fő­iskolai kapacitás bővítése. A Magyar Köztársaság minisz­terelnöke az oktatási miniszter előterjesztésére főiskolai főigaz­gatói megbízásokról, főiskolai főigazgatói megbízások megerő­sítéséről és főiskolai tanári kine­vezésekről döntött. 2000. július 1-jei hatállyal a miniszterelnök főiskolai tanárrá nevezte ki a Pé­csi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Karán Aradi László főiskolai docenst, Fülöp László egyetemi docenst, Vig Miklósáé Lencsés Ágnes főis­kolai docenst, a PTE Egészség- ügyi Főiskolai Karán Csere Tibor főiskolai docenst, Figler Mária fő­iskolai docenst, Kelemen János főiskolai docenst, az Illyés Gyula Főiskolai Karán Bebesi György fő­iskolai docenst, Fusz György főis­kolai docenst, és Várady Zoltán főiskolai docenst. ■ Új környezetben a nyelvek Külsejében és tananyagában is igencsak megújult szeptem bérré a Pécsi Tudományegyetem Idegen Nyelvi Titkársága. Nemcsak az információs irodát újították fel a nyár során, hanem az eddiginél jóval több nyelvet tanulhatnak az ér­deklődők, akik között már nemcsak egyetemi hallgatók, hanem más intézmények munkatársai is találhatóak. Az országban mondhatni újdon­ságnak hat, hogy a Pécsi Tudo­mányegyetem (PTE) Idegen Nyelvi Titkársága már nemcsak a megszokott „nagy” nyelveket (német vagy angol) oktatja, ha­nem felkészülési lehetőséget biz­tosít az EU kevésbé elterjedt hiva­talos nyelveire is.- Ezt azért tekinti fontos fel­adatának az intézet, mert a kü­szöbön álló EU-csatlakozás el­képzelhetetlen az unió minél több hivatalos nyelvének minél szélesebb körű ismerete nélkül - tájékoztatta a Dunántúli Naplót Háry László (képünkön), az Ide­gen Nyelvi Titkárság vezetője. - E nyelvek tanulását azáltal is igyek­szünk motiválni, hogy november­től az ECL-nyelwizsga lehetősé­gét kiterjesztjük a kevésbé elter­jedt nyelvekre is. Az Európai Unió által finanszí­rozott Lingua-D elnevezésű prog­ram segítségével tehát ősztől ECL-nyelwizsgát lehet tenni a pé­csi egyetemen portugál, finn, svéd, dán, francia nyelvből, vala­mint lengyelből is. Ezáltal az in­tézmény ellensúlyozni kívánja a kisebb nyelvekből elvégezhető hazai nyelvvizsgák számának csökkenését. Ugyancsak az EU-csatlakozásra való felkészülést kívánja elősegíte­ni a titkárság azzal, hogy folyik a speciális szakfordító- és tolmács­képzés, hiszen a hivatalos tárgya­lásokon - hiába a nyelvtudás - a jö­vőben sem lesznek nélkülözhető- ek a profi köz­vetítők. A PTE Ide­gen Nyelvi Titkársága a hagyományos kurzusok mel­lett beindította az emelt óra­számú tanfo­lyamokat- is, amelyek iránt egyre nő az érdek­lődés. Mivel az intézet nemcsak az egyetemi hallgatók számára nyitott, több hatóság is megkeres­te már az universitast. A titkársá­gon tanulnak nyelvet egyebek mellett a rendőrség, a határőrség és az ügyészség munkatársai, s most folyik egy akkreditált képzés előkészítése a megyei közigazga­tási hivatal dolgozói számára is. NYAKA SZ. Oldalszerkesztők: Nimmerfroh Nyaka Ferenc Szabolcs Uni-hírek ÚJ KÉPZÉS KAPOSVÁRON. Szeptember 4-én, jövő hétfőn Kaposváron rendezi meg a Pé­csi Tudományegyetem, a Ka­posvári Egyetem Csokonai Vi­téz Mihály Pedagógiai Főisko­lai Kara és a Somogy Megyei Bíróság az igazságügyi ügyin­tézői képzés ünnepélyes tanév­nyitóját. (ns) NYÍLT NAP. Az ország legna­gyobb egyetemi előkészítő szervezete, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának épüle­tében működő DFT-Budapest szeptember 9-én térítésmentes központi felvételi napot ren­dez az ELTE ÁJK-n. A rendez­vénynek különleges aktualitást ad a 2000/2001-es, az Orszá­gos Felvételi Iroda által nemrég megújított felvételi és pontszá­mítási rendszer, amelynek ala­pos ismerete már kilenc hó­nappal a felvételi előtt is elen­gedhetetlen. (nf) AZ OTPOR MELLETT. Nyi latkozatot adott ki a közel­múltban három magyar hall­gatói szervezet. A dokumen­tum szerint a Doktorandu- szok Országos Szövetsége, a HÖK-ök a Hallgatókért Mozga­lom és a Magyar Egyetemi és Főiskolai Sajtó Egyesület tá­mogatja a szerbiai intézmé­nyekben tanuló hallgatók tö­rekvéseit, melyek az egyetemi autonómia megteremtésére, a hallgatók demokratikus jogai­nak érvényesítésére, a tudo­mány, illetve a kutatás sza­badságának megteremtésére irányulnak. (nf) TUDOMÁNYOS ÜLÉS. A PTE Orvostudományi és Egészségtudományi Szakosz­tálya szeptember 4-én 16 óra­kor tudományos ülést rendez az egyetem Szigeti úti épületé­ben. Az érdeklődők hat elő­adást hallgathatnak meg. ________________________________(NSJ Bu li megállás nélkül Lezajlott a jogász gólyatábor A csaknem háromszáz elsőévesből közel kétszázan vettek részt a hétfőtől péntekig tartó jogász gólyatá­borban Sikondán, a volt úttörőtáborban. Gyaníthatóan senki nem unatkozott az öt nap alatt, bizonyítani lát­szik ezt a büfé, és a tábortól ötven méterre lévő söröző italforgalma. Bár a hétfői nyitó buli jól sike­rült, az igazi lendület másnap­tól kapta el az elsősöket - állít­ják a szervezők. A három- négyszáz diák jó hangulatához a különböző embert (és májat) próbáló programokon kívül a meghívott vendégek is hozzá­járultak, így például a Bon-Bon vagy a Back II Black zenekar, valamint a Z+ tévé műsorveze­tői is. Nagy sikere volt az éjsza­kai túrának és a Wing Tsun be­mutatónak, de a borkóstolót sem kellett elhalasztani érdek­lődők hiányában. A leendő elsőéves jogászok több-kevesebb sikerrel, de min­denképpen megpróbálták fel­venni a lépést a felsősökkel, akik komoly iramot diktáltak. Az esti diszkóknak nemigen lett vége napközben sem, tulaj­donképpen nonstop szólt a ze­ne a táborban, és mindig akadt valaki, aki még reggel hét körül is széles mosollyal az arcán tán­colt - volt, amikor már csak a sörével - a fáradság minden lát­ható jele nélkül. A szervezők elmondása szerint kitettek magukért a gó­lyák, de mintha az előző évek­hez képest idén kevésbé bír­ták volna a szakestet, azaz a szertartásos ivást. Ennek ellenére a már jól is­mert jogász-feeling most is megmutatkozott, amit a tábor­tól néhány méterre lévő sörö­ző egyik pincére fogalmazott meg a legjobban: „Olyanok ezek a gyerekek, mint az Örvény-Vákum Irma, mindent magukba szívnak, ha kell, ha nem!” A csütörtöki záróesten már kevesebben voltak, mert töb­ben hazautaztak regenerálód­ni, rápihenni a két hét múlva kezdődő tanévre. Ettől függet­lenül azonban a buli reggelig tartott, a zene szólt, az ital fogyott. KAPITÁNY G. Gyülekező gólyák fotó: tóth László 1 á i 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom