Új Dunántúli Napló, 2000. szeptember (11. évfolyam, 240-269. szám)

2000-09-16 / 255. szám

mUl 2000. Szeptember 16., szombat KULTÚRA Új Dunántúli Napló - 9. oldal-MŰVELŐDÉS Költőnk, Janus Pannonius, és kora Ami az utóbbi éveket illeti, 1996-ban majd a rákövetkező év­ben volt Pécsett konferencia Janus Pannonius tiszteletére. A tegnap a Művészetek Házában megnyitott tudományos ta­nácskozás újabb lépés a nagy reneszánsz költővel foglalko­zó konferenciák honosítására. Az 1997-es találkozót már a pécsi Janus Pannonius Társaság kezde­ményezte, tudom meg Boda Mik­lóstól, a társaság elnökétől. A mostani országos eseményt a MTA Irodalomtudományi Intéze­tének Reneszánszkutató Osztá­lya, a PTE BTK Klasszikus Iroda­lomtörténeti és Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszéke, a Janus Pannonius Társaság, a Mű­vészetek Háza és az MTA Pécsi Területi Bizottsága és mindenek­előtt a Művészetek Háza szervez­te. Természetes, hogy a város szá­mára is fontos a költő szellemi ha­gyatékának kutatása, ápolása és őrzése, hiszen Pécs szellemi ön­arcképéhez tartozik. A „honosí­tásnak” csak egyik mozzanata a konferenciák színhelyének terve­zett állandósítása Pécsett. Igaz ugyan, hogy az egyetem éppen most vesztette el névadóját, de egy-egy neves személyiség nevét más országokban is inkább ki­sebb intézetek veszik fel, vagy például Olaszországban gyakran illesztik a híres szülött nevét a vá­rosnév elé - mondja Boda Miklós. A mostani konferenciára első­sorban Budapestről érkeztek ku­tatók, Ritoók Zsigmondi neves klasszika-filológus, Kubinyi And­rás történész, Farbaky Péter mű- vészettörté- nész, Finnor­szágot Pekka Tumisto képvi­seli, a pécsi al­ma matert elsők közt Jankovits László. A XVI. században Ba- selben, Krakkó­ban, Bologná­ban és másutt megjelenő kiadá­sok nagymértékben hozzájárul­nak Janus Pannonius megismeré­séhez. Magyar kutatások eredmé­nyeként csupán 1784-ben jelen­het meg külföldön - Utrechtben - a Teleki-Kovásznai-féle eladdig legkorszerűbb szövegkiadás. A XIX. századi nemzeti mozgal­makban, amikor a magyar nyel­vért, a nemzeti identitásért folyik a küzdelem, történelmileg érthető, hogy nem népszerű a latinul ver­selő költő. Az első jelentős mono­gráfia csak 1931-ben születik, Huszti József szegedi kutató a lét­rehozója, a Janus Pannonius Tár­saság adja ki. Az ötvenes-hatvanas években az erotikus - nóta bene „antiklerikális” - költő jelenik meg előttünk. 1972-ben, a költő halálá­nak 500. évfordulójára - melyet Kardos Tibor, az ELTE tanszékve­zető egyetemi tanára szervezett - magyarul és latinul jelennek meg művei a Nemzeti Tankönyvkiadó gondozásában. Ez még nem volt oknyomozó szövegkritikai kiadás, a különböző forrásokat, szöveg- változatokat nem gyűjtötte fel, nem elemezte, de így is nagyon so­kat tett a költő megismertetéséért. Később tanulmánykötet jelent meg a konferencia anyagából is, szerzői közt Petrovich Ede és dr. Tóth István pécsi kutatókkal, Csor­ba Győző költő pedig jelentős for­dítói tevékenységgel járul hozzá, hogy Janus Pannonius jelentős re­neszánsz költészetét megismer­jük. A teljes szövegkritikai kiadás, amely mindmáig késett, Ritoókné Szalay Ágnesnek köszönhetően - aki egyik előadója a mostani kon­ferenciának - most van készülő­ben. Boda Miklós, aki a költő életé­nek utolsó szakaszáról, és Medve­várban bekövetkezett haláláról tart előadást, reméli, ez a konferencia is számos új adalékkal járul Janus Pannonius-képünkhöz. B. R. Hontalan gyűjtemény Nagyszabású tárlattal várja Pécs annak a konferenciának a látoga­tóit, amelyet a Modem Művésze­ti Múzeumok és Gyűjtemények Nemzetközi ICOM Bizottsága rendez Budapesten szeptember 21-től 26-ig. Ebből az alkalomból „Műtárgyak egy hontalan gyűjte­ményből” címmel kortárs képző- művészetünket reprezentáló kiál­lítás nyílik szeptember 22-én 16 órakor a Múzeum Galériában a Baranya Megyei, Múzeumok Igazgatósága rendezésében. A bemutató Várkonyi György művé­szettörténész kurátort közremű­ködésével az 1955-től 1995-ig al­kotott művek válogatása. Beveze­tőt mond dr. Pataki Gábor, az MTA Művészettörténeti Kutató- intézetének igazgatóhelyettese. A tárlat a galériában és a Vasarely Múzeum emeletén november 19- ig tekinthető meg. B. R. Magyarul - magyarán ES-S Ha a hagyományos nyelvtanban kevésbé jártas embert arra kér­jük, hogy mondjon egy kötőszót, majdnem biztos a felelet ÉS for­májában. Többen aziránt érdek­lődtek, hogy van-e, és hogy mi a különbség az ÉS meg az S között. Mindkettő ún. kapcsolatos kö­tőszó. Mivel a kapcsolatosság a legegyszerűbb tartalmi-logikai viszony, használata viszonylag gyakori. Állhat halmozott mon­datrészek és tagmondatok kö­zött. írásban az első esetben nem teszünk vesszőt, a mondatkap­csoló elé viszont igen. Pl. Ker- tecskéjében salátát, retket, papri­kát és káposztát termelt. - Le­mentem a pincébe, és feltöltöt­tem a hordókat. - Megfigyeltem, hogy a szépirodalomban, de a szakszövegekben is következet­len a vessző használata. Rend­szerint elmarad ott is, ahol szük­ség volna rá. Igaz, gyakran nehéz eldönteni, hogy mondatrészekről vagy tagmondatokról van-e szó. Pl. Találhatsz ott vizet, és egy ke­vés bort is. A második tárgy ma­ga is szerkezet, továbbá a talál­hatsz igei állítmány mindkettő­höz kapcsolódik. A laza viszonyú tagmondatok között az és főként akkor helyes, ha vele némi nyomatékot aka­runk adni az utóbbi egységnek. Pl. Délután bemegyek az irodá­ba, és akkor megbeszéljük a rész­leteket. Felsorolásban rendsze­rint csak a két utolsó tag közé ke­rül vessző. Pl. Hétfőn, szerdán és pénteken szabad vagyok. - De tö­mör, ritmusos mondókákból itt is hiányozhat az és: Bort, búzát, bé­kességet! Máskor meg a párhuza­mos egységek nyomatékosítására - hangulati többletként - minden újabb tag előtt megismételhet­jük: Lesz ott hús és köret és süte­mény és ital bőven! A művészi kötőszóismétlés példájaként szokták idézni Vörösmartynak ezt a sorát: „Most tél van és csend és hó és halál!” (Előszó) Bátran használható még előz­mény nélkül vagy csak odagon­dolt előzménnyel is, a szót más, új tárgyra terelő céllal: És mit ke­restél te ott? - vagy a folytatást si­ettetve akár önálló mondatként is: És akkor aztán? Egyben cáfola­ta annak az álszabálynak, amely szerint és-sel nem kezdhetünk mondatot. Az s az és-nek rövidebb válto­zata. Szerepkörük nagyjából azo­nos. Az irodalmi stílus szíveseb­ben él mondatkapcsolásra az s- sel. Az s emellett az utólagos hozzátoldás árnyalatát is kifejezi: Kézbe vette, s mindjárt ki is fizet­te. Magában hordozza a mással­hangzó-torlódás veszélyét, amely kárára van a jóhangzásnak - fő­ként az előző szóvégi s után: Áss, s siess! Némely összetételben vagy állandó szókapcsolatban nagyrészt s-et mondunk és írunk: egyszersmind, idestova, egyről s másról stb. A székelyek beszédében, írá­sában feltűnő és szinte kizáróla­gos az s használata. Ez egyben ennek a ma is eleven nyelvjárá­sunknak jellemző sajátsága. A kapcsolatos és-s túlzott gya­koriságát ajánlatos azzal is mér­sékelni, hogy nem hagyj tik vesz­ni a meg kötőszót: így meg úgy, ez meg ez (számolásban: kettő meg kettő). Az és gyakran használatos más mellérendelő kötőszóval együtt is: és így; és mégis; és azért stb. Rónai Béla A Parnasszuson, zokni nélkül Kisebb tömeg gyűlt össze a Dominiká­nus Ház előtt csütörtökön hat óra körül Pécsett. Jóformán egymás kezéből tép­kedték a felkínált jegyeket azok, akik be akartak jutni Faludy György, a ki­lencvenéves költő-legenda estjére. A kép mostanra lett ismerős: kicsi, hajlott hátú ember lép közönsége elé mezítlábas cipőben, térdét verő sötétkék zakóban, hogy kalandos életéből, verseiből szemez­gessenek. A „kérdezőbiztos” Balogh Ró­bert, ifjú tollforgató volt, aki elsőként a házba való bejutás nehézségeit ecsetelte. A Színház térről még behallatszott az utcán rekedtek Faludyt követelő kórusa, míg ide- benn a vendég mindjárt tódított is a szón, mondván; Cs. Szabó László, Márai Sándor és még sokan mentek el úgy e hazából, hogy hiába próbáltak visszajutni. Majd hosszú élete titkáról, a boldogságról szólt, képességéről az örömre, amely még a recs­ki tábor sötétzárkájában sem hagyta el, és amihez elég volt a keíő nap a cellaajtó kulcslyukán átszivárgó fénypontja is. A vers is egyebek közt arra való, hogy vigaszt nyújtson. Egy 1936-ban írt erotikus versét hallhattuk először Sólyom Katalin színmű­vész nagyszerű-tolmácsolásában, amely csak 1990-ben jelent meg itthon. S ahogy végigdübörgött a taps a levegőtlen termen, elgondolkodhattunk népszerűségén, akit ez az évtized, főként az a fogadtatás, amely­ben a közönség részesítette, költőfejede­lemmé avanzsált. Valószínű, hogy ő, aki majd minden kontinensen élt már, szemlélete, alkata sze­rint sem kér effajta címkékből. József Atti­lát emelte ki boldogtalan századunk hazai költői közül, aki a Japán Kávéház „mo- csár”-asztalánál Kacér úrnak 20 pengőért verset fabrikál a Toll című lapba - de a kor­társ magyar irodalom XXL századi utóéle­tét, finoman szólva, szkeptikusan ítélte meg. Mélyén a tapasztalat: lefordíthatatlan nyelvünk, költészetünk odakinn hontalan. Válaszaiban felsejlett élete, a nácizmus el­len tiltakozó fiatalemberé, aki 1938-ban Pá­rizsba emigrál, Marokkó, ahol „ezer füllel hallgat az éjszaka”, 1942-től New York, a megszokhatatlan honvágy. Ha hazautazik is apjához képzeletben, vers segítségével, ál­maiban is detektívek csapnak le rá. Megal­kuvás nélkül él, belép az amerikai hadsereg­be, harcol a japánok ellen Új-Kaledóniánál, hadifogoly. Az első hazatérés éve 1946, me­lyet a szabadság önkényuralmi fölzabálásá- nak évei követnek: a „szocdem” Népszavá­nál helyezkedik el, de 1950-ben „amerikai kémként” Recskre kerül. Nagy Imre kegyel­mi rendeletére szabadul, de az 1956-os for­radalom bukásával ismét vüággá indul: Fi­renze, Costa Rica, Kanada következik. Mindezek tükrében a kérdésre, mi kell a versíráshoz, csak ironikus tömörségű le­het a válasz: „Semmi.” Ahogy a „napiren­det” is ismeretlen szószörnyként hagyta csengeni a fülében. Azért Szabó Lőrincről említette, hogy a nejének és Lócinak a konyhai hokedlin kellett ücsörögni, amíg a mű az ötszobás lakásban megszü­letik... A kilencvenévesen is friss humorú költő Recskhez tért vissza leggyakrabban; nem a szenvedés, hanem annak meghala­dása okán. Zsuzsára, a szerelemre és a maga-kezdeményezte beszélgetésekre - az áriákat fütyülő tisztre, az „óraadó” fizikatanárra - hogy „kigondolják” magu­kat a „pokolbéli víg napokból”. 1982-ben még találó Szakolczay Lajos jellemzése: „Az egyetemes magyar költé­szet alighanem legismeretlenebb ismerőse Faludy György”. Korábban legfeljebb Vil- lon-átköltéseiről ismerhettük. Azt a Faludyt még nem, aki Recsken a halálra készülve, szóban adta tovább a verseit, s amikor kö­tetét 1962-ben Londonban kiadták, barátja Aucklandból írt neki tapintatos hangú leve­let; hogy az egyik vers harmadik sorára a költő rosszul emlékszik: nem a közösen ta­nultak szerint jelent meg. A brechti son­gokkal játszó dalszerzőről is tudunk, de ar­ról nem, aki remekművel em­lékezik Nagy Imrére, és arról sem, aki olyan érzékenység­gel tudja vágyni és élni a sze­relmet, mint azt a Zsuzsához írottak tanúsítják. Van aki a romantikus ko­rokba utalná vissza hol nyer­sen szókimondó, hol eufe- misztikusan érzelmes líráját. Faludy szinte soha nem ka­cérkodott avantgárd poétikai megoldásokkal. Népszerűsé­gének titka bátorságán, egye­nességén túl éppen ez a poé­tikai értelemben vett avítt, ar­chaikusán „egyenes” út, lélek és test ügyeinek megalkuvást nem ismerő, gáttalanul őszinte kimondása, amit „csak” mondanivalóval, s persze invencióval kell győzni, s amely a kötött formákban is gyakran házasítja az élőbeszéd vulgáris közvetlenségét a fölpa­rázsló, „csinált” költői képpel. Néha mintha Robert Calois esztétikai kánonjára is felel­ne: a vers nem föltétien arra való, hogy összetett jelenségeket, érzéseket még na­gyobb homályba burkoljunk, hanem, hogy megvilágosodjon valami a hazugságokkal telített, zavaros világ lényegéből. Ez a pécsi találkozó a többivel együtt ar­ról is szól - mint szavai elárulták -, hogy ugyan lehettek estjein százával magyarok Limában, Buenos Airesben, költészete itt kapja meg igazi helyiértékét. Itthon, a Kár- pát-medencei magyarok lelkében. _____b^ Fa ludy György, a kilencvenéves költő-legenda fotó, müller andrea ERDÉLYI ÜVEGIKONOK. Kihalófélben lévő népi, naiv, üvegre festett vallási témájú képekből nyújt vá- logatást a pécsi Parti Galéria kiállítása. A tárlat szeptember 24-ig látogatható.________fotó, müller andrea No sztalgiautazás a dzsesszben Különleges jubileumi gálakoncertet ad Pécsett hétfőn a Trio Midnight, hazánk legjobbnak tartott fiatal dzsessz- együttese. Itt ünnepli 10 éves fennállását a csapat, Gonda János és Bornemissza Mária közreműködésével. Nem véletlen, hogy a Pécsi Na­pokról indul országos turnéra a Trio Midnight, mert a baranyai megyeszékhely mindig jelentős szerepet játszott a formáció életé­ben. Oláh Kálmán - zongora, Eg­ri János - bőgő és Balázs Elemér - dob, barátokként együtt végeztek a Zeneművészeti jazztanszakán, ahol Gonda János igazgató volt a mesterük. Ez a barátság sem a magyar dzsesszzene doyenjével, sem egymás között nem szakadt meg, ezt lemezek és fesztiváldí­jak igazolják. A csapat mene­dzsere a pécsi Bornemissza Gé­za, a Magyar Jazz Szövetség alel- nöke, míg felesége, Bornemissza Mária az egyetlen jelentős hazai scatelő énekesnő, aki ugyancsak rendszeres vendége a fiúk műso­rainak. A hétfőn 19 órakor kezdődő kétórás Trio Midnight koncert a Liszt Ferenc Hangversenyterem­ben számos érdekességet tarto­gat a dzsesszkedvelőknek. A trió 10 év terméséből válo­gat, világsztárok (Frank Zappa, AI Foster, Lee Könitz, Namislowsky, és magyarok: Vukán, Szakcsi, Pege, Gonda) társaságában gyűjtött tapasztala­tokat és közös szerzeményeket felvonultatva. Arról a lemezről is játszanak számokat, melyet ta­vasszal adtak ki Lee Konitz-cal közösen (Konitzot, a világ egy­kori legjobb altszaxofonosát ta­valy a Rózsakertben a baranyai­ak is hallhatták). Ugyanakkor Gonda János - aki időközben a Zenemű­vészetin átadta a stafétabotot Borbély Mihálynak, s Amerikába indul hamarosan több egyetem­re vendégelőadónak - a szintén idén kiadott Képek, emlékek szóló CD-jéről játszik, míg Bor­nemissza Mária a Trio Midnighttal együtt készített Gershwin centenáriumi emlékal­bumról ad elő scatszámokat. A Trio Midnight koncertje nemcsak a dzsesszrajongóknak ajánlott, de a komolyzene kedve­lőinek is, akik kacérkodnak vala­melyest a könnyebb műfajjal, ugyanis Oláh Kálmánék a két műfaj mezsgyéjén haladnak, hol az egyik, hol a másik hány­ban átlépve a megszabott határ­vonalat. MÉSZÁROS B. E.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom